Ez tipikusan az a könyv, amire egy anya felkapja a fejét, köztük én is.
Hiszen a legnagyobb félelmét írja meg benne az írónő!
Így hangzik a fülszöveg eleje: Létezik
rosszabb rémálom egy szülő számára, mint a gyermeke elrablása?
Dóra élete teljes és boldog volt. Szerető család vette
körül, karrierje felfelé ívelt, minden tökéletes volt, amíg el nem rabolták kétéves
kisfiát a játszótérről. Minden kártyavárként dől össze benne és
körülötte.
Amennyire féltem a könyvtől, annyira vártam is! Judit
valamennyi könyve megfordult a kezemben már, egy kivételével, így nem volt
kérdéses, hogy elolvasom ezt is. De az anyai szív érzékeny és nem szeret a
félelmeiről olvasni az ember lánya. Voltak fenntartásaim. Szerencsére a történet jó, az írónő
nagyszerűen szövi a szálakat, így a kezdeti félelmem gyorsan tovaszállt. A
könyvet még vonzóbbá tette, hogy Judit első ilyen jellegű regénye. Az eddigiek
romantikus vonulaton mozogtak inkább, bár ebben a kötetben is megjelenik a
romantika, a lélektan, de egy izgalmas krimi szállal párosítva.
Összetettebb, komplexebb. Zseniális, mert mindkettő ki
van dolgozva eléggé. A legtöbb könyvben vagy az egyik, vagy a másik szál erős,
nem mindkettő. Itt elégedett vagyok az arányokkal. Jól fel van építve.
A főszereplő egy erős, gondolkodó, érzelmekkel teli,
ízig-vérig nő. Újságíró, ami meglehetősen izgalmas munka és bepillantást
nyerhettem ezáltal az oknyomozás hátterébe is kicsit. Ezt nagyon élveztem.
Ő egy olyan nő, aki ember tudott maradni egy hatalmas
tragédia után is. Esendő, hibákkal teli. De ki hibáztatja érte?
Elgondolkodtatott, hogy egy hasonló kaliberű történés után én hogyan éreznék,
hogy cselekednék? Tudnám éltetni a reményt? Tudnám az ép eszemet megőrizni?
Aligha. Tisztelem érte Dórát, a főszereplőt.
Ahogy halad a regény, az önsajnálatot felváltja a
kíváncsiság, a hajtás, a fia utáni vágy. Szépen alakul a karaktere. Bábból
kibújik a pillangó.
Érződik, hogy szereti a munkáját, szeretné a világot
jobbá tenni, hogy nagy dolgokra hivatott. Csak visszahúzza az a tény, hogy nő,
hogy kötelezettségei vannak, elvárások felé, családja van, kételyei vannak,
amit a külvilág csak felerősít. Visszahúzza a tény, hogy nem tudja kizárni a
férfiakat, a romantikát, a múltat, az érzelmeit. Mennyivel könnyebb lenne ezek
nélkül…
Ha elolvasod a könyvet, gondold végig, hogyha Dóra
férfi lenne ezzel a munkával, mennyivel könnyebb lenne?! Fényévekkel!
Az írónő feszegeti a társadalmi elvárások, a
karrier-család témakört rendesen könyvével.
A férfi szereplők is izgalmasak, bár meglehetősen
rejtélyesek. Bevallom, nehezen választanék Dóra mellé párt belőlük. Mindkettő
illik hozzá, építi a személyiségét. De mégis, talán egyik sem az igazi, az volt
az érzésem.
Rengeteg érzelem fellelhető a könyvben. Túl is
csordultam némileg. A végén legszívesebben leültem volna jól kibőgni magam. Az
ilyen könyvek megtanítanak értékelni az életem, amim van, a családom, a rendes
életem és elfeledteti velem, hogy egy izgalmas kalandra vágyom. Elég olvasni is
a kalandot, nem megélni! Értékelem az egyszerűségem, az egyszerű kis életem.
A krimi része kellően izgalmas, lendületes. Érthetőek az összefüggések, követhető a mit-honnan-hová-miért...
Jó nyomozópárost is kapunk ráadásként. Benne vagyunk a sűrűjében mi magunk is. Ami furcsa volt számomra, hogy nem Dóra szerepébe beleélve magam olvastam a könyvet, hanem külsősként néztem a szereplőket. Az előbbit jobban szoktam szeretni, most mégis bejött ez a mód!
A végkifejlet nagyban meglepett. Hatalmas csavar van benne. Elég gyors lezárást kapott, ami akár értékelhető is lenne, hiszen majdnem befejezett a történet. Önállóan is értékelhető könyv. De izgat a következő rész, a miértek legfőképpen. Várom a folytatást, ami már előjegyezhető. Ha ma itt lenne, az is késő lenne…
És egy meglepetés a számotokra!
Judittal készítettem egy interjút a könyvével kapcsolatban. Hamarosan hozom is...
Addig is vegyétek, vigyétek, olvassátok, élvezzétek, döbbenjetek le, érezzétek, izguljatok rajta, mint én.
A könyvet köszönöm az írónőnek és az Álomgyár kiadónak!
Az Elveszve itt megvásárolható.
Előjegyezhető már a második rész is, itt:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése