Cormac McCarthy:Az út

Cormac McCarthy:Az út

A könnyed romantikus könyv után,ismét egy nehéz,letaglózó könyv akadt a kezembe.
Elkezdtem filmben nézni,de sajnos nem bírta a gyomrom az egyik részt,így kikapcsoltam.
De roppantul kíváncsi voltam,így a könyvet választottam a film helyett.
Amit nem bántam meg.
Nem tudom mennyi lehet a különbség a film és a könyv között.
De ezek után pláne nem bírnám a filmet végig nézni.

Ez a könyv durva,letaglózó,szomorú,brutális,sötét és kegyetlen.

Mi lenne ha igaz lenne?Teljesen el tudom képzelni,hogy ez történjen a világgal.
Számos könyvet megihletett a világ vége és kevés életben maradt ember sorsa,de ez kiemelkedik.
Nem úgy írja le az embereket,a viselkedésüket,ahogy szokás.Nem összetartó,élni,túlélni,más túlélőket kereső csapatot ír le az író.
Hanem egy apát és kicsi gyermekét,akik menekülnek,túl szeretnének élni,próbálják a többi életben maradt embert elkerülni,teljesen jogosan.
Voltak benne szörnyű nehéz részek.Hol lelkileg tettek taccsra,hol pedig a gyomrom nem bírta.
De hősiesen elolvastam,mert a pozitív végben reménykedtem.
Az emberek önzését,gonoszságát jól leírja a történt.

Amit hiányoltam a könyvből az a miértje.Miért történt meg a katasztrófa?Mi okból?Ki volt a hibás?Mi történt?Hogyan lehet túlélni?Mennyi túlélő maradt?És ők hogyan fognak tovább élni?
Sajnos ezekre a könyv nem ad választ.

A kisfiú nagyon okos,már már ijesztően okos,érett korához képest.És az élethelyzetéhez képest.
Már-már ő a felnőtt.Tud jó maradni a rossz ellenére.
Az édesapa nagyon sötéten látja a világot.Igaza van.Jobb félni,mint megijedni.Óvja a fiát minden áron.

A borítója megmutatja a könyv belsejében rejlő sötétséget is!

A történetről:
"Ha a fiú nem Isten igéje, akkor Isten sosem szólalt meg." Hamu szitál folyton a láthatatlan égből, ahol a nap többé sosem mutatja meg arcát az elpusztult világnak. A "vég" után apa és fia bandukolnak éhezve és fázva az úton, keresve a maradék kis jót, ami túlélhette a pusztulást. Az anya már föladta a keresést. A férfi pisztolyában már csak két golyó van, ami kevés az ellenség legyőzéséhez, viszont éppen elegendő önmaguk legyőzéséhez és az Isten végső megtagadásához. Vajon mikor tudnak teljesen lemondani a reményről és vajon képes-e a férfi ennyire drasztikus módon "megmenteni" fiát a rosszabb haláltól? A Földön, ahol az emberi élet az utolsó, a ragadozók saját fajtájukra vetemednek. Apa és fia vérengző szerencsétlenek közt próbál eljutni az óceánpartra egy új élet reményében, és ha ez a vágyuk sem teljesül, legalább végre föladhatják...
Cormac McCarthy a felkavaró történet kegyetlen kulisszái közt, egy apa-fiú kapcsolat felejthetetlen dialógusaiban kérdez rá az ember alapvető értékeire: a hit, a remény és a szeretet erejére. Ám a válaszokat ezúttal is olvasóira bízza. Megrendítő utópiája 2007-ben elnyerte a Pulitzer-díjat. A regény az angol Times által összeállított "az elmúlt évtized 100 legjobb könyve" listáján az első helyet érdemelte ki.

A könyvet köszönöm a Magvető kiadónak!
Egyik figyelemfelkeltő helyen fog landolni a polcomon.

Magvető kiadó:http://kiadok.lira.hu/kiado/magveto/
saját,recenziós
286 oldal
10/9

Rachel Gibson:Jane vékony jégen táncol

Rachel Gibson:Jane vékony jégen táncol
Félve kezdtem bele,mert az írónő első könyvéről nem túl hízelgő vélemények jelentek meg.
De úgy véltem,nekem tetszeni fog ennek ellenére.

A könyv borítója meglepett.Inkább egy gyerekkönyvhöz illik,ehhez képest egy romantikus könyvet kaptam,ami tele van szexel.

Sajnos az első részt nem volt szerencsém olvasni,de így is érthető,élvezhető volt.
Nem tudom a szereplők ugyan azok-e,mint ebben a részben.De ezek után mindenképpen el szeretném majd olvasni.

A történet jó,a cselekmény szintén.
Tetszik benne a humor,nagyon feldobja a történetet.
Némelyik csípős megjegyzésen jókat vihorásztam,pedig nem nagyon jellemző rám.

Főszereplőnk Jane jó fej,megkedveltem,viszont keveset ismerhetünk meg a gondolatairól,az érzéseiről.Jó lett volna több a könyvben ebből.
Jó volt olvasni,ahogy a sötétbe öltöző,csöndes újságíróból egy dögös,nagyszájú csajszi lesz.Jó ki jellemfejlődés,ami szépen le van vezetve a könyvben.
Igaz megvolt mindkettő személyisége,amit bizonyít az álnéven írt cikke is,de nehezen bújik ki belőle.Csak egy jó férfi szereplő tudta kihozni belőle.
Férfi főszereplőnk Luc,az átlagos nehéz, szépfiú,aki kiszámíthatatlan,kiismerhetetlen.
Ő nem fogott meg,viszont a húga szintén kedvenc szereplőm lett,jó lett volna belőle is többet megtudni.

Luc És Marie testvéri próbálkozásai szintén feldobták a könyv romantikus részeit.
Nem mintha azzal gond lenne,de az simán,túl átlagos lett volna.
Kellett bele a plusz humor és plusz szereplők.

Tetszett Jane beilleszkedése,zrikálása a jéghokis csapatba.Szívesen olvastam volna még azokat a részeket.

Érdekelt volna még továbbá az írói,sportújságírói munka is,jobban bele mehetett volna az író ezekbe a dolgokba,mert csak felületesen kaptunk belőle részeket.

Amivel nem voltam elégedett,az a befejezése, túl egyszerűre sikerült.Semmi bonyodalom,semmi feszültség.
Túl gyorsan lett lezárva a történet.



A könyv fülszövege:
A kissé önbizalom-hiányos Jane Alcott a nagyvárosi szinglik táborát gyarapítja. Kissé belefáradt már a vakrandikba az olyan férfiakkal, akik heverőt tartanak a furgonjuk hátuljában. Jane kettős életet él: nappal a belevaló Seattle Chinooks hokicsapatáról, elsősorban hírhedt kapusukról, Luc Martineau-ról tudósít, éjszaka ír: álnéven Cicamaca botrányos kalandjait szövi és indítja be minden férfiolvasó fantáziáját. Amióta az eszét tudja, Luc megszállottan dolgozik a sikerért. Még csak az kéne, hogy egy éles nyelvű, tenyérbe mászó újságírónő vájkálni kezdjen a múltjában és feldúlja az életét! De amint a szürke kis nő lecseréli fekete ruháit egy lélegzetelállító vörös estélyire, Luc rájön, hogy Jane-ben több rejlik, mint az első látásra gondolta. Lehet, hogy itt az ideje kockáztatni. Lehet, hogy itt az ideje, hogy kiderüljön...

A könyvet köszönöm az Athenaeum kiadónak!

Athenaeum kiadó:
http://kiadok.lira.hu/kiado/athenaeum/
saját,Recenzió
10/8
259 oldal

Farkas Péter:Johanna

Farkas Péter:Johanna

Az író nagyon jól ír.Tetszenek a szépen megfogalmazott körmondatai.
Viszont amiről ír az borzalmas,sőt brutális.
Végig feszélyezett a könyv hangulata és a naturista ábrázolás,legyen szó Johanna őrültségéről,tetteiről vagy a szülésről,halálról,bebalzsamozásról.
Valószínűleg Johanna nem volt őrült,nem igazak a róla szóló pletykák,hanem az udvar érdeke kívánta így.
Viszont ha mégis őrült volt,akkor a vallásos buzgóságnak,a szeretetlenségnek,kiábrándultságnak,bezártságnak
köszönhető hogy megőrült.
A könyv vége egyfajta megváltás a szereplőnek,viszont egy fájdalmas,ijesztő,borzalmas megváltás.
Nem került hozzám közel a főszereplőnk,hanem sajnáltam és vártam a szörnyű véget vagy a megkönnyebbülését.Vártam hogy jól fog végződni a könyv,bár a baljóslatúság végig kísérte a történetet.
Némelyik részt nem tudtam hová tenni.Johanna képzelgései lettek volna?
Nem értettem a bolyongását is férje holtestével.Miért volt ez fontos?Egyfajta vallási dolog lett volna tőle?Vagy nem tudta elfogadni férje halálát?

A könyv gyorsan olvasható.Kevés betekintést enged az udvari világba.

A borítója szerintem nagyon szép lett,illik a könyv sötét hangulatához.

Johannáról egy kis cikk:http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=8660

És egy részlet,hogy hangulatát ti is érezzétek:
http://www.olvassbele.hu/index.php/koenyvreszletek/3799-farkas-peter-johanna-reszlet

A történetről:
Őrült Johanna spanyol királynő a fiatalon meghalt férjét nem engedte eltemettetni. Hétszáznyolcvanhat napon keresztül bolyongott a holttestet rejtő koporsóval. Ezután negyvenhat évig élt toronyfogságban, ahová saját gyermekei záratták. Farkas Péter regényét az ő alakja ihlette.

A könyvet köszönöm a Magvető kiadónak!

Magvető kiadó:http://kiadok.lira.hu/kiado/magveto/
10/9
120 oldal

John Jakes:Észak és Dél

John Jakes:Észak és Dél

Jó kis vaskos könyv,kicsit ijesztő is a mérete.
Viszont bele vágtam,mert a filmet nagyon szerettem.

Sajnos azt kell hogy mondjam a film jobb volt.
A szereplőket nem tudtam megkedvelni,nem túl szerethetők,nem kerültek hozzám közel.

A történet is jó.
Tele van szerelemmel,ármánnyal,nehézségekkel.
Néhol érdekfeszítő részekkel megspékelve.
Néhol viszont szörnyen száraz és unalmas.
A történelmi Észak és Dél elszakadásáról is szól.
Ahhoz képest hogy szeretem a történelmi jellegű könyveket,itt nem volt valami érdekes.

El-el kalandoztam az olvasása közben,nehezen tartottam a figyelmemet a történeten.
Igaz ennek számos más oka is van(fáradság,kevés alvás,sok új és érdekesebb teendő).

A könyvnek van még két további része is,amit csalódottan konstatáltam,hiszen olyan kurtán-furcsán lett vége ennek a történetnek.
Nem tudom hogy el fogom-e olvasni őket,bár némelyik szereplő további sorsa érdekelne.

A rabszolgás részek felháborítottak ,mennyire kegyetlenek voltak velük,mennyire nem emberként kezelték őket.
Billy és Brett sorsa az ami érdekelne a szerelmi szálak közül és érdekelne még Orry meg Madeleine sorsa is hogy alakul.
De a sok szerelmi szál sem tudta számomra érdekessé,letehetetlenné tenni a könyvet.Talán túl sok is volt benne a szerelem,kicsit erőltetett így.

A borítója a film egy részlete,kedvenc filmszínészemmel,amiért piros pont jár.

A történetről:
Amerika meghasonlott önmagával: pusztító polgárháború készül. A kétfelé szakadt országban két család azonban a barátság rögös útjára lép. Az északi Hazardok egy skót szökevény leszármazottjai, ma dúsgazdag vasgyárosok, iparkodó vállalkozók és nyughatatlan újítók: ők a modern világ bajnokai.
A déli Mainek hugenotta arisztokratákig vezetik vissza családfájukat. Ültetvényesek – rabszolgák egész hada robotol, hogy fényűző és romantikus életet élhessenek. De hiába minden dicső szabadságharcos hagyományuk és lovagias erényük, világuk felett ítéletet mondott az idő.
E két család két fia a hadseregben halálos veszedelmek, feledhetetlen csíny- és széptevések közepette életre szóló barátságot köt, hogy aztán Mainek és Hazardok a szerelem és a gyűlölet, a gyilkos indulat és a rideg számítás, a barátság és az üzlet gyakran tekervényes szálaival fonják egybe sorsukat.
Amíg a közelgő testvérháború próbára nem tesz mindent…

könyvtári
10/6
965 oldal
A történetről:

Csúszás

Elnézést,de nem tudom mikor jutok ide írni és olvasni. Megszületett kis családunk legifjabb molyos tagja. Igazi kis angyalka,nagyon jó baba,de most minden időmet ő köti le egyenlőre.

Alice Hoffman:Itt a Földön

Alice Hoffman:Itt a Földön

Alice Hoffman könyveit nagyon dicsérik,így mikor megláttam a könyvtárban,pakoltam is a táskámba.
Viszont vagy mellé nyúltam vagy az írónő stílusa nem jön be nekem,de nem tetszett a könyv teljesen.

A karakterek érdekesek,de nincsenek túlzottan kidolgozva.
Bosszantott sok karakter,nem igazán kedveltem meg senkit.Mintha a jellemük mindegyiküknek formálható,alakítható lenne,de az írónő elfelejtette alakítgatni.

March a női főszereplőnk . Felnőtt lévén butább és tehetetlenebb a lányához képest.
Gwen a lánya okosabb,talpraesettebb édesanyjánál,pedig az elején ő is naiv városi libának tűnik,szépen fejlődik a karaktere.
Néhol megráztam volna a kedves édesanyát,hogy foglalkozzon már a lányával is,ne a saját dolgai után keseregjen.
Hollisról az elején nem tudtam eldönteni hogy ártatlan áldozat vagy rossz karakter.Na a végére erőteljesen megutáltam.

A háttértörténet jó.A tájat annyira szépen érzékelteti az írónő,hogy azért kap egy plusz pontot.
Viszont a karakterek,a néhol idegesítő fejezetek sok levonással járnak.

A falba tudnám verni a fejem.Lehet valaki ennyire szerelmes,hogy nem mérlegel,nem lát,nem hall,nem érdekli semmi?
March annyira nem a Földön jár a könyv elején és a végén még jobban érvényes ez rá.
Én is szerelmes vagyok,de nem tudnék ennyire elvakult lenni.
A könyvről egy tipikusan ide vágó idézet jut eszembe.
"A gyűlöletet és a szeretetet csak egy hajszál választja el".

A könyv befejezésén viszont erősen elcsodálkoztam,pedig az eleje adja magát,sejteni lehet mi lesz.

A hangulata a történetnek borús,kicsit drámai,nagyon megy hozzá a havas, téli táj képe.
Ez az ami eladja a könyvet.
Pedig a témaválasztás nagyon jó.
Egy régi szerelmet fel lehet éleszteni?
A családon belüli erőszakot is érinti,ami azért egy nagy falat a témákon belül.

A borítója szép,bár van a könyvben ló,de valahogy mégsem jellemzi a könyv tartalmát.

A történetről:
Lebilincselő, a végletekig szenvedélyes, sötét tónusú szerelmi történet tárul az olvasó elé ebben a regényben. Hollis (korunk Heathcliffje) serdülő lelencként kerül a jómódú Új-Angliai Murray családhoz, ahol igazán csak a fiatal March képes meglágyítani az elvadult fiú szívét. Kamaszszerelmük azonban végül nem tud kiteljesedni és Hollis a lányt okolja ezért. Hosszú évek múltán March – már mint egy ugyancsak életrevaló kamaszlány, Gwen anyjaként –, egy haláleset okán, visszatér csodás ifjúkora színhelyére. Kiderül, hogy a férjezett nő korántsem közömbös még Hollis iránt, aki férfias természetével mindig is hipnotikus hatást gyakorolt rá és a nőkre általában. A férfi közben már szinte az egész világ iránt bosszút esküdött, és időközben felhalmozott nagy vagyonára sötét titok árnyéka vetül. A városban mindenki kerüli, mintha maga a halál angyala lenne. March és Hollis emésztő érzelmekkel teli kiújult szerelmének hatása alól a környezetükben senki sem tudja kivonni magát. A közösség tagjai az olvasóval együtt újraélhetik az érzést, hogy a dolgok nem mindig a vágyaink szerint alakulnak itt a Földön.

könyvtári
10/6
309 oldal

Richelle Mead:A végső áldozat

Richelle Mead:A végső áldozat


Majdnem lemaradtam a friss megjelenésről,pedig már alig vártam hogy elolvashassam.
Az előző résszel kezdtem a sorozatot,ami felkeltette az érdeklődésem csak.Ezután már tűkön ülve vártam ezt a részt.Szinte biztos vagyok benne,hogy az előzményeket is el fogom olvasni majd.

Mondanom sem kell,fél nap alatt kiolvastam.
Méltó befejezése egy sorozatnak.
A végső könyv is megállja a helyét önálló olvasmánynak is,az előzmények ismerte nélkül.

Változatos,pörgős,érzelmekkel teli és mégis mora-striga-dampyr fantasy.

Rose sokat fejlődött,jó értelemben.Kellett ahhoz hogy teljesen megkedveljem.
Lissa végre kiáll maga mellett,kicsit önállósodik ,így már őt is nagyon megszerettem.
Sőt.Még ő segít Rose-nak,ami hatalmas előrelépés.nem olyan elveszett,mint az előzményekben.

A többi mellékszereplővel is találkozhatunk ismét,ki több,ki kevesebb szerepet kapott a lezárásba.
Adrián sajnos elmaradt a kedvenceim közül,ebben a részben nem kap akkora szerepet,kicsit sótlan.

A szerelmi szál erősödik az előző kötethez képest.Most jobban élveztem.Pedig a szerelmi háromszögek nem tartoznak a kedvenceim közé.
A konfliktus megoldása is nagyszerűen lett kivitelezve,pont úgy ahogy vártam volna.

A könyvben a humor ismét nagy szerepet kapott,sokszor hangosan felkuncogtam,mire észbe kaptam hogy kórházban vagyok,itt nem nagyon "illik" nevetgélni.
Teljesen elfelejtette velem a helyzetemet és szenvedésemet.

A könyv egy kis nyomozós résszel bővül amúgy is tág repertoárjával.
A királynőt valaki megöli és Rose a feltételezett tettes.Az igazi gyilkos kilétét próbálja meg mindenki kideríteni közel-s távol.
Amiért plusz pont jár az az,hogy a végéig nem sejtettem ki a gyilkos,pedig nagyon nagyon figyeltem mindenre,hátha rájövök.

A szereplők élnek,éreznek,szenvednek,követnek el hibákat.

Ami nekem nem tetszett a könyvben.Például az elkülönült vámpírkolónia.Nem hiányzott a könyvből,nem tett hozzá semmit.
Az Udvarban ahogy nyomoznak a barátok,túl lassú,túl erőltetett.

A borítója ismét remekelt,bár a lány nekem nem szimpatikus.

Fantasy rajongóknak kötelező ez a könyv.

A könyvet köszönöm az Agave kiadónak!

A történetről:
Ezúttal maga Rose Hathaway kerül őrizet alá, és nem is akármiért. A vád: a morák királynőjének, Tatjanának meggyilkolása. Az örökmozgó dampyrt azonban apja, az extravagáns öltözködéséről és titokzatos kapcsolatairól ismert és hírhedt Abe Mazur megszökteti a fogdából. Rose így Dmitrijjel nekivág a nagyvilágnak, hogy elrejtőzzön rosszakarói, valamint a királyi udvar testőrei elől. Rose persze nem tűrheti tétlenül, hogy valaki a nyakába varrta a gyilkosságot, és nyomozni kezd az igazi tettes után. Ehhez azonban meg kell találnia a királynő neki írt levelében említett utolsó Dragomig-leszármazottat. Eközben barátnője, Lissa, az Udvar politikai intrikái közepette a királyi trón várományosai között találja magát…
Kiben bízhatnak, miközben halálos ellenségeik nyújtanak segítséget, és barátaik árulják el őket? Ki fogja meghozni a végső áldozatot a családért, a szerelemért és a túlélésért?

Agave kiadó:
http://www.agavekonyvek.hu/

saját,recenziós
426 oldal
10/9

Az olvasók Viadala,azaz The Hunger Games 1.

Az Olvasók Viadala, avagy a The Hunger Games trilogy klub

Újabb molyos kihíváshoz csatlakozok.:)

Klaudya hozta létre a könyv hamarosan megjelenő harmadik része és az első rész megfilmesítése apropójából.
Köszönjük neki a sok munkát.

Mivel nekem nagy kedvenc lett a könyv,természetesen csatlakoznom kellett.

1. téma :Aug. 23- tól – Szept. 22-ig.
Fejtsd ki bővebben, hogy mit tennél, ha Te magad lennél az egyik Kiválasztott Az Éhezők Viadalán. Feláldoznád -e magadat egy szeretted helyett, úgy ahogy Katniss is tette? Véleményed szerint képes lennél helytállni a Viadalon? Ha igen, miért? Ha nem, miért?
Milyen stratégiát követnél, hogy életben tudj maradni, és Te győzhess? Milyen eszközökkel harcolnál? ( Pl: kard, tőr, nyíl stb.) Írd le, hogy szerinted milyen esemény vezetett az egykori 13 körzet és a Kapitólium kialakulásához! (Tulajdonképpen előzménytörténet.)
Én legszívesebben Katniss lennék.Főként azért,mert ő nyer.De a kitartását is irigylem,életrevalóságát,okosságát.
Biztos hogy bevállalnám valamelyik családtagom vagy mondjuk az öcsém helyett a Viadalt .Hiszen a családért mindent megtenne az ember.
Hogy képes lennék-e helyt állni és győzni?
Sajnos nem tudom.Próbálok életrevaló lenni,de nincs bennem annyi kitartás,mint Katnissba.Ráadásul ő ismeri az erdők világát,így nagyon előnnyel indul.
Az erőnléte is kitűnő,bár talán az enyém is elegendő lenne.
Biztos hogy szövetkeznék valakivel,aki erős,hogy kiegyenlítődnének a harc feltételei.De ugye egy maradhat,után később bánnám azt hogy kiszolgáltattam magam a csapattársamnak.
Valószínű ez is lenne a vesztem.
Nem tudom hogy meg tudnék-e ölni valakit,még ha az én életben maradásom is a cél és ő támad elsőnek.
Puszta kezes harc,kard amit felhasználnák és a gyorsaságom,okosságom.Talán előnyömre tudnám formálni.

A könyv olvasása közben sokat gondolkoztam azon,hogy vajon mi lehetett az előzmény?
Valószínű egy nagy világháború végződött így.
Az egyik fél egyeduralomra tört és így próbálta az embereket kordában tartani.
De hogy az hogy alakulhatott ki hogy a gyermekeket küldik Viadalra?
Talán egyfajta figyelmeztetés,zsarolás,hogy tudják az emberek ki a főnök.Megfélemlítés.
Mindenesedtre nagyon kegyetlen dolgo.
Azon csodálkozom,hogy nem félnek ennek ellenére a fentiek,hogy a jól kiképzett gyerekek egyszer ellenük fordulnak és megnyerik a közvéleményt is.

Jodi Picoult:Elrabolt az apám

Jodi Picoult:Elrabolt az apám


Olvastam hideget és meleget is a könyvről,így félve fogtam bele az olvasásba.
Az írónőtől olvastam már mást,akkor meg voltam nagyon elégedve vele, és most sem csalódtam.

Próbálok minél kevesebb spoilert elárulni a történetről.

Az írónő mindig is érdekes témákat boncolgat,ez most sincs máshogyan.
Delia a szereplőnk elveszett embereket keres meg Gréta nevű kutyájával,míg kiderül hogy ő is el van veszve,valaki őt is keresi.Eddigi élete kártyavárként omlik össze.
Ez így nagyon közhelyes,de az írónő stílusa eladja a történetet.Olvastam és olvastam,nehezen tettem le a könyvet.

A szereplők élnek,emberiek,esendőek,érdekesek és kiszámíthatatlanok.
Nem szerettem meg mindenkit,de megértettem az indítékokat.

Andrew az egyik főszereplőnk,talán őt kedveltem meg a legjobban.Az indítékai,okai érthetőek.Én sem cselekedtem volna máshogyan,mint ő.

A női főszereplő,Delia nehéz dolgokon megy át,mégsem értettem minden döntésével egyet.Kicsit sok volt nekem ő.Értem én,hogy szenved és elveszíti azt aki eddig volt,de másra sem tud gondolni,mint önmagára.A folytonos sirámai untatóak voltak,pedig nem csak ő szenved ebben a helyzetben,hanem az egész családja,édesapja,édesanyja.
Ő mégis csak magával tud csak foglalkozni.

Eric egy alkoholista,aki vissza esik.Ő Delia leendő férje,aki ügyvéd.Megtesz mindent,hogy szerelme apját kiszabadítsa,miközben ő megy tönkre a nehéz ügyvédi munkába .

Fizt-re a család barátjára szörnyen haragudtam,már az elejétől fogva.Kihasználja Delia sebezhetőségét több esetben is.

Volt ami nem volt életszerű,de nem volt olyan vészes.Elenyésző a történet szempontjából.

A téma sok morális kérdést felvet:szerelmi háromszög,alkoholizmus,barátság,jogos elrablás vagy sem,szeretet...

A börtönben játszódó dolgok érdekesek voltak,bár ott is észrevettem némi bakit.De az volt a legjobban élvezhető része a könyvnek,így megbocsátható.

Végére még egy negatív,egyet nem értettem,hogy a történet szempontjából miért volt szükség az indián asszonyra,Ruthannra és a körülötte történő részekre?

Összességében véve a könyv tetszett és a jövőben tervezem,hogy elolvasom az írónő összes könyvét,valami azt súgja nem fogom megbánni.

A borítója tetszik,igényes munka.

A történetről:
A harmincéves Cordelia Hopkins életében látszólag minden nagyon rendben: imádott apja nagy szeretetben nevelte fel, szép kislánya, elbűvölő vőlegénye van, a munkájában - amely eltűnt személyek felkutatásából áll - rendkívül sikeres. Egy elfeledett emlékkép felbukkanása miatt azonban egy pillanat alatt mindez összeomlik: feltárul az eltitkolt múlt; kiderül, hogy semmi sem úgy igaz, ahogy ő azt addig hitte. Anyja mégsem halt meg évtizedekkel ezelőtt autóbalesetben. Apja elrabolta őt, megváltoztatta a családi nevüket, lakóhelyüket, s átírta egész addigi életüket. Jodi Picoult - éppúgy, mint előző, A nővérem húga című, nagy sikerű könyvében - izgalmasan, krimiszerű feszültséget teremtve, mesterien gombolyítja a cselekmény fonalát az emberi viszonyok-érzések, a szerelem, a szenvedély és a szülői szeretet útvesztőiben. Vajon előkerül-e az a személy, aki azt sem tudta eddig önmagáról, hogy elveszett?

A könyvet köszönöm az Athenaeum kiadónak!

Athenaeum kiadó:
http://kiadok.lira.hu/kiado/athenaeum/index.php?action=list&mode=normal

saját,recenziós
10/9
366 oldal

Baba-mama könyvek

Hamarosan megérkezik az első gyermekem,így az utóbbi időben nagyon sok szüléssel,a terhességgel és babákkal,hozzátáplálással,neveléssel kapcsolatos könyvet olvastam.
Így érlelődött bennem a gondolat,hogy egy csokorba gyűjtsem őket,majd pár szóban elmondjam a véleményem róluk.
Egy folyamatosan bővülő rész lesz.Egyenlőre idő hiányában csak az olvasott könyvek címeivel és a még olvasásra váróékkal.
Tudom nem könyvekből nevelünk egy babát,de kíváncsi vagyok a különböző véleményekre.
Szívesen veszek könyv ajánlásokat is,amiket érdemes elolvasni.


Dr.Hirsch Imre:Szülőszoba
Frederik Leboyer:Gyengéd szülés
F.Várkonyi Zs-Geréb Ágnes.:Otthonülés
Ranschburg Jenő:Kis gyerek kis gond
Jane Chumbley:A szoptatást
Féderick Leboyer:Szülés gyöngéden ,Gyöngéd szülés
Ina May Gaskin:Útmutató szüléshez
Hidas György · Raffai Jenő · Vollner Judit:Lelki köldökzsinór

Amiket még feltétlenül el szeretnék olvasni:
Ranschburg Jenő: Szülők könyve
Dr. Kovács Ágnes: Doktor néni nagykönyve

Iris Johansen:Végzetes mélység

Iris Johansen:Végzetes mélység

Már egy hete kiolvastam,de nem jutottam ide,hogy le is írjam mit gondolok a könyvről.

Ismerős volt a címe,mintha ezt láttam volna már filmen,de kiderült hogy ez nem az a könyv.Kicsit mellé lőttem.A könyv lírása nem mondott semmit,de mégis felkeltette az érdeklődésemet.

Érdekesen kezdődik a történet,egy kis bepillantást enged a múltba és a jövőbe is rögtön.

Inkább krimi jellegű,mint romantikus történet.A romantikus szál nem túl erős.
Gyorsan,könnyen felejthető,de nem is erre fektette az író a hangsúlyt.
A krimis része nagyon jó,izgalmas,pörgős.Néhol azért van némi baki,de nem jelentős.

Legjobban a delfines és a víz alatti részek fogtak meg a könyvben.Talán ez is vitte el a történetet.Nagyon jók a búváros,merülős és kincskeresős részek.Abból többet is olvastam volna.

A szereplők nem túl komplikáltak,nem túl erősen kidolgozottak.
Melis a női főszereplőnek nehéz élete volt és most még ezt tetézik a történtek is.
De egy hős lovag,Kelby próbálja megmenteni egy önmagától,egy őrülttől,mindeközben együtt felfedezik egymást,a szerelmet és egy elveszett várost is.

Hátborzongató a negatív szereplő rosszindulata.Nem tudom hogy viselnék el egy ilyen erős lelki terrort.A hideg rázott tőle.

A könyv összességében véve nem volt rossz,de nem fog megmaradni az emlékezetemben.Egyszerűen nem hozott semmi újat,semmit ami durrant volna egy nagyot.
Hiányérzetem volt a befejezése után.
Pedig nem ír rosszul az írónő.
Ezek után nagyon kíváncsi vagyok a többi könyvére is.
Lehet hogy csak rossz passzban olvastam ezt a részt,vagy nem nekem szólnak a történetei.

A könyvről:
Melis Nemid veszélyes vizeken hajózik és valakinek minden vágya, hogy lerántsa a mélybe. Tengerkutatóként Melis jól ismeri, milyen veszélyeket rejt a mélység a sima víztükör alatt, de még ő sincs felkészülve arra, ami lent, a sötétség birodalmában lakozik. Eddig csak egy oceanográfus került közel a tenger alatti halálos titok megfejtéséhez, ám ő rejtélyes módon eltűnt a föld színéről.
Melis maradt az utolsó, aki ismeri a titkot. És valaki mindent megtenne azért, hogy az igazságot a sírba vigye magával. Mert az, amit Melis a mélytengeri rejtélyről tud, csupán egy része a múltbeli lidércnyomásnak. Melis már azt hitte, a múlt lezárult, amikor a karib-tengeri szigetre költözött, hogy a delfinek viselkedését kutassa. De békéjét - és életét - egy mindenre elszánt gyilkos fenyegeti.
Van-e remény, hogy túléli a végső összecsapást?

A könyv borítója nagyon szép lett,bár én lehet hogy tennék rá két delfint is a háttérbe.

A könyvet köszönöm a Gabo kiadónak!

Gabo kiadó:
http://www.gabo.hu/
saját,recenzió
306oldal
10/6

Juhé!!!!!!!!!!!!!!!!

Elértük a 8000. látogatót!

Köszönöm nektek!

Hamarosan új könyvek leírása várható,csak egy kicsit el vagyok havazódva!Bocsánat.Igyekszem.

Theresa Révay:A muranói üvegműves lánya

Theresa Révay:A muranói üvegműves lánya


Már régóta adós vagyok ezzel a bejegyzéssel.
A napokban sok gyerekneveléssel,szüléssel kapcsolatos könyvet olvastam,így mindig toltam ezt a bejegyzést.

A könyv tetszett.Jó az alap történet.
Főként három szálra tagolódik az üvegkészítésre,a háború utáni időkre és a szerelmekre.

A szerelemi,emberi kapcsolatok,csalódások nem vonzottak különösebben.
Furcsa kapcsolatokat ábrázol az írónő,nem a szokványos szerelmeket.De nem ez a könyv fő vonzereje!

A háború utáni nehéz,zavaros időket ábrázolja a leghűbben és legérdekfeszítőbben.
A mérhetetlen kilátástalanságot,szenvedést,félelemeket,amit mindkét fél érez,bármely oldalán is álljon a háborúnak.Ahogy emberéleteket tesz tönkre véglegesen vagy egy időre.

Az üvegfúvórész is nagyon érdekes.Néhol viszont jó lenne több magyarázat.Annyira szépen érzékeltetei egy-egy munka nehézségét,szépségét hogy magunk előtt látjuk gyakran.Viszont laikusként néha nehéz követni.

Ami nem tetszett az az volt,hogy az írónő mindhárom részt mesterien akarta megírni,de ez lehetetlen.Inkább egy vonalat választott volna és azt helyezte volna előtérbe a többivel szembe.

Voltak részek amiket helytelenítően olvastam,az én értékrendembe nem fértek bele,viszont a könyvbe passzoltak és érthetőek voltak,nem zavartak.

Kedvenc szereplőm Hanna volt.Sok szenvedésen megy keresztül,nehezen él meg dolgokat,de a végére kibontakozik a személyisége,kibújik gubójából mint egy lepke.

Viszont Líviát sokszor nem értettem.Egyedül a mestersége utáni vágyát értettem meg,hiszen egy művészt nem lehet leláncolni,mert elveszik a lelke egy nagy darabkáját.Viszont az emberi kapcsolatai bonyolultak,amiket magának nehezít meg.

Több szereplős történet,de végül minden ember sorsa összefonódik az üveggyártásnak és a háborúnak köszönhetően.A könyv befejezése nagyon tetszett,nem hagyott szemernyi kétséges,kérdést sem maga után.

A könyv borítója gyönyörűséges ,pont illik a könyvhöz.

Viszont a fülszöveg nem adja jól vissza a történetet.Sőt!

A történetről:
A második világháború gazdaságilag a tönk szélére sodorta a több évszázados múlttal rendelkező patinás muranói üvegfújó-műhelyeket. A Grandi-ház örököse, a gyönyörű és tehetséges Livia hadviselt és kiábrándult bátyjával küzd a cég irányításáért. A fiatal lány a háború utáni német megszállásból épp csak kilábaló Metzbe szökik, hogy férjhez menjen szeretőjéhez, Francois Nagelhez, aki egy francia üveggyár tulajdonosa. Az egykori ellenálló Nagel család nem nézi jó szemmel a velencei lányt, aki le sem tudná tagadni, mennyire hiányzik neki a fény és az árnyak városa. Európa egy másik szegletében, az üveggravírozó családból származó szudétanémet Hanna Wolfnak el kell hagynia Csehországot. Egy bajorországi internálótáborban kezd új életet kislányával, az erőszakból fogant Ingével, miközben várva várja a kurszki csata után eltűnt bátyját, Európa egyik legtehetségesebb üveggravírozóját, Andreast. A második világháború sérelmei és fájdalmai, a bűntudat és a büszkeség mély árkokat ástak a három üvegműves család tagjainak lelkébe. Sorsukat mégis összeköti ez az áttetsző és csillogó anyag, ősi titkok hordozója, mely bűvöletbe ejti az embereket. Vajon hogyan áll helyt Livia és Hanna anyaként, nőként és üvegmesterként ebben a férfiak uralta kegyetlen világban?



A könyvet köszönöm az Athenaeum kiadónak!

Athenaeum kiadó:
http://kiadok.lira.hu/kiado/athenaeum/
saját,recenziós
10/8
463 oldal

Maryrose Wood:Méregnaplók

Maryrose Wood:Méregnaplók


Már régóta fájt a fogam erre a könyvre,annyi jót hallottam róla.
Viszont a könyvtárunknak nincs meg és most módomban sem állt megvenni,míg meg nem pillantottam egy Tesco könyvesboltjában iszonyat akciósan.Talán nem is kell mondanom,rögtön landolt a kosaramban.
Így nem volt szívem ott hagyni egy másik könyvvel egyetemben.

Csalódás az nem ért.
Nyaralásom alatt olvastam,de szerintem csak fél napig tartott.
Talán ezt tudnám csak negatívumként felróni az írónőnek.

Egy sötét mese.
A szereplők szerethetőek,kidolgozottak.
Jessamine szerethető karakter a maga naivitásával,odaadásával,néha idegesített a naivitása,de nem túlzottan.
Édesapja már a kezdetektől fura volt nekem,nem tudtam hová tegyem a karakterét ,a negatív vagy a pozitív szereplők közé.
Gyom a harmadik főszereplő szintén ez a kategória volt.

Legjobban a növények leírását,a kertbe való beszabadulás részeit élveztem.Éreztem a növények illatát,erejét.
Szeretem a gyógynövényeket ,sokfélét tartok itthon belőlük,így sok dolog nem volt újdonság,viszont a könyv tudott még meglepetésekkel szolgálni így is.

A legnagyobb pluszpont a könyvnek azért jár,mert bár fantasy(kedvenc stílusom),de nem a szokványos formában,nem a szokványos szereplőkkel játszódik.
Az írónő mert újat álmodni.

A könyv magával ragadott ,a hangulata magában tartott és csalódottan vettem észre hogy már vége is van.

Az érzelmeiket, a feszültséget lehet érezni a könyv lapjain át is.

Már az elején érződik a történet sötét színezete,csak valami rossz dolog történhet,tragédia lesz a vége valami csavar folytán.

Van minden ebben a történetben,ami kell egy jó regényhez:szerelem,ármánykodás,jó hangulat és sötét dolgok,nagy talányok.

Kor szerint már a tizenéves korosztálytól ajánlanám az olvasóknak bármeddig.

A könyv borítója figyelemfelkeltően szép!Már ezért is megvettem volna mindenképpen.

Jelen állás szerint lesz folytatása is a történetnek,amit én nagyon remélek és várom,mikor jelenik meg magyarul.

Ismét nagy kedvencet avattam ezzel a könyvvel.

A történetről:
18. század végén járunk: Jessamine Luxton a Hulne Apátság romjai között él édesapjával, a köztiszteletben álló gyógyszerésszel, akinek élete célja, hogy minél többet megtudjon a gyógyhatású növényekről. Ennek érdekében a világ minden tájáról igyekszik beszerezni a különlegesnél különlegesebb egyedeket, melyek közül a legveszélyesebbeket egy zárt méregkertben tartja. Egy napon különös fiú érkezik a Hulne kunyhóba: a neve Gyom és a jelek szerint rendkívüli kapcsolat van közte és a növények között. Kicsoda Gyom Mi lehet a titka? És mi készül a méregkert falai mögött? A gótikus elemekkel átszőtt, izgalmas és romantikát sem nélkülöző regény a méregkert különös világába kalauzolja az olvasót, ahol sosem szabad elfelejtenünk, hogy a megfelelő dózisban minden méreg: még a szerelem is.

10/10
saját
219 oldal
Lybrum kiadó

Őrző

Őrző

Nagyon szerettem volna szeretni ezt a történetet is,mint az előzőt,amit olvastam,de sajnos nem sikerült.
Maga az ötlet jó.A könyv stílusa is közel áll hozzám.
Viszont nagyon sok tényező miatt még nem adnám ki könyv formájában.
Az író sokat dolgozott vele,látszik a történeten,de még javítania kell rajta sokat.
A megfogalmazás,a mondatok jók,de...

Elsőnek a történet negatívumait sorolnám fel.

Túl sok az ismeretlen szó,állat,ruhadarab,amit az író nem ír körül,nem magyaráz meg.Így elég nehéz elképzelni a torkaldémont vagy a marlát,hogy hogyan néz ki.

Míg a szereplők ruházatát az elején túl részletességgel olvashatjuk,addig a végére szinte teljesen el van hagyva,nem beszélve a szereplők külső tulajdonságairól vagy érzéseikről.
Nekem hiányoznak a gondolataik,érzésik,legalább a főszereplőknek!

Sok apróbb baki van a könyvben,amit érdemes lenne javítani(hirtelen évszakváltás,elírások,kor változás vagy éppenséggel az évek telnek,de a kora nem változik).

Vannak benne felesleges részek,amik a történetről elveszik a figyelmet,így hátráltatják a történet pörgését,mint érdemes lenne bele írni őket.

A könyv fejezetekre bontása is fura számomra.Máshogy kellene felbontani.

Túl sok a szereplő,néha olyan hirtelen jelennek meg és tűnnek el,hogy felocsudásra sincs idő.
Ráadásul túl sokat nem tudunk meg róluk,még a fontosabb szereplőkről sem,nemhogy a hirtelen felbukkanókról.Pár embert ki is írnék a történetből,feleslegesek.

A történet hol lelassul,hol felgyorsul,aztán ismét lelassul.Nincsenek benne felfokozott állapotok,ahol azt érzem,hogy most fog valami fontos dolog történni.Nekem ez is hiányzik.

A sok negatívum ellenére tetszik a felépített világ,tetszenek a nevek és a karakterek is jók.
A befejezése is tetszik,végre egy nem szokványos befejezés.

Ha a hibák javítása megtörtént,szerintem kiadható lenne.
Szívesen elolvasnám a javított kiadást is.

A könyv íróját nem ismerem,remélem nem bántottam meg semmivel.
Igyekeztem építő kritikát írni,amiből tanulhat,javíthatja a hibáit és a következő történetet még jobban meg tudja írni vagy pont ezt a történetet kiadható formába írja át.

10/4

A kéziratot köszönöm az írónak, és FFG-nek és Sansának

Jane Johnson:A szerelem amulettje

Jane Johnson:A szerelem amulettje

Meg kell mondjam a könyv eleve plusz ponttal indított nálam,mivel szeretem az Egyiptomi,Afrikai és hasonló kultúrák történeteit.

Adva van két szál a könyvben.
Egy mai kori,modern,céltudatos nő Isabelle,a főszereplő,aki nehezen engedi magához közel az embereket.
Halott édesapjától kap egy titokzatos dobozt és levelet,ami felkelti a kíváncsiságát és a Szahara forróságába vezeti őt.
Nagy jellemfejlődésen megy keresztül és rengeteget tanul.Viszont csak a végére kedveltem meg.
Ebben a szálban legfőképpen a hegymászás és az a köré csoportosuló tudnivalók tetszettek a legjobban.
A másik szál viszont vitte a könyvet.
Mariata, egy legendás tuaregi hercegnő viszontagságos életéről szól.
Ezeknél a részeknél faltam a könyvet,a vastagsága ellenére is.
Néhol meglepődtem,az írónő tudott még új csavart vinni a témába.

És természetesen a végén a két szál össze kapcsolódik,amiben már az elején is biztos voltam.Sejteni lehetett,de ez nem zavart,pedig szokott egy történetnél.

Annyira jól ír az írónő,hogy néha éreztem a sivatag forróságát,a szereplők szenvedéseit vagy örömét.
Látszik,hogy nem összecsapott munka,hanem sok munka van benne.
Jól ötvözi a kultúrát,a régmúltat a mostani élettel,a modern korral.

Két dolgot említenék csak negatívumként.
Az egyik a tuareg írás,a jelképek bele kerülhettek volna a könyvbe,hogy legyen elképzelésünk róla.
A könyv végével sem voltam elégedett.Kicsit elsietett lett.

A borítója nem igazán nyerte el a tetszésemet ezúttal.Egy szép sivatagi kép megfelelőbb lett volna más színekkel.

Egy izgalmakkal teli romantikus könyv ötvözve egy kis afrikai kultúrával!

Senkit se tévesszen meg az 500 oldal,gyorsan haladós könyv.Két nap alatt kiolvastam,pedig nyaraltam közben.

Spoiler!!!!!!!!!!!!!!!


Amiket nem értettem vagy bosszantottak a könyvben:
-Mariata büszke nő,de a végén mégis megadja magát gyűlölt ellenségének és megszökés helyett hozzámegy.Miért?
-elveszíti gyermekét és nem keresi tovább?
-A végén egymásra talál Mariata és szerelme,de olyan hirtelen,eddig nem tudtak egymásról,aztán meg hirtelen igen?nem nagyon értettem
-és legvégül együtt a család,de a gyermekükkel nem is foglalkoznak,csak egymással,a lány is mástól tudja meg hogy ők a szülei,nekem ez olyan furcsa volt,talán ezért nem tetszett a könyv befejezése csak



A könyvet köszönöm az Athenaeum kiadónak!

Athenaeum kiadó:
http://kiadok.lira.hu/kiado/athenaeum/
saját,recenziós
504 oldal
10/8

Anita Shreve:Üvegcserepek

Anita Shreve:Üvegcserepek

Összességében véve tetszett a könyv.
Jók voltak a szereplők,a jellemrajzok.Szinte ez adja meg a könyvnek a keretét.

Az elején nehezen követtem ki-kicsoda,de bele rázódtam.És a szálak lassan össze kapcsolódtak egy nagy egésszé.

A sok lebontott fejezet miatt gyorsan olvasható,annak ellenére hogy nagy érzelmekről van benne szó.

Honorát a főszereplőnket megszerettem.Megérdemelte volna a boldogságot.
Férjét Sextont már az elejétől fenntartással fogadtam és be is váltotta a hozzá fűződő reményeimet.
Egyszerűen túl gyorsan bele ugrottak a házasságba úgy,hogy nem ismerték egymást és nem illettek össze.
Francis még egy kedvenc szereplőm lett.Tetszett McDermottal való kapcsolatának ábrázolása.
Vivian üde színfoltja a könyvnek,vidámságot,fesztelenséget csempész a könyv komor hangulatába.

A könyv néhol túlcsordul az érzelmekkel,néhol pedig gyorsan pörögnek az események.
Mert a szereplőkön kívül az akkori (1930 körül)szeszcsempészetet,a gyári munkások nehéz élethelyzetét,a szegénységet is bemutatja.

Amit sajnáltam,az a könyv befejezése.Én máshogy fejeztem volna be.De ilyen az élet.
Az olvasó ne számítson boldog végkifejletre,mert bizony egy drámát olvashatunk,ami már a könyv elejétől érződik.

A borítója nagyon szép lett!
A másik amit még dicsérnék,az az ára.
Mostanában irtózatos áron lehet csak jó könyvet vásárolni,de ez a könyv megcáfolja ezt!

A történetről:
Honora és a férje tengerparti házat bérel, amely ugyan öreg és megvannak a maga hibái, mégis tökéletes otthonnak kínálkozik egy új házasság számára. Ő és Sexton lelkesen látnak a felújítási munkálatokhoz, és egyben közös életük elindításához. Sétái alatt Honora összegyűjti a partra mosott üvegcserepeket, amelyeknek mindegyike más és más történetet rejt. Sexton módot talál arra, hogy megvásárolja a házat, ám a lehető legrosszabb pillanatban. Gazdasági válságba kerül, és a pénzügyi problémák súlyosbodásával Honora ráébred, milyen fenyegető lehet a küszöbén kívül létező világ. A regényben, miként a tengerparton gyűjtögetett áttetsző, színjátszó üvegdarabkákban, egymásra rétegződnek a korszak színei, hangjai, textúrája. Megismerkedünk Viviannel, a fesztelen gondolkodású bostoni társaságbeli nővel, aki elutasítja a hagyomány minden formáját, s aki Honora legjobb barátnője lesz. McDermott, a közeli gyár egyik munkása olyan hatással van Honorára, hogy a fiatal nőnek végig kell gondolnia a bizalomról és a szerelemről kialakított elképzeléseit. Francis, az őszinte, nyílt fiú jelenti az összekötő kapcsot ezek között a szereplők között, miközben a világ, amelyben élnek darabokra hullik. Az Üvegcserepek a bizalom, és az árulás, a házasság és a vonzódás felejthetetlen története napjaink egyik legmeggyőzőbb széles látókörű és megnyerő írójának tollából.

A könyvet köszönöm a Gabo kiadónak!

Gabo kiadó:
http://www.gabo.hu/
saját,recenziós
10/7
387 oldal

Nina Stein:Katalin leányai

Nina Stein:Katalin leányai



A könyvet hol szerettem,hol utáltam.Egyszer letettem volna legszívesebben,majd ismét faltam az oldalakat.
Nagyon hullámzó a stílusa.Volt hogy elvarázsolt,volt hogy untatott.

A könyv címe nem a valós tartalmat takarja,csak érinti a témát.Pedig nagyon jó lett volna azt olvasni végig a könyvben,mert az volt a legérdekesebb,legjobban kiforrott.
A naplóbejegyzéseket faltam,a szereplőket is kedveltem,meghökkentettek,féltettem őket.Símán lehetett volna ez a fő vonal vagy csak ez a könyv témája.

A jelenben történő nyomozós,kutatós részeket is kedveltem,viszont néhol nehezen volt követhető.Nem értettem miből jött rá egy dologra vagy mi miből adódott.Volt pár feljegyzés is,amit nem értettem,hogy hogyan került a könyvbe.Bár lehet hogy én voltam túl fáradt a könyvhöz.
Jó volt megismerni a kutató munkát közelebbről.Nekem való munkakör lenne.:)
Poros leltárak,sok könyv,kutakodás,misztikum,eltűnt tárgyak...

A főszereplőt nem kedveltem meg,kicsit felszínesnek tartottam.
Gondolom a koncepció egy öntudatos,gondolkodó nő akart lenni,talán kicsit erősre sikerült és ezért nem került hozzám közel.Igaz tapasztalható némi jellemfejlődés a könyv végére.
A többi szereplő is felejthető,keveset tudunk meg róluk.

A szerelmi,érzelmi szál nem túl erős,de szerintem nem is kellett a könyvbe,teljes egészében kihagyható lett volna.

Olvasás közben mindig vártam valamit,talán egy fenyegetést vagy egy meglepetést,egy gyilkosságot,amit jobban kifejtenek,árulást,Mira menekülését vagy bármit,ami egy jó kalandkönyv tulajdonsága.Aztán végül nem is kellett a könyvben,így is jó lett,bár túl gyors lett a befejezés.Még lehetett volna nyújtani ,a feszültséget gerjeszteni...

A vége nagyon titokzatos lett,gondolom második rész is lesz ezzel kapcsolatban.

A könyv összességében véve érdekes volt,tetszett is,bár nem lett a kedvenc könyvem.
Remélem az írónőnek lesz még könyve,hasonló témában,egy kicsit jobban kidolgozva.

A borítója ötletes lett,az alapján és a fülszöveggel biztos megvettem volna.

Gondolkodós,odafigyelős könyv.Igaz gyorsan haladtam az olvasásával,de oda kell figyelni az apró részletekre is,ha akarjuk érteni a könyvet.

A történetről röviden:
1806 november 25-én Szent Katalin ünnepére készült Tirpe városa. A Szent Katalin leánynevelde növendékei ekkor tartják szokásos évi körmenetüket. Ezúttal a felvonulás tragédiával végződik, mert rejtélyes körülmények között eltűnik az egyik Katalinleány. Szökés vagy emberrablás?
Kétszáz évvel később a csinos történészhallgató, Mira egy rejtélyes mintázatú terítőt lát meg egy régi újság fényképén. Barátjával, a művészettörténész Berdissel próbálják megfejteni a furcsa szimbólumok jelentését. A kutatás az egykori tirpei leányneveldéhez vezet, ahol a két bölcsész hátborzongató felfedezésekre jut, misztikus társaságok nyomára bukkan, miközben úgy tűnik, valakiknek még most is nagyon fontos, hogy a sötét titkok rejtve maradjanak...

A könyvet köszönöm az Athenaeum kiadónak!


Athenaeum kiadó:
http://kiadok.lira.hu/kiado/athenaeum/
10/7
saját,recenzió
256 oldal

Olvasás 7 hete-7. hét

Olvasás 7 hete-7. hét

Eljött hát ennek az eseménynek vége is.Fájó szívvel mondok búcsút neki,mert sok molyt közelebbről is megismerhettem,az ízlésüket,mi formálta őket ilyenné,mik a kedvenc könyvei.
Nagyon remélem hogy jövőre is rendez Andiamo hasonlót,és még többen fogunk jelentkezni rá!
Ha már egy vagy két emberrel több olvas e megmozdulás miatt,már akkor is megérte elindítani.
Ha meg nem,akkor mi jól éreztük magunk.:)

Olvasási szokások változása .
Évszakok és könyvek, avagy milyen könyvet olvas tavasszal, nyáron, ősszel, télen?
Olvasási szokások: hol, mikor olvas szívesen? (otthon, tömegközlekedésen, parkban, erkélyen, reggel, délben, este, stb.)

Olvasási szokások változása .

Régebben mindent elolvastam gondolkozás nélkül,válogatás nélkül.Azért ez a szokásom némiképp szelídült.Most már megválogatom,hogy lehetőleg csak jó könyvek kerüljenek kezembe igaz nem mindig sikerül,de nagy többségében igen.
Annyit változtam még,hogy igyekszem minél több könyvet a polcomon tudni,ami régen nem volt jellemző rám.Akkor nem érdekelt,hogy egy-egy jó mű a tulajdonomba kerüljön.
Eszembe jutott még egy változás a egykori énemhez képest.Már nem vagyok annyira újra olvasós.Volt hogy egy könyvet elolvastam tízszer is,néha egymás után többször,annyira tetszett.Most már rájöttem,hogy a világon annyi jó könyv van,minek pazaroljam az időm ugyan azzal a könyvvel,még ha nagyon jó is.Így csak pár könyvem maradt meg,amit néhanapján újra olvasok.

Évszakok és könyvek, avagy milyen könyvet olvas tavasszal, nyáron, ősszel, télen?
Az évszakok befolyásolják a könyv választásom.Télen befogadóbb vagyok a borongós hangulatú könyvek iránt vagy a szépirodalom iránt.
Nyáron inkább könnyed olvasmányokra vágyódom,amik kikapcsolnak,megnevettetnek.

Olvasási szokások: hol, mikor olvas szívesen?
Hogy hol olvasom?
Mindenhol és mindenkor.
Buszon,kocsiba,váróterembe,parkba,gyerekvigyázás közben.
Amikor van egy lopott fél órám.
Nincs olyan,hogy a táskámba ne lenn legalább egy könyv.
De legszívesebben este elalvás előtt az ágyikómban.Kikapcsol,elfelejtem a napi dolgokat és nyugodtan tudok aludni.
Most vettem két jó kis fotelt is,ami kényelmes a belekucorodáshoz és olvasáshoz.
Egyik a hálóba került hozzám.Míg férjem filmet,tv-t né,addig olvasgatok.A másik pedig a baba szobába került,hogy onnan tudjak majd kényelmesen meséket olvasni a kisbabámnak,ha nagyobb lesz..)

Köszönöm mindenkinek,aki nyomon követte a heti fejtegetéseimet!
Néha igyekszem majd hasonló témákat felvetni a blogomban,nem csak könyvekről írni.
A többi molytársamnak köszönöm hogy írtak magukról.
És legjobban Andiamonak köszönöm a sok munkát,kitartást és a nagyszerű ötletet!

Georgette Heyer:Frederica

Georgette Heyer:Frederica


A könyv történelmi szerelmes könyv.
A kedvenc témám,ezért nagyon akartam szeretni,lehet ez volt a baj.Mert sajnos nem tetszett annyira,mint vártam.Sosem jó túl nagy elvárással kezdeni egy könyvet.

Korhű,nagyon jól bemutatja az akkori világot,a nők helyzetét,az apró lázadásokat,amiket tesznek az élhetőbb életért.
A gyermek szereplők szerethetők,bár néha túlságosan is izgágák.
A felnőttek közül Fredericát, a főszereplőt megkedveltem,bár néhol nagyon nem látott tovább a szeménél,annak ellenére hogy nagyon inteligensre lett írva a karaktere.
Alverstoke kuzin nagyon szórakoztató,ahogy apró jellemfejlődéseket mutat és lesz egyre emberibb és szerelmes...
Viszont a többi szereplő nagyon untatott néha.
Az elején elvesztem a rengeteg név,családtag között.Sok felesleges szereplőnk is van.
De azért a közepére bele lehet jönni,ki-kicsoda.
Akit a legjobban utáltam az Charis.Nem is a legjobb szó rá hogy utáltam,inkább lenéztem.Nagyon bugyuta és bosszantott nagyon.
A szerelmes szál nem sikerült túl erősre.
Viszont a könyvben nagyszerű a humor és az irónia keveréke.Feldobta a könyvet.
Egy gyorsan olvasható,szórakoztató,szerelmes regény.
Senkit ne ijesszen meg az oldalszám.
Kikapcsolódásnak tökéletes,így a nyárra.

A borítója nagyon szép lett.Kíváncsi lennék ki festette a képet,ami a könyv borítójául szolgál.


A történetről:
Frederica azért viszi Londonba kisebb testvéreit, mert elhatározza, hogy igen előnyös házasságot szerez gyönyörű húgának. Fel is keresi ez ügyben távoli unokatestvérét, Alverstoke márkit. A bájos, talpraesett és üdítően egyenes Frederica nagy hatással van a márkira, aki maga is csodálkozik, hogy teljesíti a kisasszony kérését, és bevezeti őket a társaságba. Alverstoke márki általában bizalmatlan a családjával, vagyis két arrogáns nővérével és a tágabb família számtalan, kegyeit kereső tagjával, ezért minden tőle telhetőt igyekszik megtenni, hogy távolságot tartson tőlük. De ez a merész, mindazonáltal felettébb érdekes egyéniségű vidéki unokahúg egyik bonyodalomból a másikba kerül, és mindig nála kötnek ki segítségért. A márki észre sem veszi, hogy veszélyesen gyengéd érzelmei támadnak a kisasszony iránt.

A könyvet köszönöm a Gabo kiadónak!

Gabo kiadó:
http://www.gabo.hu/
saját,recenziós
456 oldal
10/7

Robin Maxwell:Az elveszett hercegek

Robin Maxwell:Az elveszett hercegek


Robin Maxwellnek mindig nagyon jó könyvei vannak.
Eddig csak jókat olvastam tőle,de ez a könyv nem fogott meg.
Nem tárgy hű.Néhol nagyon érezni lehet hogy kitaláció.
A szereplőket sem zártam a szívembe nagyon.
A kor jellegzetességeit jól átadja,de nagyjából ennyi,amiért élveztem a könyv olvasását.

Pedig a téma nagyon jó.
Mindig is piszkálta a fantáziám,vajon mi lett az elveszett hercegek sorsa.
De sajnos az itt vázolt véget nem tudom elhinni.
Sokat vitatkoznak a tudósok is,mi lehet az igazság.
Szerintem meghaltak egy összeesküvés által.

A történetről:
A népszerű írónő legújabb regénye a XV. századi Angliába repíti az olvasót, a király elleni összeesküvések izgalmas időszakába. V. Edwardot, a gyermek-királyt megkoronázása előtt III. Richárd a Towerbe helyezteti, és nem sokkal utánaküldi öccsét is. A hercegeket fattyaknak kiáltják ki, majd nem sokkal ezután Richárd elfoglalja a trónt, amelyhez véres út vezet. A kis hercegek hamarosan eltűnnek a Towerből. Vajon megölték őket? Erre sosem derült igazából fény.

A borítója most túl egyszerű,semmitmondó lett számomra.

könyvtári
292 oldal
10/6

Olvasás 7 hete -hatodik hét

Olvasás 7 hete -hatodik hét

Nézzük csak a mostani témákat.
Talán az utolsó téma az ami a legszimpatikusabb számomra.Bár lehet,hogy mindegyikhez írok végül pár sort.:)

Klasszikusok kontra kortárs irodalom
Magyar kontra külföldi irodalom, avagy miért félünk egy-egy magyar/külföldi író művétől?
Regények kontra novellák: Ön melyiket preferálja? Miért? Olvas-e novellákat?
Az iskolai irodalomórák bátorítanak vagy tántorítanak? Miért olvasnak egyre kevesebbet a fiatalok? Ön mit olvastatna az ifjúsággal?

Az iskolai irodalomórák és a rémes,rettegett kötelező olvasmányok!

Nem is olyan régen,írtam is erről a témáról a blogomon egy rövid kis elemzést:
http://adrikonyvmoly.blogspot.com/2011/04/kotelezo-olvasmanyok.html

Én szerettem már általános suliba is az irodalomórákat,bár nem az akkori tanáromnak köszönhetően.
Szerettem a költőket,a verseket,a rövid és hosszabb olvasmányokat is.
Magától alakult így ki nálam szerencsésen.
Viszont egy rossz tanár alaposan el tudja venni az ember kedvét az óráitól és ezáltal a könyvektől,olvasástól is.
A kötelezőeket szerettem mindig is,rajtam nem fogtak ki.
Viszont nagy csalódás volt,mikor nagy lelkesen megírt olvasónaplómat félre dobta a tanerő.Lehet hogy később elolvasta,talán még egy "láttam"-ot is kaptunk rá,de ennyi.
Sajnáltam hogy nem lett megbeszélve egy-egy kötelező.Esetleg ha valaki nem értett valamit a könyvvel kapcsolatban,azzal mi van?
Így nem volt sok értelme ezeket a könyveket elolvasni.Sok ember el is felejtette őket így.Másolni,átírni más olvasónaplójáról is le lehetett.Még elolvasni sem kellett.
És amin még ki vagyok akadva,az az "olvassunk" el gyorsan a kötelezőt,de rövidített változatban!
Eleve szentségtörés azokat a könyveket kiadni!!!
Úgyhogy én bevezetném az olvasónapló helyett a személyes megbeszélését a könyvnek.
Ezzel nem elriasztanák a tanárok az olvasástól a diákokat,hanem esetleg felkeltenék a kíváncsiságát annak is,aki nem olvasta végül el.
Kicsit megreformálni sem ártana a kötelezők sorát.Sok könyv fontos,de rossz időben van elolvastatva a gyerekekkel.Lehetne egy-egy új,mostani könyvet is bele venni.

Elsőbe csak egy rövid kis olvasmányt adnék fel év végén a gyerekeknek,egy népmesét,vagy egy tanmesét.
Második évben,egy pár oldalas kis történetet,ami könnyen emészthető(Vuk,Süsü,Pom-Pom,Ho-ho-horgász)
Harmadikban lehetne már több könyv közül választani(Tüskevár,Két Lotti,Nyár a szigeten,Vau,Nyau...).
Negyedikben is egy könyv maradna,de az már kicsit komolyabb(Kis herceg,Kincskereső kis ködmön,Pál utcai fiúk,Harry Potter)
Ötödikben még tovább komolyodna a könyvek témája és két könyv lehetne(itt vezetném be a nehezebb,hosszabb olvasmányok felé a gyerekeket)
És egyre nehezebb témájú és vastagabb könyvekkel folytatnám minden évben.
Viszont a választhatóság fontos szerintem.Legyen a régi kötelezők közül és az új,modern könyvek közül választani.Legyenek kifejezetten fiús és lányos olvasmányok is.

Sok nagyon jó írónk van,aki mellőzve van.Legyen szó kortárs vagy azért régebbi írókról is.
Lehetne bővíteni a régi olvasmányok listáját.(Csukás,Szabó,Nógrádi,Janikovszky...).

Klasszikus vagy kortárs irodalom?
Az igazat megvallva én kicsit tartok a kortárs írók műveitől.
Eléggé nehezen veszek kézbe egy-egy új könyvet.Méghozzá a magyar kortárs írók könyveit olvasom el a legnehezebben.
(Szívesen veszek pár igazán jó kortárs irodalom ajánlást tőletek.)
Félig meg is válaszoltam a következő kérdést is,hogy magyar írók vagy külföldi?
Inkább a külföldi írók könyveit részesítem előnyben.Ami igen helytelen.
Mindig meg is fogadom,hogy több magyar könyvet olvasok el idén,de rendszerint pár könyvig jutok csak el.
Tudom rosszul teszem,mert a magyar kultúrát kellene inkább támogatni,mint a sok külföldi író könyvét.De így alakult nálam valamiért.
Ezúton megfogadom,hogy több magyar író könyvét olvasom el és lesz benne kortárs is!:)

Lisa See:Hóvirág és titkos legyező

Lisa See:Hóvirág és titkos legyező


A könyv borítója nagyon szép,már ezért érdemes kézbe venni a könyvet.

Egy kedves blogos barátnőm ajánlotta nekem ,mert tudta hogy érdekelnek a különböző kultúrák.

A könyv könyvtári,így lehet hogy csak azért,de borzalmas állapotban hoztam ki,a lapok szana-szét kiszakadva,darabokban az egész könyv.Így vagy kötési hiba vagy túl gyakran lett olvasva.

Alapjában véve tetszett,de főként megdöbbentett.Ismerem valamennyire ezt a kultúrát,de a könyv tudott újat mutatni.
Néhol érzelmes,már-már fájdalommal teli a könyv,néhol viszont elborzasztottak a nők körülményei.
A lábelkötésről eddig is tudtam,de ez a könyv az elejétől a végéig elmeséli,hogyan végezték el,mennyi szenvedésen megy keresztül egy lány a vágyott méret és forma kedvéért.
Nehéz lehetett az élet ott akkoriban.

Nehéz megérteni és elfogadni egy másik kultúra másságát,de próbáljunk meg toleránsak lenni ennek ellenére.A mi szemünkben szörnyűség,gyalázat,amit a nőkkel tettek,nekik pedig ez volt a természetes.
Nekem is nehéz elfogadni,hogy volt aki így él.
Amit a legnehezebben értettem meg,hogy leggyakrabban az édesanyák csinálták meg a lányuk lábelkötését.Látták nap,mint nap hogy szenved.

Igaz már nem kötik el a lábfejüket,de számos szokás megmaradt mára is.Kíváncsi lennék,hogy jelenleg is ennyire szigorúak-e a szabályok,vagy azért enyhültek már a nők részére.

Többen fejtegették már,hogy miért volt erre szükség.Szerintem a férfiak birtoklási vágya miatt.Így az asszonyok nem tudtak elmenni,elcsatangolni semerre.

Nem romantikus könyv,inkább a barátságról,az odaadásról,a hűségről szól,na meg a nehézségekről az életben.Két szereplőnk barátságát mutatja be.És az akkori életet.
Két szereplőnk közül nekem Liliom volt a kedvencem.Ő földhözragadtabb,őszintébb.Hóvirág szárnyaló lelkét nem mindig tudtam megérteni.

A másik dolog ami megdöbbentett,hogy minden egyes tevékenység,legyen szó evésről,házasságról,öltözködésről,szülésről,mennyire szokások közé van szorítva.
Ami a vallásukon alapszik,vagy a szokásjogon.
Néha már-már a szokás nevében akkora butaságokat követnek el,hogy felháborító.
Viszont van amit tiszteletet ébresztett bennem.Például a betegek odaadó ápolása,a temetések elrendezése.


A könyvben nagyon sok a szép mondás,idézet.Sok kedvencem lett közülük,így nem emelnék ki egyet sem inkább.

Végezetül minden nőnek egyszer el kellene olvasnia legalább.Így könnyebben vészelnék át a napi apró-cseprő bosszúságunkat,látva más ők helyzetét.
De csak erős idegzetűeknek és gyomrúaknak ajánlanám.
sokszor úgy voltam vele,hogy leteszem a könyvet és nem olvasom tovább a sok szenvedést,amit az asszonyokra,kisgyerekekre mértek.

A történetről:
Egy laotong szövetség legalább olyan fontos, mint egy jó házasság A laotong kapcsolatot szabad választás alapján kötik, a szívbéli barátság és az örök hűség szándékával. A házasságot tudatosan eltervezik, és egyetlen célja van: fiúk nemzése.
Két élet, két női sors lenyűgöző krónikája a regény s a Kínában életre hívott titkos női civilizációé. Két kislány hat éves korától egymásban találja meg azt az esélyt, amit máskülönben megtagadott volna tőlük az élet. Kapcsolatuk meleg, szívderítő, felkavaró és drámai, szinte erotikus. Az erős kötődés a házasságuk után, az anyaság örömei és tragédiái közepette is megmarad, mígnem közéjük áll egy félreértés.
Fájdalmasan gyönyörű történet szeretetről, bánatról, barátságról, egy letűnt titkos világról.


könyvtári
10/8
327 oldal

Olvasás 7 hete-5 hét

Olvasás 7 hete-5 hét
Lassan végére érünk az eseménynek.
Csak remélni tudom,hogy elértük a élt,amit kitűzött Andiamo.

A hét témái:
Kedvenc műfajok
„Az vagy, amit olvasol”, azaz lehet-e valakinek a személyiségére következtetni az olvasmányai alapján?
Könyvek, amik megváltoztattak, amik hatottak rám
Milyen könyvet írna legszívesebben?

Az vagy amit olvasol?
Nem tudom.Én alapjában véve minden műfajt elolvasok.Szívemhez mégis a fantasy világa áll a legközelebb.Akkor infantilis lennék?Meglehet.De én nem bánom.
Gyereknek a szépirodalmat és a felnőtt műfajt olvastam szívesen.
Most felnőtt fejjel a fordítottjára vágyom.Baj ez?
Szeretem a tündéreket,boszorkányokat,vámpírokat,farkasokat és minden új teremtményt,az új világokat,a különös eseményeket.
Szeretem a mesék világát,ahová elkalauzolnak.
Az életben mindenkinek és mindennek meg kell felelni,legyen szó a családról,férjről,munkahelyről,barátokról.
Ebben a világban elfelejtem a kötelességeim,a gondjaim,bajaim.Kilépek önmagamból és egy másik szereplő vagyok,aki vért iszik vagy repül,varázsol vagy átváltozik.

Eleve ha az ember rossz passzba van,rossz a hangulata,nem tesz jót a lelkivilágának egy letargikus szépirodalmi mű.Minek tetézzük a gondokat.
Akkor inkább egy könnyed,vidám könyvre vágyunk.
Ez a műfaj pont ezt adja meg.Kikapcsol,elvarázsol.A nap nehéz eseményeit,fáradságát elmossa.
Újra könnyen,gondoktól mentesen feküdhetek le aludni és a történeten jár az agyam a napi teendők vagy a befizetések helyett.
Már ezért megéri.

A személyiségem megfelel-e az olvasmányaimnak?Szerintem ehhez túl változatosan olvasok.
De szerintem másnál sem határolható így be.
Bár néha gyermeteg lelkű vagyok,de adódhat a munkámból is és a személyiségemből is.
Jó,gondtalan gyereknek lenni.Ki nem térne vissza abba a világba.Ahol a játék és a tanulás volt a legfontosabb teendőnk.Nem volt ennyi gondunk,dolgunk.
Ne skatulyázzuk be az embereket,ne aggassunk rájuk címkét olvasmányaik szerint.
Ha szépirodalmat olvas,akkor csak beképzelt és sznob lehet?Szerintem nem.
Ha csak krimit,horrort olvasok,akkor beteg lelkületű ember?Pláne nem.
Aki a könnyed,vicces könyveket olvassa az csak felületes ember lehet?Nem.
Szerintem az hogy mit olvasunk,inkább a lelkivilágunk alakulásának felel meg.
Nem tudom megfigyeltétek-e,de nyáron az ember szívesebben olvas könnyed,limonádékat,mint borongós,szomorú történeteket.Mert kint is a vidám hangulat dominál.

A lényeg,hogy mind egy nagy közösség tagjai vagyunk,a könyvmolyoké.
Olvasunk és olvasunk.
Nem tudják azok az emberek,akik nem olvasnak,hogy miből maradnak ki!

Könyvek, amik megváltoztattak, amik hatottak rám .
Ez egy igen nehéz téma.
Sok olvasmány lett az évek alatt kedvencem.Van amit újra és újra elolvasok.
Megváltoztatni viszont nem érzem hogy megváltoztattak volna.Én én maradtam minden új olvasmány után.Esetleg csak elgondolkodtattak.

Milyen könyvet írna legszívesebben?
Bevallom töredelmesen próbálkoztam ifjabb koromban az írással,de beláttam hogy ami nem megy,ne erőltessük.Meghagyom azoknak az írást,akik értenek is hozzá.
Amúgy a romantika világába próbáltam elkalauzolni az olvasókat,kevés eredménnyel.
Túl kezdetlegesek voltak a párbeszédek,kevés ötletem volt és hát nyelvtanilag sem voltak a toppon.
Annyi jó író van,és annyi jó író születik nap mint nap,inkább őket olvasom.
Ezúton hívnám fel a figyelmet egy másik jó kezdeményezésre FFG és Sansa jóvoltából.
Firkálsz?Mutasd mit?
Írók,még kiadatlan kéziratait olvassuk el és véleményezzük.Hátha így nem kallódik el egy-egy nagyszerű író!

Gary Van Haas:Ikon

Gary Van Haas:Ikon


Egy Dan Brown-hoz hasonlatos írót és könyvet vártam.
Nagyjából azt is kaptam.
A témaválasztás kitűnő.Érdekeltek mindig is az Ikonok,a vallás köré épített misztikumok.
Kaptam egy kis ízelítőt belőle,de nagyon keveset.
A cselekmény sodró,lendületes.
Amiért én mégsem tudtam megkedvelni a könyvet az az,hogy a férfi író kifejezetten férfiasan férfiaknak írta a történetet.
Így nem került hozzám közel a főszereplő sem a csajozási stílusával,csibészségével.
E/1-ben íródott,amit én szoktam szeretni,de most kifejezetten zavart.

Talán a nyomozós rész az,ami a legérdekesebbre sikerült,az élveztem.

De nem értettem a férfiak bajtársiasságát,a folytonos"hé haver,igyunk egy ouzot"sem.
Akik tehát a célközönség,azok a férfiak.Nekik íródott kifejezetten.
Esetlegesen a krimit nagyon kedvelő nők is élveznék,akik nem vágynak másra,csak a krimire.
Nincs benne romantika,talán egy leheletnyi andalgás.
Egy érdekes krimi szál,némi Görögország,sok ouzo és nők!
Bepillantást nyerhetünk a festészetbe,egy kis bűnözésbe,Görögországi egyszerű embereinek életébe,gyilkosságokba,csempészésbe.

Gyorsan olvasható,kerüli a felesleges szócséplést.A könyv elég vékony,elfért volna több fejezet is szerintem.Kicsit női barát könyvvé is lehetett volna tenni ezáltal.

A borító egyszerűen mesés lett.Ezért is választottam ezt a könyvet.


Történetről:
A karcsú fekete Mercedes csikorogva fékezett a meredély szélén. Egy arctalan, érdes hang azt kiáltotta: - Kifelé! - Egy revolver hideg acélcsövét éreztem a halántékomon, és tettem, amit parancsoltak. Odalentről, a sötét mélységből hallottam a sziklákat csapkodó hullámok hangját, és sejtettem, mi lesz a sorsom. Ekkor, minden előzetes figyelmeztetés nélkül, kíméletlen ütést kaptam a tarkómra. Úgy robbant szét az agyam, mintha ezer kis kaleidoszkóp színes üvege hasadt volna hegyes szilánkokra. Egy gonosz szellem borzalmas alakja jelent meg elhomályosult szemem előtt, és vádlón mutatott rám; aztán egy szent gyönyörű képe tűnt fel áldott fénybe burkolva. De ahogy közelebb ért, végül ráismertem... az ikon volt... az az átkozott ikon!

A könyvet köszönöm a Gabo kiadónak!

Gabo kiadó:
http://www.gabo.hu/
saját,recenziós
10/6(férfiaknak 10/8)
216 oldal

Celia Rees:Sovay-Az útonálló úrilány

Celia Rees:Sovay-Az útonálló úrilány

Azon agyaltam, hogy írjak-e vagy sem a könyvről.

Az igazat megvallva nekem hatalmas nagy csalódás volt sajnos és lehúzó kritikát nem szeretek írni. Végül győzött az írás. Így is kaptam már kritikát, hogy csak jól értékelek egy könyvet.

Ez esetben kevés jó lesz az értékelésemben.

Az írónő eddig olvasott könyve nagyon tetszett, de ebben csalódtam.

Mintha túl sok mindent akart volna egy könyvbe bele sűríteni.

A szereplők nem lettek a kedvenceim, talán csak a kapitány. A főszereplő ellenszenves.

A történet néhol szétesik, néhol olyan gyorsan vált, hogy csak kapkodtam a fejem, néhol nem következetes. Most a leírás sem volt olyan jó, hogy elvigye a történet helyett az egész könyvet.

Egyszerűen úgy, ahogy van nem tetszett a könyv.

Az eleje elment volna még egy jó kis romantikus könyvnek, de utána...

A történetről:

A Celia Rees rajongók legnagyobb örömére, egy újabb nem mindennapi leányzó kalandjaival ismerkedhetnek meg a hazai olvasók. Sovay még Marynél (Bűbájos Mary, Farkasszem) és Nancynél (Kalózok!) is vakmerőbb és kalandvágyóbb, hiszen ő nem kényszer vagy erőszak hatására szakít az illedelmes kisasszonyoknak előre megírt sorssal, hanem sértett büszkesége okán válik útonállóvá. Ami először jó mókának tűnik, és gyógyír a hiúságon esett sebekre is, hamarosan véresen komoly játékká válik: élet vagy halál a tét. A La Manche csatornán túl a francia forradalmat követő terror dúl, s a sötét árnyak egyre inkább fenyegetik Angliát is, a családjától elszakított fiatal lányt azonban semmilyen veszély nem tántoríthatja el, hogy szerettei segítségére siessen. Szépsége és nyílt, bátor természete nem hagyja hidegen a környezetében élőket, így a legkülönfélébb emberek sietnek segítségére, hogy felvegye a harcot a romlott aljasság ellen. Vajon szembe szállhat egy magányos fiatal lány a legfőbb gonosszal, vagy el kell buknia? A történet végére mindenre fény derül.

A borítója sem fogott meg, de lehet, hogy a könyv tartalma miatt.

könyvtári
10/5
350 oldal

Tascha Alexander:Aranykor-Erzsébet kiálynő regénye

Tascha Alexander:Aranykor-Erzsébet királynő regénye



Ismét egy történelmi regény.
Látszik hogy szeretem nagyon őket,ha jól meg vannak írva.

Egy királynő is lehet csupán nő?
Szerethet őszintén,feltétel nélkül?
Megbízhat szerelmében,barátaiban?
Merhet gyengének mutatkozni?

Sajnos nem!

Egy királynőnek magányos az élete,annak ellenére hogy sokan veszik körül.
Nem lehetnek igazi,hűséges barátai és szerelmi életét is jól meg kell gondolnia.
Nem tudhatja kiben bízhat meg és ki csak kihasználja valamiért cserébe.

1.(Tudor)Erzsébet,azaz Elizabeth királynő jó királynő,érdekli az alattvalói sorsa.
Próbálja országát jól kormányozni,miután ő kerül a trónra a hírhedt 8. Henrik és Boleyn Anna gyermekeként.
Nem megy férjhez,a trónt választja inkább,hogy egyedül kormányozhasson.
Ám a szívét össze törik ennek ellenére.
A könyv második,csúfosan végződő szerelmét mutatja be Sir Walter Raleigh-l ,ami egyesek szerint csak kitaláció.Hogy ebből mi igaz és mi nem,azt nem lehet tudni,vitatkoznak rajta a történészek.
Viszont a könyv nagyon szépen felépíti a szerelmi háromszöget,és már az elején lehet érezni,hogy nem lesz mindenki boldog.
Továbbá a spanyol Armada legyőzését,Stuárt Mária kivégzését is bemutatja a történet,a királynő életével,szerelmeivel,a palota életével együtt.
Az érdekessége a könyvnek, hogy bepillantást nyerhetünk a királynő szívügyeibe,gondolataiba,magányába,de mégsem tőle,hanem mintegy külső szemlélő.
Talán ez zavart is kicsit.Egyszerűen nem került hozzám közel a főszereplő,pedig érezhető a szenvedése és a jóságra való törekvése.
Mégis inkább a szerelmi háromszög másik két tagja lett szimpatikus számomra.
A végén a csata jeleneteket lehetett volna kicsit hosszabbra hagyni,azokat nagyon élveztem.
Talán a legjobban sikerültek a könyvben.
Sajnos a belőle készült filmet nem láttam még,de mindenképpen pótolom majd e hiányosságot.

A borítója a könyvnek a filmből lett elkészítve,szerintem jó lett.
Ez keltette fel a kíváncsiságomat,hogy elolvassam.

Hogy tetszett-e a könyv?Igen.
De nem voltam vele 100%-ig megelégedve.Inkább szerelmi történet ami egy történelmi személyiség életén alapul,mint igazi történelmi regény.
Viszont kikapcsolt,szórakoztatott.

Gyorsan végeztem vele,olvastam volna még.Elég vékonyka,gyorsan lehetett haladni vele,így elfért volna több történelmi rész és fejezet.
És ami hiányzott még,hogy nem követhetjük végig a királynő életét.

Gabo kiadó:
http://www.gabo.hu/
recenzió,saját
10/8
256 oldal

Az Olvasás 7 hete negyedik hete következik

Olvasás 7 hete-negyedik hét


Sajnálattal veszem észre,hogy hamarosan lejár az Olvasás 7 hete!
Pedig olyan jó volt egy kicsit másról írni,mint a könyvekről.
Jó volt hogy megismerhettem más bloggerek véleményét egy-egy adott témáról ,jobban megismerhettem az embert a blogok mögött.
Remélem Andiamo kezdeményezése eléri a kitűzött célt is és többen fognak ezentúl olvasni.

Az e heti témák:
Védőbeszéd a szépirodalom mellett .
Védőbeszéd a szórakoztató irodalom mellett .
Ha a kedvenc írójával/íróival készíthetne interjú, ki lenne/kik lennének a kiválasztott(ak)?
A Moly.hu könyves közösségi oldal népszerűsítése .

Az igazat megvallva én mindenevő vagyok a könyvekben.Szívesen kezembe veszek szépirodalmat is és szórakoztatót is,a lényeg,hogy jó legyen a könyv.
De mégis inkább a szórakoztató irodalmat venném a védelmembe!
Mégpedig azért,mert divat lett lenézni azt,aki nem csak szépirodalmat olvas.
Szerintem ez sznobizmus!
Mindkét formában meg lehet találni az igényes,jól kivitelezett könyveket.
Olvastam már borzalmasan rossz,unalmas,összefüggéstelen szépirodalmat is és olvastam már szórakoztató,igényes,jól megírt szórakoztató irodalmat is.Egyébként is,ki dönti l melyik könyv milyen besorolásba essen?Ő is csak ember!Nem?
De nem is ez a lényeg.
A lényeg az,hogy vajon miért szólunk bele a sokszor ismeretlen emberek olvasási szokásaiba?Miért gondoljuk magunkat másnak,többnek azért,mert ő mást olvas?
Kaptam már negatív kritikát ez ügyben,hogy a bloggomon túlnyomó részt szórakoztató irodalom van és miért nem olvasok "normális" könyveket inkább!
Szerintem senkinek sincs joga bele szólni abba,hogy ki mit olvas.
Inkább össze tartanánk,mi olvasó emberek a nem olvasók ellen és próbálnánk őket meggyőzni,hogy az olvasás jó,élményekben gazdaggá tesz,gyarapszik a szókincsünk,egy másik világba lehetünk,míg tartanak a könyv lapjai.
Szerintem fontos mindkét irodalommal megismerkedni.Mert tartogathatnak meglepetéseket mindkét oldalon a könyvek.
Kedvenc szépirodalmi könyveim:Szabó Magda:Abigél,Ajtó
Szórakoztató irodalom:Vavyan Fable:Álomhajsza

Egy kis érdekesség:
"A szépirodalom körébe tartozik - főleg a 19. század előtt - a vallási, politikai és tudományos irodalom jelentős része, a történetírás és önéletírás, valamint a régi és mai esszéirodalom. Szépirodalmi művek gyakran születnek az ismeretközlő irodalomra jellemző műfajokban (például értekezés, levél vagy napló), illetve a szóbeli kommunikáció egyes narratív műfajaiban is, miután lejegyzik őket (népdal, népmese, szónoki beszéd, prédikáció)."
Forrás:Vikipédia

A népmesékből,népdalokból is születtek szépirodalmi művek.Kérdem én,egy népmese nem passzolna-e bele a szórakoztató irodalom körébe is?Hiszen egyfajta fantáziáról,meséről,kitalációról szólnak.Ezért nem áll messze a szórakoztató irodalomtól sem.

Sok kedvenc íróm van,de talán egyet választanék,akivel élőben is találkoznék.
Ő Vavyan Fable.
Az élet szeretete,a humora,a szép szóvirágai miatt választanám őt.
Kíváncsi vagyok,hogy élőben is olyan sziporkázó-e,mint a könyveiben.
Olyan mesebeli farmon él-e,mint a könyveiben a szereplő legtöbbször.
Kíváncsi lennék,hogy honnan veszi a karaktereket,amiket megálmodik.
És még ezer és ezer kérdésem lenne számára.
Remélem egyszer megadatik és találkozhatok vele élőben is.Na nem dedikáláson ,hanem otthon a saját környezetében,mint magánember.

A moly.hu egy nagyszerű oldal.Szerintem nagyon nem szorul rá a népszerűsítésre,hiszen rengetegen fent vannak rajta.
Inkább az írnám le,hogy én hogyan ismerkedtem vele meg és miért tetszik.
Egy másik internetes,beszélgetős oldalon találkoztam össze pár könyveket szerető emberrel.
Ők buzdítottak,hogy nézzek fel.De akkor úgy voltam vele,hogy annyi oldalon fent vagyok,nincs még egyre időm és kedvem.
Majd egyre többet és többet hallottam róla.Így felkeltette a kíváncsiságom.
És természetesen beszippantott.Hiszen nagyszerű találmány.Lehet fent barátokat szerezni,beszélgetni hasonló könyv fanatikusokkal,rá tudsz keresni egy-egy könyvre,amit még nem olvastál.El tudod olvasni másik véleményét róla.Te is jegyezni tudod,mit olvastál,mikor és mennyire tetszett,ráadásul a magán könyvtárad listáját is ráteheted és így nem veszed meg kétszer ugyan azt a könyvet nagy hörcsögölés közben.A kívánságlistád is fent tarthatod,ez a szeretteidnek könnyebbség.Mindig kapok valamilyen könyvet,de sokszor inkább kérdezik mit szeretnék és úgy nem meglepetés.Most csak felnéznek rá és kinézik mit szeretnék.
És ami a legjobb,hogy lehet eladni,venni és csereberélni is a megunt/nem tetsző könyveket!
Ráadásul Andiamo nagyszerű kezdeményezésére is itt találtam rá .Sok jó esemény is fent van,csatlakozhatsz kedved szerint hozzájuk.
Egy hátránya van.Rengeteg időt fent lehet tölteni,ami az olvasástól veszi el az idődet!