2013. június 7., péntek

Lakatos Levente: Bomlás











Nyomokban Spoileres lehet a post, kérlek, vedd figyelembe az olvasásakor!



Bevallom, előítéletes vagyok.
Nem akartam elolvasni. Már csak azért sem, mert az Ulpius könyvek nagy százaléka nem tetszik vagy csak közepesen. És hát ugyebár én nagyon jó könyveket akarok olvasni.
Aztán eleve ódzkodok az olyan könyvektől, amik nagyon reklámozottak. Amikért a tinik sikongatnak.
És amiért a legjobban nem akartam, az az író előző könyveinek borítója. 
Meztelen pasik. Mint nőnemű lény, ennek örülnöm kéne. De nem. Valahogy nekem az ilyen borítók kiabálnak. Kétségbeesés, reklámfogás, csak női olvasóknak, ponyva....
Járok konditerembe, nem okoz fennakadást egy szép férfitest látványa. De nem alélok el tőle. 
Szóval nem itt van a kutya elásva. Még csak az erotikus jellegű könyvekkel sincs bajom, olvasok Wardot, Smallt is. 

De aztán egy molyos értékelés után meginogtam. Lehet mégsem olyan rossz ez a könyv.
Ilyenkor szokott lenni a kívánságlistára tétel és a jó nagy elfelejtés hosszú-hosszú időre. 
De ezúttal másképp történt. 
Az író volt olyan kedves és engem meggyőzendő személyesen ajánlotta a könyvét..
Ennek már csak meg kellett győznie 100%-osan, főként hogy a rendelkezésemre is bocsátotta.
Ilyen előzmények hatására sutba dobtam a várólistám és fontossági sorrendem, így neki is kezdtem.
Itt és most megfogadom nektek, hogy mostantól nem tántorítanak el a női sikongatások, a meztelen borítók, a rossz kritika és legfőképpen a saját előítéleteim. Feszegetni fogom a határaimat és bizony el fogom olvasni a botránykönyveket is, ha van módomban!
(Egyszóval reszkessetek, mostantól többször fogtok találkozni meredekebb bejegyzésekkel és olvasmányokkal is.
A kényes ízlésűek nézzenek félre, mert lesz itt, Amit csak ő akar, Élvezd a vaníliát és a Szabadság ötven árnyalata is...)

Na de kanyarodjunk vissza a könyvhöz.
Már a bevezető résznél hangosan felnevettem.
Az író fesztelen ír az ősi munka legjaváról.
A prosti egy hangulatfelelős, fizikai közérzetjavító.
Nem semmi. Némelyik embernek felírnám receptre, ha lehetne.
Érződik, hogy más, mint a megszokott erotikus jellegű könyvek, hiszen a Bomlást pasas írta (azért is marad a pasas, akárhogy is ki akarja javítani a hibajavítóm és slussz!).
Ráadásul a hangulata igazán egyedi, sötétre sikeredett.

Merőben más így a nyelvezet is. Kicsit durvább, szókimondóbb és kevésbé finomkodó, túlírt, mint egy női szöveg a megfelelő helyeken.
De ez nem baj. Kifejezetten élveztem. Nem mondom, hogy némelyik szónál nem fontam volna be a hajam.
A "varázspálca" szónál ti mire asszociáltok? Nem Harry Potter olvasok, nyugodjatok meg. És nem is cukorkáról van szó, ami érdekes módon van becsomagolva.
Ez bizony egy férfi legfontosabb testrésze akar lenni. Ugye erre nem gondoltatok volna.
Idézem a szöveget pontosan:
"Csillagokat rózsaszínbe öltöztető varázspálca."
Az agyam eldobom. A végén még bejön a köztudatba. Azt hiszem, sűrűn fogom emlegetni.
De a "levegőtől felpuffadt veréb" szókapcsolat sem semmi, nem igazán a kifinomultság jut eszembe róla. Azt hiszem túl nagy a képzelőerőm, mert olvasás közben pontosan elképzeltem szegény nőcit verébként felfújódni..:)
Szó, mi szó, némi furcsaságot azért tapasztaltam, de a "szent tehén" és a "belső istennőm"-nél azért lényegesen jobb és érdekesebb.
Az író lendületesen ír, nem totojázik. nincsenek üresjáratok és unalom.
A könyv elérte azt nálam, hogy nem csak a történet kötött le, hanem utána még adott egy csomó gondolkodni valót is számomra. Ebben azért nem mennék bele teljesen, de nagy vonalakban annyi, hogy a történet alakulása közben jöttem rá, hogy majd mindenkiben két különböző személyiség bújik meg. Bennem is.

Ez mellett jók a karakterek.
Nem sablonosak. Érdekes felfedeznivalót adnak a történethez. 
Szilvia író és most szabadult az aranykalitkájából, ami tipikus női hiba.
Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy bármit elvisel a férfitól, csak azét, mert vele van, és annak van pénze is.
De végre kiszabadul és igyekszik talpon maradni, némi erőt és tapasztalatot magába gyűjteni. És pont a lehető legrosszabb, a sebezhetősége időszakában került egy olyan helyzetbe, ami alapból nem rendítené meg ennyire. 

Flórián sokszoros személyiség. Ő a könyv másik nagy szereplője.
Néhol sok volt nekem, néhol hihető.
Nem egyszerű eset. Levente, mintha több embert gyúrt volna egybe ennek a karakternek.
Az elbűvölő Flórián azt hiszem, még engem is megvezetne. Bűvkörébe kerülnék és vágynék a megmentésére.
Aztán átcsap ijesztőbe. A lábam cidrizett tőle. Nem találkoznék egy sötét sikátorba vele, az biztos.
Valahogy ő érdekesebb volt számomra Szilviánál. Már csak az összetettsége okán is.
Ne a " Szürke" nyálasba hajazó, álnehézfiújára gondoljatok. Flórián egy igazi ragadózó, nem csak eljátssza azt.

Bocsánat az írótól, hogy sokszor a Szürke ötven árnyalata trilógiához hasonlítom a könyvét. Nem hasonlít rá véletlenül sem. De ez a legdivatosabb erotikus jellegű regény, és meg kell, hogy mutassam az olvasóknak, hogy van élet az a könyv után is. (nem mellesleg erre a könyvre, címszóra keresnek rá a legtöbbször nálam.:))

Ha már Szilvia. Valahogy az volt az érzésem vele kapcsolatban, hogy egy írói tükörkép. Tükrözi a jelenlegi írók eltökéltségét, erőszakosságát, hogy mindent megtesznek egy jó cikk vagy könyv érdekében, sokszor saját életüket háttérbe szorítva, néhol a boldogságukat is feláldozva.
Nem tudom, tényleg így van-e, vagy csak túl sokat képzelek a sorok mögé.

A Bomlás nehéz témákat boncolgat, nem a szokványos módon és hiteles tud maradni. (Már-már tabudöntögető!)
Elhittem.
A történet során megfordultak fejemben kérdések és láss csodát, a következő fejezetben meg is válaszolják őket.
Tapasztaltam két esetben is, hogy még fel sem tettem a soron következő kérdést magamban, de az író már fel is vázolna a történetben.
Azt hiszem, sok órája benne lehet a szerzőnek a kutatásba, vagy maga is tapasztalt hasonló dolgokat, ismer ilyen élethelyzettel találkozó embert.

Amik foglalkoztatnak továbbra is.
Egy nő miért fizeti meg a prostituáltat? Magányból? Maga a vágy miatt? Esetleg a titokzatosságért?
Honnan erőszakos a szex és honnan a vágy erősebb kifejezése?
Átcsaphat egyik a másikba?
Aztán érdekesnek találtam, hogy a drogosok, nyugtatókon élők nem érzik egy idő után az illatokat és az ízeket.
Nem tudnék e kettő nélkül élni. Legalább olyan fontos nekem e kettő, mint a hallás vagy a látás.

Humor is felfedezhető benne nyomokban (mint minden ételben a mogyoró, a feliratokon).

A könyv végére ért a döbbenet. Mint a hullámvasúton. Száguld a végkifejlet és puff, lezuhanunk.
Szemét húzás volt egy ilyen lezárás. Most naphosszat agyalhatok, hogy mi is történt végül?
De folytatás várható hamarosan, ha minden igaz.

Addig is, ha a fene fenét eszik is, elolvasom az előzményeket mindenképpen.

Nekem a fülszöveg nagyon becsapós.
A borítóról meg nem tennék említést inkább.

Fülszöveg:
Kalandozások a szexuális tabuk és sokkoló gyilkosságok világában. Egy feltörekvő írónő és egy férfi prostituált bizarr munkakapcsolata. Hol a határvonal a túlfűtött szenvedély és az abnormalitás között? Élvezhető-e a megalázottság? Mi történik a felső tízezer asszonyaival a hotelszobák zárt ajtajai mögött? Az események középpontjában a sikeres kriminálpszichológus, dr. Lengyel áll, akinek amellett, hogy egyszerre két gyilkossági ügyet kell megoldania, meg kell küzdenie élete egyetlen, ám csillapíthatatlan démonával: a szexuális vággyal.
Az amerikai erotikus thrillerek erős idegzetű rajongói véres és buja regényt kapnak kézhez, modern mesét szexről és halálról – szigorúan 18 év feletti olvasóknak.






1. a történet: 5/5
2. a létrehozott világ: -
3.  helyszín: 5/4.5
4. szereplők, karakterek megformázása, hitelességük: 5/5
5. kedvenc szereplő: 
6. akit a legjobban utáltam: Flórián
7. érzelmek, érzések,romantika: 5/5
8.  erotika: 5/5
9. dráma, drámaiság: 5/4.5
10. a könyv hangulata: 5 /4.5
11. legjobb jelenet:-
12. legrosszabb jelenet : -
13. a történet párbeszédei, tájleírás, metaforák, nyelvezete : 5/4.5
14. misztikum: -
15.  humor:5/4
16.  kedvenc idézet : -
17. kiknek ajánlom, melyik korosztály és nem könyve: ifjúságtól felfelé bárkinek, ha borzongni szeretnél, ha szereted az összetett karaktereket
18.  fülszöveg: 5/3
19. a borító: 5/3

20. összességében: 5/4.5

Ulpius kiadó
442 oldal
saját, e-könyv

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék