2017. augusztus 29., kedd

Kékesi Dóra A ​holnap érintése





Egy eltitkolt szerelem története 1956-ból a könyv alcíme, ami találó és mindent elmond tartalmilag, fülszöveg hiányában. Utóbbi nem is hiányzik annyira.
Borítóval dicsekedni nem tudok még, mert egy nagyon első kézből való történet. Nagyjából vannak elképzeléseim, én mit tennék a borítóra, milyen színek dominálnának...
Kíváncsi leszek, végül milyen lesz és mennyire áll közel az én elképzelésemhez.

Azon szerencsések egyike vagyok, akik elsőnek olvashatták a még meg sem jelent könyv előzetesét. 
Kicsit féltem a felelősségtől. Hiszen majdnem elsőként elolvasni és írni is róla, vinni a hírét, másoknak kedvet adni hozzá és az írónő jövőjét megalapozni vagy épp lehúzni kezdő munkásságát, nem kicsi feladat.
Az 56-os események említésétől, a túlzott romantikától és Dóra egyelőre még ismeretlenül csengő nevétől szintén tartottam. 
De nem váltotta be félelemeim. 
Lassan haladtam vele, mert a szívemig hatolt a könyv. Meggyőzött. 
Szépen megmunkált történet.
Az elején nehezen indul be, majd robban, a szerelem, a szabadságharc és a puskagolyók is.
A romantika szépen adagolva, lassacskán veszi át a helyet az elbeszéléstől, a megismeréstől és a karakterépítéstől. Így nem túl sok egyszerre, hagy időt a megszokáshoz. Nem csömörlöttem meg. Pedig mostanában nem vagyok valami nagy romantika rajongó. 
Szerettem, hogy nem tini szereplők álcsetepatéiról van szó, nem szerelmi sokszög és sértődöttség lapul a dramaturgia mögött, hanem élő, hihető konfliktus. Szerettem, hogy a régmúltba enged betekintést, akkor hogyan éltek, mik voltak a szokások.
A történelmi részt külön kiemelném ezért. 
Drámai, durva, de szükséges volt, hogy megérthessük, átérezzük a félelmet, fájdalmat, a keresés idegességét, a szerelem felépülését és a befejezést. Úgy érzem, nagyon jól sikerült írónőnknek átadni az akkori állapotokat.
Ami nekem kevés volt, az egyedül a kerettörténet. 
Túl gyorsan le lett rendezve. Egy kicsit több szót érdemelt volna. Tudjuk, mi lett a vége. de mégis kicsit kevésnek éreztem.
A szereplők hús-vér emberek, nem klisé halmazok. Esendők, hibázók, szeretők, gyűlölködők, mindezen tulajdonságaikkal szerethetők...
Dóra, az írónő stílusa gördülékeny, könnyen emészthető, stílusos. Érzékletesen ír halmozott szóvirágok nélkül. Bele érzünk és sejtet, de mégis kerek egész. A leírások egyszerűek, ám nem kevesek. A párbeszédek frappánsak, gördülékenyek.
A történelem és romantika megfelelő elegye, némi fűszerrel, az izgalommal, érzésekkel tele.
Jó szívvel ajánlom mindenkinek e kötetet. Vegyétek és vigyétek.

Szerelem, izgalom, nagyszerű karakterek az 1956-os forradalom idején, régmúltba ágyazva, lenyűgözően megírva.

Köszönöm Dórának a lehetőséget és persze a kiadójának is. Ezúton üzenem, hogy nagyon jól kidolgozott első könyv. Várom a további köteteket a tollából, vevő leszek mindre!



A könyvet köszönöm az Álomgyár kiadónak!

Álomgyár kiadó
316 oldal
recenzió

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék