2013. június 20., csütörtök

Horgas Béla · Levendel Júlia · Trencsényi László: A gyerekek másképpen olvasnak










Kisgyermekes lévén érdekel, hogy a gyermekem fejlődését melyik könyvek alapozzák meg legjobban, mit érdemes a kezébe adnom olvasnivalónak majd, és milyen életkorban.
Így rögtön kíváncsi lettem erre a könyvre. Már a címe is olyan aranyos.
Bár bevallom kicsit másra számítottam, mikor bele kezdtem. Egy kis regényre és ötletekre, mese részletekre.
Ez a könyv pedig kőkemény ajánló, jobbnál jobb mesekönyvekről, amit meg szeretnék majd venni Danci babának. Hozzá pedig elmondja, hogy az adott életkorban miért jó az a könyv, mit fejleszt a gyerekben, hogy kap kedvet a további olvasásához a pici ez által.
Jegyzeteltem és jegyzeteltem a könyv olvasása közben. De rájöttem, hogy nem érdemes, hisz mindegyik ajánlott olvasmány kell nekünk a polcra.
Viszont a remek könyvcímek mellett azért többet tartalmaz a könyv.
Olyan szépen beszél az olvasásról, a mesékről és a versekről, hogy az ember szíve megtelik szeretettel.
Sok szép sort megjegyeztem, ami jellemző ránk, olvasókra, mindenkire, aki tagja ennek a szép világnak.
Párat meg is osztanék veletek, kedves olvasóim, hisz érdemes.
Már a fülszövegben rögtön találtam léleksimogató idézetet.
Már ott költőien fejezi ki a gyerek és a könyvek kapcsolatát. Lentebb meg is találod az adott idézeteket.

Szerintem fontos, hogy minél hamarabb elkezdjük a kicsi olvasóvá történő nevelését.
Nem katonásan, hanem tudatosan és erőszakmentesen. Már az egészen picik kezébe adhatunk leporellót, lapozgatót, amit forgathat, megérinthet. Színes legyen és figyelemfelkeltő. Tudja a baba, hogy ez az ő tulajdona. Későbbiekben olvassunk belőle, azaz meséljünk a képekről. Már e korban felfedezhető, hogy élénken figyelnek, a visszatérő dolgokat megismerik. Aztán lássa anyutól vagy aputól a rendszeres könyv kézbevételt.
Ez megfelelő alap. Utána már csak könyv kérdése, és a gyerek személyisége határozza meg, hogy olvasni fog-e vagy sem.
Csak sajnos sokszor a szülők sem olvasnak. Akkor hogy várják el csemetéiktől, hogy ezt tegyék, ha nem látták otthon?
Vagy van olyan ház, ahol nem nézik jó szemmel az olvasást, mert felesleges időtöltés, időt von el a munkától vagy mástól, ami engem szomorúvá tesz. Kellenek a szavak, a kifejezések és az álomvilágok, ahová elmenekülhetünk, új dolgokat élhetünk meg. 
A gyerek álomvilágához kellenek a mesék, későbbiekben a szókincs, a világlátáshoz kellenek a könyvek is. 

A könyvek olyanok, mint a cukorkák.
Színesek és változatosak, de kellenek minden gyereknek.
Emlékezzen vissza minden szülő, mikor  a pici baba ül, fogja a lapot/könyvet/füzetet vagy bármit maga előtt és halandzsázik. Ez már az első lépés az olvasás felé. Automatikus. nem tanulta, nem látta és mégis jön belőle.
Aztán 10 éves korban tudatos olvasó lesz a gyerekből, ha nem követjük el a tipikus hibákat (tiltás, erőltetés, ráerőszakolása egyes könyveknek, az olvasás unszolása)

Ami az olvasó szülőkhöz szól, az pedig az, hogy ne erőltessük rájuk a mi könyveinket, hagyjuk kibontakozni a gyereket. Találja meg ő a saját könyvét, stílusát.

A versekről is szó van a könyvben. Bevallom én még kicsinek szerettem őket, gyorsan tanultam is. De elvesztettem vele  a kapcsolatot, már nem olvasok verset. Ezt ideje lenne orvosolni.
Kevés nagyobb gyerek szereti a verseket, amit én abban látok, hogy az iskolai kötelezőség miatt inkább nem olvasnak. És a verselemzések mindig is dühítettek. Egy rég elhunyt költő szavai mögött honnan tudják a tisztelt tanárok, hogy mi állhat?
És ha ők nem gondolják jól?
Én valahogy mindig kilógtam a sorból és mást éreztem és gondoltam a versszakok mögé, mint ők.
Lehet, hogy nincs igaza a gyermeknek ilyenkor, de hagyják, hagy fejthesse ki ő a nézőpontját, a saját szavaival. 

Most pedig jöjjenek az idézetek, amitől remélem, kedvet kap mindenki elolvasni a könyvet. Az is, akinek gyereke van és a szép szavak hatására az is, akinek nincs.



"A gyerekek másképpen olvasnak, mint mi, felnőttek. Számukra a betűkben felidézett világ – ha más módon is – éppen úgy valóság, mint a kézzelfogható dolgok világa. „A gyerekek a szívükkel olvasnak”

"Ha a könyvekből valamilyen varázslat folytán nyomtalanul eltűnnének azok a szavak, mondatok és fejezetek, amelyeket valóban szívvel-lélekkel olvastak – az ifjúsági könyvek lapjai üresek és hófehérek lennének, mintha csak most kerültek volna ki a papírgyárból.."


"A magyar nyelv legszebb ízeit a magyar kisfiú ízlelheti. A hangok zenéje, hangulata, színe, a szavak jelentés-holdudvara, a mondatfűzés ékes gyöngysora mind, mind az anyanyelven idéződik fel a beszédet tanuló kisgyerekek számára."



 " A könyv, a költészet, az irodalom fegyvereket, szerszámokat ad nekik. Legyenek felkészülve a megismerés izgalmas kalandjaira."

"A mese éppen olyan, mint ugye, van az a kis facsemete. Fejlődik, az ember megnyesi, oltja, pucolja, lesz ága, levele, gyümölcse."

"Verset azért olvas, mert születése óta élete részévé vált a ritmusos beszéd, mert óvodás korában élvezte a versmondás gyönyörűségét, a szavak zeneiségét, az egész lényén áthullámzómozgást."

A könyvet köszönöm a http://bookandwalk.hu oldalnak, hogy rendelkezésemre bocsájtotta!

94 oldal
saját, recenzió
Minerva kiadó, bookandwalk.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék