Fiatal, tehetséges, ironikus, vicces író és férfi. Na ki lehet ő?
Azért a címből sejthető ám.
Ő Csabai Márk.
- Fiatal vagy,
közvetlen, és ha jól tudom, első regényed is egy nőnek köszönheted.
Még mindig jó
csajozós technika az írás? Vagy azért már nem ezzel csajozol?
Ez
valóban így van. Egy nőnek köszönhetem, hogy elkezdetem írni. Bizonyítási vágy
volt bennem. Meg szerettem volna mutatni neki, hogy többre vagyok képes, mint
amit rólam gondol. Ez lett belőle... Szerintem nem csajozós ez a munka, hiszen
a csajok a valóságshow hősökre buknak. Amit én csinálok, azt a nők szeretik
’hál Istennek... Erre szoktam mondani, inkább egy nő, mint száz csaj...
Ajánlanád másnak
is e módszert barátnőszerzéshez?:)
Nem,
mert ez egy hosszadalmas, nehéz, sok kitartást igénylő munka. Könnyen fel is
lehet adni, ha nincs meg a kellő visszacsatolás az író számára, és rá is mehet
a magánélete. Kevesen tudják megérteni és kezelni, hogyan is működnek a „művész
emberek”. És ami a legrosszabb, elképzelhető, hogy a barátnő az írót szeretné és
az esetenként körülötte lévő „műbalhékat, és hazugságokra alapozott” népszerűséget,
nem az író mögötti valós személyt. Természetesen van olyan, hogy minden sikerül.
Az a legszuperebb érzés, mikor az írót, a munkáját, és az embert is szeretik.
Aki meg csajozni akar, könnyebb úton is beteljesítheti ezt a vágyát. Irány a
tv! Főműsoridőben bálnazsírban mártózva
leugrik kígyók közé egy pelenkában, miközben egy méltán híres Romatic számot
énekel. Erre jobban felfigyelnek bizonyos egyedek. Sajnos manapság ezt tudják
befogadni az emberek. Szóval, az írás és a művészetek bármely képviseletének
formája egy hivatás... nem pedig egy zsebkönyv a szüzesség elvesztéséhez.
- Sikerült
bizonyítanod, úgy érzed? Mert ha jól tudom, azért kezdtél el írni.
Sosem
eléggé! Midig emelem azt a bizonyos „lécet”. Már ez az életem, az az én drogom.
- Mit szólt a
családod és a közvetlen környezeted a könyveidhez, az íráshoz és a médiában
való szereplésedhez?
Szerintem
annyira érdekli őket, mint a malangvai választási eredmények. De ez nem gond,
hiszen én nem is nekik írok, hanem azoknak, akik a munkáimat szeretik.
- Hogy
jellemeznéd önmagad és a könyveid?
„...
egy golyó a fejbe, de akkor is nevetünk és ez a fő...”
- Mikor vagy
aktív, akár írói időszakban vagy mikor szívesebben tevékenykedsz?
Nálam
ez nem napszak kérdése. Inkább hangulat. Szerencsés vagyok, mert még nem
kellett megerőszakolnom magam, hogy írjak. Mikor dolgozni szeretnék, csak
leülök és körmölők...
- Vannak
megrögzött szokásaid írás közben?
Az
első, hogy bekacsolom a laptopom... A viccet félretéve, nekem nincs semmi említésre
méltó hóbortom, hacsak nem számít annak az a tömérdek mennyiségű kávé, amit
írás közben magamba öntök.
- Pincérkedsz
is. Nem gondoltál még egy afféle étteremkalauzon, ahol leírod a kedves vendégek
típusait, a vicces és szomorú pillanatokat?
Nem.
Ezt meghagyom azoknak, akiknek nincs és nem is lehet más témájuk...
- Hogy viseled a
negatív véleményeket a könyveiddel kapcsolatban?
Sajnos
sok az irigy „kanapéharcos” ember. Bizonyára ők jobb könyveket írtak, mint én,
vagy bármely szerzőtársam. Kritizálni könnyű, és mindenki tud, sőt mi magyarok,
abban vagyunk a legjobbak. De be kell látnunk azt is, sok kritizáló
teljesítmény tekintetében igen csak foghíjas ám.. na tessék, már én is
kritizálok...a vérünkben van. Írtam is nekik egy ódát... hamarosan meg is fog
jelenni az www.csabaimark.hu oldalamon.
- Sokoldalú
vagy. Dolgozol, írsz, blogot vezetsz, egy egyesületben is részt vállalsz,
színházazol...Ezer és ezeregy tevékenység, sokszínűség. Mikor marad időd
kikapcsolódni, levezetni a feszültséget és milyen módon teszed?
Leginkább
alszom. De az is lehet, hogy ezekkel a tevékenységekkel kapcsolódom ki.
- Sok
mindenkihez hasonlították már a stílusod (Rejtő Jenő, Frei Tamás, Lőrinc L.
László...).
Te kihez
hasonlítanád inkább? Vagy, hogy mást is kérdezzek, kihez hasonlítanál szívesen?
Nagyon
megtisztelő és egyben félelmetes, hogy ekkora nevekhez mérnek engem, munkáim,
azok minőségét. De nem lehetne az, hogy leginkább csak Csabai Márkra
hasonlíthassak?
- Milyen
stílusban próbálnád ki még magad írásügyileg?
Talán
young-adult, dokumentumregény és még nagy vágyam, hogy a gyerekmesék világába
is bele kóstolhassak.
- Mely
karaktered bőrébe bújnál bele legszívesebben?
Nehéz
lenne választani, mindet nagyon szeretem és egy picit én vagyok...
- Több helyen
hangoztattad, hogy későn kezdtél el olvasni, amit sajnálsz. Ez ügyben, mit
üzensz a fiataloknak? Miről maradnak le?
Változtatni
sosem késő, de a legjobb, ha idejében kezdünk el mindent...
- Van kedvenc
könyved, íród, sorozatod vagy stílus, amit szívesen olvasol?
Nagyon
vegyes dolgokat fogadok be. A fekete és szarkasztikus humorú írások a
kedvenceim, de szeretem az ezoterikus regényeket is. Széles a kedvencek
paletta.
- Kevésbé ismert
Mark Wander néven is publikáltál. Miért döntöttél végül mégis a saját név
mellett?
Én
is a trendek áldozata lettem... egyszer az mondják külföldi álnéven menő írni,
máskor meg hogy sajáton... Ki tudja, hogy mi a jó?!
- A könyveidnek
mi a fő mondanivalója a szórakoztatáson kívül?
Mindenkinek
más, szóval tessék csak elolvasni őket! Ígérem, nem fog fájni...
- Kinek
ajánlanád a most megjelent Hatlövetű című könyvedet legfőképpen. vagy inkább
kinek nem?
Szerintem
jó választás lehet annak, aki tartalmas nevetéssel és izgalmakkal teli magyar
„lábszagú” törtnetet szeretne olvasni. Méghozzá olyat, ami akár az ő
környezetében is játszódhatna.
Kinek
nem ajánlom?.... Aki nem szeret nevetni, és nem szereti a kapucíner szeletet...
- Legnagyobb
vágyad, célod, amit el szeretnél élni?
Maradéktalanul
boldognak lenni...
- Min dolgozol
jelenleg?
Jelenleg
az új regényemen dolgozom és közreműködőm más „írói” munkákban, illetve
tervezgetem a soron következő színdarabomat, csak előtte szeretném végre az
első már színpadon látni...
A történetünkhöz adott egy fiatal író, Gyulai Emánuel, s A hatlövetű című gengszterregénye.
De mi tegyen egy szerző, amikor a hősei egyszer csak bekopognak az ajtaján, s laposra verik a fejét, aztán a következő snittben már kénytelen hol egy rablásos bűncselekmény szálait kinyomozni, hol maga is rabolni, esetleg gyilkolni?
Kedves írók, figyelem! Vigyázzanak, milyen történeteket írnak, hiszen van rá esély, hogy pillanatok alatt ott találják magunkat művük fikciós és valódi szálainak szövevényében.
Rablás, gyilkosság, bűnözőbandák, vádalku a rendőrséggel, és egy gyönyörű PR-os lány, Imola… A szex, a pénz és a hatalom tényleg szétválaszthatatlan?
A csattanót persze nem lőjük le, de annyit elárulunk, hogy mint a hasonló történetekben, vastagon gurul a forint is, és szép számmal akadnak, akik szaladnak utána.
De mi tegyen egy szerző, amikor a hősei egyszer csak bekopognak az ajtaján, s laposra verik a fejét, aztán a következő snittben már kénytelen hol egy rablásos bűncselekmény szálait kinyomozni, hol maga is rabolni, esetleg gyilkolni?
Kedves írók, figyelem! Vigyázzanak, milyen történeteket írnak, hiszen van rá esély, hogy pillanatok alatt ott találják magunkat művük fikciós és valódi szálainak szövevényében.
Rablás, gyilkosság, bűnözőbandák, vádalku a rendőrséggel, és egy gyönyörű PR-os lány, Imola… A szex, a pénz és a hatalom tényleg szétválaszthatatlan?
A csattanót persze nem lőjük le, de annyit elárulunk, hogy mint a hasonló történetekben, vastagon gurul a forint is, és szép számmal akadnak, akik szaladnak utána.
Eddig megjelent könyvei:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése