2013. június 15., szombat

Egy kis omnibusz








Szennycímlap blogon egy érdekes, új kezdeményezést találtam.
http://szennycimlap.blogspot.hu/2013/05/pattanj-fel-az-omnibuszra.html







Szóval omnibusz. És az mi? Vagy, hogy jön a bloghoz?
Részlet a blogról:
"A Molyon már felmerült, hogy jó lenne közelebb hozni egymáshoz a könyves bloggereket - nemcsak a barátságokra, közös kávézásokra, találkozásokra gondolok (amelyeket irigykedve figyelhetnek az újoncok), hanem az írásra is. Sokszor felmerült már bennem egy-egy téma, és nagyon érdekelne, hogy mások hogyan gondolkoznak erről. 

Úgyhogy ezennel meghirdetem a Könyvesblogger Omnibuszt! Vagyis egy olyan "körjáratot", ahol a bloggerek egy-egy témát járnak körbe, mindenki a maga módján. Az omnibusz vezetője (szeretném ugyanis átadni a stafétát másoknak is) találja ki a témát és ő gyűjti be a linkeket is, és egy szép posztban mindezt az olvasók elé tárja."

Az első ilyen kérdés közel áll hozzám, mert foglalkoztat a kötelező olvasmányos dolog.
Íme, így szól:

Hogyan reformálnád meg a kötelező olvasmányok rendszerét? 

Stréber voltam, így  mindig elolvastam a kötelezőeket, nagyrészt tetszettek is.
Így lett kedvenc olvasmányom Gárdonyi Egri csillagok című könyve.
De valahogy a fiatalság körében inkább elrettentő ez a szó, hogy kötelező olvasmány.
Kevesen is olvasnak és az egyre ritkábban olvasó gyerekek is a szépirodalmi műfajt kerülik.
Ez rendjén is van, de a látókörüket tágítandó, kell ilyen műfaj is az olvasmánylistájukba.
Sajnos a kötelező olvasmányok nagyrészt elavultak már. nem értik a fiatalok miről szólnak. Nem ismerős nekik az az élethelyzet, sokszor a nyelvezetével is bajuk van, nem tudják, miről szól, mert nem értik.
Ilyenkor van az, hogy a sarokba vágják és egy rövidített változatot nyálaznak át vagy valakiről lemásolják az olvasónaplót.
Ekkor már el sem érte a lényegét a kötelező olvasmány.
Meg kellene szerettetni az olvasást, érdekes dolgokat ismerhetnek meg általa, új írókat fedezhetnek fel.
A másik, amivel bajom van, az az, hogy nem megfelelő életkorban vannak az egyes olvasmányok szerintem és nemnek nem megfelelően. Nagy rész főleg fiús könyvek vannak terítéken a kötelezőeknél, ami egy lányt nem érdekel túlságosan (jó, én kivétel voltam).
Aztán sokszor meg sem beszélik az adott könyvet. 
Olvasd el és írj róla. Ennyi.
Akkor minek egyáltalán elolvasni? 
Meg kellene beszélniük, hogy mit nem értenek, mit gondolnak a könyvről, mit váltott ki belőlük a történet, kit szerettek és kit nem. Ekkor kiderülne az is, hogy ki olvasta. 
Nem tudom, hogy a legtöbb iskolában hogy van, de én nem tapasztaltam, hogy erre időt szakítottak volna. Így hogy szeresse meg a gyerek az olvasást? Sehogy.
Olyan, mint egy dolgozat, és kötelező.

Amit én megreformálnák, az az, hogy ne terheljük le a gyereket.
Lenne egy szabadon választott olvasható könyv és egy másik, amit nemnek és kornak megfelelően egy listából választana ki az osztály, amit ősszel meg is beszélnének. A szabadon választottat utána be kellene mutatni röviden az osztálynak és így ajánlani nekik, hátha kedvet kapnának az elolvasásához.

Nem azt mondom, hogy a régi könyvek rosszak, sőt.
De egy kis frissítés nem lenne rossz. Manapság annyi jó író van. akár kortárs vagy régebbi.

Jelenlegi kötelezők:
Alan Alexander Milne: Micimack
Anne Frank: Anne Frank naplója
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
Aleszandre Szergejevics Puskin: Anyagi
Anton Pavlovics Csehov: Sirály
Charles Dickens: Twist Olivér, Copperfield Dávid 
Charlotte Brontë: Jane Eyre
Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya, vagyis a dámák diadala a fársángon 
Csehov: A vadkacsa és a sirály
David Herbert Lawrence: Lady Chatterley szeretője 
Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
Erich Kästner: Két Lotti, Lassie hazatér, Emil és a detektívek
E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép 
Fehér Klára: Bezzeg az én időmben 
Fekete István: Tüskevár, Vuk
Felix Salten: Bambi
Franz Kafka: Az átváltozás 
Frances Hodgson Burnett: A padlásszoba kis hercegnője
Gabriel García Márquez: Száz év magány 
Gárdonyi Géza: Egri csillagok, a láthatatlan ember, Ida regénye, Isten rabja, Te Berkenye
Goethe: Faust
George Orwell: 1984 
Gustave Flaubert: Bovaryné
Harriet Beecher Stowe: Tamás bátya kunyhója
Homérosz:Iliász,Odüsszeia                                                                                           HenrikIbsen:Vadkacsa                                                                                                                   Jókai Mór: Aranyember, Kőszívű ember fiai, Sárga rózsa
John Steinbeck: Egerek és emberek
Joy Adamson: Elza és kölykei 
Jules Verne: Kétévi vakáció
Kaffka Margit: Színek és évek 
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem
Katona József: Bánk Bán
Kosztolányi Dezső: Édes Anna
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek
Mark Twain: Huckleberry Finn kalandjai
Michael Ende: A Végtelen Történet 
Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk
Mikszáth Kálmán:Szent Péter esernyője, Tót atyafiak, a jó palócok, A beszélő köntös, A Noszty    fiú esete Tóth Marival,  Beszterce ostroma 
Móra Ferenc: Kincskereső kis ködmön, Ének a búzamezőkről, Rab ember fiai 
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig, Árvácska, Rokonok
Madách Imre: Az ember tragédiája
Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita 
Mihail Solohov: Emberi sors
Moliére: Tartuffe, Fösvény
Nathaniel Hawthorne: A skarlát betű 
Ottlik Géza: Iskola a határon 
Örkény István: Tóték / Macskajáték 
Petőfi Sándor: Az apostol 
Rudyard Kipling: A dzsungel könyve
Szophoklész: Antigoné
Stendhal: Vörös és fekete
Szabó Magda: Abigél, Az ajtó, Katalin utca, Régimódi történet 
Tamás Áron: Ábel a rengetegben
T.Mann: Mario és a varázsló
Toni Morrison: Nagyonkék 
Tatay Sándor: Kinizsi Pál 
Umberto Eco: A rózsa neve
William Shakespeare: Romeo és Júlia Hamlet, Szentivánéji álom
Voltaire: Candide
Vörösmarty: Csongor és Tünde
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék