2015. június 30., kedd

Cecelia Ahern Ahol a szivárvány véget ér




Roppantul dühös vagyok a könyvre.  vagy magamra! Hogy miért?
Mert ez nem romantikus könyv, inkább szenvedős dráma talán. Nem levélregény, hanem sms és hasonló dolgokból összefércelt történet.

Nézzük mit vártam a könyvtől.
Egy kellemes, szépen egymásra találós, szellemesen vicces, könnyed könyvet, szépen kibontott karakterekkel, levélregény formátumban. Érdekes történéseket. Egy erős barátságot, ami átalakul szép lassan valami mássá. Izgalmat. Váratlan fordulatokat. Izgalmas befejezést. Egy szebb borítót.

Ehhez képest totálisan az ellentétét kaptam.
Egy drámát. Nehezen kibontakozó elemek és unalmas szösszenetek váltakoznak. Sok kis rész felesleges volt. A pár szavas üzenetváltakozások fárasztották a szemem. A szépen megfogalmazott levelezés sokkal jobban tetszett. A chat párbeszédeket egy idő után megszoktam már, csak a Vadvirágos, Magányoshölgy és ElváltSam nem kellett volna bele.
Fordulat nincs, csak időhúzás. 
Klisé hegyek, szenvelgés...(Bál, ha egyiknek van párja a másik pont akkor szeretné)
A karakterek fárasztóak és a vak tyúk is jobban látna az orráig frázis. Ideges voltam több ízben is. Lehetett volna másként. 
Nem tudom, hogy az íróra legyek mérges vagy a lehetetlen főkarakterekre. Vagy magamra, mert totálisan mást vártam a könyvtől.
Sokszor úgy megráztam volna őket. Hiszen szeretnek, tudják, érzik és mégis húzzák az időt. 
Bele mennek minden másba, csak még tovább tartson a külön eltöltött idő.
Az elején még érthető, hogy így történik, ahogy. De a sokadik fiaskó után kezdtem megunni és egyre mérgesebb voltam.

Rosie erős jellemfejlődésen esik át. Az önző kamaszból önfeláldozó ember lesz. Túl sokat is változott. A felénél megállhatott volna. De legalább szerettem a megfogalmazásait.

Alex a csipkelődéseit feldobták a lapokat. Ő maradt talán végig az, aki volt. Egy kicsit ingott meg, úgy 10 évre, de rájött a hibájára. Mondjuk férfi létére nagyon lelkizős, nem trappolt bele semmi közepébe, ahol meg igen, ott sajnos az élet lerendezte máshogy.
A kivárós taktika nem biztos, hogy bejön az életben, ha saját életünk a tét.

A végére kaptunk egy lehetetlen rózsaszín cukormázat. Mindenki mindenkivel egymásra talál. Túl sok!
Ez a  szívecskés borító...Jaj! De legalább az új kiadás már szebb.




Egy csomó dolog fogalmazódott meg bennem. 
Az élet, a sors mennyire alakíthatja az életünk. Meg tudjuk változtatni? Van beleszólásunk? Meddig hagyjuk a véletleneket?
Egy embert érhet ennyire sok csapás egymás után? Vagy csak itt, egy könyvbe sűrűsítve látszik olyan soknak, a saját életünkben is van ennyi váratlan és drámai fordulat?

A másik pedig az, hogy meddig érdemes várni valakire? Van olyan erős barátság, ahol akár örökre?
Miért nem merünk lépni, ha úgy van? Manapság vannak ilyen barátságok? A barátságokból lehet egyáltalán szerelem vagy csak az ismertség, a meghittség miatt érzi valaki, hogy esetleg szerelmes?

Váltott ki belőlem érzéseket? Igen.
De nem romantikát, andalgást, hanem dühöt és várást.
Nem tudom ezt akarta-e elérni a szerző.
Nem tudom magamra legyek-e mérges, mert hagytam magam becsapni vagy a besorolásra( nem romantikus, hanem drámai könyv), esetleg Ahern kisasszonyra, mert húzta, mint a rétestésztát szappanoperába bújtatva.
A könyv tetszett is, meg nem is. Olyan felemás érzésem van.

Az írónőnek biztosan erősebb írásai is jelentek meg, nem hiszem, hogy ez a legütősebb.
Így későbbiekben próbálkozok egy másikkal is. na meg a filmet is meg kell néznem, ami készült belőle...



Fülszöveg:
Rosie és Alex jóban-rosszban kitartanak egymás mellett, és életre szóló szövetséget kötnek az iskola és a felnőttek zord világa ellen. Az izgalmas órai levelezések alatt még nem sejtik, hogy életük következő jó néhány évét is így fogják eltölteni: egymással levelezve… A sors újra és újra elválasztja őket egymástól, hogy próbára tegye barátságukat, kitartásukat és őszinteségüket. A gyerekek komoly felnőtté cseperednek: mindketten dolgoznak, házasodnak, gyereket nevelnek, válnak, de a varázslatos kötelék, amely összeköti őket, életük minden öröme és bánata közepette is megmarad. 
Több van-e köztük puszta barátságnál? Ha kapnának egy utolsó lehetőséget, kockára tennének-e mindent az igaz szerelemért?


Idézet: 
Hogy a régi közhelyet használjam, az életben az egyetlen bizonyosság a halál.

Athenaeum kiadó
FordítottaMorcsányi Júlia
könyvtári

2015. június 29., hétfő

Írjunk recenziót, de hogyan?









A múltkori recenziós post folytatása...
Mitől jó egy recenzió és hogyan ne írjuk meg?
Én már leírtam a gondoltaim. 
Most inkább  szívemnek kedves kiadókat és írókat/írónőket kérdeztem a témáról.
Ezúton is köszönöm az őszinte válaszaikat.

A.O Esthert kérdezem elsőnek az Összetört glóriák, a Gombnyomásra és a Frigg rokkája sorozat szerzőjét.




Számodra mi a recenzió?

A recenzió egy mű bemutatása, értékelése, érdemi tájékoztatás az olvasók felé, 
ami persze, tartalmazza a szerző véleményét is. Számomra egy remek lehetőség arra, 
hogy az emberek megismerjék a könyveimet és el tudják dönteni, ez alapján nekik valók 
a történeteim, vagy sem.De a recenziók nem csak a saját könyveim miatt érdekesek  
számomra. Vannak könyves bloggerek / magazinok, akiket már jól ismerek és 
kedvelek. Tudom, hogy amiről jót írnak, jó eséllyel nekem is tetszeni fog, de azért azokba a 
könyvekbe is mindig belelapozok, amiket lehúznak…


Mi alapján választod ki, hogy ki kap recenziós példányt?

Nincs egyéni elbírálás. Aki hozzám fordul, hogy írni szeretne a könyveimről, kivétel nélkül, mindenkinek küldök tisztelet példányt.

Milyen szerinted a jó recenzió?   Rövid vagy hosszú? Spoileres vagy mentes? 
Fülszöveges vagy saját szavas elbeszélésben? Képekkel vagy anélkül? 
Idézetekkel vagy nélkülük. Egyéni ízlés világgal vagy a megszokott sablonos módon íródott? 

Én a hosszú recenziókat szeretem, amiben részletesen kitérnek a történet izgalmas, 
ijesztő vagy érzelmes részleteire, amiből megtudom, kiket kedveltek, és kiket nem, és azt 
is,  hogy miért. 
Szeretem, ha idéznek a könyvekből, és leírják, mely részek voltak rájuk a legnagyobb 
hatással. Nem zavarnak a spoilerek. A fülszöveg formai követelmény, ami hasznos is, 
hiszen gyors villám képet ad a könyvről, hogy mégis, mire számíthatunk majd, ha felcsapjuk 
a fedelét. A képeket imádom, nagyon vizuális alkat vagyok. Szeretem látni, ki milyennek képzeli el a könyves karaktereket, ráadásul a magyar könyves bloggerek nagyon pengék ebben.Iszonyú színvonalas fotómontázsokat, videókat, posztereket készítenek - személy szerint, én rajongok ezekért. 
Az idézeteket is szeretem, hiszen öt-hat jól megválasztott idézettel pontosan átérezhető 
egy könyv hangulata, és hogy mi az amit majd nyújtani fog nekünk. Olyan ez, mint amikor a 
kezedbe veszel egy szép küllemű parfümös üveget. Forgatod, nézegeted, csodálod a 
szépséges formáját, az üveg csiszolását, és elképzeled, milyen lehet a benne lévő folyadék. 
Aztán megnyomod a gombját, és kapsz egy fújásnyi illatot. De abból azonnal tudod, hogy 
kell-e neked az a parfüm, vagy sem. 

Szeretem az egyéni módon írt recenziókat, főleg, ha szellemesek.

Helyesírási vagy központozási hibák elfogadhatóak 
vagy nem? 

Engem nem zavarnak a helyesírási hibák vagy az elütések. A lényegre figyelek.
Nyilván, lehet úgy írni, mint Piszkos Fred, és akkor is megérti az ember, mit akar a másik,
de azért, persze, az a jó, ha a szerző odafigyel arra, hogy a lehető legkevesebb hibát ejtse.
Ugyanakkor van egy mondás, miszerint: 
az hibázik, aki dolgozik!
Hát, ennyi. 

Mik azok a dolgok, amik nem hiányozhatnak egy recenzióból? 

Ma már sokféle recenziót írnak… de a hivatalosan elfogadott forma szerint egy 
recenzióban szót kell ejteni az íróról, a mű keletkezéséről, az aktualitásáról, a témájáról. 
Aztán ismertetni kell a művet, leíró-értékelő jelleggel. E kettő manapság a legtöbbször összemosódik, de szerintem nincs ezzel semmi baj. Tartalmaznia kell a szerző véleményét, bár ez jobb esetben az egész íráson átjön, nem az utolsó, néhány soros összegzésen 
múlik. No, és persze vannak formai követelmények, de ahogy látom, ezt már végképp senki 
nem tartja…

A leggyakrabban elkövetett hibák a blogokon, postokban szerinted mik? 

Komoly könyves blogokon nincsenek igazi hibák, hiszen a mai világban már nem szigorú 
keretek között folyik a recenzió-írás. A hiba inkább az, hogy ma már mindenki írhat, bárkiről 
és bármit, bármilyen stílusban… 

Mitől építő egy kritika és honnan inkább sértő már? 

Építő kritika az, amikor azt írod, még jobban tetszett volna, ha több párbeszéd / akció / 
leírás / harc van a regényben, vagy ha többet olvashattál X-ről és Y-ról, ha esetleg 
csavarosabb lett volna egy gyilkosság megoldása, vagy kevésbé kiszámítható egy szerelmi 
szál alakulása, de sértő, amikor tiszteletlenül írnak valakiről / valamiről. 

A negatív értékelés is reklám értékű? Vagy koncentráljon a könyv pozitív oldalaira 
inkább?

Közgazdász-szemmel persze, a negatív kritika is hasznos és komoly reklám értékkel bír, 
hiszen százszor gyorsabb az útja, mint a pozitív kritikáké, de én idealista ember vagyok. Ha 
azt látom, hogy egy könyvet (nem feltétlenül az enyémet!) a sárba tapossák, és gúnyt 
űznek az írójából, szomorú leszek. Számomra az irodalom világa, a könyvek és az írás a 
legmagasztosabb dolgok közé tartozik, ezért nem fér meg mellettük a sár és a mocsok. 


Csukás István azt mondta, amit nem szeretünk, arról nem írunk.

Volt negatív tapasztalatod a már kiküldött olvasói példányok 
vagy az elkészült post miatt?

Hogyne lett volna. Az első regényem a meleg fogadtatás mellett 
jócskán kapott hideget is, de olyan stílusban, amitől a levegőért kapkodtam. Aztán jött a levél, hogy elküldeném a 
következő részeket is ajándékba? (ez nem egyszer, és nem kétszer fordult elő…)
Én, ha utálok egy könyvet, nem olvasom el. És pláne nem kérem el a következő és az 
azutáni részét. De, hát mások vagyunk, nyilván nekem is toleranciát kell tanulnom. Ma már 
senkivel sem szállok vitába, és nem zaklatom fel magam a véleményeken. Mindenki azt ír, amit akar, lelke rajta. Persze, ez nem ment könnyen, sok időbe és sok lelki tusába telt, hogy képes legyek így látni a dolgokat.

Van kedvenced a már elkészült recikből?

Igen, sok kedvenc recenzióm van, amik megmelengetik a szívemet. 

Megnézed utólag az elkészült recenziókat? 

Igen, minden recenziót elolvasok, utólag is. Csokorba gyűjtve

megkapok mindent, de érdekelnek is. 









Gabo kiadó az első kiadó, akit szintén kifaggattam a témáról.

Mire figyeljen egy kezdő blogger,hogy érdekes, figyelem felkeltő legyen a blogja a kiadótok számára?

Egyfelől fontos a dizájn, aztán az is, hogy megfelelően pörögjön, rendszeresen frissüljön az oldal, a bejegyzések pedig minőségiek legyenek, mind tartalmilag, mind a helyesírást illetően. Továbbá klassz lehet az is, ha van valamilyen egyéni színfoltja a blognak (pl. speciális értékelési rendszer).

Egy kiadónak mit takar a jó recenzió fogalma? 

Inkább azt mondanám meg, hogy mi tartozik a nem elfogadható kategóriába: a fülszöveg bemásolása, majd utána két bekezdés a könyvről, amiben alig jelenik meg a blogos önálló gondolata, személyisége. Ennél már csak az rosszabb, ha más blogosok írásait ollózza össze, és azt tünteti fel a sajátjaként. Futottunk már bele ilyenbe...

Milyen egy jó recenzió? Hosszú vagy rövid legyen? Fülszöveggel vagy saját megfogalmazással, Spoilerrel vagy anélkül?

Egyfelől lásd az előző válaszom. :) Ezt mindig az adott recenzió dönti el, de a net korában a túl hosszú írások nem állják meg a helyüket: ha túl sokat kell lefele görgetni, még azt sem olvassuk el, ami egyébként érdekel minket. Viszont kerülendők a nyúlfarknyi bejegyzések is, mert abból nekünk az jön le, hogy a blogos alig foglalkozott a neki átadott könyvvel. Az nem baj, hogy lehozza a fülszöveget is, csak ne az adja a bejegyzés vázát. Lehet benne spoiler is, de akkor jól láthatóan fel kell hívni a figyelmet ennek a veszélyére. :)

Mik a leggyakrabban elkövetett recenziós hibák? (Gondolok itt a helyesírásra vagy hasonlókra)

Szerintem ezt a fenti kérdésekben elszórva már mind megválaszoltam. :) Plusz nem az egyes recenziókra vonatkozik, de idevenném azt még, amikor egy blogos hosszú hónapokon át "ül" a bekért könyveken, vagy egyenesen eltűnik.

A negatív post is jó reklám? Vagy mindenképpen próbáljunk meg a könyv jó tulajdonságaira koncentrálni?

Hát ez elég nehéz kérdés, hiszen hogyan lehet pozitívat írni egy olyan könyvről, ami (nagyon) nem tetszett? Meg aztán ha negatívat írok, azzal utána hogyan számoljak el a kiadó felé? Amúgy alapvetően nincs gond a kritikusabb hangvételű recenzióval, amennyiben kellően alátámasztott, és nem kizárólag a hiányosságokra fókuszál. Tudjuk, hogy nem tetszhet mindenkinek minden, ilyen esetekben legfeljebb mi kevésbé hívjuk fel a figyelmet erre az ajánlóra a felületeinken.

Mitől építő egy kritika a kiadó számára és honnan sértő?

Intelligencia és jó belátás kérdése, hogy az adott blogos vesz egy mély levegőt, mielőtt totálisan a földbe döngölné a könyvet. Volt olyanra is példa, amikor valaki külön írt nekünk azért, mert a bekért könyv egyáltalán nem nyerte el a tetszését, és azt javasolta, hogy emiatt inkább nem értékelné. Ez szerintünk teljesen korrekt. Az általad kérdezett határ valahol az öncélú rosszindulat és a szerző cinikus sértegetése környékén húzódik meg.



A. M. Aranth a második könyvíró, kinek felettébb érdekelt a véleménye!




Számodra mi a recenzió?

Nekem, mint írónak nyilvános véleményezést jelent. Amikor az első könyvem, a Cleadur – Dobszó a ködben kijött, mindenkit kértem, akinek recenziós példányt küldtem, hogy aztán csak őszintén, a jót is, a rosszat is! A recenzió nem egy példányért írt dicshimnusz, és nem egy poénkodós, szellemeskedő lesavazás, mert „ingyen volt”. Lehet dicshimnusz, ha tetszett, és lehet savazás, ha nem – sőt, lehet mindkettő, ha vegyesek az érzéseid. :) 

Mi alapján választod ki, hogy ki kap recenziós példányt?

Természetesen. :) Egy épp most indult blog vagy egy esetlen designú, szemlátomást minimális energia befektetéssel futó oldal nyilvánvalóan kevésbé rúg labdába, mint egy olyan blog, ami szemlátomást a gazdája jól ápolt, kedves virágoskertje, úgymond, ahova napi szinten kimegy és csiszolgatja. Nekem ez a legfontosabb: az intelligens elemzés és azt látni, hogy a blogger igenis belefekteti a szükséges energiát a blogjába. 

Milyen szerinted a jó recenzió? Rövid vagy hosszú? Spoileres vagy mentes? 
Fülszöveges vagy saját szavas elbeszélésben? Képekkel vagy anélkül? 
Idézetekkel vagy nélkülük? Egyéni ízlés világgal vagy a megszokott sablonos módon íródott?Helyesírási vagy központozási hibák elfogadhatóak vagy nem? 

A recenzió minősége szerintem nem külalaki vagy formázási kérdés. Lehet jó spoileresen és spoilermentesen is, röviden vagy hosszan kifejtve, sablonosabban vagy teljesen egyedien… ami számít, az az, hogy megismertesse a könyvet, annak hangulatát, hogy tudja az olvasó, mire számíthat. Mondja el, mi a jó a könyvben, milyen a hangulata, és ne hallgassa vagy maszatolja el a könyv esetleges hibáit (hiszen akkor a saját olvasóit, látogatóit csapja be, ami fő bűn). Sok blogszerző úgy érzi, hogy a recenziós példányért cserébe nem szabad megemlítenie, hogy mi nem tetszett neki a könyvben. De kilóg a lóláb: agyondicsért könyvre 10-ből 6-7 pontot adni pl. furcsa lehet. Nincs olyan könyv, amit olvastam, és maradéktalanul tetszett, mindegyikben van olyasmi, amit gyengének vagy rosszul megoldottnak tartok, erről nem gáz beszélni. Recenzióban sem. Amiben viszont a recenzornak nagyon jónak kell lennie, az a helyesírás. 

Mik azok a dolgok, amik nem hiányozhatnak egy recenzióból? 

A könyv ismertetése. A recenzió feladata nem politizálás, nem „megmutatom magam a világnak”, nem állást foglalok egyik vagy másik blogger közösség mellett – hanem könyv ismertetés, vélemény nyilvánítás. Ezt is jelenti. Ha egy recenzióból nem jön át, hogy pontosan milyen könyv is ez, akkor valami el van szúrva. Kell, hogy fény derüljön: 
– a könyv milyenségére 
– irodalmi minőségére, elhelyezhetőségére 
– hangulatára 
– mitől jó, miért ajánlod 
– mik az esetleges gyengeségei 
Azaz olyan dolgokra, amik fontosak a leendő olvasó számára, aki könyv vásárláson gondolkodik. 

A leggyakrabban elkövetett hibák a blogokon, postokban szerinted mik? 

A már említett finomkodás, amikor a blogger úgy véli, a recenziós példánnyal őt megvette a kiadó vagy a szerző egy kizárólag pozitív értékelésre. Másik többször látott hiba a művészieskedés: amikor kell egy dupla kávé ahhoz, hogy megértsem, mit ír egy blogger mondjuk egy viszonylag egyszerű képletre épülő fantasyről, mert annyira agyonművészkedni a szövegét, megtölti barokk körmondatokkal, tudományos kifejezésekkel és mondatonként hat utalással villogtatja a műveltségét… akkor az rettentő. A recenzióírás nem azt jelenti, hogy le kell mosni szépirodalmiságban Krasznahorkayt! Az is visszatetszést kelthet, amikor a blogger általánosítva ítélkezik egy kiadó vagy másik blogger rovására, pl. kijelenti, hogy „csak XY ad ki jó fantasyt” vagy hogy „az összes vörös pöttyös nyálas”. Ez degradáló és nem is igaz. Lehetnek érzelmeink egy-egy kiadó iránt, preferenciáink, de ezeket megtartjuk magunknak egy publikus recenzióban. Vagy rendesen fogalmazzuk meg. Az a mondat, hogy „XY csak szuper fantasyt ad ki” vagy hogy „nekem nem jönnek be a vörös pöttyös könyvek” máris egészen máshogy cseng, nem? 

Mitől építő egy kritika és honnan inkább sértő már? 

Ez egy nagyon kényes határvonal. Sokan azt hiszik, hogy a szó használat kérdése az egész, de valójában nem kell lesz*rozni egy írást ahhoz, hogy a szerzőnek fájjon. Érzi az ember, amikor véleményt ír vagy akár szóban nyilvánít, hogy mi az, amit megengedhet magának (mert pl. ismeri a szerzőt, aki tudja, hogy nem kell mindent szó szerint vennie), és mi az, amit már nem. Sokan, akik sértő kritikát írnak, alapból is támadni akarnak, én így vélem – azok ugyanis, akik blogot vezetnek, de nem fejlődik ki bennük egy egészséges érzék erre a kérdésre, azok egy idő után mindenkit magukra haragítanak. Alapvetően az építő és a sértő kritika között az a különbség, hogy az építő tényleg segíteni akar (persze nem akarja megtanítani az írót írni), ezt érezni lehet a kritika tartalmából. 

A negatív értékelés is reklám értékű? Vagy koncentráljon a könyv pozitív oldalaira inkább?

Ez bonyolult kérdés – szerintem igen, lehet egy negatív kritika reklám, attól függ, ki adja azt a negatív kritikát: vannak olyan személyek, akiktől szinte már-már elvárás (pl. Puzsér Róbert). Én úgy hiszem, inkább csak alapvető emberi norma, hogy igyekszünk a pozitív oldalra is koncentrálni, de szerintem nem baj, sőt, kell, hogy a negatív elemekről is szó legyen. 

Megnézed utólag az elkészült recenziókat? 

Bizony. :) Amit rólam írtak, mindent olvastam. Elvégre abból tanul az ember, amit az olvasók mondanak. A Cleadurra kapott recenziókból okulva pl. a második könyvemet, az Acorenu-t igen jelentősen át is írtam. Szeretnék az az író lenni, aki aktívan reagál az olvasói véleményekre. Persze, nem lehet mindenkinek megfelelni, de igyekezni kell és lehet is. :) 

Van kedvenced a már elkészült recikből?
Volt negatív tapasztalatod a már kiküldött olvasói példányok vagy az elkészült post miatt?

Persze. Nagyon szeretem (és céges szinten, mint Galaktikás illetve most mint Fumaxos, szintén szeretem) Profundus Librum kritikáit, illetve a Próza Nostrás fiúk és lányok recenzióit. Intelligensen, nagy háttér tudással és elképesztő olvasottsággal a hátuk mögött írják ezeket, okkal kiválóak. Persze most végigsorolhatnám a Blogturnésoktól kezdve a Könyvkritikák Blogon át az Inspiráció Olvasáshozzal és Thinking About Youval bezárólag szinte az egész csapatot, akik írtak valamelyik könyvemről – ha ehhez hozzátesszük a Fumaxos írásokat is, olyan listám lenne, hogy azt már végigolvasni is durva. :D Magyarország nagyon szerencsés helyzetben van, rengeteg igényes, jó írásokat közlő könyvesblogunk van, nem panaszkodhatunk. 

Negatív tapasztalat… túlzás ezt mondani. Persze, egy-egy keményebb kritika elég komolyan szíven üt, ez igaz, de nagyfiú vagyok, túlélem. :) Olyannal még soha nem találkoztam, hogy egy blogger visszaélt volna a recenziós példánnyal bármi módon, ilyesmiről csak elrettentő történeteket hallottam, látni én nem láttam – azt hiszem, letisztult azóta a blogszféra, kilökte magából a csalókat és méltatlanokat.




http://holdarnyek.hu/
http://hu.wikipedia.org/wiki/Holl%C3%B3-Vask%C3%B3_P%C3%A9ter








A kiadók álláspontja pláne érdekelne, így megkérdeztem másodiknak a Maxim kiadót is.


Mire figyeljen egy kezdő blogger,hogy érdekes, figyelem felkeltő legyen a blogja a kiadótok számára?

Amennyiben a blog könyvekkel foglalkozni, két fő irány van, ami figyelem felkeltő egy kiadó számára:
1.       Foglalkozzon a népszerű, magyarul megjelent könyvekkel, írjon róla véleményt, ajánlót.
2.       Kövesse a külföldi újdonságokat (Amazon, Goodreads, Barnes&Noble, külföldi blogok stb. alapján)

Egy kiadónak mit takar a jó recenzió fogalma? 

A jó recenzió elsősorban ne legyen szélsőséges. Természetesen a kiadó annak örül, ha csak jót írnak a könyvről, de az is benne van a pakliban, hogy egy-egy könyv nem arat osztatlan sikert.

Milyen egy jó recenzió? Hosszú vagy rövid legyen? Fülszöveggel vagy saját megfogalmazással, Spoilerrel vagy anélkül?

A recenzió legyen igényesen megfogalmazott (helyesírási és nyelv helyességi hibáktól mentes). Nincs ideális terjedelme, érdemes kiemelni a könyv „erényeit” (történet, szereplők, megfogalmazás, cím, borító stb.). Célszerű nem lelőni a poént, de ha van egy két részlet, az nem baj. A Ha részletek vannak a könyvből, érdemes használni a „Spoiler következik” felhívást.

Mik a leggyakrabban elkövetett recenziós hibák? (Gondolok itt a helyesírásra vagy hasonlókra)

Nincsenek típus hibák, fontos, hogy a recenzió igényesen legyen megfogalmazva és ne hemzsegjen a hibáktól.

A negatív post is jó reklám? Vagy mindenképpen próbáljunk meg a könyv jó tulajdonságaira koncentrálni?

Érdemes megnézni, hogy egy könyv kapcsán mi az, ami a kiadó munkája, és mi a szerzőé. A történet, a szereplők a szerző tollából valók, tehát nem a kiadót kell bírálni érte. A borító, a cím választás, a szerkesztés pedig már a kiadó kompetenciája. De talán az elsődleges célja ezeknek a könyv ismertetőknek, hogy kedvet csináljanak az olvasóknak, miért vegyék meg a könyvet, miért érdemes elolvasni egy-egy regényt.

Mitől építő egy kritika a kiadó számára és honnan sértő?

Jó, ha a könyvben talált hibákat (mert sajnos fordul elő ilyen), inkább egy hiba lista formájában elküldeni a kiadónak, hogy ezeket utánnyomáskor javíthassuk, nem pedig egy recenzióban bekezdéseket írni az elütésekről, helyesírási hibákról stb. Egy kritika sértő, amikor átmegy személyeskedésbe. (Olvastam már olyan blogot, ahol a szerkesztőket akarták fejbe verni egy lapáttal, mert maradt pár elgépelés a könyvben – ez kimondottan sértő.)

http://www.dreamvalogatas.hu/
http://www.maximkiado.hu/
https://www.facebook.com/maximkonyvkiado




Lylia Bloom írónő válaszai következnek a feltett kérdéseimre.

Mint író, neked mit takar a recenzió fogalma?

Ajánló a könyvemről. Megjelenés előtt vagy után is lehet.

Mi alapján választod ki, hogy ki kap recenziós példányt?Vannak ilyenkor egyéni elbírálásaid?

Általában olyanoknak szoktam elküldeni a könyvet, akiket ismerek innen-onnan, akiknek ismerem a munkásságát. Ha valaki megkeres recenziós példányért, először megnézem a blogját.

Milyen szerinted a jó recenzió?Rövid vagy hosszú? Spoileres vagy mentes? Fülszöveges vagy saját szavas elbeszélésben?Képekkel vagy anélkül? Idézetekkel vagy nélkülük?Egyéni ízlésvilággal vagy a megszokott sablonos módon íródott? Helyesírási vagy központozási hibák elfogadhatóak vagy nem?


A jó recenzió mindenképpen figyelem felkeltő. Szerintem a köztes út a legjobb megoldás, mert a túl rövid azt sugallja, hogy nem érdemes hosszan foglalkozni a könyvvel, a túl hosszú pedig talán nem köti le végig az olvasót.
Csakis a spoilermentes recenziók a jók, szerintem. Végtére is, minek elolvasni egy könyvet, ha egy fél oldalas ajánlóban lelövik, hogy ki a gyilkos…
Minden recenziónak egyedi véleményt kell tükröznie. Szeretem, ha bizonyos infókat megtudok mindegyikből, tehát pl az alapszituációt, de mindenképpen jó, ha változatosak, és egyéni hangjuk van.
Szerintem a helyesírási hiba nem elfogadható (a központozás még talán, azt nem ismerheti mindenki). Mindegy, hogy recenzió, cikk vagy egy egész regény, igenis legyen jó a helyesírása.




Mik azok a dolgok, amik nem hiányozhatnak egy recenzióból?  

Az alapszituáció, a főbb szereplők 1-2 mondatban, az, hogy milyen műfajba sorolható az adott regény, és hogy milyen hangulatot várjak tőle.

A leggyakrabban elkövetett hibák a blogokon, postokban szerinted mik?

Nem tudom, nem gondolkoztam még ezen.

Mitől építő egy kritika és honnan inkább sértő már?

Építő kritika, ami a regényről szól. Ami kifejti, hogy ez vagy az túl sok volt, amaz pedig túl kevés. Hogy mi zavarta az olvasót és miért.
Sértőnek csak onnantól sértő, ahol átmegy személyeskedésbe, tehát mondjuk nem azt írja, hogy „xy szereplő viselkedése nem volt hiteles, mert…”, hanem teszem azt ilyesmit: „látszik, hogy ezt az idiótát magáról mintázta az író”. Valamint, ha nem szalon képes a megfogalmazás. Illetve, ha csak annyit közöl, hogy „szar volt”, de nem fejti ki, miért.

A negatív értékelés is reklám értékű? Vagy koncentráljon a könyv pozitív oldalaira inkább?

Az őszinte értékelés a legjobb. Nem kell feltétlenül áradozni egy könyvről, ha megvannak a hibái.

Megnézed utólag az elkészült recenziókat?

Mindet. Az összes molyos értékelést is.

Van kedvenced a már elkészült recikből?

Mindig az épp aktuális 

Volt negatív tapasztalatod a már kiküldött olvasói példányok vagy az elkészült post miatt?

Egyszer volt. Egy ismerősöm végigkövette az egyik regényem alakulását. Segített, javaslatokat tett, nagyon örültem neki, hogy mellettem áll. 
Aztán, amikor megjelent a könyv, lehúzta az egészet (velem együtt). 
Amikor kérdeztem, hogy miért is, azt felelte, hogy „amikor készült, nem volt szó magánkiadásról”. 
Mindenesetre nem az zavart, hogy kiemelte a könyv hibáit, hanem a stílus, ahogy tette.



http://lyliabloom.blogspot.hu/







Álomgyár kiadó véleményét is kikértem a témánkról.

Mire figyeljen egy kezdő blogger, hogy érdekes, figyelem felkeltő legyen a blogja a kiadók számára?

A legfontosabb, amit nem biztos, hogy sokan megemlítenek: ne próbálja meg a kiadók szája íze szerint formálni! Egy blog azért blog, mert szerzője a személyes élményeiről, tapasztalatairól mesél benne – ha olyan bejegyzéseket olvasunk egy oldalon, melyek magával ragadók, az nem csak a kiadóknak, hanem a többi olvasónak is figyelem felkeltő és „követésre méltó”.

A ti kiadótoknak mit takar a jó recenzió fogalma?

Ami felkelti a lehetséges olvasók érdeklődését: őszintén átadja, hogy milyen érzésekkel találkozhatunk a regényt olvasva, milyen kérdéseket vet fel… Úgy általánosságban, milyen a könyv hangulata. Emellett megvan benne az indoklás is! Mi miért (nem) tetszett neki – ez segíti a szerzőket is a további regények írásában is, illetve sokszor egy-egy tulajdonság jó pont bizonyos olvasóknál, míg másoknál egyértelmű elutasításba ütközik.

Hosszú vagy rövid post? Spoiler vagy anélkül? Fülszöveggel vagy saját megfogalmazással?

Itt a válaszok szinte egyértelműek: a bejegyzés írójától függ mindez. Így nem is teljesen tudok kiadói szemszögből választ adni: ha valaki ír a könyveinkről, örülünk neki, megosszuk mi is, függetlenül a hosszától - de rendelésre nem szoktunk recenziókat készíttetni. A spoiler is ez a kategória: személyes véleményem, hogy bármennyire szeretném tudni a könyv elején, hogy mi lesz a csattanó, a fordulópont, biztos vagyok benne, hogy ha ott lenne mellettem egy borítékban leírva, nem nyitnám ki, hanem szépen elolvasnám, hogy magam jussak el oda. Ha meg még a könyv sincs meg, de már megismerném a cselekmény egy részét… Szerintem, kicsit visszavesz az élményből. A fülszöveg csatolása meg igazán blogger függő, de úgy gondolom, praktikusabb azt is jelölni.

Mik a leggyakrabban elkövetett recenziós hibák? (Gondolok itt helyesírási hibákra vagy hasonlókra.)

Szerencsére, én büszkén állítom, hogy jó recenziókkal szoktam találkozni. Vagy én böngészem jó helyen, vagy nagyon kifinomultak a bloggerek.J Persze, helyesírási hibákba gyakran bele szoktam futni, de én ki vagyok rá hegyezve. Az ilyen típusú hibák pedig szerintem kicsit kizökkentenek az olvasásból. De ehhez az is kell, hogy az olvasónak is feltűnjenek a hibák. De egy kis figyelem és újraolvasás segítene ezeken a kisebb-nagyobb hibákon is! Egy-egy kimaradt vessző miatt akár egy teljes bekezdést félre lehet érteni.De más hibák? Talán figyelmetlenség miatt egy-két infó, amely nem egyértelmű. Viszont sokszor pont ezektől nyernek személyes jelleget az írások.

A kiadó mit gondol a negatív recenzióról? A negatív post is jó reklám vagy mindenképpen próbáljunk meg a könyv jó tulajdonságaira fókuszálni?

A negatív véleményeket is meg szoktuk köszönni és tiszteletben tartjuk. Teljes mértékben a bloggeren múlik, hogy mit ír le, mit hogyan fogalmaz meg. Valamint, ahogy már említettem, nem mindig jelenthetjük ki biztosra, hogy ami valakinek nem tetszik, másnak sem fog: többször is kiemelték egy regényünk kapcsán, hogy „túl gyors volt a cselekménye”, míg legalább ugyanannyi helyen olvashattuk, hogy „szinte látta maga előtt a történéseket, olyan jó lendületes volt”. A széles skálán mozgó véleményekből lehet aztán válogatni, ki melyiknek hisz, és a végén milyen képet alkot meg magának. Természetesen, nekünk is kicsit könnyebb, ha a rossz mellé kapunk egy kis jót is, de annyi biztos: a továbbiakban igyekszünk majd másféle regényeinkből ajánlani a szerzőnek.

Mitől építő egy jó kritika és honnan sértő inkább?

Építő, ha példákat és indoklást hoz, ha pontosan megpróbálja leírni, mi nem tetszett, hogyan lehetne jobbá tenni. Sértő, ha az érződik a bejegyzésen, hogy mondhatni indokolatlanul utasítja el a regényt, mondhatni kétségekben hagyva a szerzőt, hogy most miért ezt a visszajelzést kapta.

http://alomgyar.com/



Fumax kiadó válaszait is elolvashatjátok.

Mire figyeljen egy kezdő blogger,hogy érdekes, figyelem felkeltő legyen a blogja egy kiadó számára?

Szerintem arra elsősorban, hogy ne legyen amatőr, kezdetleges az oldala, mert rám az hat komolyan elriasztóan... 
Ha pl. pongyola az egész, nem ügyel a helyesírásra, stb, szóval bántóan igénytelen. 
Az egyediség, az egyedi ötletek, a beleölt pluszmunka mindig figyelem felkeltő lesz, és megteszi a hatását.

Egy kiadónak mit takar a jó recenzió fogalma? Hosszú vagy rövid legyen? 

Szerintem sem egyik, sem másik... :)  
Én ugyan szeretem a hosszadalmas elemzéseket, és ugye szakmailag ez kíván komoly felkészültséget, ám figyelembe kell venni, hogy a blogok nem a kiadó, hanem az olvasók kedvéért vannak, és ők nem biztos, hogy igénylik azt, hogy terjedelmes szövegeken rágják át magukat...

Fülszöveggel vagy saját megfogalmazással, Spoilerrel vagy anélkül?

Nekem egyik ellen sincs kifogásom... 
Spoilerre nyilvánvalóan fel kell hívni az olvasók figyelmét, nem illik tönkretenni mások szórakozását... :) 
Ha valaki magától ír fülszöveg helyett leírást, nagyra értékelem, mert nem könnyű besűríteni egy könyv tartalmát pár mondatba, úgy, hogy figyelem felkeltő és érdekes legyen .

Mik a leggyakrabban elkövetett recenziós hibák? (Gondolok itt a helyesírásra vagy hasonlókra)?

A rossz helyesírásról már írtam, a mostani "helyesírásellenörzős-korszakban" ez nem bocsánatos bűn, én erre pl. nagyon ugrok. 
Ha valaki több embernek ír, tudomásul kell vennie, hogy nem megy el a chates stílus, a pongyola fogalmazás és a helyesírási hibák. Nincs annál rosszabb, mint amikor egy blog olvasója azt érzi, hogy "ezt én is meg tudtam volna csinálni, csak sokkal jobban".  

Ha valaki unalmasan, szétesően ír, az ugyanilyen rossz, mert az unalom megbocsáthatatlan. 
Gyakori hibának érzem még, hogy az elemző felkészületlen, nem néz utána eléggé, nem olvas utána, melyek egy könyv forrásai, inspirációi, mikre  hivatkozik az író. 
El kell fogadni, hogy egy recenziót nem lehet "kisujjból kirázni", időt és munkát kell beleölni, ismereteket kell hozzá szerezni.

A negatív post is jó reklám? Vagy mindenképpen próbáljunk meg a könyv jó tulajdonságaira koncentrálni?
Mitől építő egy kritika a kiadó számára és honnan sértés inkább?

Az örök dilemma... :) 
Nyilván, ha egy blogger afféle rosszul értelmezett "kötelesség tudatból" szétdicsér egy amúgy általa bűn rossznak tartott könyvet - ki fog lógni a lóláb. 
Olyannal is találkoztam már, hogy az illető megkeresett engem, v. a kollégámat, hogy erről a könyvről inkább nem írna, mert  nem akar rosszat, jót viszont nem nagyon tud... :D  
De ilyen szélsőséges helyzet gondolom, elég ritkán adódik. 
Alapvetően sztem semmi rossz nincs abban, ha egy blogger leírja a saját véleményét, a kedvezőtlen dolgokat is lehet kulturáltan tálalni úgy, hogy a kiadó ne érezze sértve magát. A "negatív reklám" viszont sztem inkább csak afféle bulvár- és siker könyveknél működik, ahol eleve megfigyelhető egyfajta ilyen "felhajtó erő"... :)  
A mi kiadónknál pl. nem szeretnénk hasonló műfajú köteteket, mert nem hiszünk a rövid távú dolgokban, de amennyiben sor kerülne a műfajra, kifejezetten támogatnám a "negatív reklámot". 

http://www.fumax.hu/





Rupáner-Gallé Margónak is nekiszegeztem a kérdéseimet.

Mint író, neked mit takar a recenzió fogalma?

Nekem egy szubjektív vélemény nyilvánítás, ami szépen formába van öntve.

Mi alapján választod ki, hogy ki kap recenziós példányt?Vannak ilyenkor egyéni elbírálásaid?

A kiadóm szokta kiválasztani, és szétküldeni a recenziós példányokat.

Milyen szerinted a jó recenzió?Rövid vagy hosszú? Spoileres vagy mentes? Fülszöveges vagy saját szavas elbeszélésben?Képekkel vagy anélkül? Idézetekkel vagy nélkülük?Egyéni ízlés világgal vagy a megszokott sablonos módon íródott? Helyesírási vagy központozási hibák elfogadhatóak vagy nem?

Szerintem ez személyre szabott, minden bloggernek van egy egyéni stílusa, mindenki másképp csinálja J Ha szabad válogatni, én nyilván örülök, ha jól ki van fejtve és indokolva, de ha az Olvasókat nézem, akkor ők nyilván egy fogyaszthatóbb verziónak örülnek. Ez megint olyan dolog, hogy melyik blognak mi a profilja. Engem nem zavar, ha helyesírási hibák vannak a szövegben, én azt nézem, hogy egy blogger a saját szabadidejét áldozza arra, hogy megírja valamilyen formában a véleményét. A blogok amellett, hogy az írójuknak örömet okoznak, azért elsősorban mégiscsak közkincsek.
Az idézeteket én szeretem olvasni, mert teremtenek egy alap hangulatot, és sokat elárulnak a stílusról. A képeket érdekes látni, a sablon van, hogy unalmas van, hogy nem, de sokan szeretik, és ragaszkodnak hozzá.
A spoilerrel kapcsolatban pedig annyi, hogy az már csak azoknak érdekes, akik elolvasták a könyvet, és kíváncsiak, hogy másnak milyen véleménye alakult ki. Ugyanúgy tetszett, vagy ugyanúgy nem tetszett?

Mik azok a dolgok, amik nem hiányozhatnak egy recenzióból?

Legyen a szövegnek íve, kapjunk átfogó képet hangulatról, cselekményről, karakterekről és legyen valamitől egyedi. Nálad például nagyon szeretem a pontozós módszeredet a végén, és nagyon érdekes, hogy leírod a legjobb jelenetet, mélypontot stb. mindezt a végén, összeszedetten.
– A leggyakrabban elkövetett hibák a blogokon, postokban szerinted mik?
Az egyetlen hiba szerintem az, amikor már érződik a sorokon, hogy ezt csak úgy odavetették, hogy túl legyenek rajta. Ha a szív benne van, akkor ott már nagy hiba nem lehet…

Mitől építő egy kritika és honnan inkább sértő már?

Szerintem egy kritika egészen addig építő, ameddig kulturáltan rávilágít hibákra, onnantól, hogy gúny tárgyává teszik a könyvet, már sértő.
Én, amiért különösen haragszom, az az olvasó közönség leírása. Szerintem egy „Olvasó” embernek fontos erénye kellene, hogy legyen a befogadás és az elfogadás. Nem vagyunk egyformák, mindenki másképp látja a világot, másképpen érez, mást szeret, és más a fontos a számára. Más könyveket is olvas nyilván. Van, aki a könnyedebb műfajokat kedveli, van aki a magasabb irodalmat. Akárki fogalmaz meg kritikát, nem mondhatja meg, hogy aki ezt olvassa az …
Az, hogy nekem valami nem tetszik, attól még van akinek tetszhet.
Itt egyébként a stílusra tenném inkább a hangsúlyt. Nem mindegy, hogy a véleményemet milyen formában közlöm. Én nem szeretek megbántani másokat, csak mert azt mondom, hogy ami a szívemen, a számon. Mert ami a szívemen van, azt a szám megszűrheti úgy, hogy ne legyen bántó, csak egyszerűen építő .




A negatív értékelés is reklám értékű? Vagy koncentráljon a könyv pozitív oldalaira inkább?

Állítják, hogy reklám értékű, de szerintem nem az, valahogy nem tudom elképzelni . Szerintem egy kritika attól kritika, hogy őszintén értékel egy könyvet.

Megnézed utólag az elkészült recenziókat?

Megnézem és jó dolognak tartom.



Van kedvenced a már elkészült recikből?

Igen, Roni olvas stílusa áll hozzám a legközelebb, és nem azért mert jókat írt a könyveimről, hanem azért, mert cizelláltan, finoman ír, és tőle még egy negatív kritika sem lenne bántó.

Volt negatív tapasztalatod a már kiküldött olvasói példányok vagy az elkészült post miatt?

Személy szerint nem, de ezeket, mint említettem, a kiadóm kezeli.

Athenaeum kiadó is megkapta a kérdéseimet.

Mire figyeljen egy kezdő blogger, hogy érdekes, figyelemfelkeltő legyen a blogja egy kiadó számára?

Kiadói szempontból az az érdekes blog, amit olvasnak, ami „szembe jön” (osztják, beszélnek róla, idézik, vitatkoznak vele), és ami így képes aktivitást kiváltani az olvasóból.

Egy kiadónak mit takar a jó recenzió fogalma? Hosszú vagy rövid legyen? Fülszöveggel vagy saját megfogalmazással, Spoilerrel vagy anélkül?

Kiadó szempontból a jó recenzió a könyv valamely témájáról/probléma felvetéséről szól, egyedi hangon, izgalmasan, úgy megírva, hogy annak az érdeklődését is felkeltse, aki a könyvet nem olvasta. Az igazán hatékony recenzió a legtöbbször pici online esszé. És ezek mindig a recenzens személyétől, gondolataitól érdekesek.

Mik a leggyakrabban elkövetett recenziós hibák? (Gondolok itt a helyesírásra vagy hasonlókra)

Hiba az, ha érdektelen, unalmas egy poszt/recenzió. Mert az unalmasnak mutatja a könyvet is.
Szerény értékű megoldás, ha valaki átmásolja a könyv fülszövegét, és kanyarint hozzá két sor véleményt, vagy éppen csak elmeséli az egész könyv cselekményét, saját plusz gondolatok nélkül.

A negatív poszt is jó reklám? Vagy mindenképpen próbáljunk meg a könyv jó tulajdonságaira koncentrálni?

Minden sikeres könyvet rossznak, gyengének tart egy olvasói csoport, és a legtöbb könyvnek van egy olyan olvasói közössége, amely tagjai számára fontos az adott könyv. A kiadói szempontból releváns recenziót az a gondolat irányítja, hogy miféle olvasó számára válhat fontossá/érdekessé az adott mű.

Mitől építő egy kritika a kiadó számára és honnan sértés inkább?

 Kritika egy kiadó számára nem lehet sértő, ilyen nincs. Ha bíráló, akkor sem, ha rossz indulatú, akkor sem. Legfeljebb egy idő után az ilyen szerzők írásait nem olvasom el. Ha azt lehet érezni egy kritikán, hogy valójában csak a szerző márkáját építi, a kritizált könyv igazából csak eszköz erre, akkor nehéz komolyan venni az érték ítéletet – de az ilyen sem sértő. Ha van mibe belekötni, akkor a kiadó valamit nem csinált jól. És minden könyv esetében van olyan, amit nem csinált jól. Tökéletes könyv, tartok tőle, utoljára a Frobenius-tól jött ki – de ott Rotterdami Erasmus volt a szerkesztő.

Saját hangon, széles olvasó körrel izgalmas írásokat – és minden kiadó szeretni fogja a blogot.
Szabó Tibor Benjámin

http://kiadok.lira.hu/kiado/athenaeum/





Wow kiadó álláspontja a recenziókról.

Mire figyeljen egy kezdő blogger, hogy érdekes, figyelem felkeltő legyen a blogja a kiadók számára?Hosszú vagy rövid post? Spoiler vagy anélkül? Fülszöveggel vagy saját megfogalmazással?

 Mi annak örülünk, ha a recenzió szerkezetét, tartalmát a blogger maga találja ki. 
Éppen az a jó, ha az egyes bloggereknél akár ugyanarról a könyvről is más-más jellegű írás jelenik meg. 
És ez egyben válasz a hossz vagy rövid, fülszöveg vagy más összefoglaló kérdésre is.  
Ez a blogger saját döntése.

Mik a leggyakrabban elkövetett recenziós hibák? (Gondolok itt helyesírási hibákra vagy hasonlókra.)

 A helyesírási hibák értelemszerűen zavaróak, hiszen az némileg csökkenti a hitelességet. 
A spoilerezés kifejezetten rossz, kicsit olyan, mint amikor a moziban ülsz, és a melletted ülő, aki már látta a filmet, minden poént, történést két perccel előre bemond. Ezt senki nem szereti.

A kiadó mit gondol a negatív recenzióról? A negatív post is jó reklám vagy mindenképpen próbáljunk meg a könyv jó tulajdonságaira fókuszálni?

 Bántó recenziót senki nem szeret, de a kritikus recenzió jó dolog, hiszen ennek a műfajnak egyfelől ez a célja. 

http://wowkiado.hu/



Köszönöm szépen, hogy állást foglalt és elvállalta a cikkben szereplő összes kiadó, Író és író nő!
Nehéz volt összeegyeztetni, de megszületett a post.
Remélem tudok egy kicsit segíteni ezáltal a kezdő és már kevésbé kezdő bloggolóknak a recenziós téma kör körben járásával. 

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék