Szerb Antal: Utas és holdvilág

Szerb Antal: Utas és holdvilág

Mikor máskor döbbenjen rá egy férfi, hogy nem adhatja föl ifjúsága eszményeit, és nem hajthatja fejét csak úgy minden harc nélkül a házasság jármába, ha nem nászútján?

Életben maradni. Élni fog ő is, mint patkányok a romok közt. De mégis élni. És ha az ember él, még mindig történhetik valami - így, ezekkel a szavakkal zárja le hősének, Mihálynak történetét az író.
Mihály, aki utoljára próbálkozik a rá váró kisszerű élet könyörtelen hatalmából kiszabadulni, különc tettre szánja el magát: olaszországi nászútján megszökik újdonsült feleségétől.
Az olasz városok soha meg nem kopó ragyogásában elveszett ifjúságát keresi, s az emlékek meg a véletlen elébe is hozza kamaszkorának csillagait, a titokzatos testvérpárt, Ulpius Tamást és Évát, hogy azután újból és végleg elszakadjon tőlük és ifjúsága álmaitól.

Érdekes, kissé borongós könyv.
A főszereplő a nászútja helyett a megemlékezést választja régi barátairól és elszökik feleségétől. Bolyong a világban és nem tudja mit kezdjen magával.
A történet elmeséli az ifjú korát, Tamás barátja halálát és Éva, egykori szerelmét is bemutatja, Erzsi a feleség, a feleség volt férje életét és ezen keresztül ismerjük meg a főszereplő életét, jellemét.

Amit nem értettem,az az hogy Tamásnak miért pont a nászútján jut eszébe önmaga keresése,kizárva ebből ifjú feleségét?

Nem igazán értettem a mondanivalóját valamiért.Vagy csak rosszkor olvastam.
Pedig főhősünk szembesül egész eddigi életével,szembesül az eddigi tetteivel.Szembesül azzal hogy nem boldog,nem itt lenne a helye az életben.

Magvető kiadó:
http://kiadok.lira.hu/kiado/magveto/

391 oldal
saját
10/5