2013. december 23., hétfő

Ünnepek és mindenféle




Az idei év nehéz volt minden szempontból számomra.
Sajnos az év vége fele nem írtam nektek annyit, mint szerettem volna.
Főleg magán okból kifolyólag.
De ígérem, hogy jövőre gyakrabban jövök friss bejegyzésekkel, több meglepetés is lesz a blogomon.
Ezúton is köszönöm minden olvasómnak a kitartást.
Köszönöm a kiadóknak és az íróknak a rengeteg gyönyörűséges recenziós könyvet, amik nélkül a blogom igencsak egysíkú lenne.
Köszönöm a molynak és a blogosoknak, hogy tagja lehetek a csapatnak!

Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok mindenkinek!


2013. december 22., vasárnap

Kelemen Zoltán Első 21 novella






Az író maga küldte el nekem a könyvet. Ezúton is köszönöm neki a lehetőséget.

Igazi meglepetése is az idei évnek. A borítója alapján valami sötét történetekkel teli könyvre számítottam, amitől rettegni fogok, aludni viszont nem. Mert a borító igazán ijesztő és sejtelmes. Nekem kifejezetten tetszik.
 Ennek ellenére néhol ironikus, néhol vicces, néhol pedig egyedi kis novella került a kezembe,  vegyesen. Sejtelmesnek sejtelmes, az biztos.
Az erősségük és hogy melyik, mennyire tetszett, váltakozó. Lett kifejezett kedvencem is és olyan is akadt, ami nem érintett meg kicsit sem.
Az időbeli elhelyezések is váltakozóak, mint a helyszínek is.
Volt itt Egyiptom és modern angyalos történet is, keverve a vallásokat szintén. De politika és sok érdekes ötlet is helyet kapott.
Nagyon színes kis könyv, egyedi képzelőerővel megáldott íróval.

Így igazi keveréket kapunk, ami felcsigáz és folytatását várnánk a novellának vagy bővebb kifejtését, máskor meg pont elegendő.
A nyelvezete szintén egyedi, de megszokható és élvezhető.
Gyorsan és könnyen olvasható, az egy ültő helyben fogyasztása kicsit sok. Inkább novellánként ajánlanám.

Nem vagyok nagy novella kedvelő és kicsit mást is vártam, így borítékolható volt a csalódás. Nem nagyon, csak kicsit ért. Nem a történetekkel volt bajom, hanem inkább a műfajjal. 
Rá kell jönnöm, hogy jobban szeretem a kibontott, részletesebb történeteket. A rövid novellák világa nem az enyém. Viszont jó volt egy ilyen stílust is repertoáromba tűzni idén.
Tiszta szívvel ajánlom a rövid, lényegre törő történeteket kedvelő olvasóknak, akik szeretik a kicsit sötétebb dolgokat, amik nem mindig boldog véggel végződnek.




Fülszöveg:
„– Képzelődöm. 
– Egyáltalán! Ki tudlak juttatni innen, csak feküdj le az ágyra, és bízd rám magad.” – olvasható Kelemen Zoltán egyik novellájában. A fantasy, sci-fi, misztikus történeteket tartalmazó kötetet kézbe véve az olvasónak is hasonló érzése támad. A tanácsot megfogadva olyan világba látogathat el, amelyben a fantasztikum és a realitás közötti határ összemosódik, amelyben elképesztő egyszerűséggel és magától értetődőséggel zajlanak az olykor megdöbbentő és váratlan események. A szerző alapvető értékeket állít mérlegre, megkérdőjeleződik az élet valósága, fontossága, az ember felsőbbrendű volta, a „normális”. Már pedig ki az, akit ne érdekelne, miként feszíthetőek szét a közhelyek, a megszokottság, és hogy milyen törvények szabják meg a képzelet határait? A novellákra bízva magunkat beléphetünk ebbe a kérdésekre kérdésekkel válaszoló, titokzatos világba, hogy végül sokkal biztosabbak lehessünk bizonytalanságunkban.

Idézet: -
Kinek ajánlanám? 
Az éltesebb korú embereknek ajánlanám, a tömör, érdekes, sötét novellákat kedvelőknek szintén.

Legjobb dolog a könyvben, amit a legjobbnak értékelek benne.
Színessége, változatossága

Ami nagyon nem tetszett benne, kilógott a legjobban a könyvből.

136 oldal
saját, recenziós
IllusztráltaKelemen Zoltán

Az író FB oldala:
https://www.facebook.com/kelemen.zoltan.908

Ahol a könyv meg is vásárolható:

Bolti ár:
http://bookline.hu/product/home.action?
id=126381&type=22&_v=Kelemen_Zoltan_Elso_21_novella http://xantusz.hu/els-21-novella.html Szerzői ár (írói oldal): https://www.facebook.com/akepzeletvalosaga.kz



Nemere István is írt a könyvről, talán ő jobban le tudja írni a könyvről a lényeget.
http://ujkonyvek.egologo.transindex.ro/2013/10/29/borongos-es-felelmetes-erdelyi-mesek/

2013. december 9., hétfő

Kiera Cass A Párválasztó








Már jó pár napja ülök a bejegyzés fölött, mert egyszerűen nem tudom vissza adni a könyvet.
Ráadásul mindig közbe is jött valami, amikor írni tudtam volna róla. Így elég nehéz visszaemlékezni, hogy mit is akartam megemlíteni.

A könyv nagy publicitást kapott. Úgy gondoltam, hogy nekem nem fog tetszeni, de hát annyian olvassák vagy olvasni akarják, nem akartam kimaradni. Elvárásokat viszont nem támasztottam felé..
A borító szép.
A fülszöveg egy Való Világos és Nagy Ő műsoros keveredés egy kis modern világgal keverve. Szóval sok jóra nem számítottam...

Gondolkodtatok már azon, hogy milyen dolgok miatt kezd el tetszeni egy könyv és mik alapján nem?
Én két dologra vagyok nagy háklis. Kell egy jó világ, a misztikus szál érdekes és egyedi legyen, továbbá a másik dolog a szereplők kidolgozottsága. Nem szeretem, mikor lógnak csak a levegőben, nem ismerem a gondolataik és ők maguk  sötét szellemek maradnak. Mikor idegesítők vagy bugyuták szimplán. Mikor semmi eredetiség nincs bennük.

Ezek alapján a könyv minden szempont szerint teli találat volt.
Az összes általam fontosnak ítélt pontnak eleget tett magas szinten.

Tetszett az érdekes modern és mégis régies világ, ahogy keveredett. Imádtam hogy királyok kormányoznak, de kasztrendszer van indiai módra. Megfelelő elegy, hogy érdekes legyen. Nem egyedi, de ilyen ötvözettel nem találkoztam még, így hordoz magában mégis egyediséget. Érdekes a kettősség szembeállítása.
Szerintem megtalálta az író a megfelelő arányokat. Nem írta túl. Nem volt túl drámai. De mégis volt benne bánat és szenvedés, az élet árnyoldalai is, mellé kontrasztot alkotva a csillogás, gazdagság.
Ez már a második kettősség a könyvben.
A harmadik a boldogság volt. Lehet egy gazdag ember is boldogtalan és egy szegény ember is boldog. 
Aztán összekuszálódnak a szálak. Végül ki is lesz boldog és ki nem?
Előbb- utóbb megtudjuk azt is. Szintén sorozattal állunk szemben, így még sok dolog vár megfejtésre. Sok dologból csak egy csipetnyit kaptunk, amit olvastam volna még tovább.




A történet gyors. Néhol kicsit lógott a levegőben, túl későn kaptuk meg a fontos információkat, hogy elhelyezzük a világban az egészet térben és időben.
Akció dúsnak és körömrágósnak nem mondanám. de kellemes, szórakoztató könyv.



A szereplők kidolgozottak. Vannak érzéseik. Néha furán viselkednek, így meglepetéseket is okoznak szép számmal.  Viccesek. Éreznek, szeretnek, sírnak és nevetnek a könyvben. 
America bugyuta neve ellenére nagy kedvencem lett a női főszereplők sorában, pedig nekem nem könnyű megfelelni ez ügyben. Barátságos, csupa szív hölgy, akinek nyitva a szeme a világ gondjaira. természetes és nem erőltetett.
Maxton herceg is szeretni való, bár kicsit még félszeg, nem igazán férfias és jelentősen naiv.
Mintha ketten szerepet cseréltek volna. A nő tanítja a férfit a világra, a szerelemre.
Kettősük jó kis jelenetekkel tarkítja a történetet.
A mellékszereplők sokan vannak, mégis eléggé ki vannak azért gyúrva ahhoz, hogy érdekesek legyenek számunkra.

A hangulata is igencsak tetszetős.  Olyan magával rántós és el nem eresztős.
A nyelvezet is több mint rendben van.
Aprólékos, részletes. A ruháktól az épületek leírásáig, a szereplők kinézetéig mindent megtalálunk.
Élvezhetők a párbeszédek és nem fárasztóak vagy unalmasak. Csajosak. Humorosak.

Egy modern tündérmese a hercegről és a mesebeli világról. Ám nem minden arany, ami fénylik. Az árnyoldalak is jelen vannak ott, ahol a világosság és a sziporkázás.
Nekem teli találat volt a könyv, ami elvarázsolt, kikapcsolt, szórakoztatott.
Talán túl hamar vége lett.

Spoiler!

Amiért haragudtam, az a váratlanul felbukkanó régi/ új szereplő. Nem kellett volna. Vagy nem így.

Spoiler vége


Ez az egyetlen dolog, amit nem szerettem csak a könyvben. 
Igényes könyv, remek a szórakoztató irodalom berkein belül.
Remélem a folytatással is ilyen elégedett leszek.
Azt hiszem az mellé, hogy kedvenc, még újraolvasós is lesz.


A könyvet köszönöm a Gabo kiadónak!

Gabo kiadó: http://www.gabo.hu/hu/
360 oldal
saját, recenziós
FordítottaGázsity Mila

Fülszöveg:
Harmincöt lány. Egy korona. Egy lehetőség, ami az életben csak egyszer adódik. A Párválasztóban részt vevő harmincöt lány számára ez életük legnagyobb esélye. Egy lehetőség arra, hogy kiszabaduljanak abból az életből, amibe beleszülettek. Hogy belépjenek egy világba, amiben csillogó ruhákat és felbecsülhetetlen értékű ékszereket hordanak. Hogy palotában lakjanak és a csodás Maxon herceg szívéért vetekedjenek egymással. America Singer számára azonban kész rémálom Kiválasztottnak lenni. Azt jelenti ugyanis, hogy hátat kell fordítania titkos szerelmesének, Aspennek, aki egy alsóbbrendű kasztba tartozik. El kell hagynia az otthonát, hogy beszálljon az ádáz közdelembe egy koronáért, amire nem is vágyik. Egy palotában kell élnie, amit a lázadók erőszakos támadásai fenyegetnek állandóan. Aztán America megismeri Maxon herceget. Lassan megkérdőjelezi addigi terveit, és rádöbben arra, hogy az élet, amiről mindig is álmodott, talán köszönő viszonyban sincs a jövővel, amit korábban még csak el sem képzelt volna.

Idézet:
– Jól van? Mert mintha kissé feszült lenne – jegyezte meg Maxon. 
– Önt a síró nők hozzák zavarba, engem pedig az, ha hercegekkel sétálok – feleltem vállat vonva.


Kinek ajánlanám? 
Bárkinek, de igen csajos, romantikus könyv.

Legjobb dolog a könyvben, amit a legjobbnak értékelek benne.
Szinte mindent. Szereplők, a világ, a nyelvezet, a hangulat.

Ami nagyon nem tetszett benne, kilógott a legjobban a könyvből.
A háromszög...
























2013. december 2., hétfő

Elizabeth Richards: A sötétség városa







A könyv totális káoszt hagyott maga után.
Kicsit csalódott is vagyok, meglepődtem, tetszett is, és nem is.
Na, ezt bogozzátok ki, ha tudjátok.
Magam sem tudom, hogy értékeljem a könyvet és azt sem, mennyire tetszett, hogy pontozzam.
A borítója felülmúlta az elképzeléseim, oly szépséges.
A belső már korán sem ért el ekkora tetszést.
fura érzésem volt végig, mintha nem egy író követte volna el. Létezik az ilyesmi?
Míg a világ fantasztikus volt, kidolgozott, érdekes és borzalmasan tetszett, csak szuperlatívuszokban tudok beszélni róla. Tetszett a sötétsége, a hangulata az egész világfelépítésnek.. Az új lények is megkapóak voltak, kedvencemmel a nordinokkal egyetemben. A különleges képességek és minden összeszedett volt, egy tökéletes egészt alkotva.
Nagyszerű társadalom bírálat is egyben. Bemutatja az emberi gonoszság határait meglepő nyerseséggel ábrázolva.
Sok égetően fontos dolgot is bele sző a történetbe, mint a faji és társadalmi különbségek, a drogok...



Más részről pedig sok a hiányosság.
A szereplők jelleme kevés volt számomra és megfejthetetlen. Nem tudtam őket megkedvelni. Hiányoztak az érzelmeik, a gondolataik, hogy mit, miért tesznek.
Inkább gyerekesnek tűntek, egy kislány tollából. Néhol fejetlenség és következetlenség fogadott.
Az írónőnél az volt az érzésem, hogy hiába gonosz a világ, igazán gonosz karaktert nem mert beletenni a könyvbe. Aki annak számított, annál később megmagyarázta, hogy teljességgel érthető, miért ilyen és nem is olyan rossz ő igazából.
A párbeszédeik viccesek voltak, de sajnos a rossz értelemben. Lehet, hogy sírnom kellett volna inkább?
Bugyuták és nagyon alap kifejezések. Érthetetlenség. Ezt ütötte a szépséges kifejezések, a leíró részek tökéletes ábrázolása.

Annyira egyik dolog követte a másikat, hogy az átvezetések kiradírozásra kerültek volna?
Néhol apró dolgok felnagyításra kerültek, amik teljességgel feleslegesek voltak, míg az igazán kifejtésre váró gondolatok, élethelyzetek le lettek rendezve két sorral. Pedig vágytam olvasni még tovább, mondjuk az újszerű vallásról. Helyette inkább a romantikus szálon volt a hangsúly.
A romantikus részt ugye vagy nagyon szereti az ember egy könyvben, vagy nem. Én jelen esetben inkább a nem felé hajlok. Tetszett, ahogy két teljesen ellentétes közegbe született ember szeretni kezdi egymás. Az HOGYAN-nal volt bajom. Egyik percben utálják egymást, nem változik semmi, majd már szeretik mégis a másikat. Hogy is van ez? Nem éreztem az igazi szerelmet közöttük. Hiányzott az igazi folyamat, ahol fokozatosan bele szerettek egymásba. Inkább közhelyes volt és sokszor ismételt. De legalább nincs benne szerelmi háromszög.




Némelyik részt pörgettem rendesen és faltam a sorokat, majd olyan területre értem, ahol untam és legszívesebben letettem volna a könyvet. Kész kínszenvedés volt. Majd ismét egy nagyon jó rész következett.
A csavarok kikövetkeztethetőek, semmi meglepő nincs a könyvben. Végig sejtettem a dolgokat.
Lesz folytatás. Reményem szerint kicsit összeszedettebb lesz és minden téren hozza majd a fantasztikus világ erősségét.

A könyvet köszönöm a Maxim kiadónak!

Maxim kiadó
saját, recenzió
392 oldal
Fordította: Béresi Csilla

Fülszöveg:
Egy véres, brutális háború után, a Fekete Város még füstölgő romjai között a tizenhat éves Natalie Buchanannal és Ash Fisherrel megtörténik az elképzelhetetlen: egymásba szeretnek. Natalie ember és egy kormánytisztviselő lánya. Apját megölte egy hibbant Sötétfajzat, és a lány még nem tért magához az egész életét felforgató megrázkódtatásból. Hogyan lehetséges ezek után, hogy belezúgott Ashbe, ebbe a Sötétfajzat félvér fiúba? Pedig szíve varázslatosan megdobban a közelében, megtagadva mindent, amiben a lány addig hitt. Ez a felkavaró szerelem választásra kényszeríti családja és Ash között. A fiú sem adja könnyen át magát érzéseinek elvágyik saját vérei közé, a Határfal túloldalára. Ekkor lép az életébe Natalie, így neki is választania kell. Szenvedélyes románc veszi kezdetét ebben a lepusztult, mégis lenyűgöző világban, amelynek hangulata szinte magába szippantja az olvasót. Letehetetlen könyv, semmiképpen ne hagyd ki!



Idézet:
Ez a szív kezdete, ez életünk dele. Vérem lesz véreddé, örökkön örökké.

Kinek ajánlanám? 
Egyértelműen ifjúsági könyv

Legjobb dolog a könyvben, amit a legjobbnak értékelek benne.
A világ

Ami nagyon nem tetszett benne, kilógott a legjobban a könyvből.
.A szereplők kidolgozottsága, a románc, párbeszédek









2013. november 23., szombat

Tahereh Mafi Ne érints










Egy szokványos, egyen ifjúsági könyvet vártam nagy szerelemmel, érzelmek nélkül, ami unalmas és egyszerű, mint a faék.
Hogy mekkorát tévedtem. Ez a könyv hatalmas meglepetést okozott nekem minden fronton.

Az első sorból talán csak az ifjúsági szó stimmel.

Mert az. De jó értelemben.
Egyedi történet, bár a világ, amiben íródott nem az.
Érdekes, de semmi extra nincs benne és ezért viszonylag hihető. A hihetősége az, ami megriasztott.
A misztikus része kicsit túlzás, de eddig jó megoldásokkal dolgozott, nem sablonos.
De nem is ez a fő erőssége a könyvnek. Hanem a nyelvezete, a hangulata, a sötétsége, feszültsége.
Imádtam a nyelvezetét. Minden egyes sora egy dallam a  zenében. Jellegzetes és felismerhető az írásmód ezáltal. Már inkább szépirodalom kategória, mint szórakoztató.
Az elmélkedések, a leírások egyedülállók és maga a hangulat érződik a sorokból.
A párbeszédek rövidek, de tömörségük többet mond, mint az ékes, cirádás, fél oldalnyi szóvirágok.
Letehetetlen könyv. Viszont nem olvasható gyorsan. Sokszor emésztenem kellett az olvasottakat, vagy újra olvasni és ízlelgetni. Lassú folyású könyv, ne várjunk nagy vágtázásokat benne.
Talán a történet sem vonzott annyira, mint a nyelvezet. Az az, ezt úgy értem, hogy ha nem szólt volna semmiről, az sem zavart volna.
A hangulat lüktető és éjszínű. Hangulat kelteni nagyon tud az író és átérezhető az egész.
A kedélyállapotok szélsőségesek, de ez adja a történet sava-borsát. És nekem nagyon bejött az érzelmi hullámvasút.
Juliettea főszereplő lány, aki be van zárva egy elmegyógyintézetbe. Az ő érzéseit, élményeit ismerhetjük meg minden egyes apró rezdülésével egyetemben. Szerethető karakter. Sebezhető, de okos. félénk, ám a kellő pillanatban erős is. Nagyon kedveltem, pedig nem jellemző rám, hogy valakit már az első soroknál megkedvelek és nem ábrándulok ki belőle a könyv végéig sem. Nem nyafka, nem beszél feleslegesen, nem idegesítettek a gondolatai, nem a ruhája/ frizurája az elsődleges számára. Ez maga volt a mennyország.
A fiúk még számomra kiismerhetetlenek voltak. Róluk nem nyilatkozok még. Talán majd.
Mert úgy érzem nem ez a könyv lezárása. Van ott még folytatás.
Romantika van benne, de nem a megszokott. Számomra túl gyors. viszont cserébe nem nyálas és rózsaszín, hanem inkább szomorú és vágyódó. Olyan szerelem, ahol a súlyos élethelyzetek hozzák össze a két embert.
A kettőjük közötti érzések elég erősek. Csak úgy szikrázik a levegő közöttük. 

"A lehetőség, hogy elveszíthetem őt, száz év magány, és ezt elképzelni sem akarom."


A bonyodalom és a vége túl egyszerű. Folytatásért nem kiállt mindenáron. De talán mégis lesz.

Ami zavart, azok az áthúzások. Tudom mit akart közvetíteni, de engem akkor is piszkosul zavart.
Valami más megoldás jobb lett volna. Más betűtípus vagy szín.
A borítója szépséges, bár nekem a külföldiek közül van, amelyik jobban tetszik.

Ezt leszámítva egy nagyon jó könyv volt, amit szívesen ajánlok bárkinek!


A könyvet köszönöm a Gabo kiadónak!




Fülszöveg:
Tarereh Mafi delejes erejű első regényében egy emberfeletti erővel rendelkező lány egy hatalmi játszma közepén találja magát egy szánalmas világban, mely tele van vérpezsdítő szerelemmel, kábító gonoszsággal és a jövőt meghatározó választásokkal. Senki sem tudja, miért végzetes Juliette érintése, de a Regeneráció kormányának tervei vannak vele. És terveik között szerepel, hogy fegyverként használják a lányt. De Juliette-nek is megvannak a maga tervei. Soha életében nem volt szabad, ám végre felfedezi magában az erőt, hogy visszavágjon. És megtalálja a jövőt az egyetlen fiúval, akiről azt hitte, örökre elvesztette. 


Idézet:

Könyvek lapjai között töltöttem az életemet. Emberi kapcsolatok hiányában papírszereplőkkel létesítettem kapcsolatot. A leírt történetek által éltem meg a szerelmeket és veszteségeket, képzettársításokban tapasztaltam meg a kamaszkort. Világom világok hálójával átszőtt háló; láb a lábhoz, csont az ínhoz, gondolatok és képek együvé szövődnek . Betűkből vagyok, mondatokból kreált karakter, kitalált történetek alakította képzelettöredék.

Tekintete emlékekkel telt éjféli pillanat, szeme a világomra nyíló egyetlen ablak.
Kinek ajánlanám? 
Mindenkinek!

Legjobb dolog a könyvben, amit a legjobbnak értékelek benne.
A szereplők kidolgozottsága, a világ.

Ami nagyon nem tetszett benne, kilógott a legjobban a könyvből.
Az áthúzott sorok.


Gabo kiadó: 
http://www.gabo.hu/hu/
290 oldal
saját, recenzió
FordítottaBozai Ágota
















2013. november 19., kedd

Karen Erickson Játék a házassággal









Nos. Hozzám ért a blogturné.
Azt hiszem szinte mindent elmondtak már előttem, sok újat nem biztos, hogy mondok nektek.
A könyv meglepően jó volt. Viszont nagyon nem tudom, nem összehasonlítani az író másik könyvével, amit álnéven írt. Vagy ezt írta álnéven? Ki tudja.
Az előbb említett könyv a Heti csaj, amiről itt olvashattok nálam:
http://adrikonyvmoly.blogspot.hu/2013/11/monica-murphy-one-week-girlfriend-heti.html

Ez a könyv annak a hasonmása, csak felnőtt kiadásban, kicsit pikánssá és erotikusabbá téve.
Adott egy fiatal hölgy, akit elcsábít egy híresség. Volt egy jó estéjük, de itt nem ér véget a történet, hanem kezdődik. A fiú egy kihagyhatatlan ajánlatot tesz a hölgynek. Legyen a felesége egy évig, és megkapja az élettől azt, amire a legjobban vágyik.Persze neki is jó ez a megállapodás. munkaadója boldog lesz és ő is azt várja, hogy ez az év felejthetetlen lesz számára. Az is lesz, de egy kis záradéknak köszönhetően kicsit máshogy, mint ő elképzelte.

A szereplők viszonylag érdekesek, de kicsit több kidolgozás jót tett volna még nekik.
Sheridan egy jó szívű, de elveszett nő. Nagyon naiv és butuska. De nem ellenszenves legalább. Karaktere erős üzletasszony, de a párkapcsolatok, szex terén terelgetni való lány.
Megtalálta most az emberét.
Jared egy pasas, aki a macsó külső mögött igazán szerethető. Ő egy kemény sportember, akinek az imidzse nem túl jó, változtatnia kell rajta.
Mondjuk nem értem, hogy miért. Nem jó ő éppen rosszfiúnak? A sajtó és a rajongók szeretik a rosszfiúkat, nem beszélve a nőkről.
Kettősük remek poénokon, drámákon és szexen átívelő kapcsolata érdekes, de néhol elég lagymatag. Hiányoztak a konkrét érzéseik leírva. Csak sejtettük őket.
Kevés a párbeszéd közöttük, ami sok faramuci helyzetet teremt.

Az erotika vonala nagyon izgalmas és hihető.Nem túl sok, és éppen annyi, amennyi még kell a történetbe, hogy élvezhető legyen.
Tetszett, hogy a legális/illegális fizetett partner szerepe itt nem kifejezetten a szexre volt kihegyezve, hanem pont fordítva. A szex szigorúan tiltott a üzleti házasságon belül. De mint tudjuk, a tiltott mindig jobb...
Tetszett, hogy az erotikus jeleneteket nem akarta az író mindenáron túlfűszerezni mindenféle eszközökkel, alárendeltséggel és hasonlókkal.
Ne várjatok túl sok meglepetést, a könyv nem akar megdöbbenteni, csak szórakoztatni. Fordulatokban igencsak szegény. De ez most nem zavaró.
A nyelvezet egyszerű. Gyorsan olvasható, remek kikapcsolódáshoz.
A sportos utalások szépen ki voltak dolgozva és kifejezetten élveztem azokat a részeket, amik a sportpályán játszódnak.Bár nem vagyok rajongója az amerikai focinak.
A könyv vége rózsaszín felhőkön lebeg, de elmegy szódával.

A borítója színei kifejezetten tetszettek, bár nem szeretem az ilyen direktbe szex képpel eladott könyveket.
Most meggyőzött. És nem bántam meg.

25% kedveszménnyel most megvásárolható a Játék a házassággal az Ulpius-ház Kiadó weboldalán!


A blogturnéhoz kapcsolódik egy játék is, amelyben 3 regényt lehet megnyerni, s mindössze csak annyi a dolgotok, hogy nyomnotok kell egy like-ot az Ulpius-ház YANAF (Young Adult / New Adult / Fantasy) oldalára. 

Játék linkje:https://www.facebook.com/ulpiushazYANAF/app_228910107186452

A könyvet köszönöm az Ulpius kiadónak!



Fülszöveg:
Mélyre hatol, hogy magához láncolja a nőt
Sheridan Harper, a megélhetéssel küszködő festőnő, sosem hitte volna, hogy perzselően forró éjszakát tölt majd el Jared Quinn-nel, a helyi profi futballcsapat, a San Jose Hawks szédítő sztárhátvédjével. És még jobban megdöbben, amikor Jared házi publicistája ajánlatot tesz neki: kössön névházasságot a játékossal, hogy távol tartsák Jaredtől a pletykalapokat. Ha ilyen közel lenne Jaredhez, az túl nagy csábítást jelentene, ezért Sheridan, hogy megóvja szívét, ragaszkodik hozzá, hogy a szerződésbe titkos cikkelyt foglaljanak, amely megtiltja kettőjük közt a szexet.
Jared meg akarja tartani hátvédi állását, és San Joséban akar maradni. Nőfaló híre miatt már túl sokszor került a főcímekbe, de kedves, szenvedélyes, új feleségében van valami, ami megmagyarázhatatlan módon csábítja. Szigorúan tilos köztük mindenféle meghittség, de amikor a testek a mélybe zuhannak, követik-e őket a szívek?
Ulpius kiadó
blogturné

Utánam pedig Magnóliánál olvashattok majd a könyvről itt:
Majd Shanara publikál itt: 

2013. november 18., hétfő

Interjú a képzelet valóságából egy freelancer íróval?













Ez az interjúm, egy most még alig ismert szerzővel készült, ami remélem hamarosan másként lesz.
Ismerkedjetek meg kelemen Zoltánnal, aki a borzongást hozta el hozzánk 21 novellán keresztül.

Kedves Zoltán, mikor döntött úgy, hogy írásnak adja a fejét? 
Családja biztatta  vagy először gyanakodva fogadta a hírt?

Tiniként kezdtem el írni, olyan tizenkét éves koromban, amikor egyik cserkész vezető (voltam cserkész is) tudva, hogy nagyon szeretek olvasni, kutatni dolgok után, ismeretet gyűjteni, azt tanácsolta, hogy mindabból, amit addig összeolvastam, írjak valamit. Tanácsát megfogadva belekezdtem egy regény megírásába. 
Maga a történet egy időutazó kalózfiúról szólt, aki egy maréknyi mozaikon keresztül képes volt az időben utazni. A történet írása hamar abbamaradt, a kéziratcsonk pedig elveszett. Ezek után úgy tizenhat évesen, már érettebben újból írni kezdtem egy regényt, amit aztán párszor átírtam, és jelenleg kiadás előtt áll. 
Eddig két kiadó is hajlandó lett volna kiadni (Partvonal. Harmat), viszont több mint valószínű szerzői kiadásban fog megjelenni a közeljövőben és egy misztikus fantasy. „Terv trilógia I.: Beowulf Oliver – A Hármasság ajándéka” a címe. 
A szüleim első próbálkozásomról úgy emlékszem nem is tudtak, mivelhogy nem szóltam nekik, és rövid ideig tartott. Másodjára, amikor a már kész regényemről beszéltem nekik, csodálkoztak, meglepődtek, egyszerűen különös volt számukra…

Meséljen önmagáról kicsit nekünk, hogy jobban megismerhessük, mint magánembert 

1986-ban születtem Erdély „kincses városában” Kolozsváron egy szeretetteljes családban. A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceumban érettségiztem, majd a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen államvizsgáztam. Mint történész könyvtáros majd pedig fényképész és TV operatőr végeztem. 
Mindig is szerettem olvasni, könyvtárba járni, kedveltem az izgalmas- kalandos dolgokat. Jelenleg többnyire, mint freelancer író és fényképész tevékenykedem.
 Íráskor többnyire John Bunyan, C. S. Lewis, Hans Christian Andersen, Michael Ende, H. G. Wells nyomdokain járok, mesés, fantasztikus, misztikus történeteket alkotok bizonyos esetekben általam létrehozott fényképek megihletése által is, néhol történelemmel, romantikával, teleologikus-filozofikus töltettel. Törekszem mindazon dolgokból, amik vannak az általam művelt műfajokban valami újat létrehozni. Már amennyire lehet…



Első 21 novella címmel jelent meg idén az első könyve. 
Kiknek ajánlaná leginkább? Mely korosztály, nem és mely stílust kedvelő olvasóknak szól?

Az Első 21 novella voltaképpen első és második is. Elsőnek kiadott, de másodiknak megírt könyv. Alig a múlt évben írtam meg olyan négy hónap alatt, azzal a céllal, hogy a már kész regényem előtt megjelenjen, és az olvasóközönség megismerjen… Egy bemutatkozási kötetnek is nevezhető (bár Erdélyben nehezebb vele „bemutatkozni” ugyanis a mesés, fantasztikus, misztikus történetek ott nincsenek annyira elterjedve, sőt egyik író ismerősöm szerint mostohán bánnak velük).  Ezektől eltekintve én mindenkinek szeretettel tudom ajánlani őket. Legfőképpen természetesen azoknak, akik szeretik a fantasy, sci-fi, misztikus történeteket bizonyos esetekben egy kis romantikával, történelemmel, teológikus - filozofikus elemekkel, illetve kedvelik a könnyed, néha elgondolkodtató történeteket. (Mellékesen, a tizenéves korosztályból megeshet, hogy a sorok mögé inkább az érettebbek fognak tudni olvasni…)


A megjelent könyv borítója elég rejtélyes és nem éppen szokványos. Saját ötlet alapján készült?

Akárcsak a kötetemről róla is megoszlanak a vélemények. Érdekes látni azt, hogy kinek mit szuggerál…
Magát a képet a kolozsvári füvészkertbe készítettem ezelőtt olyan öt éve, az egyik novellám megihletője is amúgy, és a kétezer egyes változatú „Quo Vadis” című film egyik jelenete ihlette: Petronius szobrát megcsókolja egy rabszolgalány, aki természetesen szerelmes az íróba…


Különböző történetek, gondolom nem függnek össze. Miért pont 21 novella van benne, és miért nem mondjuk szép kerek szám, mint a húsz vagy harminc?

Legelőszőr egy kerek szám akart lenni. Ötven. Végül csak huszonöt novellát terveztem meg, amiből aztán négyről lemondtam, ugyanis a történetük valahogy gyengének tűnt számomra. Érdekességként a 21-es kötődik is hozzám, ugyanis június 21-én születtem.




Mely írók voltak hatással önre, esetleg a munkásságára is?

Többnyire a kedvenc íróim. Mint például J. Bunyan, H.C. Andersen, C.S. Lewis, M. Ende, H.G. Wells. Valahogy szeretem a klasszikusokat a mesés, fantasztikus, misztikus irodalmon belül. Ezek mellett természetesen klasszikus szépirodalmat is szoktam olvasni. Kortársat viszont nem, csak a szórakoztató szépirodalomból. Az említett írók mellett még megemlítenék néhány magyar írót is, amelyeknek tetszenek az írásai: Wass Albert, Jókai, Kosztolányi, Örkény…

Hogy képzeljük el írás közben? Esténként egy pohár bor felett órákig szöszmötölve ír, javítva és javítva a vélt hibákat, vázlatosan, vagy ami éppen jön, leírja, akár kis cetlikre is a lakásban?

Változó… De többnyire papír előtt. Ihletet azonban bármiből tudok meríteni úgymond. Megesik, hogy megfog valami, egy kép, élettörténet, érdekes esemény és rajtuk keresztül már tudnék is írni valami ötleteset. Szeretem a képzelőerőm használni…


Meséljen a fotózásról,a másik nagy szenvedélyéről is nekünk.

A fényképezést valójában régebbről kezdtem, mint az írást. Szemeimen keresztül, két és fél éves koromban amikortól az első emlékem van… Fényképezőgépet nem tudom, mikor fogtam először a kezembe, de az illető művészeti ág a középiskolában kezdett egyféle képen érdekelni, komolyabban pedig csak pár éve foglalkozom vele. Szabadúszó fotósként többnyire bizonyos rendezvényeken, néha pedig művészi, portréfotózással foglalkozom.   






Miért döntött úgy, hogy ország-világ elé tárja a könyvét, és nem hagyja meg az asztalfióknak? Milyen úton jutott el idáig?

Soha nem gondolkodtam úgy, hogy asztalfióknak vagy magamnak írjak. Szerintem, ha valaki alkot valamit, nem kell, szégyellje. Bátran felvállalhatja, attól eltelítve, hogy azok mellett, akiknek fog tetszeni, lesznek olyanok is, akiknek nem. Az út pedig egyféle képen hosszú volt. Csakis Isten segített közvetlen, közvetett módon. A legnagyobb gondot, számomra talán egy szakképzett korrektor és befektető találása okozta…

Megéri magánúton kiadni a szeretett könyvet?

Még az elején vagyok, így azt tudom mondani, hogy igen. Vannak, akik számára ez egyféle szégyen, alantas, megvető dolog, pedig híres írók is publikáltak magán úton: E.A. Poe, M. Twain, W. Shakespeare, C. Dickens, L. Carroll…
Hogy miként lesz tovább, az elválik, de én szeretnék továbbra is szerzői kiadásban maradni, attól eltekintve, hogy valamely könyvemhez netalán megvásárolok egy kiadói nevet (lett volna erre alkalmam eddig is)…

Mennyi előnye és hátránya van a magánkiadásnak?

Ez nézőpont kérdése is lehet. Szerintem a legnagyobb előny, hogy az összes szerzői jog magánál a szerzőnél marad. Viszont magánkiadás esetében nehezebb a könyv népszerűsítése, terjesztése, olvasóközönség bizalmának elnyerése a művel kapcsolatban…

Meséljen a jövőbeli terveiről is. Fogunk kapni még más novellás köteteket is vagy valami teljesen új műfajban fog újat mutatni nekünk?

Vannak. Ha Isten megsegít 2015-ben, H.C. Andersen 210-ik születésnapi évfordulója alkalmából szeretném megjeleníteni a „Győztesek árnyékában” c. misztikus- fantasy regényem, amely részben a neves dán író személyiségvilágában játszódik, annak közkincsé vált meséit felhasználva és talán II. Margit dán királynő fogja illusztrálni…

E könyvön kívül természetesen tervemben van első regényem kiadása (Beowulf Oliver – A Hármasság ajándéka), újabb novelláskötet…

A könyvről:


Fülszöveg:
„– Képzelődöm. 
– Egyáltalán! Ki tudlak juttatni innen, csak feküdj le az ágyra, és bízd rám magad.” – olvasható Kelemen Zoltán egyik novellájában. A fantasy, sci-fi, misztikus történeteket tartalmazó kötetet kézbe véve az olvasónak is hasonló érzése támad. A tanácsot megfogadva olyan világba látogathat el, amelyben a fantasztikum és a realitás közötti határ összemosódik, amelyben elképesztő egyszerűséggel és magától értetődőséggel zajlanak az olykor megdöbbentő és váratlan események. A szerző alapvető értékeket állít mérlegre, megkérdőjeleződik az élet valósága, fontossága, az ember felsőbbrendű volta, a „normális”. Már pedig ki az, akit ne érdekelne, miként feszíthetőek szét a közhelyek, a megszokottság, és hogy milyen törvények szabják meg a képzelet határait? A novellákra bízva magunkat beléphetünk ebbe a kérdésekre kérdésekkel válaszoló, titokzatos világba, hogy végül sokkal biztosabbak lehessünk bizonytalanságunkban.

Hamarosan recenziót is olvashattok majd róla!

Ahol Zoltánról még többet megtudhattok:
Zoltán Fb oldala:

A fotós Zoltán: 

Rádió riport:

Nemere István véleménye a könyvről:

Egyenlőre a könyv közvetlen az írónál vásárolható meg.
Szerzői áron, dedikálva: 1700Ft+postaköltség 
Hamarosan hazánkban is kapható lesz a boltokban.

ahol a könyv meg is vásárolható:
Bolti ár:
http://bookline.hu/product/home.action?id=126381&type=22&_v=Kelemen_Zoltan_Elso_21_novella http://xantusz.hu/els-21-novella.html Szerzői ár (írói oldal): https://www.facebook.com/akepzeletvalosaga.kz




Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék