2016. február 5., péntek

Pirner Alma Rúdtánc (A női önkifejezés és csábítás művészete)





Érdeklődve vártam Pirner Alma könyvének megjelenését. 
Kevés olyan mozgásforma (szándékosan ezt a kifejezést használom és nem a táncot vagy erőnléti edzést) van, ami ennyire megosztó lenne. Vagy nagyon szeretik vagy lenézik, elítélik. Ami valljuk, be a művelőinek nagyon tud fájni. Ismerős érzés így visszaemlékezve a hastáncos múltam miatt. Az elején mozgásformának indult, latin-tánc pótlónak pár híján, majd megkedveltem, sajátomnak éreztem, formált. És mikor lesajnáló vagy bántó kommenteket kaptam (nem a tudásomra, hanem magára a hastáncra), bizony rosszul esett. Napokat tudtam őrlődni miatta. Nem értettem, hogy olyanok, akik ki sem próbálták, nem ismerik a hátterét, múltját, hogy szólhatják le...
Valahogy így vagyok a rúdtánccal is. 
Nem próbáltam még sosem. Tekintve, hogy felénk nem is lenne lehetőség rá, nem csoda. De bevallom visszatartó erő a lenézés is. Még egy szélmalomharc nem hiányzik az életemben, nem vagyok úttörő típus. 
De azért kíváncsi voltam a rúdtánc létrejöttére, hazánkba kerülésére és azokra, akik mesterien művelik már. A jótékony hatásairól nem is beszélve.
Összeszedett, pontosan megkomponált könyv. Igyekszik minden tévhitet eloszlatni, gondosan pontokba szedve, képekkel illusztrálva. Az album papírjának minősége is nagyszerű. Vastag, minőségi, nehezen téphető.


superman
Fotó: Paseczki Lidia
                          
(A kép Sefieh Szandrát ábrázolja. Lentebb még beszélgetek majd vele.)

Ami a véleményem erről a hol sportról, hol táncról az, hogy a nőiességén kívül roppant nehéz és izzasztó, fárasztó, sok kitartást és munkát igénylő dolog lehet. Könnyűnek tűnik, de nagyon nem az. Szépségesen formálja a testet és gyanítom a személyiséget is. Eléggé elférfiasodtunk (ahogy a könyv is megjegyzi). Már nincs időnk, kedvünk, nincs kinek vagy minek igazi nőnek lenni. Sokan elnyomják magukban. Sok lánynak, asszonynak tanulnia kellene, előhozni a félszegsége, félénksége mögül. 
Merni. És nem foglalkozni azokkal a fránya előítéletekkel.
Mindenki próbálja ki legalább egyszer, mielőtt mondana róla valamit, én úgy vélem.
De nem mindenkinek való. Van, aki nem fog tudni összhangban lenni vele, mert olyan a személyisége, nem meri levetkőzni félszegségét, túl nehéznek tartja, nem az ő világa. Ezzel semmi baj nincs. Mindenkinek megvan az a mozgásforma, amit a sajátjának érezhet, amiben a legjobban teljesít majd, csak meg kell találnia.
Addig is ámulva nézem a rúdtánc, a karika, a silkes táncokat. Egyesek a levegőben lógva, fejjel lefelé, egy kézzel megtartva saját testsúlyukat mikre nem képesek? Mindezt mosolyogva, kecsesen, nőiesen, hajlékonyan kacérra fogva vagy mereven, de fitten és erősen előadva...
Csak ámulok és bámulok. Nem biztos, hogy nekem való, de egyszer akkor is ki fogom próbálni!
Azt tudtátok, hogy férfi rúdtánc is van?


knee-hold 


Az ára kicsit horrorisztikus, de egy albumot meg kell fizetni, ami sokoldalúan körbejár egy bizonyos témát. Ráadásul hiánykönyv is, mert hasonló sem készült ilyen témában. Pedig milyen jó, ha egy mozgásformát minden szempontból bemutatnak és megtudhatunk sok izgalmas dolgot róla.

Pirner Alma, a könyv készítője okos, szimpatikus nőnek tűnik, aki kihasználja az adottságait. Nem fél megmutatni a világnak az újat, az erotikát, önmagát. 
Egy interjút is szeretnék készíteni vele hamarosan. Ti mit kérdeznétek tőle? Ígérem, kifaggatom alaposan!


Ezúton is köszönöm az Athenaeum kiadónak a kötetet!


        
                                                       janeiro

Fülszöveg:
Pirner Alma, a magyarországi rúdtánc nagyasszonya hiánypótló művet alkotott. Könyvéből minden kiderül erről az izgalmas, ám sokak számára mégis megfoghatatlan műfajról, mely egyszerre sport és előadóművészet, önkifejezési mód és érzéki tánc. 
Az olvasó megismerheti a rúdtánc gyökereit, alapjait és legnevesebb hazai valamint nemzetközi képviselőit, bepillanthat a csillogó show-műsorok kulisszái mögé, gyönyörködhet a csodaszép táncosnők mozdulatsorait megörökítő fényképekben, és elfelejtheti a műfajjal kapcsolatos esetleges fenntartásait és előítéleteit. Hiszen a rúdtánc minden nőnek, kortól és edzettségi szinttől függetlenül segíthet abban, hogy megismerje és megszeresse a testét, megélje a nőiességét, és akár még a párkapcsolatát is színesebbé tegye. 
És elárulunk egy titkot: a férfiaknak is tartogatunk egy kis meglepetést a kötetben…

Idézet: 
A rúdtánc minden nőnek, kortól és edzettségi szinttől függetlenül segíthet abban, hogy megismerje és megszeresse a testét, megélje a nőiességét, és akár még a párkapcsolatát is színesebbé tegye.






Januszewski- Palkovics Kata

Későbbiekben Katával is olvashattok egy bővebb interjút.

Sefieh Szandrát is bombáztam mindenféle kérdéssel(szintén hastáncos berkekből), mint például mikor kezdte el és hol, mit adott neki, kinek ajánlja elsősorban, melyik a legnehezebb és a legkedvencebb eleme.


                   A képet készítette: Horvath-Nagy Orsolya

5 évvel ezelőtt kezdtem a Dollhouseban, nulla sport múlttal, hastáncos előképzettséggel.
Eleinte többször jártam egy heten, azóta csak 2x engedi az idom! Sokan 1-2 év alatt a profi szintre hozzak fel
magukat, de sajnos nekem több sérülésem és húzódásom volt, ami miatt többször minimum fel évre abba kellett hagynom. Mindenkinek ajánlom, hiszen ez a sport hozta meg a sport iránti szeretetem. 
Imádok rúdtáncolni hiszen itt úgy telik el egy óra, hogy észre sem veszed....
És milyen csodát művelt az alakommal...
Azóta járok csoportos erősítő edzésre és jelenleg a munkám mellett személyi edzőnek tanulok. 
Számomra a legnehezebb elem a csavart kezes volt, min 1 év kellett ahhoz, hogy hozzá erősödjek és ráerezzek a technikára:) A kedvenc pózom a hátsó aysha tartás.....
De meg sok-sok kedvencem van.


                                                Fotó:  Kaszás Bence  

Januszewski- Palkovics Kata interjúval bővül
Tőle is hasonlókat kérdeztem, mint Szanditól.
A tánc mindig az életem része volt 12 évvel ezelőtt kezdtem hastáncolni, majd elvégeztem egy okj-s színházi táncos képzést, eközben kezdtem el rúdtáncolni egyik barátnőm biztatására. Mindez 2011-ben történt, a budapesti Dollhouse Stúdióban. Később más stúdiókba is jártam (Pole Dance-Fitness Hungary), hogy fejlesszem a tudásom, majd elkezdtem aerial hoopon, azaz légtornász karikán gyakorolni.
                                            
Több neves magyar artistától tanultam (Dobos Helga, Hajagos Enikő-Dollhouse Stúdió, Vincze Tünde-Magyar Légtornász Egyesület)
Egyből magával ragadott, és ez a szerelem a mai napig tart! Volt egy rövid kihagyás, amikor nem karikázhattam, mert várandós lettem, majd kislányom született, aki ma már két éves, ezért újra belevághattam ebbe a magával ragadó önkifejezési formába. Egyik barátnőm kérésére a rúdtánc oktatásba is belevágtam Veresegyházán, mivel ők ottaniak és ott tanultak, csak sajnos az oktatójuk külföldre költözött és nem akarták abbahagyni ezt a nagyszerű, nőies sportot. Így idén januárban Pink Panther Pole Dance néven megnyitottam stúdiómat.(Veresegyház- Guld's Gym)


                                            Fotó:  Kaszás Bence  
Visszatérve a karikára...
A karika (és a rúdtánc) is saját testsúlyos edzés, ami azt jelenti, hogy nem kell nehéz súlyokat emelgetned, hanem fokozatosan nehezedő nőies, táncos, néha mókás elemekkel erősítünk. Ebből adódóan szálkás, izmos, de nőies, vonzó alak érhető el. Mindenkinek ajánlom ezt a sportot, aki szeretne kipróbálni valami újat, izgalmasat, megunhatatlant!
Az eredményeimről...
2015. májusban megnyertem a Dollhouse légtorna bajnokságot és az összes légtorna szám közül (tissue, karika, hammock) is én kaptam a legtöbb pontot, így az Abszolút Bajnoki címet is elnyertem.
 Nagyon sokat készültem a versenyre, napi szinten edzettem. Ez attól függetlenül, hogy egy nagyon kecses, kifinomult mozgásforma, pont annyira kemény és nehéz, felkészülést igénylő fizikai munka is ... Az ember rengetegszer eljuthat arra a pontra, hogy feladja. Mert fáj, mert nehéz, mert lehorzsol a karika, nyom stb.
De mindig jön egy új mozdulat, egy új élmény, ami átlendít a nehézségeken!



                                   Fotó: pogaciafoto


                                        Fotó:  Kaszás Bence  
Így jutottam el az Országos Légtorna Bajnokságra, ahol szintén aranyérmet szereztem, bár nagyon kemény mezőny volt, nagyon felkészült versenytársakkal....
És megtudtam, hogy a Légtornász Egyesület Világ Bajnokságot szervez idén március 6-án a Fővárosi Nagycirkuszban! Félve hívtam fel a szervezőket, hogy esetleg jelentkezhetek-e rá, mire azt a választ kaptam, hogy az eredményeim alapján nem kell részt vennem az előválogatón, hanem bekerülök a döntőbe...azt hittem rosszul hallok!
 Úgyhogy most nagyon készülök erre a megmérettetésre is és nagyon örülök,hogy egyáltalán ott lehetek!!! Ezúton is szeretném ezt megköszönni a férjemnek és a családomnak és a tanítóimnak!

  

                                                           



Fotó:  Kaszás Bence  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék