2016. december 18., vasárnap

Karácsony ( Első felvonás)


Idén arra gondoltam, mivel is kedveskedhetnék az olvasóimnak, így karácsony közeledtével. 
Játékkal, jókívánságokkal? Mindenki ezt teszi.
Ezért gondoltam egy merészet és magukat a kedvenc könyvein szerzőit kértem fel, hogy tolmácsoljátok nektek kívánságaikat na és persze kíváncsi voltam, ők hogy ünnepelnek, milyen új könyveket várhatunk tőlük.
Az első felvonás következik.

Imre Viktória Anna: 


– Vannak berögzült szokások, megszokott menü karácsonykor nálatok? 
Halászlé és aranygaluska

– Miben egyedi a te családod karácsonyi készülődése, az ünnepek megülése?
Nem hiszem, hogy kirínánk valamivel az átlagból.

– Szoktál ilyenkor is írni? 
Természetesen; már ha nem darál be a készülődés szele. Viszont tavaly pont 25-én reggel halt meg a laptopom, úgyhogy pár napig füzetbe kellett körmölnöm... de még így is sikerült januárra befejeznem A bosszúszomjas doktort. :)

– Van kedvenc karácsonyi dalod, filmed, könyved, ami ilyenkor mindig elő kerül? 
Pár évig azzal szórakoztattam magam, hogy a legkevésbé karácsonyi jellegű filmeket néztem meg 24-én este, de aztán leszoktam róla. A kedvenc karácsonyi dalom viszont a Carol of the Bells.

– Mik a terveid 2017-re? Érkezik új történeted, folytatásod vagy új tervek vannak kilátásban? 
Már az Elveszett Napok második kötetének utolsó harmadát írom, úgyhogy az mindenképpen elkészül. Ha úgy alakul, akkor talán más is, de ez még képlékeny dolog...




Végül pedig mit üzennél az olvasóidnak karácsonyra, jövő évre?
Ne stresszelj!
Mindennek megvan a pozitív oldala, csak addig kell forgatni, amíg megtalálod.
Lilian H. AgiVega



Vannak berögzült szokások, megszokott menü karácsonykor nálatok?
A menü általában rántott hús krumplival és franciasalátával (mivel anyu ki nem állhatja a halat, az semmiképp sem kerülhet az ünnepi asztalra), valamint bejgli és vaníliás kifli. Idén ezen valószínűleg egy kicsit változtatnunk kell, mivel az enyhe inzulin-rezisztenciám miatt nem ehetek rántott húst (teljes kiőrlésű lisztből pedig nem kísérleteznénk a panírozással), és valószínűleg a vaníliás kifli is elmarad ugyanezen okból kifolyólag. De bejglit azért megpróbálunk sütni, legföljebb nem lesz olyan tökéletes, mint korábban (nem kis büszkeséggel állítom, hogy anyu bejglije világbajnok, és évek óta én is besegítek neki az elkészítésében, pedig rólam aztán senki sem mondhatja, hogy konyhatündér lennék!)
Berögzült szokások? Nos, régebben mindig úgy zajlottak az ünnepek, hogy 24-én délelőtt feldíszítettem a fát, amíg anyu sütött-főzött, aztán közösen kikötöztük, hogy el ne dőljön. :D Kora este átöltöztünk valami csinosba a fényképezkedéshez, aztán megcsendült a kis csengő a fán, elmondtunk egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet, majd jöhetett az ajándékbontás (közben és utána fényképezkedéssel) és a vacsi. Utána valami karácsonyi filmet néztünk, ami éppen ment a tévében, végül elmentünk az éjféli misére. 25-én pedig apukáméknál karácsonyoztam. Azért írtam mindezt múlt időben, mert már tavaly is kicsit máshogy zajlottak az események, idén pedig teljesen a feje tetejére fog állni az egész, ugyanis a férjem (idén nyáron házasodtunk össze) sajnos be van osztva szenteste, 24 órázik, így csak 25-én tudunk együtt ünnepelni. Gondolom, 24-én fel fogom díszíteni a fát, de ajándékozás, karácsonyi vacsi helyett karácsonyi ebéd és fényképezkedés csak 25-én lesz. A férjem szüleit is csak 25-én tudjuk meglátogatni, és karácsonyi nagymisére is 25-én megyünk majd. Zsúfolt nap lesz, az biztos! Édesapámékhoz ezért valószínűleg 26-án fogok csak eljutni. (És jövőre bokán rúgom a férjem főnökét, ha ismét bemeri osztani őt karácsonyra!)

Miben egyedi a te családod karácsonyi készülődése, az ünnepek megülése?                                                        
Nos, talán egy dolgot tudnék kiemelni, amiben mindenképp egyedi: már évek óta a saját fenyőfáinkat vágjuk ki és díszítjük fel. A telken egész kis fenyőfa-iskolánk van, ami még legalább egy évtizedre ellát minket munícióval. Persze minden fa kivágásakor vérzik a szívem, hiszen olyan szép volt a kertben…

– Szoktál ilyenkor is írni?                                                          Biztos volt olyan karácsony, amikor írtam (már nem emlékszem), de tavaly nem volt erre időm, idén pedig pláne nem lesz.

– Van kedvenc karácsonyi dalod, filmed, könyved, ami ilyenkor mindig elő kerül?                                                          Gondolom, nem meglepő (még ha kicsit klisés is), hogy a Reszkessetek betörők! a kedvenc karácsonyi filmem. A magyar nyelvű karácsonyi dalok közül nagyon szeretem a Pásztorok, pásztorok-at, és az Ó gyönyörű szép titokzatos éj-t. Az angol nyelvűek közül a régebbi dalokat kedvelem, amelyeket még a XIX. században szereztek (We Three Kings Of Orient Are, Away in a Manger, The First Noel, O Come All Ye Faithful). De az abszolút kedvenc egyértelműen a Csendes éj. Karácsonyi könyv? Az kivételesen nincs, de gyerekkoromban nagyon szerettem a Kipkopp karácsonyát.

Mik a terveid 2017-re? Érkezik új történeted, folytatásod vagy új tervek vannak kilátásban?                                            Egyelőre könyv-ügyileg nem ígérhetek semmit, mivel a duológiámmal kicsit elakadtam. Történtek nemrégiben dolgok, amik sajnos ellopták az ihletemet, és még mindig nem akarják visszaadni. De hiszem, hogy egyszer a nehézségeknek is vége lesz, és akkor talán ismét homlokon csókol a Múzsa. :) Konkrét terveim nincsenek 2017-re, hiszen ahogy a mondás tartja: „ember tervez...”             
Terv helyett csak vágyam van, egyetlen nagy vágyam, ami még nem teljesült: egy szép, egészséges kisbaba.




– Végül pedig mit üzennél az olvasóidnak karácsonyra, jövő évre?             
Magamról azt, hogy bár kicsit eltűntem, az írást nem hagytam abba, még ha átmenetileg nehézségekbe is ütközöm. Még bennem van a történet, amit el akarok mesélni, illetve be akarok fejezni. Csakhogy vannak az életben fontosabb dolgok is, és most azok kerültek előtérbe. 
Általánosságban pedig: olvassatok sokat, és higgyetek benne, hogy minden vihar után kisüt a nap! Áldott karácsonyt és boldog új évet mindenkinek!


Lylia Bloom



Vannak berögzült szokások, megszokott menü karácsonykor nálatok? 
A halászlé, a töltött káposzta, a bejgli és a mézeskalács az, ami mindig van ilyenkor. A mézeskalács a kedvencem, mert imádom nézni, ahogy a fiam díszíti.
– Miben egyedi a te családod karácsonyi készülődése, az ünnepek megülése? 
Nem tudom, mennyire egyedi, de amióta a fiam már nem alszik délben, azóta együtt díszítjük a fát. Amíg pici volt, addig a Jézuska hozta feldíszítve, és ott várta az előszobában, mikor felébredt a délutáni alvásból. Amióta nem alszik, azóta a Jézuska csak a fát hozza, mi pedig együtt feldíszítjük.

Szoktál ilyenkor is írni? 
Általában nincs rá időm, de ha nagyon elkap az ihlet, akkor este, amikor már a család alszik, pihen, akkor leírom, amit nem tudok magamban tartani.

Van kedvenc karácsonyi dalod, filmed, könyved, ami ilyenkor mindig elő kerül? 
Valamiért Mariah Carey-től az All I want for Christmas az, ami ilyenkor mindig a fejemben van, de különösebb kedvencem nincsen

Mik a terveid 2017-re? Érkezik új történeted, folytatásod vagy új tervek vannak kilátásban? 
Van egy befejezett regényem, még kell ugyan rajta dolgozni, de remélem, elnyeri a Kiadó tetszését, és akkor megjelenhet jövőre. És természetesen vannak terveim, csak időm legyen megvalósítani őket.



Végül pedig mit üzennél az olvasóidnak karácsonyra, jövő évre? 
Kellemes Ünnepeket kívánok előre is, és jó készülődést!

Nádasi Krisz

– Vannak berögzült szokások, megszokott menü karácsonykor nálatok?
Szeretek új ételeket főzni karácsonykor is. Ez alól a halászlé volt kivétel, de csak néhány évvel ezelőttig, amikor úgy döntöttem, lemásolom a Nordsee hallevesét. A próba olyan jól sikerült, hogy ezt a levest azóta évközben is többször megfőzöm, karácsonykor pedig muszáj.
A szokásokat illetően talán az ajándékozás megy nálunk máshogy, mint az megszokott. Mi ugyanis ebédre valami könnyűt eszünk (gesztenyés-pulykás tésztát, például), majd szép ruhába öltözünk és jön az ajándékozás. Bontogatunk, játszunk, aztán megmelegítjük az ünnepi vacsorát (amit előző nap el-, vagy előkészítettem). Általában előkerül a fa alól egy új társasjáték, amit persze aznap ki is próbálunk, valamint egy családi film, amit este megnézünk. Azért találtuk ki így, hogy a gyerekek ne aggódjanak estig, legyen idejük kiélvezni az újdonságokat, és élvezhessék a vacsora ízeit is. Egyébként pedig minden karácsonykor készítünk egy családi fotót a fa előtt. Nagyon szeretjük ezeket visszanézni!

– Miben egyedi a te családod karácsonyi készülődése, az ünnepek megülése?

Talán abban, hogy imádok a családomnak ajándékokat venni. Én egész évben, egyfolytában vásárolok nekik mindenfélét, és ünnepekkor csak előveszem a szajrét és kiválogatom, kinek mit adjak, adjunk. Az idei karácsony mondjuk abban is egyedi lesz, hogy a nagylányomnak egy szekrény tetején gyűjtögettem a meglepetéseket egy zacskóban, és ez a zacskó pár napja beesett a szekrény mögé... szóval komoly lakberendezéssel is fog járni az ünnepi készülődés!

– Szoktál ilyenkor is írni?
Ilyenkor írok igazán. December második felében nem vállalok szerkesztési és egyéb munkákat, csak saját kézirattal foglalkozom. Már nagyon várom, hogy végre írhassak!

– Van kedvenc karácsonyi dalod, filmed, könyved, ami ilyenkor mindig előkerül?
Nem igazán, bár a karácsonyi playlistünkről van kedvenc számom, mégpedig Traintől a Shake up Christmas. De azt elárulhatom, hogy az Amazonról már vettem majdnem húsz karácsonyi történetet. Imádom az ilyesmit. Romantikus vagy rejtélyes, mindegy, csak legyen karácsonyi!

– Mik a terveid 2017-re? Érkezik új történeted, folytatásod vagy új tervek vannak kilátásban?
Ó, én mindig tele vagyok tervekkel. Egy női regényt írok most, ami talán 2017-ben meg is jelenik, egy ifjúsági regényem is kész van, ami jövőre megjelenhet, és ha lesz időm, belekezdek egy szakkönyvbe a könyvkiadásról is. Meglátjuk.





– Végül pedig mit üzennél az olvasóidnak karácsonyra, jövő évre?    Nos, mivel az olvasóim leginkább írástechnikai könyveimről ismernek, azt kívánom nekik, hogy 2017-ben befejezzék álmuk kéziratát. Mert fontos, hogy kiírjuk magunkból mindazt, ami bennünk van!
Zakály Viktória



-Vannak berögzült szokások, megszokott menü karácsonykor nálatok?
Igen, nagyon hagyományszerető és tisztelő családban nevelkedtem és a párom családja is ilyen, úgyhogy minden évben ugyanaz a forgatókönyv, ami az ünnepi készülődést illeti. 23-án nálunk gyűlik össze a család, ekkor van ugyanis Viktória névnap, amit mindig egy általam főzött közös vacsorával ünneplünk meg, amióta elköltöztem otthonról. 24-ét a férjemmel kettesben ünnepeljük otthon, ez a nap a pihenésé, a fadíszítésé és az ajándékbontásé. 25-én az én családomhoz megyünk, a szüleimhez és a nagymamámhoz, de ilyenkor gyakran összefutunk a nagybácsikkal, nagynénikkel és az unokatestvéreimmel is. 26-án pedig a férjem családjához megyünk ünnepelni egy finom ebédre és ajándékbontásra. A menü az változatos, de a klasszikusok persze mindig megtalálhatók az asztalon: a hal, a töltött káposzta, a bejgli és persze a nagymamám utánozhatatlan rántott csirkemell szelete és diótortája. Sütemények tekintetében pedig a brownie és a mézes zserbó az, ami nélkül nem lehet karácsony.

– Miben egyedi a te családod karácsonyi készülődése, az ünnepek megülése?                                          
Nem hiszem, hogy egyedi lenne bármiben is a mi karácsonyunk vagy eltérne másokétól. De talán abban, hogy 24-én ebéd után szoktuk megajándékozni egymást. Ez egészen egyszerűen azért alakult így, mert nem tudok várni vele estig vagy másnap reggelig, annyira kíváncsi.

– Szoktál ilyenkor is írni?                                     
Nem, a karácsony nem az írás ideje. Nekem már az adventi készülődés alatt is nehéz az írásra koncentrálni, de még decemberben inkább elcsípek egy-két napot a munkára, mint hogy a karácsonyfa fényénél ülve gondolkodjak szinonimákon. Én azt gondolom az írásról vagy az írói létről úgy általánosságban is, hogy a pillanatokat meg kell élnünk és nem egy fényképezőgép kijelzőjén keresztül nézni. Aztán, amikor nyugodtabb, csendesebb időszak következik be, akkor leülni és megírni mindent, amit átéltünk.

– Van kedvenc karácsonyi dalod, filmed, könyved, ami ilyenkor mindig elő kerül?                                      
A meséket nagyon szeretem, a Jégvarázs és a Karácsony Artúr biztosan terítékre kerül az ünnepek alatt, de a Reszkessetek betörőket sem hagynánk ki egy évben sem. A Last Christmas bármennyire is unásig hallgatott, nélküle biztosan nem jönne meg az igazi hangulatom az ünnephez. Olvasni ilyenkor nem nagyon szoktam, inkább advent idején.

– Mik a terveid 2017-re? Érkezik új történeted, folytatásod vagy új tervek vannak kilátásban?             
Hamarosan elkezdek dolgozni az új regényem, az Egyszeregy folytatásán, hogy még 2017-ben kezükbe vehessék az olvasók. Már formálódik a történet a fejemben és az első néhány visszajelzés biztosított róla, hogy jó irányba haladok, de meglepő dolgokat is hozott, úgyhogy a történetet még egy kicsit formálgatom, mielőtt elkezdem leírni.




– Végül pedig mit üzennél az olvasóidnak karácsonyra, jövő évre?                 
Remélem, hogy sok könyvet kapnak karácsonyra és adnak, mert szerintem a legjobb ajándék és nemcsak azért, mert én szeretek olvasni, hanem egyszerűen praktikussági okból: a könyvet a legkönnyebb csomagolni. Az új évre pedig ezeknek az elolvasását kívánom, jó könyvből sosem lehet elég.
Gaura Ágnes:



-Vannak berögzült szokások, megszokott menü karácsonykor nálatok? 
Voltak berögzült szokások, de most, hogy nőnek a gyerekek, egyre többet kényszerülünk improvizálni – fix pont gyakorlatilag csak a délutáni templomi betlehemezés maradt. Szenteste nálunk hideg vacsora van, senkit nem érdekel a kaja, ha ajándékot lehet bontani helyette. :-) 25-én viszont ünnepi ebéd dukál, de nálunk nem a hagyományos karácsonyi menük közül választ a nép, mindenkinek a kedvencét készítem el. Gyerekkorom karácsonyi menüje a sült kacsa, én azt nem csinálok, de amikor meglátogatjuk a szüleimet az ünnepekben, vár engem egy félretett, igazi, hazai, ropogósra sült kacsacomb (amivel nekem nem kellett bajlódnom), ez hozzá tartozik a karácsonyomhoz.
-Miben egyedi a te családod karácsonyi készülődése, az ünnepek megülése?                                                                               Leginkább abban, gondolom, hogy az én családom van körülöttem. Néha abban, hogy pálinkás üvegekkel van kitámasztva a fa egy vödörben, ha épp nem leljük a fatalpat.
-Szoktál ilyenkor is írni?                                                            Karácsonykor soha, de előtte igen: a férjemnek szoktam írni karácsonyi novellát ajándékba. (Arra viszont ügyelek, hogy az Újévet írással kezdjem, január elsején mindig írok legalább egy sort.)
-Van kedvenc karácsonyi dalod, filmed, könyved, ami ilyenkor mindig elő kerül?                                                          Karácsonykor mindig a friss szerzemények közül olvasok, de a szünet nem múlhat el legalább egy-két romantikus kedvencem újranézése nélkül. A Love Actually (Igazából szerelem) minden évben biztos pont az életemben, azt a férjem is nagyon szereti, ez közös program szokott lenni (a többi romantikus vígjátékot már csak én szoktam nézni, ő elnéző mosollyal ül a közelben, és olvas...).
-Mik a terveid 2017-re? Érkezik új történeted, folytatásod vagy új tervek vannak kilátásban?                                            Egész évben egy új regényen dolgoztam, remélem, 2017 első negyedében be tudom fejezni. Egy olyan önálló, tündéres fantasyt írok, amely nem a Bori-regények világában játszódik, és erőteljesen épül a magyar (csallóközi és erdélyi) tündérlegendáriumra és a népmesékre. A tervezett cím: Túlontúl. A prológus ad egy kis eligazítást arról, hogy mi várható a regényben: https://www.facebook.com/GauraAgnes/photos/a.478302615554515.127979.475364225848354/1099868856731218/?type=3&theater
Ha leadtam a Túlontúlt, utána elkezdem írni a Borbíró Borbála-sorozat hatodik részét, ígérem! A kiadóvezetőm immár négy éve várja, hogy megírjam azt, amit a hatodik kötetre ígértem neki. ;)



-Végül pedig mit üzennél az olvasóidnak karácsonyra, jövő évre?  
Köszönöm, hogy olvasnak – engem is, másokat is. Azt kívánom, legyen 2017 a felfedezés éve, és legyen részük olyan olvasmányélményekben, amelyeket nem cserélnének el semmi másért!
Ágnes honlapja: http://www.gauraagnes.hu/


Baráth Viktória:



– Vannak berögzült szokások, megszokott menü karácsonykor nálatok? 
Amíg anyu főzőcskézik, addig mi "gyerekek" díszítjük fel a fát apuval. Halászlevet minden alkalommal készítünk, és utána még napokig azt esszük (máskor úgysem csinálunk), valamint mindig van rántott hal és bejgli. 

– Miben egyedi a te családod karácsonyi készülődése, az ünnepek megülése? 
Van egy kis szokás, amit nagyon szeretek. Vacsoráig nem szokták anyuék kitenni az ajándékokat, hanem a karácsonyi menü elfogyasztása után a gyerekeknek ki kell menni a szobából, hogy a "Jézuska be tudja hozni az ajándékokat a fa alá". Amikor ezzel elkészültek, egy kristálycsengővel jelzik "az angyalok", hogy az ajándékok megérkeztek, és a gyerekek bemehetnek a szobába.

Szoktál ilyenkor is írni? 
Szoktam, mivel a karácsonyi jelenetek mindig ilyenkor formálódnak meg a fejemben.

Van kedvenc karácsonyi dalod, filmed, könyved, ami ilyenkor mindig elő kerül? 
Michael Bublé karácsonyi albumát mindig meghallgatom legalább milliószor, és persze az Igazából szerelem sem maradhat el.

Mik a terveid 2017-re? Érkezik új történeted, folytatásod vagy új tervek vannak kilátásban? 
Remélem, hogy sikerül 2017-ben kiadnom az Első tánc folytatását, de ez még egyelőre csak terv. Viszont mindenképp szeretnék előre haladni a céljaim felé.




– Végül pedig mit üzennél az olvasóidnak karácsonyra, jövő évre?
Minden olvasómnak, és a kollégák olvasóinak is azt kívánom, hogy a karácsonyuk békés, az újévük pedig gondtalan legyen!


Goldman Júlia, azaz J. Goldenlane




-Vannak berögzült szokások, megszokott menü karácsonykor nálatok?
Miben egyedi a te családod karácsonyi készülődése, az ünnepek megülése?
Van kedvenc karácsonyi dalod, filmed, könyved, ami ilyenkor mindig elő kerül?
Nem én vagyok az emberetek erre az interjúra! Én hihetetlenül közömbös vagyok a karácsonnyal kapcsolatban. Még csak nem is utálom. Persze, körbe látogatjuk a rokonságot, mert erre minden indokot érdemes megragadni, meg a gyerekek örülni fognak az ajándékoknak, de például ha megszavaztatnám a családot, hogy mi legyen a karácsonyi menü, akkor kiütéssel nyerne a pizza rendelés. Nálunk senki sem szeret főzni, és senki sem olyan kegyetlen, hogy ennek ellenére valakit órákra beláncoljunk a konyhába. Szóval erre a három kérdésre a válaszom kiábrándító: nincs megszokott menü, nincs karácsonyi film, könyv és zene, és családunk legfeljebb egyedi menekülési technikákban jeleskedik, amivel ki akarjuk kerülni az ünnepi konvenciók által ránk erőltetett, hagyományos karácsonyozást.

– Szoktál ilyenkor is írni?
A kérdést nem tudom értelmezni. Szuszogni is fogok! Végig, folyamatosan!

– Mik a terveid 2017-re? Érkezik új történeted, folytatásod vagy új tervek vannak kilátásban?
Írni fogok. Eddig tuti. Az újabb regényem félig kész, januárban befejezem, akár már tavasszal megjelenhet. Utána pedig írok még egy regényt. Nem tudom, hogy mit, amihez éppen kedvem lesz.




– Végül pedig mit üzennél az olvasóidnak karácsonyra, jövő évre?
„Járj a széllel, száguldj a szélviharral, ne aggódj a messzi jövő miatt, és bízz, hogy ismét, újból, és megint szerencséd lesz!” (Holdnak árnyéka, és igen, nagyon pofátlan vagyok, hogy magamat idézem, elnézést is kérek érte, de ez annyira ide illik!)

Ezúton is köszönöm a válaszokat mindenkinek és kellemes karácsonyt kívánok, az új évre pedig sok új, megjelenő könyvet!

Az első felvonásnak vége, de kísérjétek figyelemmel a blogot, mert hamarosan érkezik a következő más írókkal!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék