2015. május 30., szombat

Jean-Pierre Montcassen, azaz Cselenyák Imre


Egyre több, a jobbnál jobb magyar történelmi regény.
Egyik képviselőjével készítettem interjút nektek, aki Jean-Pierre Montcassen néven alkot főként és nem csak történelmi regényeket.



 - A könyveid mind történelmi témájúak. Fiatalabb korodban szeretted a történelmet, mint tantárgyat? Ezért is választottad e kissé nehezebb stílust?
Dehogy is! Legalább hat regényem kortársirodalom, tehát nem történelmi. Persze értem, hogy a kérdés a történelmi műveimre utal. Igen, fiatalabb koromban is és most is szeretem a történelmet. Sok estben elképedve látom, hogy a történelem tanításából mennyire nem okulunk. Gyermekkoromban kétségkívül a história színes, kalandos világa ragadott magával, mostanra ez átalakult, és inkább a múlt üzenetét igyekszem kibontogatni. Méghozzá a régen élt emberek, főképp a kisemberek hányatott életén keresztül. A történelmi korok, az elszigetelt közösségek, az adott körülmények jó témául szolgálnak, hogy rendkívüli események során át mutassam be a kiszolgáltatottak hétköznapjait. Hitviláguk, sajátos tárgyi kellékei közepette.
A magukat vegytiszta kortársírónak tartó epikusok másképpen gondolják, mint ahogy az a kérdésből kicseng. Meggyőződésük szerint egy posztmodern, avantgárd, alternatív regény nagyobb kihívás, mint egy történelmi regény. Véleményükkel semmi kedvem vitatkozni.  

   - Gondolom, némi utána járást igényel, hogy korhű és pontos legyen az adott mű?
Fogalmazzunk úgy, hogy történelmi regényt felelősség írni. Bár azt is sokszor emlegetem, hogy két történelmi könyv között az a különbség, hogy az egyikbe kevesebb a tévedés, de mindenképp törekedni illik arra, hogy a készülő mű a lehető leghitelesebb legyen. A hitelesség persze még nem az élvezhetőség mércéje, de ha kicsit is ad magára a szerző, alaposan utánanéz annak a történelmi kornak, amelybe a valós történetét, avagy a fikcióját helyezi. 

 - Elég termelékeny író vagy. És eléggé széles spektrumban mozog a könyveid korszaka is. Melyik kor mégis a kedvenced? Mennyi idő egy történet megalkotása nagyjából?
A látszat azt mutatja, hogy kedvenc témám az ókor, azon belül is Ó-Egyiptom. Van is benne valami, hiszen négy regényem is a fáraók országában játszódik. Szeretek elmerülni abban a letűnt korban, képzeletben barangolni azon a ma már megváltozott tájon. Sajnos az ó-egyiptomi nyelv kihalt, a Nílus éves áradása az Asszuáni-gát megépítésével csaknem megszűnt, a környezet arculata, növényzete sem ugyanaz, tehát szinte semmi sem maradt meg a fenséges építmények romjain kívül. A fantáziának kell kitöltenie a hiányzó részleteket, s újrateremtenie az eredeti rasszt. Ezen kívül még számos más történelmi korban otthon érzem magam, az Ógörögök, a Rómaiak, az Arabok világában, de a Föld távolabbi tájai is érdekelnek: India, Kína, Japán, Dél-Amerika. És amelyikről még nem írtam regényt, a jövőben talán megteszem.
Magyarország történelmébe is szívesen alámerülök. Írtam regényt Attiláról, az ősmagyarokról, Orseolo Péter, Aba Sámuel, I. András és I. Béla királyokról. Majd nagy ugrást követően a reformkor és a II. világháború is megtalálta helyét a regényeim sorában. Nagyjából fél év alatt írok meg egy 400 ezer karakteres, úgymond közepes nagyságú regényt, amelyet, ha csak pusztán munkaidőben mérem, akkor az 600 óra egy helyben való ücsörgést jelent. És ebben nincs benne a kutatómunka.    



 - Mely könyved készült el leghamarabb és melyik volt a leghosszabb, legtöbbet javítgatott?
A Kamasz-tavasz ifjúsági regényemmel készültem el leggyorsabban. Kettő és fél hónap alatt írtam meg. Leghosszabb regényem eddig a Két kötetes Szidóni, amely Jóslat és Azálea néven jelent meg. Az első részét, beleszámítva a több éves anyaggyűjtést is, öt évig írtam. 



 - Mely szereplőd a legjobban kedvelt a könyveidből?
Az első egy költött hős, a föníciai Szidóni. Őt sokáig dédelgettem, hiszen a legelső regényem központi alakja. A másik Péchy Ágoston, aki élő személy volt, és már a kutatómunka során megkedveltem.

 - Van olyan író, aki hatása alá vont? Akinek az írásait rendszeresen olvasod esetleg? Tervezel más műfajban is könyvet írni?
Természetesen rengeteg író volt és van rám hatással. Csak néhányat emelek ki a sorból, de sok nem is jut eszembe. Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Szerb Antal, Kosztolányi Dezső, Örkény István, Konrád György, Fekete István, Bohumil Hrabal, Alberto Moravia, Robert Merle, Dragoszláv Mihálylovics, Isaac Asimov, Arisztotelész, Mark Twain, Ivo Andric, Dosztojevszkij, Gorkij, Bulgakov, Mika Waltari, Émile Zola, Axel Munthe, Jean-Paul Sartre...

 - Min dolgozol most, azt megtudhatjuk.

Arany János életét írom.



Izgalmasan hangzik. 
Köszönöm szépen az interjút!

Az íróról rövid életrajz:
Cselenyák Imre (Nyírkáta 1957január 1.) magyar író, zenész, dalszövegíró, a Magyar Prózaíró Műhely Egyesület alelnöke, a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület valamint a Történelmiregény-írók Társaságának tagja.Több, mint harminc mű szerzője, 2013 májusa óta rendszeresen játsszák A szorgalmas és a rest lány meseoperát, amelynek ő írta a librettóját. Eddig 28 kötet szerzője. Az utolsót, amely 2013 karácsonyára jelent meg, a gyerekeknek írta.

Regényei Jean-Pierre Montcassen néven

  • A halál vámszedője (2000, Puedlo)
  • Tajgetosz kegyeltje (2001, Puedlo )
  • A legionárius (2002, Puedlo )
  • Azálea (2003, Puedlo )
  • A fáraó lánya (2004, Puedlo) 
  • Az egyiptomi kéjnő (2006, Puedlo)
  • A magyarok nyilaitól... (2008, Puedlo) 
  • Attila, Isten ostora (2008, Puedlo )
  • A sivatag hercegnője (2009, Puedlo )
  • Az egyiptomi kéjnő (2009, Puedlo, második kiadás )
  • A fáraó lánya (2010, Puedlo, második kiadás )
  • A sivatag hercegnője (2010, Puedlo, második kiadás )
  • Az egyiptomi kéjnő (2010, Puedlo, harmadik kiadás )
  • Szamuráj és gésa (2010, Puedlo) 
  • A fény leánya (2013, Gold Book)
  • Meliki (2013, Könyvmolyképző)
  • Az új Isten szerelmesei (2013, Gold Book)

Kötetei

  • Kamasz-tavasz (1993, regény) Ifjúsági lap- és Könyvkiadó 
  • Szidóni (1996, regény) Kráter Műhely Egyesület 
  • Nem történt semmi (1996, elbeszélések) Magán kiadás
  • Hé, Emberke! (1997, kisregény) Kráter Műhely Egyesület 
  • Eh, Menschenkind! (1999, a Hé, Emberke németül, Seneca-Togora 
  • Reggelek (1999, novellák) Puedlo 
  • Fuldokló augusztus (2004, regény) Magyar Napló 
  • Schlaraffia (2005, regény) Magyar Napló 
  • Párhuzamos ellenirány (2007, elbeszélések) Puedlo - Coldwell 
  • Ágoston úrfi (2007, regény) Coldwell 
  • Az aranyhajú kisfiú álma (2013, mesék) Könyvmolyképző 

  • Forrás: Wikipédia






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék