2018. szeptember 21., péntek

Szélesi Sándor: Kincsem




Szeretem az igencsak régmúltról szóló könyveket, amik majdnem hogy ódon illatúak. Mivel ennek a kötetnek magyar vonatkozása van, itt játszódik és a magyar életérzést adja vissza, biztos voltam benne, hogy nekem ezt olvasnom kell. Mikor már majdnem teljesen elfelejtettem az olvasás eme vágyának tárgyát, szembe jött velem a könyvtárban. Naná, hogy jött velem haza azonmód, hiába a kismillió olvasatlan saját könyv. És nem bántam meg.

Van olyan, aki nem hallott még Kincsem nevű csodalóról? 
Szerintem kevesen. Lánykáim imádják a lovakat, lovas dolgokat, filmeket, így persze hozzám is eljutott a híre. A film megnézésével még adós vagyok magamnak, de mindenképpen sort kerítek arra is. Azt hiszem, végül ez nem lányok filmje lesz. Talán majd pár év múlva. Az én filmem lesz.


Kincsemről szól a történet, de mégsem. Talán vele foglalkozunk legkevesebbet. Persze az ő gondolatait nehéz lett volna felidézni, így az életéből, a versenyei izgalmából kapunk egy keveset, de még inkább a körülötte élőkből.
Tetszett a könyv hangulata, az írásmód, a stílusa, a szereplők. 
Azért némileg hibádzott is a könyv részemről. Látszik, hogy férfi írta, mert megírta, leírta, csak éppen az érzelmekbe, a szereplők gondolatvilágába nem engedett be. Ezt kicsit hiányoltam. Nagyon jól felépített karakterek vannak pedig benne, akiket könnyen megszerethetnénk, de nekem hiányzott a mélyebb világukba a bepillantás. Azt hiszem ez nem a könyv hibája. Talán én vártam túl sokat tőle. Egy könnyed olvasmány, nem várhatok pszichológiai mélységeket tőle. Csak így Ernő, a főhős nem teljesen volt pozitív számomra. Néha úgy meg tudtam volna rázni. Esendő ember, ez igaz. Hús-vér karakter ettől. 
Karolina, a hősnőnk pedig kicsit többet érdemelt volna Ernőtől és az írótól is. Nagyon megszerettem, de sajnáltam ugyanakkor.

A kötet jól hozza a kor jellegzetességeit, gondolkodásmódját, a világot, amibe játszódik. 
Drukkolunk, izgulunk mi is Kincsemnek és lovasának, gazdájának.
Egy nagyszerű szerelmi história történelmi köntösbe bújtatva, kellemesen, szellemesen.
Szerettem a beszélgetéseket, a leíró részeket. 
Az író stílusa közel áll hozzám, több könyvét is listára fogom tenni.

Összességében a könyv egy remek történet, egy szépséges borító, egy szép szerelmi dráma, egy hős ló, korrajz, nagyszerű leíró részek egyvelege. 




Örülök, hogy a sok kutyás, macskás történet után egy ló is könyvet kapott. Méghozzá milyen ló! Legyünk büszkék rá!

Egy kis Wikipédia a lóról:
Kincsem
Kincsem, „a legyőzhetetlen csodakanca”(Emil Adam festménye, 1878)
Kincsem, „a legyőzhetetlen csodakanca”
(Emil Adam festménye, 1878)

Született1874március 17.
Tápiószentmárton
Elpusztult1887március 17. (13 évesen)
Kisbér
Fajtájaangol telivér
Nemekanca
Színsötétsárga
TenyésztőBlaskovich Ernő
TulajdonosBlaskovich Ernő
Istállókisbéri ménes
IdomárHesp Róbert
Győzelmei54/54
Származás
Apa
Cambuscan
Newminster
The Arrow
Anya
Waternymph
Cotswold
The Mermaid


Kincsem (Tápiószentmárton1874március 17. – Kisbér1887március 17.) többszörös díjnyertes, Magyarországon tenyésztett, angol telivér szülőktől származó versenyló, a magyar lósport és lótenyésztés büszkesége. Magyarországon „a legyőzhetetlen csodakanca” névvel, Európa többi részén pedig a „Hungarian miracle” és a „Hungarian wonder” (vagyis magyar csoda) titulusokkal illették.

Kincsem Blaskovich Ernő tápiószentmártoni lótenyésztő birtokán született, Waternymph nevű, angol telivér fajtájú anyját Kisbéren fedeztették, ahol az apamén az 1872-ben 5500 fontért Angliában megvásárolt[7] Cambuscan volt. A sportsikerei révén később világhírűvé vált magyar versenyló Magyarországon kívül Európa több országábanAusztriábanAngliábanFranciaországbanCsehországban és Németországban, 13 versenypályán, 54 alkalommal állt rajthoz és 54 győzelmet aratott. Győzelmeinek értékét emeli, hogy kancaként verte meg a méneket, ami a lóversenyeken kivételesnek számít.




Fülszöveg:
A ​csodakanca igaz története!
Egy furcsa szerelem és egy legyőzhetetlen ló…
A sors vagy talán maga a végzet rendezte úgy, hogy 1874 tavaszán egy tápiószentmártoni istállóban, Blaskovich Ernő birtokán megszülethetett egy sárga csikó. Ez a csikó annyira darabos mozgásúnak tűnt, hogy amikor a következő tavaszon vevők érkeztek a birtokra, a többi egyéves lovat elvitték magukkal, ezt az egyet azonban ott hagyták.
Mindeközben – ismét csak a sors különleges játékossága folytán – Blaskovich Ernő megpillantott egy kék szemű leányt a Nemzeti színpadán, és lehetetlen dolog történt: a nyugodt életet élő, dolgos természetű és kiszámítható férfi szerelmes lett. A több mint húsz év korkülönbség még talán legyőzhető lett volna, de a leány – Szabó Karolina – egy fejjel magasabb volt Ernőnél, ez pedig különös helyzeteket eredményezett a korabeli társasági eseményeken.
Nem könnyű szeretni és nem könnyű Európában lovat futtatni sem. Blaskovich Ernőnek mindkét ok miatt lettek ellenségei. Akadtak, akik úgy gondolták, ha a boldogságot elveszik a férfitól, talán a lovát is le tudják győzni. Kincsem egy vidéki nemes úr és egy ibolyaszemű leány tényeken alapuló, igaz története olvasható e regény lapjain. Egy különleges szerelem és egy legyőzhetetlen ló históriája egy szebb világból.


470 oldal
Könyvmolyképző kiadó

2018. szeptember 20., csütörtök

Nyert(esek)

Van egy kis betegem itthon, így ő vállalta a sorsoló szereplét. Íme:




Szóval a Móra kiadó jóvoltából a Pink könyvek tulajdonosai:






Heni, Ági, Zelenák Noémi és Szűcs-Fazekas Beáta kérlek vegyétek föl velem  a kapcsolatot, ahol meg tudjátok adni a címeteket, pontos neveteket és megy is a kiadótól hozzátok a kívánt kötet!
judyadry@gmail.com email címre írjatok nekem.
Köszönöm szépen.

Hamarosan újabb nyereményjáték érkezik, nézzétek az oldalt rendszeresen!

2018. szeptember 9., vasárnap

Csabai Márk: Magányos Farkas




Ez a könyv megint egy igazi nagyágyú lett. Olyan jó értelemben vett pasi könyv, amit a magamfajta női olvasó is élvez, olvas, hátha megfejti a pasi lélek titkait. 
Vagy mégsem? Hát közelebb nem kerültem a férfiak gondolatmenetéhez, csak még jobban belehomályosodtam a dolgokba...
De legalább tettem mindezt úgy, hogy közben jót szórakoztam.

Veszélyes könyv, mert már a cím is "hazudik". 
Még hogy magányos farkas? Egy jó kis kollektíva inkább. 
Hazatérés az alvilágból? Még mit nem! Inkább hogyan ásd bele magad a lehető legjobban az alvilágba, ahonnan kiút nincs
Romantikus lesz? Nagyon nem. 
Inkább krimi? Annak sem mondanám kifejezetten. Afféle irónia könyvbe bújtatva. Magyar társadalom és mentalitás bemutató szavakba szedve, jól megírva, kriminek álcázva. Napi humorbonbon, papír alapon.
Sziporkázik. Rendkívül jól szórakoztam a lapok forgatása közben. Utoljára a nagy elődök, Rejtő és Fable könyveknél éreztem ezt. Totális meglepettség. Tudtam, hogy Márk író mivolta garancia arra, hogy unatkozni nem fogok és a kukában sem landol az iromány, de nem gondoltam, hogy ennyire be fog jönni.
Teljességgel lekötött, kikapcsolt, megnevettetett és még szókincset is építettem...Nem is akár milyet. Villogni nem fogok gyerekfülek előtt vele, az biztos, de el nem adnak gengszter körökben.
Cecil(Szegénynek a könyv végére sem tudtam a nevét megszokni. Elnézést a Cecilektől, de roppantul férfiatlan neve van) egy vagány, mindig rossz helyen, ráadásul rossz időpontban lévő pasi, akinek a legjobb barátai olyanok, hogy ellenség már nem is kell neki. De ezek a "jó" barátok mindig tettre készek, ha el kell szaladni. Bunyóban is szívesen helyt állnak, szigorúan az utolsó sorból.
Szerencsére főhősünk mindig feltalálja magát, bármikor bunyó kész és szájkaratéban is nagyon ott van. Szívesen lefolytatnék vele pár szópárbajt, de csakis szó párbajt. A többitől elhatárolódom. Nem az én súlycsoportom eme férfi egyed.

Egy hátrányát találtam a könyvnek. A főszereplőt valahogy nem tudtam hogyan elképzelni. Olyan "sötét ló" lett. Bárhogy nézhet ki, bármilyen lehet, bárkivel behelyettesíthető. 
szóval Cecil karakterének külső bemutatásánál nagyon elbambultam, azt hiszem vagy nem jött át a lapokon, csak a személyisége.

Fordulatokban gazdag, meglepő történet, aminél nincs perced unatkozni, elméleteket gyártani, kiszámítani a következő lépést. Csak átélni, olvasni és haladni, haladni...
Itt ne számíts a megszokott tartalmakra. Márk felültet a hintára és nem enged a végéig!
És kiknek ajánlanám a kötetet? Kiknek nem!
Szófukar, sótlan olvasóknak nem igazán, mert a végén még humor csepereg az ereikbe. Mindenki másnak a kezébe való olvasmány. Ha bírod a humort, a stílust, a krimit, akkor ez a te könyved.

A könyvet köszönöm az Álomgyár kiadónak és Márknak!

Fülszöveg: 
Egy ​igazi férfi életében a legnagyobb kincs a család és a szeretett nő.
De mi van, ha egyik sincs?
Cecil, a sokat látott gengszter úgy dönt, leszámol múltjával, és új életet kezd álmai nőjével. Cecil tervez, Isten pedig végez és egyszer s mindenkorra keresztülhúzza a számításait. A múltja nem engedi és a sors súlyos kötelezettségeket és feladatot ró rá. Egy baráti és egy becsületbeli ügy után megkapja utolsó melóját, amit ha sikerrel teljesít, új életet kezdhet. Cecil és cinkosai valósággal sodródnak a pörgős kalandsorozattal.
Vajon az utolsónak ígérkező meló meghozza a várva várt változást?
Az élet kegyetlen, ahol tudja, megszorongatja hősünket, aki mindezen megpróbáltatások ellenére is kitart vágyai mellett, hogy normális életet élhessen, álmai nőjével az oldalán.
Álomgyár kiadó
368 oldal
Recenzió

2018. augusztus 28., kedd

Itt van az ősz, ami pont jó alkalom egy játékhoz!




Itt van az ősz rohamléptekben, de ne csüggedjetek. 
Vége a nyári nyugis napoknak, a vidám napsütéses olvasásoknak, a nyaralásoknak, a vízparti ejtőzéseknek. De olvasni ősszel is hangulatos egy padon, az őszi, sárguló falevelek alatt vagy bekuckózva egy finom teával a kedvenc fotelodba egy finom, meleg plédben. Már csak egy jó olvasmány kell és mehet a menet... 
Most a Mórás PINK könyvek jóvoltából a könyvet is megnyerhetitek hozzá, illetve könyveket! 

Nem kell hozzá mást tennetek, csak megírni a bejegyzés alatt, mi volt a nyaratok legjobb olvasmánya és kiválasztani, melyik Pink könyvet olvasnátok el szívesen. 
Utána hátra is dőlhettek. Két hét múlva sorsolom a nevetek, ha szerencsések vagytok!

Ha nálam nem olvastátok a könyvek összefoglalóit, akkor ITT megtehetitek. 
Hajrá! Játékra fel!

2018. augusztus 26., vasárnap

Marceline Loridan-Ivens És ​te nem jöttél vissza





Rövid, ám annál tartalmasabb, velősebb, megrázóbb könyv. Nem pufogtat közhelyeket, nem próbál meg manipulálni, egyszerűen csak elmeséli a tényeket a maguk valójában. És épp ettől olyan megrázó, valós és brutális. Hiába olvastam tucatnyi ilyen témájú könyvet és hiába az írónője nem profi író, mégis megrázott a történet, talán pont az  egyszerűségével. Napokig emésztenem kellett az olvasottakat. Írni még most is nehezen megy róla. 
Vajon miért, kiért kényszerültek emberek kivetkőzni emberi mivoltukból és lettek az állatoknál is rosszabbak? 
Hogy néztek után tükörbe és hogyan számoltak el lelkiismeretükkel? 
De nem csak azok, akik csatlakoztak ehhez, hanem azok is, akik némán hallgattak és nem emeltek szót ez ellen. Hogy bírták?
Más embereket miért alacsonyítottak le tárgyakká, számokká emberségüktől megfosztva? 
Sokszor megfogalmazódik bennem, hogy élet-e az ilyen? Lenne-e elég kitartásom, élni akarásom, ha ilyen helyzetbe kerülnék? Hihetetlen, hogy egyszerű emberek túl tudták élni ezeket a borzalmakat ép ésszel. 

Egy titkos levélbe, egy életbe, érzelmekbe láthatunk bele. Olyan intim dolog, mintha valaki személyes naplóját olvashatnánk, magánügy. Ám most mégis bepillantást enged nekünk. 
Köszönöm. 
Talán az emlékezés, a leírás egyfajta terápia a szerzőnek is. Mi pedig megismerhetjük az akkori élet viszontagságait. Emlékezhetünk és szörnyülködhetünk, ráadásul hatalmas hálaimát rebeghetünk, hogy nem éltünk akkor és pont ott.
Köszönöm, hogy részese lehettem rövid ideig. 

Dráma, amit mindenkinek olvasnia kellene és tanulnia belőle, hogy újra ne forduljon elő hasonló sem!

A borítója nagyon jól ábrázolja a könyv belsőjét.

Köszönöm a könyvet a XXI. Század kiadó kiadónak!

Fülszöveg:
„Neked talán sikerül, mert fiatal vagy, én nem fogok visszatérni.”
Marceline Loridan-Ivens édesapjának szavai ezek, amelyeket 1944 tavaszán a franciaországi Drancyban mondott az akkor 16 éves lányának, mielőtt az auschwitzi, illetve a birkenaui haláltáborba deportálták volna őket.
A férfinak igaza lett, lányát pedig azóta is kísértik ezek a szavak. Soha nem tudta feldolgozni, ami történt, így most megírta, egyszerűen, szikár stílusban annak az embernek, akit a világon a legjobban szeretett: haláltáborban meggyilkolt édesapjának.
Loridan-Ivens gyönyörű vallomása az elmúlt évek egyik legnagyobb irodalmi sikere volt.

XXI. Század kiadó
128 oldal
Fordította: Tóth Tímea
recenzió

2018. július 16., hétfő

Donászi Franciska Kalandozásaim ​Budapesten




Bevallom, Budapest nem tartozik a kedvenc városaim közé. Sőt. Gyomorgörccsel megyek föl bármikor, mikor arra visz az utam. Valahogy mindig csak a rossz oldalát mutatja. Nem látom benne a szépségét. Biztos van, csak a sötét oldala, a tömeg, a rengeteg autó, a tömegközlekedés, a szagok, a morcos fejek elveszik a kilátást a jó elől. Így nagyon kíváncsi voltam, Franciska megtud-e győzni, olyan oldalát bemutatni a városnak, amit én nem ismerek még.

Igazán hangulatos Pesti körsétára vitt az írónő. Inkább kis személyes történetekre gondoljatok, amibe bele szövi a várost is. Nem turista bemutatóra. Érezni a sorokból, hogy szereti a várost. 
Már-már majdnem teljesen meggyőzött, hogy szeressem én is. Majd meglátjuk a következő fennlétünk során, mennyire sikerült leküzdenem az ellenérzésemet azért.
Nem mondom, hogy nem érződik rajta, hogy blogos bejegyzésekből született. Merthogy eredetileg blogra születtek a kis epizódok, amiből a könyv is lett. Nem olvastam, nem ismerem a könyv előéletét, de most már kíváncsi vagyok. 

Kicsit hiányzik a könyv kerete, a történet kezdete és vége. Mint egy mese elejét és pont a befejező részét, a csattanót kitépnék. 
De ez ne tántorítson el senkit. 

Az írónő lendületesen tárja elénk emlékei tárházát. Hangulatos, remek írások keletkeztek tollából.
Szerettem a finom humort, a stílust, ahogy megírta az egészet.

Fura kritikai megfogalmazás a társadalmunk felé, a Budapesti emberek felé. Sok a program leírás, mi tetszett neki, mi nem. Én erről csak álmodozom, hogy eljussak egy-egy színházi előadásra, kiállításra, fotókiállításra, így még a rosszul elsült dolgokért is csak irigykedni tudok.  
Máskor hétköznapi eseményekről ír nem hétköznapian, stílusosan, izgalmasan.
Viszont nem nevezném hétköznapinak az életét...
Izgalmas, színes, mozgalmas.
Köszönöm a tárlat- és Budapest vezetést, a hangulatot!


Fülszöveg: A ​Kalandozásaim Budapesten az első blogom szerkesztett, kibővített változata.
2009 nyarán költöztem Budapestre, ekkor kezdtem blogolni. Rajongva szerettem azt a várost, és azért akartam róla írni, hogy megmutassam, minden hibája ellenére mégis mennyire szerethető. Három évvel később pedig azért hagytam abba a bloglást, mert már nem tudtam róla többé semmi jót mondani. Rosszat meg nem akartam.
Ez a naplószerű összeállítás visszaad valamit a nagyvárosi életből és mesél azokról a helyekről, ahol szinte mindenki megfordul, aki Budapesten lakik. Ahogyan a blogot évekkel később újraolvastam, rájöttem, hogy egy olyan időszakot rögzítettem benne, ami ma már nem létezik. Akkoriban gyakori vendég voltam a nagy múzeumokban. Szinte minden hónapra jutott egy szenzációs kiállítás, ami miatt hajlandóak voltak az emberek sorban állni az utcán. Ma már nincs sehol semmi. Írok a Zöld Pardonban egy koncertről. Mára lerombolták a ZP-t is. Amikor Pestre érkeztem még újságíró voltam, aztán közben a pályát is el kellett hagynom.
A Kalandozásaim Budapesten megmutatja a várost egy idealista bölcsészlány szemén keresztül, aki kissé naivan, de nyitott szívvel és csupa jó szándékkal költözött Budapestre. És aki végül elmenekült onnan.
98 oldal
Magánkiadás

2018. június 28., csütörtök

Móra kiadó új sorozata


Eddig minden könyv kapott egy külön bejegyzést, de erről a sorozatról muszáj egyben megemlékeznem, annyira összetartoznak. A Móra kiadó gondolt egy merészet és fiataloknak(lányoknak elsősorban) készített egy egész sorozatot. Olyan könyvek, amik átmenetet képeznek a kisgyermek és ifjúsági könyvek között. Kevés hasonlót találni a piacon, így kifejezetten örültem neki. Nem én vagyok a célcsoport, de élveztem és legalább feltérképeztem és magaménak tudhatom akkorra, mikorra a lánykáim is ebbe a korba lépnek. Még van 6-8 évem, hála az égnek. De tudom, hogy a Móra kiadó által kiadott köteteket bátran a kezükbe adhatom majd! Nem bugyuta, leminimalizált szókinccsel operáló sorozat, hanem tartalmas, mondanivalóval felszerelt, hús-vér karaktereket felvonultató, a mai valós problémákat földolgozó, érzelmes könyvek ezek. Nincs műgond és instant szereplők benne. Sem elcsépelt beszélgetések. Mégis igazi, élő, hihető, a mai korba könnyen beilleszthető az egész.
Romantika, érzelmek, barátságok, az életút és önmagunk keresése annál inkább megtalálható benne.

A kötetetek egyenként is beszippantottak ebbe a világba, de egymás után annyira jó volt olvasni őket, hogy ihaj! Igazán fiatalnak éreztem magam. Átéreztem a gondjukat, bajukat. Velük együtt nevettem, izgultam. 
Azt is elárulom a bejegyzés végére, hogy melyik lett a négy könyv közül a személyes kedvencem.
De addig is nézzük külön-külön is a történeteket röviden.


Jenny McLachlan:Szerelem ​a parketten (Katicalányok 1.) Bea könyve
Fülszöveg: Bea ​Hogg tehetséges, szenvedélyes, ám igen gátlásos kamaszlány. Amikor a Tini sztárok viadala című tehetségkutató műsor táncosokat keres egy tévéműsorba, kedvet kap, hogy jelentkezzen. Sajnos legjobb barátnője, Kat cserbenhagyja, és beáll a legundokabb osztálytárs, Pearl Harris csapatába. Bea azonban nem hagyja magát, és amikor végül az iskola legmenőbb pasijával, Ollie Matthewszal nevez be a versenyre, a lánynak nem csak a táncverseny miatt kell izgulnia. Ollie és Pearl ugyanis állítólag együtt járnak…

Beával könnyű volt azonosulni. Magamra ismertem benne. Fiatalnak félszeg voltam, de mindenem volt a tánc. Szerettem volna valahová tartozni, népes baráti társaságot magam mögött tudni. Szegény főszereplőt annyira tudtam sajnálni sokszor. Átléptek fölötte, a barátai hanyagolták, eltaposták, félre lökték, kigúnyolták. Tipikusan olyan közegbe élt, ami sajnos nagyon sokszor jellemző a mai ifjúsági társadalomra. Így visszanézve több év tárlatából kicsinységnek tűnik. Pedig nem az! Meghatározza a későbbi életét egy lánynak, hogy milyen közegben él, milyenek a társas kapcsolatai. Egy életre elkíséri az akkori minta. Szívesen kísértem nyomon Bea apróbb változásait. Nagyon szép jellemfejlődésen esik át! Örülök, hogy a sarkára állt végül és megtalálta a helyét. Igazi pozitív példa minden fiatal előtt, mint ahogy a könyv története is. 
Sajnáltam a könyv rövidségét. Olvastam volna még táncos próbákról, Bea lelkivilágáról, bensőbb gondolatairól. 

Olyan ez, mint a főzés, egy csipetnyi szerelem, útkeresés, sikeres önfelépítés, némi iskola, barátok, intrika, ellenségek, jó írásmód és kész a könyv!
Jó kikapcsolódást hozzá!
176 oldal
FordítottaMagyari Andrea



Jenny McLachlan: Levelek ​a padlásról (Katicalányok 2.) 
Betty könyve
Fülszöveg: 
Betty Plum még sosem volt szerelmes. De mintha áramütés érné, amikor új fiú érkezik a suliba, Toby ráadásul meghívja az alakuló zenekarába énekelni. Betty kétségbe esik, hiszen Katnek már megígérte, hogy vele indul az iskolai fesztiválon. Kat megsértődik, és Betty Tobyn is egyre kevésbé tud kiigazodni, akire ráadásul Pearl is rástartolt. Bárcsak élne még az anyukája, hogy tanácsot kérhessen tőle! 
Amikor megtudja, hogy anyja ráhagyott a padláson egy titkolt levélcsomót a saját szerelmi történeteivel, Betty a levélköteget olvasva még inkább összezavarodik. Segíthetnek-e neki édesanyja történetei, hogy kiigazodjon a saját életében? Amit érez, az valóban szerelem? Milyen lesz az első csók? És segít-e megoldani az ilyen helyzeteket egy réges-régi Bettye Swann-lemez?


Ez a könyv kicsit megosztott engem. A legnagyobb meghatódást és a legnagyobb idegességet is kiváltotta belőlem. Imádtam a leveles részeket, a visszaemlékezéseket, az anyai tanácsokat, meséket. Én is anya vagyok. El tudom képzelni, (bár nagyon nem szeretnék ilyen helyzetbe lenni), ahogy az édesanya előre gyártja a kis levélkéket és közben az alvó gyermekét nézi. Szívszorító és sosem szabadna az életnek ilyen helyzetet produkálnia. Így aztán annyira nem is tudtam Betty "barátja" lenni, vele együtt követni az eseményeket, hanem külsősként láttam. Viszont mindezek ellenére Betty valahogy mégsem lett a szívem csücske. Nem tudnám igazán megmondani miért. Talán mert nem hisz a saját szívének, szemének, hanem görcsösen meg akar felelni a külvilágnak, egy ideálisnak elképzelt tévképzetének és nem a valódit keresi? Elképzelhető. De ez betudható fiatalságának is. A partnere kezdetektől nem nyerte el a tetszésem. Úgy éreztem, hogy valami nincs rendben vele...
De ezeket leszámítva egy nagyszerű történetet olvashattam. 
Érzelmekkel van tele a könyv. igazi, megérthető, átérezhető érzelmekkel.
Móra kiadó
400 oldal


Sarah Strohmeyer: Menő csajok klubja

Fülszöveg:

A ​stréberségnek ára van: ritkán vagy tőle népszerű. Ám a tizedikes Gigi, Bea és Neerja elhatározza, hogy változtat ezen. El akarják érni, hogy ne holmi ködös emlék legyen a nevük a majdani gimis évkönyvükben. Gigi utál közönség előtt szerepelni, mégis elindul a diákképviselő-választáson, többek között azért, hogy kiköszörülje a hírnevén esett csorbát, mert megvádolják azzal, hogy csalt a nagy félévi kémiadolgozat során. Bea jelentkezik a sícsapatba, pedig a családja a bátyjának évekkel ezelőtti hódeszkás balesete miatt ezt egyáltalán nem támogatja. Az indiai származású, kedves és a bájgúnár, üresfejű, divatmajom Justinba őrülten szerelmes Neerja színészi babérokra tör, csak hogy együtt lehessen Justinnal a próbákon… 

Ez a könyv igazán berántott a sztoriba magával. Én voltam az egyik legjobb barátnőjük, aki szívesen meghallgatta minden csivitelésük, gondjuk, bajuk. Én voltam a negyedik a csapatban. Szorítottam, hogy sikerüljön révbe érniük. Annyira végig izgultam a történetet, hogy egy szuszra elolvastam! Azaz, hajnali kettőig fent voltam, bele feledkezve az időbe! Pedig rám nem jellemző a józanság mellőzése, hiszen reggel 6 hamar itt van három kisgyerekkel...
De a könyv ébren tartott. Pörgött  a történet folyamatosan. Mindig történt valami, ami miatt még pár oldalt olvastam, aztán újra...Igazán izgalmas, mozgalmas könyv. 
A legvonzóbb benne az, hogy nem egy személy van a középpontban csak, hanem többen alkotnak egy egészet. Változik a szemszög, a történet folyása. Lendületes lesz ezáltal.



Barbara Dee: Ne kavarj Francesca!
Fülszöveg:
Mintha földrengés rázta volna meg Evie (13) életét, amióta Francesca a szomszédba költözött. Ez a vadóc lány őrült cuccokat aggat magára, és kizárólag olyasmit csinál, amit fontosnak érez. A házi feladat persze nem tartozik ebbe a kategóriába. Francesca (saját bevallása szerint) pontosan tudja, ki mire vágyik, és semmi rossz nincs abban, ha valaki (mondjuk, ő maga) a színfalak mögül irányítja az eseményeket. Még ha ehhez időnként lopásra, hamisításra vagy némi lódításra van is szükség. 
A mindig kötelességtudó Evie hol elbűvölve, hol elborzadva nézi, mi sül ki a közös terveikből. De az is biztos, hogy az élet már nem lesz olyan unalmas, mint korábban… 
Fordulatos és vicces történet egy szenvedélyes hazudozó amazon és egy földhözragadt, de kiemelkedni vágyó lány különleges barátságáról. Különösen, miután belép a képbe a fagyizó dögös pultos fiúja…

Ez a könyv különleges volt. Nem igazán a szerelemről, útkeresésről szól számomra, hanem a különcségről, a másságról és az igazi barátságról!
Jó volt olvasni, hogy két teljesen különböző helyről érkező, más neveltetést kapott, más elveket valló lányka hogy barátkozik össze, csiszolódik, alakítgatja aprókat a másik személyiségét! Az egyik finomodik, levetkőzi a nemtörődömségét, vadócságát, míg a másik a könnyebb utat, túl beletörődő egyhangúságát változtatja meg. Egyensúlyba kerülnek.
Viszont a mellékszereplőktől bevallom, falnak mentem volna legszívesebben sokszor!
Sok fordulatot tartalmazott a könyv, amire nem számítottam. 

 216 oldaloldal
FordítottaMagyari Andrea

És elérkeztünk a végéhez! Szerintetek melyik könyv lett a kedvencem?
A 4 könyvből 3-t bármikor újra olvasnák. Az az egy sem rossz könyv, de inkább szomorú rész uralkodott jobban a történetben, mint a könnyed, fiatalos.
Na? Fogadjunk hogy nem jöttél rá?
Menő csajok klubja a nyertes! Egy igazi bohókás, vidám, társasági könyv, több szereplővel, izgalmas történésekkel, fordulatokkal.

Ha elmúltál 10 éves és még nem vagy 100, akkor neked íródott a könyv sorozat! na jó, 100 fölött is olvasható.
Válassz bátran saját kedvencet és számolj be róla, hogy melyik lett a befutó!

Köszönöm a könyveket a Móra kiadónak!

2018. június 27., szerda

Christelle Dabos A ​tél jegyesei (A tükörjáró 1.)




Nem hittem, hogy könyv tud még újat mutatni nekem, elámítani és olyan mélységekbe röpíteni, mint a Gyűrűk ura. Ráadásul egy ifjúsági könyv? Biztos nem!
Ez a könyv márpedig mégis! Nincs kiemelkedő újdonság benne. Nem operál felejthetetlen karakterekkel. Nem egyedi fantasy vonulatot visz. Mégis megragad és nem ereszt. Két héttel ezelőtt olvastam és azóta is hatással van rám. Eszembe jutnak apró szikrák, beszólások, mondatok, összefüggések, a hangulata. Az írónő nagyszerűen csűri-csavarja a szavakat! Elképesztő "látványvilágot" tár elénk, élénk fantáziáján és írói tehetségén keresztül. Kicsit az volt az érzésem, hogy az apró részleteket innen-onnan elcsente, de csak az elején. Utána tovaszállt ez az érzés.

Méltó utódja Harry Potternek, a Gyűrűk urának és az Álomhajszának. Olyan könyv, amivel számolni kell! Remélem akkora sikere is lesz!
Egyszerűségével, ám mégis rafinált kidolgozásával olyan könyv, amit bátran a kezébe adnék mindenkinek. Lehet férfi, nő vagy egy tini!
Mindenki megtalálja benne azt, ami a kezébe ragasztja a kötetet!
Tiszteletre méltó hosszúságú és mégis kiolvastam 3 nap alatt. Ha tehettem volna, alvás helyett is olvasom. Nehezen tettem le utazás közben is. Férj szólt rám, hogy haza értünk, kiszállsz még a kocsiból ma?
Hiába, megfogott a könyv.

Kidolgozás annyira aprólékos. Minden a helyén van benne. A történet elhelyezése, a világfelépítés, az atmoszférája gondosan megkomponált és alaposan, a részletekig , logikus, összefüggő. Alapos volt az író. Nem találtam semmi belekötni valót, még nagyítóval sem. 
A szereplőket amilyen nehezen szerettem meg, annyira nagyon a szívemhez nőttek a végére.
Az elején tartottam a távolságot tőlük. Biztosra vettem, hogy a főszereplőn kívül senki sem fog érdekelni, érdekesnek lenni. Ophélie, a hősnőnk egy fiatal, esetlenke lány, aki tudja, érzi hogy valami nagyra hivatott, pedig ő csak élné a saját életét, mindig hókuszpókusz, bonyodalom nélkül. Csak hát annak a fránya életnek is van beleszólása! Vele az elejétől kezdve rokonszenveztem. Tipikusan olyan nő, amilyen én is vagyok, így könnyű vele azonosulni. Az az érdekes, hogy nem igazán az ő bőrébe bújtam bele. Az írónő ügyes írásmódjával elérte, hogy apránként ismerjem meg, mint egy vele tartó kis szellem vagy barát. 
Szürke kis egyszerű lány a felszínen, ám alatta igazi női hős. Nem dagad a muszkliktól, a nyelve sem penge éles, de nem is a könnyen elnyomható, folyton megvédeni kellő hölgyemény. Mindig jókor van jó helyen. Jó emberekkel barátkozik. Tudja kinek higgyen, nem ámítja el a széptevés, a dolgok mögé lát. Igyekszik vállalhatóan, elvei szerint élni. És bizony ennek a kishölgynek varázsos képességei is vannak ám, amit nagyon irigylek! Olyan átalakuláson megy át a könyv VÉGE feliratáig, hogy az tankönyvbe illő. De becsapós ám. Ő ilyen volt az elejétől is, csak nem tudta bizonyítani nekünk, mert nem volt lehetősége rá. 
Thorn, a férfi szereplő igazi kemény dió és talány az olvasóknak. Míg Ophélie szívét beveszi, addig minket is lassacskán meghódít. De mivel is? Nem igazán tudnám megmondani. De szerintem hősnőnk sem.
A mellékszereplők is szerethető karakterek, a maguk módján. Fogjuk rá!
Jegyezd meg, hogy itt mindenki más, mint akinek gondolnád! Mint ahogy a történet során is rájössz, hogy semmi sem az,  aminek kinéz. Valami mögöttes mindig van. Egy igazi ámítás az egész. Akár görbe tükör is lehet a valós világ számára. 

Bevallom, a könyv annyira komplex, hogy kicsit túlmutat az ifjúsági történeteken. Ezzel nem butáznám le a tiniket, mielőtt valaki félre érti, hanem azt mondom, hogy mind nyelvileg, mind a történet kidolgozásában erős könyv. Nem butácska. Figyelni kell és nem felületes, könnyed olvasmány, hanem élvezhető ám összefüggésekkel teli, nyelvezetileg is izgalmas megoldásokkal dolgozó, profi karaktereket fölvonultató, aprólékos történet, szép vonalvezetéssel.

Repes a szívem, ha arra gondolok, hogy van még további része is a könyvnek. Bizony egy sorozat. Remélem eposzi hosszúságú, írja tovább a szerző a folytatásokat és hozzánk is el fog jutni. Mert ha nem, abba a szívem szakad meg. Bármikor újra olvasnám vagy folytatnám...
Azt hiszem figyelemmel kell kísérnünk a francia írókat ezután, ha ilyen csemegék kerülnek ki a tolluk alól!

Ha egy könyvet vehetnél csak meg ebben az évben, akkor ez legyen az!

A borítója remekül jellemzi a történetet. Talán valami sejtelmesség hiányzik belőle és ámítás, ami a történetben benne van.

A könyvet köszönöm a Kolibri kiadónak!

Fülszöveg:
Anima ​lakói szerint a tárgyaknak lelkük van, különös adottságaik révén pedig kommunikálni is tudnak velük. Ujjaik alatt összeforr minden, ami szakadt vagy törött, érintésük nyomán feltárul a tárgyak és használóik múltja is. Ophélie azonban nem csak ezért különleges: briliáns ügyességgel közlekedik a tükrökön keresztül. 
Békés hétköznapjainak azonban a Matrónák döntése vet véget: el kell hagynia otthonát, férjéül pedig a megmaradt világ legrosszabb hírű Sarkáról származó, gyűlölt és rettegett kincstárnokot, Thornt szánják. De vajon miért éppen őt? 
Új otthonában a Délibábosok trükkjeinek köszönhetően semmi sem az, aminek látszik. A lánynak az állandó káprázattal és a Sárkányokkal is meg kell küzdenie: a Légvár az a hely, ahol az ember a saját gondolataiban sem lelhet biztonságra. Ophélie ráébred, hogy a Légvár nemzetségei hatalmi harcának közepébe csöppent. Hogy megmeneküljön, álruhát ölt… 
Történet egy felejthetetlen hősnőről egy részletgazdag és izgalmas világban, tele cselszövéssel és meglepetéssel. 
Christelle Dabos trilógiájának első kötete számos irodalmi díjat nyert, és a legnagyobb francia kiadó, a Gallimard első könyveseknek járó elismerését is magáénak tudhatja.


Kolibri kiadó
580 oldal
FordítottaMolnár Zsófia

2018. június 21., csütörtök

Taboox, a 18 karikás toboz...



Imádok csomagot kapni. Meglepetést meg még inkább!
Ma voltam oly szerencsés, hogy egy Taboox dobozzal gazdagodtam. Méghozzá Reader elnevezésűvel!
Imádom. Exkluzív és különleges. A Taboox egy erotikus dobozka, ami szigorúan 18 karikás!
Félve kezdtem bele a nyitásába, lévén csemetéim is itthon "nyaralnak" betegség miatt. De semmi olyan nincs benne, ami indiszkrét lenne. Szóval nyugodtan ess neki a postás előtt is.:) Na jó, azért ne. 
Kell hozzá egyfajta csend, nyugalom, magány. Vagy pároddal/férjeddel/feleségeddel közösen nyissatok. Van benne mindenféle dolog, ami erotikus, de mégsem vájkál a magánéletedben. Inkább pikáns. Minden tartalma izgalmas, minőségi. A dobozt kifejezetten nekem csomagolták volna, akkor sem lehetne személyre szabottabb.




Ha még vacillálsz a megrendelésen vagy megrendelted már, de még nem bontogattál, akkor jelzem, hogy most hagyd abba az olvasást! Erősen spoileres lesz a bejegyzés vége!
De kíváncsi vagy, hogy mi van a képeken, ugye?



Most már tutira felcsigáztalak, mit is rejthet a doboz. És azt is kijelentettem, hogy innen, csak saját felelősségre olvass tovább!



Na jó, nem húzlak tovább különféle figyelemfelhívó, ám időhúzó eszközökkel. Csapjunk a lecsóba!



Vi Keeland: A ​beosztott 
Amikor az első alkalommal összefutottam Chase-szel, nem tettem rá túl jó benyomást. 
Egy étterem mosdója előtt kuporogtam a folyosón, és épp a barátnőmnek hagytam üzenetet, hogy mielőbb hívjon vissza valami ürüggyel, mert le akartam lépni a pocsékul sikerült randimról. 
Chase hallott minden szót, szajhának nevezett, majd kéretlenül ellátott néhány tanáccsal pasi- és randiügyben. Megmondtam ennek a magas és szívdöglesztően jóképű alaknak, hogy foglalkozzon a saját átkozott ügyeivel, majd visszamentem a dögunalmas partneremhez...
Felcsigáz.
Rég olvastam ilyen jellegű könyvet. Mostanában mese és ifjúsági könyvekkel töltöm az időmet. Jó lesz egy kis "felnőtt irodalom" is végre! Magamhoz bilincselem éjszakára...
Mert hogy egy extra cuki bilincset is kaptam a dobozzal. Még gondolkodom, mire is használjam...





Az Álomgyár kiadó könyvén kívül még csupa fincsiség került a dobozba. Legnagyobb örömömre, egy már próbált Sweet You termék is dobozba került. Illetve nem ezt a terméküket használtam már, hanem másikakat. Ennek az illata új. Igazi nyári, limonádés, könnyed állagú testgél. Bevallom nem bírtam sokáig magammal és kicsit kencéztem. Isteni. De nem is vártam mást.Vele nem foghatok mellé, mert minőség, finom illatok jellemzik. 

Ajtóra tehető jelző is helyet kapott, amin "ne zavarjanak, olvasok" van. Hát... A kiskorúim még nem tudnak olvasni, így hiába. Egyelőre!

Kaptam még egy üccsit is, ami pezsgővé teszi a napot. Bevallom még sosem ittam Dr Peppert. Ami késik, az eljő...
Olyan mint egy rágógumi folyékony manifesztálódása. Édes, illatos, ragadós.

Aztán egy illatgyertya is a dobozba került. Mennyei illata van. Legszívesebben befalnám, hiába nem arra van. Már férj is el akarta csaklizni az autójába. Eddig még nem láttam ilyet, ami gyertya és masszázsra is jó egyaránt. De más terveim vannak vele...így nem kapja.

Két kitűző is érkezett. Egy kisebb és egy nagyobb kiadás.

A cuki bilincset említettem már? Muszáj még egyszer fölhoznom, na! Annyira cuki és dögös. Fekete, tollas, pihés, puhaság...

Még néhány újság, olvasnivaló ötletekért és a kedves üdvözlő lap. És az elmaradhatatlan kukackák, ami rejti a doboz belsejét. Stílusosan rózsaszín.

Azt hiszem, ez egy olyan doboz, amit nagyon megéri megvenni!
Izgalmas volt bontogatni pironkodva, aztán este férjnek kiselőadást tartani róla, hogy mi volt benne.
Kicsit tartottam tőle, hogy igazi nagy illetlenségek kapnak helyet benne és kellemetlen lesz írni róla. De nem! Sejtelmes, felkorbácsoló, színes, illatos, izgalmas, de semmi esetre sem otromba és illetlen! Imádom!

Köszönöm a Tabooxnak a kellemes meglepetést!
Ha te is kicsit bontogatnál, izgalmassá tennéd sz estéd, megteheted itt!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék