2017. március 25., szombat

Kass Morgan: Huszonegy ​nap



Fülszöveg:
21 nap telt el, mióta a százak a Földre léptek – évszázadok óta az elsőkként –, és csak úgy élhetik túl a harcot az ismeretlen ellenséggel szemben, ha összetartanak. Izgalom, ármánykodás, harc, amely során titkok derülnek fényre, hitek rendülnek meg és a százaknak számos próbatételt kell átvészelniük.

Egy sorozat folytatása, amit nagyon vártam már. Bár ne telne el ennyi idő két rész megjelenése között. 21 nap telt el a történetben.Valóságban túl sok is az első kötet olvasása és ez között. Féltem, hogy nem fogom tudni, hol tartunk, mi volt. De alaptalanul. Rögtön kapcsolódtam és a 100-kal voltam a történet közepén. Apropó. Fura, hogy a sorozat filmjében mennyire előrébb járunk. Ez most egyfajta visszatekintés volt, ami nagyon jól esett.
Persze a könyvtől nagyban eltér a film, ami kissé megkevert ismét. De így valami teljesen mást, újat kaptam az ismerős szereplők, történések mellé.

Még mindig Bellamy a kedvencem. Ezzel a résszel erősödött csak ez. Kell a történetbe nagyon. Kedvelem az emberségéd, a megmozdulásait, érzéseit.
Clarke még mindig hol taszít, hol kedvelem. Talán ez nem is baj. Így változatosabb. Jobban fókuszálok rá, hogy megkedveljem.
Octavia karaktere annyira kevés szót kap, hogy sajnálom. Másik nagy kedvencem egyébként ő lenne.
Glass és az űrbéli rész kevésbé meghatározó számomra. Azt annyira nem élvezem. Bár még csak most kezd beindulni az a szál. Hátha. Egyelőre a Földi létüket erőteljesebbnek érzem és meghatározóbbnak.

Szeretem a történetben, hogy izgalmas és mindig történik valami váratlan és meglepő. Meg tud hökkenteni alaposan olykor.
Szeretem a történet akció dús jeleneteit. Hogy sokszor a gyomorom összerándult az idegességtől, mi fog most történni szereplőinkkel, holott tudtam nagyjából.
Szeretem,ahogy ezek a "sérült" "gyerekek" létezni próbálnak a nagyvilágba, sokszor szembe menve a társadalmi elvárásokkal.
Szeretem, hogy tudok, majd mindegyik karakterrel azonosulni.
Szeretem, ahogy éreznek és cselekednek, a szívükre hallgatva, egy új értékrendet próbálva teremteni.
Szeretem a kapcsolathálójukat, ahogy egymáshoz állnak, ismerkednek, szeretnek, gyűlölnek, ezekkel izgalmas pillanatokat teremtve az olvasóknak.
Szeretem, ahogy a Föld kinézetét ecsetelik.
Ahogy apró morzsákból lassan összeáll a nagy kép és keretet kap az egész.
Szeretem, ahogy bújtatott környezetvédelmi nevelés. Mert mindent elveszítünk és így járunk mi is, ha nem vigyázunk az egyetlen Földünkre.

Napestig tudnám sorolni mi mindent szeretek ebben a könyvben vagy az előző kötetében még. De nem teszem.
Hibái vannak? 
Azt kell mondjam, még mindig akad pár dolog. 
Azt hittem a folytatás már zökkenőmentes lesz és kiküszöböli a picurka hibákat. De még lehetett volna ezen dolgozni.
Talán túl nagy elvárásaim vannak a sorozattal szemben. Nem tudom. Meglehet.
Zavar, hogy ugrálunk ide és oda.
Hogy néha nem tiszták a jelenetek. 
Néhol nem túl következetes a megvalósítás. 
Túl kevés morzsa jut a világfelépítésből, a miértekből.
De nem nagy a jelentősége.Van, ami feledteti.

Az író stílusa jó. 
Képi világa és nyelvezete több mint remek a könyvnek.
Nagyszerűen ötvözi, finoman hangolva a párbeszédeket a leíró részekkel és elbeszélésekkel, visszaemlékezésekkel.
Szeretem a nyelvi finomságait. A jól megszerkesztett párbeszédeket, amik nem bugyuták és fárasztóak. 
Megfelelnek a korosztály nyelvezetének.
Szeretem a metaforáit. A színes leírásokat, a környezet ecsetelését. 

Csak találgatni tudom, hogy mennyire fog eltérni továbbiakban is a filmtől. Hogy kinek a sorsa hogy fog alakulni. De azt remélem nem kell találgatnom, hogy mikor jön a következő kötet, mert hamarosan. Már várom.
Ja és Team Bellamy!:)

Olvassátok, mert nagyszerű ifjúsági regény, ami szórakoztat, tanít, andalít és felkavar!

A könyvet köszönöm a Maxim kiadónak!

Maxim kiadó
340 oldal
recenzió
Fordította: Őri Péter











2017. március 24., péntek

Patak Gyöngyvér: Segíts te is egy PIC-it!



Egy ingyenesen letölthető történetet olvastam, ami kicsit az elevenembe vágott. Akár én is lehettem volna a történet főszereplője. Vagy akár te vagy a párod/feleséged is!
Talán ettől is jó a könyv. Meg az emberi tényezőtől és a jó, érzékletesen író Gyöngyvértől!

Egy nő várandóságát, annak gyorsan, talán túl gyorsan lezáró végét, a szülést és a PIC osztályon történő túlélést írja le. Emberi, Fájdalmas. Nem vagyok egy nagy síró. Na jó, talán mióta megvannak a csemetéim gyakrabban sírok történeten, reklámon. De mindezt a hormonokra fogom.
Ezen a rövidke könyvön viszont háromszor is sikerült. Az óvodába készültem a picivel, hogy elhozzuk a két nagyot sétálva, a szép időben. Majdnem elkéstem. Mert a lapok nem fogytak és nem tudtam abba hagyni. Hajtott a vége és a kíváncsiság. 
Meghatódtam, együtt féltem az íróval. Ezernyi emléket és érzést váltott ki belőlem a történet. A saját képeim köszöntek vissza.
Szépen van megírva. Nem tudom, hogy egy durva és brutális szülést hogy lehet érzékletesen, ám szépen leírni, de az írónőnek sikerült.
Nem a hideg tényeket vázolja fel egyszerűen, hanem líraian írja le a körítést is. Nem túl giccses és rózsaszín, álomfelhős és mákporos. De nem is hideg és kíméletlen.
A tények mellé szépségesen leírja a "mellékes" körülményeket, az apró kis örömöket, a világot körülötte, ami tovább rohan, csak ő lassul le. 
Leírja érzéseit, félelmeit, vágyait. 
És leírja a babák küzdelmét, állapotát. Kíméletlenül, nem kendőzve el semmi rosszat, ami a szülését és a babák korai életét, az ő napjait kíséri.
Rövidke, ám annál velősebb, tartalmasabb.
Gyomorig és szívig hatoló.




És a legszomorúbb, hogy ilyen formában kell segítséget kérni egy kórháznak! Egy szülő kér! Egy szülő ad. Ő fogalmazza meg, hogy ez így nem jó.
Emberi mulasztás és nemtörődömség. Anyagi és eszköz hiány. Amit könnyen orvosolni lehetne!
Mennyi hasonló életút, történet lehet még. Ami elkeserítő.
Mi kell még, hogy az illetékesek észbe kapjanak és segítsenek!
Nekünk anyáknak kell kézbe vennünk a dolgokat, és hallatni a hangunkat, hogy jobb legyen?

Utólag elolvasva Gyöngyvér másik ingyenesen letölthető, szintén az anyaságról szóló történetét rá kellett jönnöm, hogy hangzatosan, ember közelien ír. És az életből meríti a történetet, így még közelebb hozza hozzánk azt.

Köszönöm, hogy beavatott az élete e intim pillanataiba. Részese lehettem fél óráig. Átérezhettem minden szegmensét.
Kívánok a családnak minden jót!
A most küzdő babáknak és anyukájuknak pedig minden erőt, egészséget és kitartást!



A két történet elérhető itt: http://patakgyongyver.hu/

A koraszülött osztályokról pedig itt: http://koraszulesmegelozes.hu/korasz%C3%BCl%C3%B6tt-intenzivek-orszagszerte
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék