"avagy hogyan vette át az uralmat egy hacker a milliárddolláros cyberalvilág felett"
Igazán izgalmas, sokat sejtető cím. Nem vagyok jártas ebben a világban, de érdesnek ígérkezett a cím alapján. Így szépen meg is kaparintottam.
Ez a borító valami fenomenális!
Aztán a belső alaposan meglepett...
Nem mozgok otthonosan a számítógépes világban, a bűnözésében még annyira sem. Nem mondom, hogy sokat értettem a könyvből. Talán a felét, ha tényleg megértettem, nem csak elolvastam. Azt sem mondanám, hogy könnyed olvasmány volt. Megdolgoztatott alaposan. A rengeteg név, álnév nem könnyítette meg a helyzetem. Az állandó számítógépes zsargon sem. Mondhatnám, nem adta könnyen magát a könyv! Megizzadtam, lefáradtam, elzsibbadtam, mire a végére értem.
Talán olvasmányosabb élettörténetre gondoltam, mikor a kezembe vettem a könyvet. Azt hiszem kevesebb szakma, több karakterbemutatás, olvasmányosabb, érthetőbb formában, jobban célba ért volna nálam.
De egész kis summa kerekedett belőle, még nekem is, laikusnak.
Ijesztő, hogy mennyire rá vagyunk kattanva a számítógépekre, a virtuális világra. Lassan mindent ott csinálunk. Ott élünk. Eszünk, iszunk, utazunk vele. És mások ezt pillanatok alatt mennyire ki tudják forgatni. Mekkora bűnöző iparág települt erre. Egy-két kattintás és már meg is vagyunk hackelve. De nem csak mi, hanem a Hadipar, hatalmas Bankok vagy akár egy egész ország is. Talán a fontosabb adatokat még a jól bevált kézi módszerrel leírt módon kéne tárolni. Vagy úgy sem, mert annak is van végül is hátránya.
Ijesztő, hogy valaki két sor begépelésével mihez hozzá nem férhet és hatalmas galibát okozhat, csak egy picit kell értenie hozzá...
És a másik, ami a könyv olvasása után leült bennem még, az az, hogy sokan mennyire könnyen, másokkal mit sem törődve jól tudnak élni, azok kihasználásával, átverésével...
Ráadásul fura, hogy a cybervilágban egyen értékű lehet valaki (egy jó számítógéppel, wifivel), ha nem jobb, a másiknál, legyen szó egy egyszerű tinédzserről vagy maffiózóról, többszörös büntetett emberről...
Nem mondanám, hogy Max, főszereplőnk rokonszenves lett volna. Valahogy az utóbbi pár olvasmányom főszereplői ebbe a kategóriába estek. De ez pozitív is valamennyire. Mert kezdtem unni már kicsit a sok ömlengést, a sok jót, a "mindenki tündibündi és rózsaszín álomvilágban él" szereplőket.
Azt hiszem át is nézem a számítógépem alaposan, mit tárolok rajta, megnézem a vírusirtómat is. Bár egyesek előtt annyit ér, mint légypiszok az ablakon...
Ezt a könyvet azoknak az olvasóknak ajánlanám elsősorban, akik elég merésznek, okosnak érzik önmaguk a cybervilág és cyberalvilág megértéséhez!
A könyvet köszönöm a Twister Media kiadónak!
Fülszöveg:
A cyber-alvilágban futótűzként terjedt a hír: valaki – egy briliáns és vakmerő szélhámos – átvette az uralmat egy online bűnözői hálózat felett, amely dollármilliókat szivattyúzott ki az amerikai gazdaságból.
Az FBI azonnal titkos akciót indított, hogy az új nagyfőnök nyomára bukkanjon. Ügynökségek a világ minden tájáról beépített emberek és kettős ügynökök tucatjait állították csatasorba. A cyber-zsaruk együttes erővel számos gyanútlan hackert csaltak tőrbe, legfontosabb célpontjuknak azonban megvan az a nyugtalanító tulajdonsága, hogy lépten-nyomon kiszagolja besúgóikat, és átlát a terveiken.
A létező legvalószínűtlenebb bűnözőt keresték: egy hippi értékrendjével és egy főgonosz kettős személyiségével felruházott zseniális programozót. Élvonalbeli fehérkalapos hackerként Max „Vision” Butler egyfajta celeb volt a programozói berkekben, aki még az FBI-nak is dolgozott tanácsadóként. Ám feketekalapos „Icemanként” az adathalászok világában kihagyhatatlan lehetőséget látott, amivel próbára tehette rendkívüli képességeit. Országszerte ezer meg ezer számítógépbe hatolt be, és több millió hitelkártya adatot lopott el. Könnyűszerrel feltörte hackertársai gépét is, és az orruk elől csaklizta el csalással szerzett javaikat. Egy sima beszédű szélhámossal karöltve hatalmas bűnszervezetet hozott létre.
És ezt éveken át képes volt látszólag büntetlenül fenntartani, miközben riválisainak folyamatosan ott volt a nyakán a rendőrség.
Ahogy figyelte a folytonos civakodást a csalók besúgók fertőzte közösségben, és látta módszereik hatástalanságát is, épp e bűnözői körök működésképtelenségében kezdte meglátni a végső kihívást: magához ragadja az irányítást, kijavítja a hibákat, és úgy fogja irányítani a dolgokat, ahogy kell – még akkor is, ha ezzel a saját homlokára fest célkeresztet.
Bár a történet voltaképpen egy bűnöző figyelemre méltó felemelkedéséről és a rendfenntartó erők hajtóvadászatáról szól, a Kingpin feltárja egy titokban zajló bűnözési hullám belső működését, amely több millió amerikai életére van hatással. A könyv lapjai bepillantást engednek az online csalás hatalmas szupermarketjeibe, ahol halmokban állnak a hitelkártyaszámok, a hamis csekkek, a feltört bankszámlák, a titkos „postaládák” és a hamis útlevelek. Képet kapunk a hackelés módszereiről – a böngésző biztonsági réseinek kihasználásától, az adathalászaton át a trójai vírusokig, sőt még azon is túl –, amelyeket ezek a csalók mindennapi munkájuk során alkalmaznak, valamint nyomon követhetjük a bonyolult utat, amelyet bejárva a lopott adatokból dollármilliók lesznek. Poulsen mind rendőrökkel, mind pedig bűnözőkkel ápolt figyelemre méltó kapcsolatrendszerének köszönhetően beléphetünk a csendes, elszánt fegyverkezési versenybe, amelyet a rendfenntartó erők a mai napig folytatnak a csalók ellen.
A Kingpin végső soron egy megdöbbentő erejű és széles látókörű utazás az alvilágba, ahol hétköznapi amerikai tinédzserek gyilkos orosz maffiózókkal dolgoznak együtt, és ahol egy egyszerű wifi-kapcsolat több millió dollár értékű aranyat eredményezhet.
Twister Média kiadó
304 oldal
Fordította: Sziklai Katalin, Mártha Dávid
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése