Julie Kagawa The Iron King – Vaskirály

Ötöltem- hatoltam, húztam-halasztottam, de nem kerülhetem el, hogy írjak a könyvről. 

Már éppen ideje, mert a blogot ellepik a "töltelék"postok, pedig olvastam is ám.

Elég különös, hogy a könyv meddig üldözött.

Megjelenésekor a Könyvhétre (azt hiszem),vagy Lámpagyújtásra esetleg (de ki emlékszik már) húgom elment, hogy szerezzen nekem egy példányt, de sajnos pár perccel lemaradt és nem tudta megvárni a következő adag érkezését 2 óra múlva.

Így sajna nem került a kezembe akkor, bármennyire is szerettem volna. 

Több alkalmas könyvesbolti nézegetés után is otthagytam, majd végül mikor meg akartam venni, pont elfogyott.

Legeslegvégül utazókönyvként került a kezembe, amit bánok, mert elolvastam, de sajnos nincs saját példányom.

Pedig egy igazán gyönyörűséges borítót kapott, ami már eleve a polcomra kívánkozik, annak ellenére, hogy nehezen fogadtam be a történetet.

Valahogy fura volt az eleje. Tudom ez nem egy blogger megfogalmazásához illik, de nem találok rá szavakat, hogy miért emésztettem nehezen.

A világfelépítés érdekes és csavaros. Tetszett, ezzel nem is volt bajom.

De a „való világ és a természetfölötti között elhúzódó mezsgye olyan parányi volt. Nehezen fogtam fel, hogy egyszer itt vannak, majd ott és nem rázza meg különösebben főszereplőnket, Megant az éles váltás, gyorsan alkalmazkodik mindenhez, pedig elég nyafka és mástól várja a megmentést folyton.

Egy normális életből, egy iskolás lányka hirtelen tündérek és mindenféle lények társaságába találja magát és meg sem ijed?  Hamar túlteszi magát a váltáson, pedig legjobb barátja is nagyot változik. Kicsit olyan hihetetlen a reagálása.

Nem mondom, hogy egyszerű neki. Én sem biztos, hogy megállnám a helyem, de ő nagyon lassan nő fel a feladathoz és fejlődik. Igaz alkalmazkodó mindig és mindenhol.

A végére kezdtem megkedvelni, de csak kezdtem. Van még mit behoznia a következő részekben, hogy valóban szurkoljak neki.

Más szereplők sem kerültek közel a szívemhez. Talán a macskán kívül, Kacoron, akinek a humorát és iróniáját bírtam egyedül.

A két szívrabló pasas( Puck és Ash) még talány számomra. Nem tudok egyértelműen választani közöttük. Kell még némi olvasás róluk…

De azt hiszem szeretni, fogom mindkettőjüket, csak állást nem foglalok még.

A sötét és a fénybirodalom leírása nagyon tetszett, talán az egyik legjobb része a könyvnek. Érzékletes és egyedi.

Masina, a gonosz világa félelmetes és tetszett, hogy a mai gépezetek, mechanikus dolgokkal hozta összefüggésbe az új világot és lényeket az író. Így szintén egy egyedi, érdekes részt kaptunk az alaptörténethez.

Ez az, ami megmenti a könyvet az unalmas kliséktől, ismétlésektől. Nem könnyű tündéres könyvet írni, pláne nem jó tündéres könyvet. Mert ezerszer megírták már.

De itt sikerült egy kicsit mást, egy kis csavart és többet hozzáadni az alap történethez. Ezért is ajánlanám a könyvet azoknak is, akik kinőttek a tündéres korszakukból (jelentem én még nem).

Mindig történik valami izgalmas, mindig új lények és szereplők érkeznek és kapkodhatod a fejed, ha nem akarsz lemaradni. Ez üdítő, a lassan csordogáló, sokszor dagályos tini könyvekhez képest.

Volt, hogy izgultam, mi fog történni vagy éppen berezeltem én is. Viszont egyes szereplőket, lényeket nem tudtam komolyan venni, pedig az író annak szánta őket.

De igazi kaland a könyv olvasása. Hullámzik rendesen. Néhol untam és néhol fogytak a lapok, mert azonnal tudni akartam, mi fog történni.

Mit is hagytam ki?

Történet pipa, szereplők pipa, világfelépítés pipa.

Már megvan. A hangulat és az elmaradhatatlan nyelvezet.

Szerintem mindkettő több, mint rendben van.

A hangulata sejtelmes és sötét. Ijesztő kilátásokkal. 

A nyelvezete is tetszett. Nem alapmondatos, hanem szépen felépített párbeszédek, szép tájleírások, érdekes szereplő bemutatások tarkítják. A humor is fontos szerepet kap, iróniával fűszerezve. 

Ja és majdnem elfelejtettem az érzelmeket, romantikát.

Van benne mindkettő, de nem erre hegyezte ki Julie a könyv fő vonalát.

Elviselhető szinten van a sírás-rívás is.

És nem túl nyálas, erőltetett a szerelmi szál (háromszög talán).

A két férfi nem a megszokott partnernek választható karakter.

Így kíváncsi vagyok ki lesz a tényleges befutó. És még mindig nem vagyok hajlandó választani közöttük.

Némi tanítási vágy is van a történetben. Pár tündérmeséből átvett részletek újragondolása, némi kötelező olvasmány (Szentivánéji álom) kicsi csavarral és a gonosz jövő is meg van jelenítve némileg. És a háttérből, alamuszin bekúszik a fiatalság köztudatába. Hátha kedvet kapnak a könyvek elolvasásához vagy akár kicsit járni a természetben, a megszokott számítógép pötyögtetés helyett(mondom én, aki szintén azt teszem jelenleg!).

Járjunk nyitott szemmel, talán még a  tündérmesék is életre kelnek!

Ja és a bonyodalom megoldása kicsit egyszerűre lett véve. Kicsit nagyobb dobásra számítottam volna a végére. bár az még messze van, számos rész áll még majd rendelkezésünkre.

A történetről:

Meghan Chase-re titkokkal teli sors vár – olyan, amit még kigondolni sem tudott volna.Valami furcsa mindig volt Meghan életében; már hatéves kora óta, amikor édesapja eltűnt a szeme elől. Az iskolában sem tudott teljesen beilleszkedni… és otthon sem. 

Amikor egy gyanús idegen kezdi távolról figyelni, és tréfakedvelő legjobb barátja egyszeriben a védelmezőjévé válik, Meghan érzi, hogy minden meg fog változni, amit csak ismer.
De a valóságot álmában sem tudta volna elképzelni – hogy ő egy mesebeli Tündérkirály lánya, és egyben tehetetlen báb egy öldöklő háborúban. De idővel kiderül, mire hajlandó azért, hogy megmentsen valakit, akit szeret, vagy hogy útját állja egy rejtelmes gonosznak, akivel egyetlen tündér sem mer szembenézni… és hogy megtalálja-e a szerelmet egy ifjú herceggel, aki szívesebben látná őt holtan, semhogy közel engedje jeges szívéhez.

1. a történet: 5/4.5
2. a létrehozott világ: 5/4.5
3.  helyszín: 5/5
4. szereplők, karakterek megformázása, hitelességük: 5/4
5. kedvenc szereplő: Kacor
6. akit a legjobban utáltam: Masina és Vaskirály
7. érzelmek, érzések,romantika: 5/3.5
8.  erotika: -
9. dráma, drámaiság: -
10. a könyv hangulata: 5 /4
11. legjobb jelenet: Masina udvarában a "hódok" és Megan jelenetei
12. legrosszabb jelenet : 
13. a történet párbeszédei, tájleírás, metaforák, nyelvezete : 5/4
14. misztikum: 5/4.5
15.  humor:5/4
16.  kedvenc idézet : 

"A halandók tökéletességre fejlesztették azt a művészetet, hogy aminek a jelenlétére nem számítanak, azt nem is látják."

17. kiknek ajánlom, melyik korosztály és nem könyve: meséket kedvelőknek, akik szeretik kicsit durvábban

18.  fülszöveg: 5/5
19. a borító: 5/5
20. összességében: 5/4.5

utazókönyv

Könyvmolyképző

372 oldal

Fordította: Borbás Mária