Már régóta adós vagyok ennek a mesekönyvnek a bejegyzésével. Az első olvasás óta már vagy kétszer kezünkbe vettük, pedig nem igazán vagyunk újraolvasósak. Ritka az a könyv, ami újra előkerül. Igazán szép illusztrációnak, hangulatos stílusnak és jó mondanivalónak, nagyon szerethető karaktereknek vagy izgalmas történetvezetésnek kell lennie ahhoz, hogy újra kérjék a gyerekeim. Úgy látszik most mindegyik dolog adott volt.
Türelmesek lettünk a könyv címe. Kell is! Hamarosan itt a nyár és bizony elkél a türelem majd a gyerekek és a mi részünkről is! Nyakunkba szakad a nagy szabadság gyerekestől, de a munkánk, a napi teendők, a főzés, takarítás bizony nem várhat. A piciknek türelemmel kell viselni, hogy anya és apa bizony dolgozik vagy dolgát végzi, nem tud minden percben szórakoztatni, csavarogni, játszani.
Nekünk pedig ezerszer is el kell majd mondanunk ugyan azokat a körmondatokat: Mindjárt jövök! Csak egy perc! Előbb elvégzem ezt és utána jövök!
Szóval csak türelem mindkét féltől!
Nagyon klassz mondanivalója van a könyvnek. Szívesen olvastam a gyerekeknek. Megérintette őket is.
Daniella rögtön megfogalmazta és összefoglalt kishúgának a történteket. Elmondta neki egyszerűsítve, hogy mi volt a lényege.
Szóval mondhatom, hogy az 1, 3 és a 6 évesem is ugyan úgy lefoglalta a könyv.
A legkisebb hallgatta csak egyelőre. De már látom, ő is szeretni fogja a mese hallgatást, a könyveket, a beszélgetéseket.
Kisebbik lányomnak tetszettek a karakterek. Magukra ismert egyes szituációkban.
Nagyobbik utódom pedig már átlátta a mondanivalót, elmagyarázta, alkalmazta.
(1 évesen türelmesen kivárta, míg befejezem az olvasást, majd elszelelt a mesekönyvvel.)
Alkalmazta az olvasottakat.
Na nem kell csodát várni, de segítettek elpakolni a játékaikat és vagy fél órán keresztül nem "gyilkolták" egymást a szokásos módon. Még azt is mondták, hogy én feküdjek le pihenni, majd ők jól kitakarítanak. Vicces volt fekve nézni, hogy mindent "letörölgettek" popsitörlővel. De nem volt szívem megakasztani a "segítségüket" azzal, hogy rájuk szólok. Hagytam, hogy tegyék a dolgukat, míg szívesen csinálják.
Szerettem, hogy napokra lebontva vannak a kis történetek, így minden nap elő tudtam venni a megfelelő fejezetet. Egyben pedig szépen tanít is, hiszen középsőkém, Viki majdnem megtanulta már belőle a napokat. Imádtam a csütörtöknél a kihagyott részt, ahol a gyerek sajátjává teheti a könyvet azzal, hogy berajzolja, neki mitől nehéz türelmesnek lennie.
Kinga stílusa könnyed, egyszerű, ám nem lebutított. Nagyon nem szeretem, mikor a gyereknek gügyögnek egy könyvben, butának nézik. Kellenek a szép szavak, körmondatok, hogy szókincset tanuljon a gyerek. Az írónő sikeresen alkalmazza is szerencsére.
Gördülékenyen, könnyen, gyorsan olvasható.
Remélem az író további kötetei is hozzánk kerülnek majd. Főként a Jó gyerek lettem címűre pályázok! Hátha az is hatásos lesz.
Az illusztrációról külön meg szeretnék emlékezni. Pásztohy Panka rajzai aranyosak, ember közeliek, szerethetőek.
Jön a nyár! Tessék türelmesnek lenni mindenkinek egymással!
Köszönöm a könyvet a Manó kiadónak!
Fülszöveg:
Sziasztok!
Bemutatom a családom. Általában vidám és nyugis nálunk az élet. Persze, ha minden úgy alakul, ahogy szeretnénk. Mármint ahogy szerintem jó lenne. Anyu nyilván mindig mást és máshogyan szeretne, és még az apukám és az öcsém is beleszólnak. Nem egyszerű. Tudtátok, hogy a türelem el tud fogyni, és akkor után kell tölteni? Mi kezdünk rájönni, hogyan lehet ezt megoldani!
Bemutatom a családom. Általában vidám és nyugis nálunk az élet. Persze, ha minden úgy alakul, ahogy szeretnénk. Mármint ahogy szerintem jó lenne. Anyu nyilván mindig mást és máshogyan szeretne, és még az apukám és az öcsém is beleszólnak. Nem egyszerű. Tudtátok, hogy a türelem el tud fogyni, és akkor után kell tölteni? Mi kezdünk rájönni, hogyan lehet ezt megoldani!
Ez a családi beszélgetőkönyv segítséget kíván nyújtani abban, hogy a közös olvasás és Pásztohy Panka gyönyörű illusztrációinak nézegetése közben könnyebben induljon el dialógus szülő és gyermeke között arról, miért nem kell mindig versenyezni, vitatkozni, és arról, hogy tényleg megéri egy kicsit türelmesebbnek lenni.
Manó kiadó
48 oldal
Illusztrálta: Pásztohy Panka