2014. december 31., szerda
2014. december 27., szombat
Új év
Egy kis számvetés így év végén.
Az idei évben jelentős visszaesés volt tapasztalható az olvasott könyvek számát illetően.
Ennek rengeteg oka van.
Talán két jelentősebb közülük : második pici molyom érkezése és az, hogy sok olyan könyvet is olvastam, ami még nem jelent meg(számát illetően kb 8 kötet).
Egyszóval amit olvastam az 92 kötet volt.
Tavaly a dupláját.
Továbbra is igyekeztem semmit sem félbehagyni, de már nem ment. Egyre könnyebben elengedem a nem nekem való könyveket. Régen majdnem hogy fizikai fájdalmat okozott. De egyre gyakrabban futok bele olyan könyvekbe, amiknél nem is értem, hogy kerültek egyáltalán kiadásra. Még én is jobbat írnék...De nem kínozlak titeket inkább ilyennel.
Igyekszem minden témában, stílusban olvasni, de így visszanézve jelentős túlsúlyban vannak a fantasyk.:) Nem hiába a kedvenc könyveim ebből kerülnek ki.
Túl sok beszerzésem most nem volt, ez egy igen visszafogott év volt. Konkrétan 6 db kötet került csak a birtokomba.
Viszont kaptam rengeteg gyönyörű recenziós könyvet a kiadóktól vagy maguktól az íróktól. Köszönöm ezúton is nekik. Hisz ez élteti a blogot legfőképpen. Bár itt is jelentősen visszavettem magamból és nem kértem annyit, mint régebben.
Sok könyvet elolvastam és végül nem készült róla post.
Utólag már nem hiszem, hogy pótolni fogom. Előre nézek. Igyekszem majd többet írni, ha időm és a törpilláim engedik.
Játékok is voltak és interjúk is bőven.
Idén olvashattatok:
Lakatos Leventéről, Hajnal Máriáról, Zakály Viktóriáról, Gaura Ágnesről, Lylia Bloomról, Nógrádi Gáborról, Kelemen Zoltánról
Ígérem meg fogom tartani ezt a jó szokásom. Továbbra is szívesen veszem, ha kommenteltek, ötleteket adtok a blog gördülékenyebb működéséhez, esetleg olvasnivaló könyveket vagy akár interjú alanyokat ajánlotok.
Köszönöm, hogy velem tartottatok!
2014. december 23., kedd
2014. december 13., szombat
Lakatos Levente: Aktus
Hol is kezdjem.
Levente, Bomlása volt az a könyv (és az összes többi könyve), amire azt mondtam, hogy nem olvasom el. Soha. Tutira.
Aztán mégis rábeszéltek. Szerencsére.
Az a fránya előítélet.
Tetszett és nagy kedvencem lett.
Így az Aktust, pláne az előzmény novellák olvasása után, már nagyon vártam.
Az író volt oly kedves és a megjelenés előtt eljuttatta hozzám. Ezúton is köszönöm, hogy azon kevesek egyike lehettem, akik előre megismerhették a történetet.
Bár egy ideje már ülök a bejegyzésen sajnos.
Óriási örömömre hosszabbra is sikeredett, mint a Dr Lengyel sorozat előző része.
És még miben más?
Összetettebb. Két teljesen elérő történet egy könyvben, ami összefonódik a végén. A két szál eltér a korosztályi besorolásban, eltér majdnem hogy még a stílusban is. Egyik 20 évesek szerelmi története, életcéljuk kitűzése, a másik pedig 30-sok új életkezdése és egy nyomozás lebonyolításával megspékelve.
Ami a legjobban tetszett:
Egy zseniális húzással még izgalmasabb.
Ugyanis a vége az elején is megjelenik, nagy vonalakban. Csak annyira, hogy borzalmasan várjuk, kivel mi fog történni. Egy kis bepillantás a jövőbe.
Ráadásul teljesen másra számítottam, más szereplőknek tulajdonítottam a konfliktust.
Így Levente megfőzött, hiszen nincs is jobb egy eredeti csavarnál a könyvbe. A kiszámítható könyvek olyan unalmasak. Itt nem volt időm unatkozni.
A karaktereket nem lehet, nem szeretni, nem izgulni értük. Vagy éppen ellenkezőleg.
Összetettek. Nem lehet senkit csak jó, vagy rossz embernek elkönyvelni. Levente nem esett abba a hibába, hogy a szereplői egyszerű, nívó alatti fazonok. Gondolkodnak, éreznek, döntéseik és cselekedeteik hol jók, hol pedig rosszak. Mint nálunk, hús vér embereknél ez szokás.
Az interjúba említettem már, hogy ki a kedvencem, kit miért szeretek vagy miért nem. Nem ismételném önmagam.
http://adrikonyvmoly.blogspot.hu/2014/12/aktus-megjelenes.html
Nem tudom eldönteni, hogy az izgalmas nyomozópáros vagy a fiatal szerelmesek részét szerettem-e jobban. Talán az utóbbiakért szorongtam a legjobban, de mégis közelebb állt a másik páros hozzám.
Viszont elmondhatom, hogy rengeteg érzést váltottak ki belőlem.
És ez jó. Azt érzem, hogy hétről hétre átfolynak rajtam az olvasmányok, maradandó nyomot sem hagyva.
Itt jó pár sorára emlékszem kívülről is, egyszeri olvasás után! Mi lenne, ha párszor még elolvasnám(ami nem kizárt még).
Adott mélységet a szereplőknek. Nekem pedig gondolkodni valót ismét.
A kimondottan izgalmas krimi és a romantikus részek mellett mondanivalója is van.
Kitárgyalható könyv, amit megbeszélhetünk azon ismerőseinkkel akik olvasták.
Vagy egy egyszerű beszélgetésbe is bele szőhető a szituáció és ki, mit gondol róla.
Főleg a féltékenység, a női kiszolgáltatottság témája köré van szőve a történet. Alaposan beleásva magát a mélységeibe.
A szex is szerepet kapott természetesen, de minimál szinten. Azok a parányi részek viszont kicsit sem prűdek. Lényegre törőek, szókimondóak, megizzasztóak, erotikusak...
A könyv borítójáért és a hosszúságáért még egy plusz pont jár.
Fülszöveg:
A tragédia, amelyről egyikük sem tehet, mégis az árnyékában kell élniük. A kegyetlen igazság, amely mindkettejüket egyszerre roppanthatja össze. És a visszavonhatatlan ígéret, amely garantálja, hogy találkozásukkor fény derül a titokra.
Anna, a húszas évei elején járó táncterapeuta életcélja, hogy segítsen sebzett lelkű embertársain. Lélektánc névre keresztelt kurzusának ajtaja mindenki előtt nyitva áll, ám a jóhiszeműségével visszaélnek. Egy este titokzatos fiatal férfi érkezik a foglalkozásra, megjelenése fenekestül felforgatja Anna nyugodt életét. Pedig ekkor még nem is sejti, hogy Richárd súlyos titka az ő múltját, jelenét és jövőjét is alapjaiban írja át. Szenvedélyes kapcsolatuk időzített bomba, amely azonban nem csak egyszer robban…
Laura, a rendőrség kötelékéből frissen kilépett, harmincas évei elején járó gyilkossági nyomozó önmagát és a boldogságot keresi. Felfedezőútján, amelyet a karizmatikus kriminálpszichológus, dr. Lengyel Dávid személye keresztez, egy több évtizedre visszanyúló gyilkossági üggyel szembesül. Laura ismét kénytelen különbséget tenni vélt és valódi vágyai között. Főleg az után, hogy végre találkozik a számára tökéletes férfival…
A dr. Lengyel-sorozat harmadik kötete birtoklási vágyról, bűnről és megbocsátásról szól – szigorúan 18 év feletti olvasóknak.
Idézet:-" Azt várom, hogy ha szeretsz, segítesz megtalálni engem ebben a káoszban- "
Kinek ajánlanám? Szigorúan 18 éves kor felett
Legjobb dolog a könyvben, amit a legjobbnak értékelek benne.
A történetvezetés, karakterek
Ami nagyon nem tetszett benne, kilógott a legjobban a könyvből
-
890 oldal
2014. december 9., kedd
Aktus
Nagy szerencse ért és elolvashattam Lakatos Levente Aktus című új történetét, még megjelenés előtt.
Jelentem, holnap fog megjelenni. Ajánlom figyelmetekbe, mert remek könyv. Következő nap a post is érkezik róla.
De addig is egy kis beharangozó és Levente interjúja következik, hogy kedvet kapjatok.
Az interjú közben pár idézetet is fellelhettek.
1,5 év telt el nagyjából, talán kicsit
több, az előző regényed óta. Mi változott körülötted?
Minden, és
semmi. (nevet) Szakmailag nagyon tartalmas másfél évet tudhatok magam mögött, a
Bomlás hatására számtalan kapu kitárult előttem, őszintén szólva
felkészületlenül ér a koncentrált figyelem, de természetesen nagyon örülök
neki. Amellett, hogy egyre több pozitív visszajelzést kapok az írásaimról, a
Bomlás idén több közönségdíjat nyert, köztük az Aranykönyvet is elhozta, ami
különösen nagy megtiszteltetés. Azóta, amikor mélypontra csúszom, rendre az
Aranykönyv díjra pillantok, mert az a szobor egyértelmű bizonyítéka számomra
annak, hogy érdemes a meggyőződésem mentén haladnom előre. Rendkívül hálás
vagyok az olvasóimnak, amiért szeretik és ajánlják a regényeimet. A siker
ellenére azonban megmaradtam annak a pasasnak, aki képes minden földi jóról lemondva
hónapokig a szobájában gubbasztani, hogy egy számára helytálló új regénnyel
rukkolhasson elő. Engem az eredmények ösztönöznek arra, hogy még többet
kihozzak magamból. Hogy fejlődjek. Bízom benne, hogy ez az Aktusból is érződik.
Az Aktus merőben más, mint az előző
könyved. Miben más?
Nem
gondolnám, hogy merőben más, legfeljebb szerkezetében tér el az eddigi
regényeimtől. Eddig leginkább azzal az igencsak elterjedt krimidramaturgiával
dolgoztam, amelyet az angolszász, és a skandináv írók is előszeretettel
használnak, most viszont egy kicsit átszőttem a szálakat. Nagyon sarkosan
megfogalmazva eddig krimit írtam csipetnyi romantikával, most egy romantikus
regény született némi krimi szállal. De te, aki már olvastad a regényt
tudhatod, ez az állítás sem teljesen fedi a valóságot, hiszen a krimiszál egy
fejünk felett lebegő, bármikor lesújtható kardként kíséri végig a sztorit, majd
a legváratlanabb pillanatokban lecsap, hogy mindent miszlikbe aprítson.
Miközben egyébként én azt mondom, romantikus regényt írtam, egy kedves barátom
szerint az Aktus egy nagyon komoly dráma. Az előolvasók véleménye alapján ez a
regény hajlamos az olvasója lelkéhez idomulni.
Mennyiben függ össze az előző
könyvekkel? Azok olvasása nélkül is érthető?
Igaz, az
Aktus a dr. Lengyel-sorozatom harmadik kötete, de a részek külön-külön is
hiányérzet nélkül elolvashatók. Igyekszem kötetről-kötetre felidézni a
karakterrel korábban történt eseményeket, visszautalok ügyekre, de azok
csattanóit természetesen nem lövöm le. Persze akadnak lineárisan zajló
események, például Fényes Laura és Lengyel Dávid kapcsolata, de igyekszem
regényről-regényre izgalmas fordulatokkal tarkítani a viszonyukat.
Semmiképpen
nem szeretnék sablonregényeket írni, ha például valaki elolvassa a három dr.
Lengyel történetet, láthatja, a sorozatosság ellenére sem használok kaptafát.
Ezt a változatosságot a jövőben is szeretném megőrizni, rengeteg technikai
fogás, nézőpont és hangsúlyozás érdekel. Az sem kizárt, hogy a következő
regényem egy kutya szemszögéből meséli el a történteket. Jó, ez nyilván túlzás…
(nevet)
Dr. Lengyel karaktere ebben a
könyvedben is főszereplő, de nem egyedüli. Tervezel csak ráépülő könyvet is
írni?
A
Bomlásban dr. Lengyel kapott kiemelt szerepet, az Aktusban inkább csak az őt
körüllengő legendával foglalkozom. A
Bomlást követően annyi olvasó kezdett kötődni a kriminálpszichológus
karakteréhez, hogy szó szerint fejfájást okozott, miként tudok vele a jövőben
dolgozni, hiszen elég egy rossz lépés, és dől a bálvány – rombolni pedig nem
szeretek. Végül úgy láttam jónak, hogy mivel a Bomlásban viszonylag sokat
elárultam a karakterről, és másfél év alatt (valós időben játszódnak a
regényeim) nem érhette egy egész, új könyvre elengedő impulzus, izzadságszagú
erőlködés helyett rendhagyó módon hozom újra színre.
Az, hogy
lesz-e kizárólag dr. Lengyel köré épülő könyv, nem tudom neked megmondani.
Leginkább azért nem, mert most egészen más történtek dolgoznak bennem.
"- Ez volt a visszavágó. A fehér királynő sakk-mattot adott a fehér királynak."
"- Ez volt a visszavágó. A fehér királynő sakk-mattot adott a fehér királynak."
Sok szereplős az Aktus, hogy tudtál úgy
lavírozni, hogy mindenki egyforma szerepet kapjon, egyforma hangsúllyal?
Négy
nézőpontból írtam a regényt, és megfogadtam, jó ideig nem vágom hasonló méretű
fába a fejszémet. (Nevet) Nehéz négy különböző hangon "megszólalni",
ám nem is a stílus, sokkal inkább a karakterek egymás mellett elbeszélésének
megjelenítése jelentett kihívást. Akad például egy olyan jelenet, ahol két
szereplő játszik, de azt kétszer, két nézőpontban dolgoztam fel. Miközben
dobálják egymásnak a verbális labdát, a lelki ívükkel is foglalkozni kellett,
hiszen minden egyes szavunk hatással van a másik emberre.
Az Aktusnak van egy előzmény novellája
is, ami kapcsolódik hozzá. Hol keressék az olvasók?
Öt
előzménynovella született az Aktushoz, ezeket a weboldalamon olvashatják az
érdeklődők. A regény írása során annyira megkedveltem az Anna+Anton párost,
hogy eszembe jutott, jó volna papírra vetni kapcsolatuk előzményeit. Az Aktus
után azonban csak ismételtem volna magam, hiszen a regényben minden
előzménynovellát summázok, ezért döntöttem úgy, hogy inkább ajándékként osztom
meg ezeket az írásokat.
-" Azt várom, hogy ha szeretsz, segítesz megtalálni engem ebben a káoszban- "
A fiúk és lányok közül, melyik szereplő
áll legközelebb hozzád?
Én
általában olyan főszereplőkkel dolgozom, akiket kedvelek, ezért nehéz súlyozni,
de Richárd és Anton közel állnak hozzám. Ez meglepő válasz lehet, hiszen
tökéletesen ellentétes pólusúak, de azt hiszem, éppen a saját kettősségemet
osztottam szét közöttük. Anton egy vad, néha nyers figura, Richárd vele
ellentétben egy illedelmes, tisztelettudó fiú.
Az eddigi
olvasók egyébként rendkívül szerteágazóan választanak a regényből kedvenc
karaktereket: a harminc év felettiek jellemzően Fényes Laura sorsáért izgulnak
jobban, a fiatal felnőtt generáció tagjai pedig Antonékhoz kötődnek inkább, de
ez semmiképpen sem tekinthető mintának, a legkülönfélébb felsorolásokkal
találkozom. Neked ki volt a kedvenced?
Talán Laura a nők táborából. Mondjuk korban ő áll hozzám a legközelebb.
A férfiaktól Dr Lengyel egyértelműen.
Annát csíptem legkevésbé. Antont féltettem. Richárdnál vegyes érzéseim voltak. És volt egy karakter, aki erősen dühbe hozott.
Elég nehéz a könyv témája, mennyi
kutatómunka áll mögötte?
Őszintén
szólva nem a könyv témája mögötti kutatómunka vett el rengeteg energiát, hanem
az, hogy az Aktus tulajdonképpen két regény, a megosztottság ráadásul
stílusban, és a karakterek életkorában – ezáltal a lelkivilágukban – is élesen
elválik egymástól. Az egyik rész Fényes Laura története, aki harminc felett
járva igyekszik ismét önmagára találni. Benyomásaim alapján az önkeresés
kritikus kérdés a harmincas éveink elején, a nyomozónővel ezeket a kérdéseket
járom végig némi erotikával fűszerezve. A másik rész a húszas éveik közepén
járó szereplők köré épül, divatos szóval élve New Adult stílusú. Ennek a
kettősségnek, valamint az ezeken belüli, összesen négy nézőpontnak a kidolgozása
emésztett fel rengeteg munkát.
Nem félsz belenyúlni a darázsfészekbe
és olyan témákat boncolgatni, melyek számtalan vitát generálhatnak, sokak
érzékeny lelkét érintheti. Ennek fényében kinek ajánlod és kinek nem a könyvet
leginkább?
Szerintem
egy könyv akkor jó, ha komolyan elgondolkoztat, és átértékelteti velünk az
életünket, vagy legalább megkérdőjeleztet bennünk bizonyos lépéseket. Ha
újszerű nézőpontokat ad, és ezáltal szélesebbre tárja előttünk a világot. Én
amondó vagyok – amellett, hogy azt hiszem, az Aktusban például akadnak
azonosulásra alkalmas karakterek –, hogy olvasóként nem feltétlenül kell az
első betűtől az utolsóig valamely karakter bőrébe képzelni magunkat, sokkal
inkább az általuk feldobott témákat érdemes elkapni, és magunkban körüljárni.
Vallom, hogy a legkevésbé szimpatikus karakterek, vagy a legvitatottabb témák
is hozzáadhatnak az olvasókhoz.
Az Aktus
alapgondolata a női alávetettség kérdése. Vajon a nőkben eredendően kódolt
tulajdonság a férfi szolgálata? Hol válik el az önszántukból adott, és a
férfiak által elvárt és ki is használt mennyiség? Szeretném, hogy ha csak
másodpercekre is, de az emberek eltűnődnének az életen. Az életünkön. Az
életükön.
"A férfi, aki a távolléte ellenére másfél évig hatással volt Laurára, délibábként elmosódott..."
Van benne szex, de a tőled megszokottól
eltérően, lényegesen kevesebb. Így alakult csak, vagy direkt így alakítottad?
Esetemben
nem a szex határozza meg a sztorit, hanem a történet igényel néhol erotikát.
Nem úgy ülök le a gépemhez, hogy akkor most egy szexszel teletöltött regényt
vetek papírra. Ha a történet, illetve a karakterkészlet nem kívánja meg,
elképzelhető, hogy kihagyom a szexet.
Aztán még egy furcsaság tőled, van
benne romantika is. A jövőben várhatunk tőled más romantikusra hajazó
regényeket is, pszichológiai témák nélkül? Vagy egyszeri esetként, plusz dolognak
írtad bele.
Nem nagyon
hiszem, hogy létezik romantika pszichológia témák feszegetése nékül. Persze jó
lenne, ha az ember szabadon, felhőtlenül merülhetne bele a párkapcsolatába, de
valljuk be, mindig aggodalmaskodunk. Az ember áhítozik a boldogságra, de nagyon
nehezen hiszi el, ha megadatik. A szikrázó napsütésben folyton azt figyeljük,
mikor jön felhő. Tehát az általad említett pszichológiai témák a regényeim
alapkövei. Azt gondolom, ez érezhető volt mind a négy kötetben.
Azt, hogy
műfajilag milyen történeteket írok a jövőben továbbra sem tudom neked
megmondani. Jelenleg is igénylem a folytonos megújulást. Amint mondtam, nem
szeretnék zsáneríróvá válni.
Anton és szerelme között van egy
ritkaságnak nem mondható féltékenység. Te a magánéletedben mennyire tartod ezt
elfogadhatónak? Milyen mértékben nem káros még, és honnan sok?
Ha
figyelmesen olvasod a regényt, kiderül, hogy Anton féltékenységét valójában
Anna fújja nagyra. A fiú valójában csak több időt szeretne tölteni a
szerelmével, eközben meglepetésre készül, melynek elérése érdekében keveredik
azokba a szituációkba, melyeket Anna félreért. Ez a kettős nézőpont lényege:
látod, hogy melyik fél mire gondol, hol beszélnek el egymást mellett. A
féltékenységről egyébként hasonlóan gondolkozom, mint Anton.
" A volna a legnyakasabb élősködő, amely életünk végéig a lelkünkbe vájt csápjaival szipolyoz. "
" A volna a legnyakasabb élősködő, amely életünk végéig a lelkünkbe vájt csápjaival szipolyoz. "
A Barbibébi még ifjúsági könyv volt, az
utóbbi történeteid már messze felnőtt kategóriásak. Az olvasótábor szélesedett
ezáltal szerinted, vagy azok a fiatalok már felnőttek az újabb olvasmányokhoz,
az újabb könyveidhez?
A
Barbibébi 2010-ben jelent meg, azóta eltelt négy év. Akik akkor mondjuk
tizenhét évesen megkedveltek, mára leérettségiztek, és vagy felsőoktatásba
járnak, vagy dolgoznak. Van, akinek családja lett, és akad, aki külföldre
költözött. Tehát igen, mindenképpen felnőttek. De az én közönségemet soha nem
kizárólag az ifjúság jelentette. Az emberek szerettek rám skatulyákat húzni,
mai is sokan azt hiszik, "tinilányoknak" írok. Ez nem annyira jó,
szeretném is levetkőzni, pláne, hogy én soha nem ifjúsági szerzőként gondoltam
magamra. Sőt, a Bomlás óta gyakran negyven, illetve ötven fölöttiektől kapok
elismerő üzeneteket. Lassan harminc éves férfi vagyok, természetes, hogy
komolyabb témákkal is foglalkozom. Ahogy nekem az is egyértelmű, hogy érik a
karakterkészletem. A Barbibébi írása idején a húszas éveim elején jártam,
merész vállalkozás lett volna a harmincasok szemszögéből szólnom, ahogy például
most kifogna rajtam, ha tizenhét évesek fejével kellene gondolkoznom. Tudom,
merre tart a fiatalok világa, azt hiszem lépésben is vagyok velük, de fogalmam
sincs például, hogy milyen táblagépekkel és közösségi médiával felnőni. Ami
huszonnyolc éves fejjel végeláthatatlan lehetőségtengernek látszik, számukra
teljesen természetes. Hiteltelennek érezném magam.
Mit gondolsz, az Aktus mennyivel kap
majd nagyobb olvasóközönséget, mint az eddigi köteteid?
Nem nagyon
gondolkozom ezen a kérdésen. Természetesen egy író folyton a közönsége
gyarapodásáért fohászkodik, de nem szabad belebolondulni ebbe a vágyba. Nem
lehet erőltetni az olvasók figyelmét, vagy az érdeklődésüket, meggyőződésem
szerint hagyni kell a könyvnek, hogy hasson. És bizony van, amikor a könyv -
lehet az bármennyire kiváló - egyszerűen nem hat. Például vegyük a LoveClub
című regényemet, ami többek szerint az egyik legjobban sikerült munkám, viszont
a közönség a Bomlást sokkal jobban szerette. Ez a hatás az, amit zenei
területen mostanában például x-faktorként emlegetnek – szerintem ez több
fejleszthető, illetve fejleszthetetlen képesség, szorgalom, valamint rengeteg
szerencse közjátékaként alakulhat ki, és nagyban múlik a közönség
befogadás-hajlandóságán. Ezért is vagyok rendkívül hálás azért, hogy az
olvasóim keresik, és várják az újabbnál újabb történeteimet, nélkülük nem
élhetném az álmaimat.
Az Aktus után pihenést tervezel
karácsonyra vagy újult erővel veted bele magad egy másik könyvbe?
Nem vagyok
egy pihenős típus. (Nevet) Sokan morgolódtak, amiért az Aktus másfél évig
íródott, majd végül meglepődtek, hiszen egy 890 oldalas regény született ez idő
alatt. Nem hiszem, hogy elpazaroltam volna az időmet. Most sem tétlenkedem,
dolgozom a Szigor munkacímű projektemen, és előkészítem a Barbibébi
folytatását. Számomra is meglepő, mennyire sokan várják tőlem ezt a regényt.
" Mindenki meghal, de nem mindenki él. "
" Mindenki meghal, de nem mindenki él. "
Mit olvasgatsz mostanában?
Legutóbb A
szerelem húrjai című regényt olvastam, illetve elkezdtem egy Jodi Picoult
könyvet. Az igazat megvallva, most nincs túl sok időm olvasni, a rengeteg munka
mellett aktívan tanulok angolul, ez elég sok időmet felemészti. Szóval minden
sejtemmel a jövőre koncentrálok, azt hiszem izgalmas évnek néznek elébe.
Köszönöm az interjút és további jó alkotást!
És egy igazi 18-as karikás:
" A nyakát cirógató forró lehelettől lúdbőrözik hüvelye, akár egy szirmait bontott, harmatcseppes virág, befogadón várja a férfit. Úgy dönt, ha szavakkal nem értik meg egymást, a testével magyarázza el: ebben a felállásban csak a főnökasszony létezik. "
2014. december 8., hétfő
Egy kis játék
Elmúlt a Mikulás, a karácsony is a nyakunkon, így egy játékkal szeretnék kedveskedni nektek, hisz oly rég volt.
A könyv pedig amit megnyerhettek egy dedikált Robotka István könyv, az Úton.
Ehhez mást nem is kell tennetek, mint itt írtok valamit kommentbe, ha nincs fb elérhetőségetek vagy az Adri könyvmoly fb oldalára és Robotka István oldalára is nyomtok egy like-ot.
https://www.facebook.com/groups/430993620318886/
https://www.facebook.com/robotka.istvan.5?fref=ts
A játék 15.-ig tart, utána sorsolom is, hogy oda érjen még a fa alá.
Köszönöm a részvételt!
Robotka Istvánról, könyvéről bővebben itt olvashattok:
http://adrikonyvmoly.blogspot.hu/2013/07/interju-robotka-istvannal.html
Amit meg is rendelhettek személyesen az írótól, akár dedikálva is a Robi.istvn@gmail. com email címen, 3500 FT-os áron.
Hamarosan érkezik a következő kötete is Kiterítve címmel.
2014. december 2., kedd
Odette Beane Egyszer volt, hol nem volt – Ébredés
Egy hamvába holt sorozat alapján készült könyv.
Azért hamvában holt, mert elkezdtem, tetszett, lekötött, majd az időm, és férj megvétózta.
Így nagyon megörültem neki, hogy kiadják könyvben. Legalább az első éved végéről nem maradok le.
Alapjában véve szeretem először a filmet/sorozatot megnézni és utána sorra venni a könyvet, mert az ad hozzá valami pluszt. Jobban kifejti a történetet és a szereplőket. De sajnos nagy bánatomra ez a könyv nem akar többről szólni, mint a film. Nincs bővebb leírás, több érzelem, több történés.
Egy az egyben a film, pár aprócska változtatással. Nem baj ez. Csak kisebb csalódás ért, mert nem ezt vártam. Azt hittem jobban kiteljesedik a történet. Vagy jelen esetben a sorozatért felelősek jónak találták a könyv minden sorát megvalósítani. Gondolom a könyv volt előbb.
Aki még nem látott egy epizódot se, annak elárulom, hogy gyermekmesék láncolata felnőtt kiadásban.
Nagyon tetszik ez az ötlet, a felhasználás módja és megírása.
Szerintem ütősek a karakterek, élvezetes maga a történet is nagyon.
Viszont nagy fordulatokat nem várhatunk, hiszen ismerjük az alapját, a meséket.
Vicces, ahogy tippelgettem, melyik szereplő melyik mesefigura lehet. Rendszerint el is találtam.
Jól játszik a mesékkel az író.
Míg a filmben a két gonosz a kedvenc karakterem( a gonosz királynő és Rumplestiltskin), addig itt inkább Hófehérke-Mary Margaret karaktere vált be a legjobban, ami azért is érdekes, mert amott pont fordítva, őt gyűlöltem a legjobban.
Hiába ugyan az a történt, mást váltott ki belőlem a film és mást a könyv.
A nyelvezetével volt némi gondom. Nagyon...hogy is fejezzem ki magam...gyermeteg.
Vagy nagyon alap mondatokból áll. Lehetett volna csiszolni rajta.
Nem gondolom, hogy a fordítással van gond, hanem az író nem cizellálta túl az egészet.
Nagyon hiányoztak a bővebb leíró részek, a tájak, helyszínek kiszínezése, díszítés.
Élvezhető volt. De lehetett volna színesebb is.
A borítója megvett kilóra viszont.
Így kicsit kettős érzésem van. Nagyon tetszett is, meg nem is némely szempontból.
A könyvet köszönöm a Gabo kiadónak!
Fülszöveg:
Az Eddy Kitsis és Adam Horowitz által írt televíziós sorozat alapján!
Emma Swan élete cseppet sem hasonlít egy tündérmeséhez. Nincsen senkije, amióta kisbaba korában magára hagyták. Mindez megváltozik, amikor huszonnyolcadik születésnapjának estéjén megjelenik az ajtaja előtt Henry, egy tízéves kisfiú, akit Emma a születésekor örökbe adott. Váratlan látogatása mindent a feje tetejére állít.
Henry elviszi Emmát a Maine állambeli Storybrooke-ba, ahol él, és ahol állítása szerint minden lakos mesefigura, aki nem emlékszik valódi kilétére. Márpedig ha Henrynek igaza van, akkor Mary Margaret Balnchard, a kedves és magányos tanítónő valójában Hófehérke, a híres hercegnő… és egyben Emma rég elvesztett édesanyja.
Meseországban Hófehérkét rabló képében látjuk, aki gonosz mostohája, a királynő elől szökött meg, és kénytelen száműzetésben élni. Hófehérke fiatal nő, aki beletanul a hősi létbe, és bármit megtenne, hogy boldogan élhessen igaz szerelmével, a szőke herceggel, Délceggel míg meg nem hal.
Minél közelebb kerül Emma Henryhez, annál nehezebb figyelmen kívül hagynia az átkot, amely Storybrooke-on ül és összeköti őt Mary Margarettel. Ha Emma képes elfogadni sorsát Storybrooke megmentőjeként, és megtöri az átkot, végül rátalálhat családjára is, amiről egész életében álmodott.
saját, recenziós
364 oldal
Gabo kiadó:
Fordította: Bosnyák Viktória
saját, recenziós
364 oldal
Gabo kiadó:
Fordította: Bosnyák Viktória
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Címkék
- 1*1
- 21.század kiadó
- Ab ovo kiadó
- Aba kiadó
- Ad Librum kiadó
- Agave kiadó
- Akkord kiadó
- album
- Alexandra kiadó
- Álomgyár kiadó
- Animus kiadó
- Anno kiadó
- Aposztróf kiadó
- Aquila kiadó
- arab kultúra
- Árkádia kiadó
- Athenaeum kiadó
- Atlantic Press kiadó
- autizmus
- Betűmetsző kiadó
- Blogturné
- bookandwalk
- borító mánia
- Borítót
- boszorkányság
- botrány
- BV Service kiadó
- Cartaphilus kiadó
- Cephalion Művészeti Kiadó
- Cerkabella kiadó
- Ciceró kiadó
- Cor Leonis kiadó
- corvin kiadó
- Corvina kiadó
- családregény
- Cser kiadó
- Dáin kiadó
- Dancival olvastuk
- Decens Magazin Média
- Delej kiadó
- Delta Vision kiadó
- disztópia
- dísztópia
- dokumentum regény
- dráma
- Édesvíz kiadó
- egészség
- Egmont kiadó
- egyéb
- Elektra kiadó
- Életrajz és munkásság
- életrajzi
- Erawan kiadó
- erotika
- erotikus
- esemény
- esettanulmány
- ÉTK kiadó
- Európa kiadó
- Fabyen kiadó
- fantasy
- fantasztikus
- Felkeltette a figyelmem
- Fiesta-Saxum kiadó
- Főnix könyvműhely
- frissek
- Fumax kiadó
- Gabo kiadó
- General Press kiadó
- Generál Press kiadó
- Geopen kiadó
- Glória kiadó
- Gold Book kiadó
- Grafoman kiadó
- Gulliver kiadó
- gyermek
- háborús
- Hajja kiadó
- Halloween
- Harlequin kiadó
- Helikon kiadó
- Holnap kiadó
- horror
- humoros
- I.P.C kiadó
- ifjusági
- ifjúsági
- Intercom kiadó
- interjú
- irán
- játék
- Jonathan Miller
- Kairosz kiadó
- kaland
- Kalandor kiadó
- karikatúra
- kelet
- Kelly kiadó
- Kiskapu kiadó
- Kolibri kiadó
- kortárs
- Kossuth kiadó
- könyvajánló
- könyvcímet vegyenek szerdánként
- Könyvek nagy hibái
- könyvjelzők
- Könyvmolyképző kiadó
- könyvtárból
- körbepost
- Kráter kiadó
- krimi
- krimit
- KuK kiadó
- kultúra
- Lazi kiadó
- Lektűr kiadó
- lélektani
- Libri kiadó
- Librotrade kiadó
- Lybrum kiadó
- Maecenas kiadó
- Magvető kiadó
- Magyar Könyvklub
- manó könyvek kiadó
- Maxim kiadó
- média
- megjelenés
- Merit könyvek
- mese
- Metropolis kiadó
- Metropolis Media
- Mini Könyvklub
- misztikus
- mo
- Mogul kiadó
- Móra kiadó
- mozgás
- Művelt Nép Kiadó
- művészet
- Neemtree Production
- Nova kiadó
- novella
- Novella kiadó
- Novum kiadó
- Novum pro kiadó
- Nyitott könyvműhely
- Orlandó Studió
- orv
- orvosi krimi
- önéletrajzi
- önismeret
- Palatinus
- Park kiadó
- párkapcsolat
- Partvonal kiadó
- Partvonal kiadó
- politika
- Pongrác kiadó
- Press-Ent Bt.
- pszichológia
- pszichothriller
- Publio
- recenzió
- receptkönyv
- rendezvény
- riport könyv
- romantikus
- sci-fi
- Shremeya kiadó
- sport
- steampunk
- szakácskönyv
- szatíras
- szatírás
- Szépirodalmi könyvkiadó
- szépirodalom
- szerelmes
- színező
- szórakotató
- szórakoztató
- Szukits kiadó
- Talentum kiadó
- tánc
- Téma van!
- Témázzunk
- Tercium kiadó
- thriller
- TopSzerda5
- történelmi
- Trajan kiadó
- Trivium kiadó
- Tuan kiadó
- tudományos
- Twister Media
- Twister Média
- Ulpius kiadó
- underground
- utazó könyv
- vállalkozás
- vallási
- vámpíros
- verses kötet
- vidám
- Vitaminvest kiadó
- Wow kiadó
- young adult