2015. április 30., csütörtök

Magyar Könyvek Viadala körkérdések

Az idén én is részt vettem a Magyar Könyvek Viadala bloggeres hadjáraton, ahol kicsit népszerűsítsük és éltetjük, szeretjük, jutalmazzuk a magyar írókat és műveiket.
Vegyes érzésekkel vágtam bele és még vegyesebb élményekkel nézem a kikerülő győzteseket. 
Ez adta az apropót, hogy megszólaltatom pár társamat. 
A végén pedig jön némi csemege, maga a kezdeményező is kapott pár kérdést.
És persze megosztom én is veletek az érzéseimet.




Kellylupiolvas olvas:

- Miért csatlakoztál a kezdeményezéshez?
 Tavaly is részt vettünk bloggertársammal Ferenc Krisztinával a nominálásban, így automatikus volt az újbóli meghívás.

- Miért tartod jónak a Magyar Könyvek Viadalát? 
 Jó részt venni egy olyan viadalban, amiről biztosan tudom, hogy nincsenek csalások, és az nyer, akire a legtöbb szavazat érkezik. Az olvasók szavazatai döntenek. Szeretném egyszer személyesen vállon veregetni Rácz Tibit az ötletért.

- Nehezen írtad össze a saját listádat, amivel "nevezted" a könyveket és írókat? Volt, aki lemaradt róla, de még oda írtad volna szívesen?
 Nem volt nehéz, mert elég sokat olvasunk magyar szerzőktől, volt miből szemezgetni. Nagyon jó a rendszer, hiszen akár  hármat is jelölhetünk egy-egy kategóriában, így semmiképp nem marad ki kedvenc. Idén több kategóriában is csak egy jelölt volt részünkről, mert kiemelkedően jó könyvek születtek a különböző kategóriákban.

- Mekkora meglepetés volt a végső lista? A te jelöltjeid voltak benne nagy részt?
 Az év elsőkönyves debütálása és Az év ismeretterjesztő könyve kategóriákba nem került be jelöltünk, a többiben igen. Különösebben nem lepődtem meg a bejutottakon. Egy valakit sajnáltam, hogy nem jutott be, az elsőkönyveseknél Meiszner Krisztina a MásValaki problémájával, az egy szenzációsan jó könyv. 




- Az eddigi nyertesek közül volt olyan, aki meglepetésként ért, mert mást vártál az első helyre? 
A fandom itt is működik, nem csodálkozom az eddigi nyerteseken. Eddig nem azok nyertek, akiket jelöltem, sőt a saját szavazataimat is másokra adtam le. Pedig már majdnem elhittem, hogy közízlésem van.

- Volt favoritod, akinek nagyon szurkoltál, hogy nyerjen? 
Az év mesekönyve kategóriában Mikó Csabának szurkoltam. A szépirodalomnál Benyák Zolinak. Az ifjúsági könyvnél Kemese Fanninak. Nagyon sajnáltam, hogy Rácz Tibi könyve nem kerülhetett be a legszebb borítók közé, mivel ő a főszervező, saját magát kizárta a versenyből, pedig ez volt a legkifejezőbb borító.


-A jelöltek közül kivel olvasnál interjút legszívesebben? 
Sokakat ismerek közülük, személyesen és virtuálisan is. Lakatos Leventétől kérdezném meg, hogy viseli ezt a hihetetlen népszerűséget?

-Jövőre ismét találkozhatunk veled a nomináló blogerek között? 
Ha még blogger leszek,  akkor mindenképp. 





- Miért csatlakoztál a kezdeményezéshez?
Már amikor Rácz Tibor, a viadal szervezője először megkeresett, nagyon tetszett a verseny ötlete, és egyből igent mondtam.

- Miért tartod jónak a Magyar Könyvek Viadalát?
Régebben én magam is küzdöttem előítéletekkel a magyar szerzők könyveivel kapcsolatban. Leginkább a kötelező olvasmányok kapcsán találkoztam velük, és ettől nem lettem túl lelkes. Valahogy az a tévképzet élt a fejemben, hogy a magyar szerzők műveit biztosan nem fogom szeretni – vagy mert túl komolyak, vagy mert nem elég jók. Amikor blogolni kezdtem, és egyre több magyar szerzőt ismertem meg, rájöttem, hogy ez teljesen megalapozatlan.Fantasztikus könyveket hagytam volna ki, csak azért, mert magyarok.
A Magyar Könyvek Viadala abban is segítség, hogy kicsit rendet tegyen a fejekben, és megmutassa: igenis íródnak nagyon jó könyvek kis hazánkban. Az pedig külön öröm, hogy támogathatjuk a kezdő szerzőket is.

- Nehezen írtad össze a saját listádat, amivel "nevezted" a könyveket és írókat? Volt, aki lemaradt róla, de még oda írtad volna szívesen?
Rettentő nehéz volt. Azt hittem, a tavalyinál nem lehet nehezebb, mert 2014-ben már az első viadal tapasztalataival felvértezve olvastam a magyar könyveket, és külön figyeltem arra, melyik könyvekre adnám le szívesen a voksomat. Aztán amikor ténylegesen is elérkezett a jelölési szakasz, rá kellett jönnöm, hogy szinte mindegyik listám túl hosszú, és muszáj volt döntenem, melyik könyv nem fér bele a keretbe. Ráadásul még arra is figyelni kellett, milyen sorrendben jelölöm őket. Körülbelül egy hónapig ültem a listámon, rendezgettem a könyveket, szerzőket, és agyaltam.
De amíg az a baj, hogy túl sok a jó könyv, addig nincs probléma.

- Mekkora meglepetés volt a végső lista? A te jelöltjeid voltak benne nagy részt?
Túl nagy meglepetések nem értek. Egy-két olyan jelölt akadt csak, aki meglepett, de összességében nagyjából erre számítottam. A legtöbben szerencsére bekerültek a TOP5-be, de azért volt egy-két kieső jelöltem.

- Az eddigi nyertesek közül volt olyan, aki meglepetésként ért, mert mást vártál az első helyre?
Igen, volt. Az év ismeretterjesztő kötete kategória nyertesére abszolút nem számítottam, meggyőződésem volt, hogy Nyáry Krisztián és az Igazi hősök magasan győz majd.

- Volt favoritod, akinek nagyon szurkoltál, hogy nyerjen?
Egy konkrét favoritom nem volt. A jelölőfázis után úgy voltam vele, hogy ha a jelöltjeim közül valaki nyer, boldog leszek. OnSai, Moskát Anita és Kemese Fanni – talán őket tudnám kiemelni, illetve hihetetlenül kellemes meglepetés volt tavaly az EPIC, nagyon szurkoltam ennek a könyvnek is. A Leányrablás Budapestent már idén olvastam, szintén a jelöltjeim között volt, legalább a legszebb borító díjat megnyerte, ennek nagyon örültem.




- A jelöltek közül kivel olvasnál interjút legszívesebben?
Ez majdnem olyan nehéz kérdés, mint maga a jelölés volt. Most talán Szabó Tibor Benjámint mondanám, kíváncsi lennék, honnan jött az EPIC ötlete, és mennyi idő volt kidolgozni a rengeteg részletet. Illetve Böszörményi Gyulát is érdemes lenne kifaggatni a Leányrablás Budapesten folytatásával kapcsolatban – nagyon várom már.




- Jövőre ismét találkozhatunk veled a nominálóblogerek között?
Nagyon remélem, hogy igen. Ha rajtam múlik, mindenképp

Roni olvas:
http://roni-olvas.blogspot.hu/


- Miért csatlakoztál a kezdeményezéshez?
Az első, vagyis a tavalyi Viadal előtt keresett meg a kezdeményezés kiötlője, Tibi, hogy lenne-e kedvem csatlakozni, és jelölni a megfelelő kategóriákban. Én pedig természetesen igent mondtam, hiszen rendkívül fontosnak tartom, hogy minél többen megismerjék a magyar irodalmat, az írókat, a könyveket, hiszen rengeteg tehetséges ember és rengeteg jó és értékes könyv lapul meg a magyar kínálatban is.


-Nehezen írtad össze a saját listádat, amivel "nevezted" a könyveket és írókat? Volt, aki lemaradt róla, de még oda írtad volna szívesen?
Persze. Mindig nehéz kiválasztani a sok jó könyv közül a legjobbat. Sokféle jó könyv, sokféle jó író létezik. Az egyiket ezért szeretjük, a másikat meg azért. Nagyon nehéz szelektálni, és bizony sok esetben tépelődtem, hogy kit írjak be a jelöltek közé (minden kategóriában maximum 3 könyvet/írót lehetett nominálni). Nem volt könnyű…

- Mekkora meglepetés volt a végső lista? A te jelöltjeid voltak benne nagy részt?
A listában igen, valamennyi jelöltem benne volt, a nyertesekkel már  nem minden esetben értettem egyet. De hát sokfélék vagyunk, mindenki más szempont alapján értékel, mindenki másként él meg egy adott történetet, aszerint, hogy saját magából mennyit tudott belerakni.

- Az eddigi nyertesek közül volt olyan, aki meglepetésként ért, mert mást vártál az első helyre?
Persze, szerintem ilyen mindig van. És persze olyan is, ami abszulút nem ér meglepetésként, számít rá az ember – sok esetben anélkül, hogy egyetértene vele. 

Volt favoritod, akinek nagyon szurkoltál, hogy nyerjen?
Több ilyen is volt, de nem minden esetben sikerült eléggé szurkolnom…

-A jelöltek közül kivel olvasnál interjút legszívesebben?
Pék Zoltán munkáját elég régóta figyelemmel kísérem, nagyon igényesek és profik a munkái, ráadásul ő egy egészen más oldaláról is ismeri a könyveket. Fordítóként szinte egyenrangúvá válik munka közben az íróval, ő maga is a történet alkotójává válik, anélkül, hogy az írót személyesen ismerné. Nagyon sokrétű és nagyon szép feladat ez, melyet ő zseniális módon, nagy hozzáértéssel old meg. Vele szívesen megismerkednék jobban is.



-Jövőre ismét találkozhatunk veled a nomináló blogerek között?

Mindenképpen!


Végezetül, de nem utolsósorban a kezdeményezés kitalálójával egy rövid interjú.
Rácz Tibor:
http://www.magyar-konyvek.hu/

 - Mi alapján találtad ki a Magyar Könyvek Viadalát?
Szerettem volna egy barátságos, szavazós játékot, ahol az olvasók kiválaszthatják a kedvenc magyar könyveiket, alkotóikat. Az alap elgondolást a Golden Globe díj adta, ott is szakmai zsűri nominál, könyves elgondolásban ez a bizonyos zsűri a könyvekkel (is) foglalkozó bloggerek, de a top ötről már az olvasó dönt. Ez volt az első elgondolás, aztán folyamatosan finomodott az ötlet és a kivitelezés.

- Az elején számítottál ekkora érdeklődésre?
Őszintén szólva nem. Úgy voltam vele, ha szerencsém lesz, a nomináló bloggerek megosztják a hírt, és kapunk párszáz szavazatot, a végeredmény pedig az lett, hogy a kiadók és az írók is beálltak a kezdeményezés mögé, mert felismerték, a magyar könyvek nem csak megérdemlik a rivaldafényt, hanem a támogatásra is szükségük van.
Ha valaki csak egy hazait elolvas a viadal miatt, máris (több) értelmet nyert a szervezéssel töltött idő.

- Az első Viadalhoz képest mennyit nőtt a szavazatok száma?
Nem nőtt, hanem egy kicsit csökkent. Például Az év írónője kategóriából kimaradt a tavalyi győztes, Leiner Laura és a dobogós Fábián Janka, akik nagy olvasótáborral rendelkeznek.



- Mik voltak a visszajelzések az íróktól, a nyertesektől és úgy általában a szavazóktól, nomináló bloggerektől?
Szerencsére pozitívak, örülnek a viadalnak, érzékelik a jelentőségét. Nagy meglepetésemre az olyan elismert, ha mondhatom így sztárszerzők is kedves szavakkal, örömmel fogadták a nominálást, mint Grecsó Krisztián vagy Böszörményi Gyula.
A bloggerek között kicsit nagyobb a szórás, többen kifejezték nemtetszésüket, de szerencsére több olyan blogger volt, aki a kezdeményezés mögé állt.

- Szívügyednek tartod a magyar írók ügyét?
Természetesen, különben nem hívtam volna életre a viadalt. Hiszem, hogy a magyar írók is legalább olyan tehetségesek, mint külföldi társaik, ugyanúgy megérdemlik az olvasókat. Sok embertől hallottam, hogy azért nem olvas hazait, mert biztos rossz. Remélem, a viadal segít eloszlatni ezt a tévhitet.

- Neked voltak esélyeseid, kedvencek, akiknek szurkoltál?
Ugyanúgy leadhattam a pontjaim, ahogy az összes blogger, így akadtak kedvenceim. Volt, aki bejutott a top ötbe, egy kategóriában pedig a kedvencem nyert, elárulhatom, Az év legszebb könyvborítójáról van szó.

-A nominálásnál voltak meglepetés könyvek, akikre szavaztak vagy be is kerültek és rájuk éppen nem is számítottál?
Igen, több olyan jelölt is volt, akinél meglepett, hogy elegendő pontszámot kapott.

- Bejött nagyjából a megérzésed a nyerteseket illetően?
Van olyan kategória, ahol igen, de a legtöbbnél megleptek az olvasók :)

- Mit csinálsz, mikor nem a Viadalt szervezed éppen?
A Media-Addict.hu weboldalt vezetem, ahová cikkeket, kritikákat írok. A Könyvmolyképző Kiadónál tavaly jelent meg az első regényem, a Fogadj el! Tél végén érkezik Túl szép címmel a második könyvem. Illetve, nemrég állást kaptam a Könyvmolyképzőnél, mint marketing-asszisztens. Szabadidőmben rengeteget olvasok, sorozatokat nézek és szeretek nagy sétákat tenni a városban :)

-És a kérdés, ami mindenkit érdekel.. Jövőre ugyan itt ismét?
Nagyon remélem, hogy igen :)

És az én véleményem:
Nem titkoltam eddig sem, hogy szeretem olvasni, támogatni a magyar írókat. mert megérdemlik a figyelmet és az olvasást. Jobbnál jobb könyvek jelennek meg, ám sokan félve veszik kézbe, mert nem nagy, külföldi szerzőktől érkezik.
Nincs mitől félni!
Így mikor megkaptam a nominálás jogát, azonnal igent mondtam és végig figyelemmel kísértem az egész Könyves Viadalt! Izgultam, szurkoltam és szavaztam is.
Első körben a ti segítségeteket is kértem, hogy ti kit választanátok, mert bizony túl sok kedvenc szerzőm és könyvem volt. Nagy nehezen, de összeállt az én kis listám.
Szerencsére sok kedvencem, jelöltem be is jutott. Bár nem mindig ők nyertek, de az 5. helyen is szép eredmény végezni, én úgy gondolom.
Remélem ti is figyelemmel kísértétek az egészet és szavaztatok!
Jövőre újra találkozunk, addig is olvassatok sok hazai szerzőtől könyvet!

És akkor jöjjenek a kategóriák, jelöltek és a nyertesek!

- Az év legszebb könyvborítóját nyerte 2014-ben                                                         Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten (A borítót tervezte: Magocsa-Horváth Évi ) 


 - Az év szépirodalmi könyve 2014-ben                                                                         Grecsó Krisztián – Megyek utánad 


- Az év elsőkönyves debütálása 2014-ben

Kae Westa: A démon és a papnő 


- Az év szórakoztató könyve 2014-ben

Lakatos Levente: Aktus



- Az év ifjúsági könyve 2014-ben

Leinder Laura: Késtél



- Az év mesekönyve 2014-ben

Varró Dániel: akinek a kedve dacos



- Az év ismeretterjesztő kötete 2014-ben

Vida Ágnes: Anyapszichológia



- Az év fordítója 2014-ben

Kamper GergelyCassandra Clare és Joe Abercrombie  könyvek fordítója)


-Az év írója 2014-ben

Lakatos Levente


-Az év írónője 2014-ben

OnSai  


                                                                     
Kemese Fanni - A viharszívű Mya Mavis       

Kleinheincz Csilla - Üveghegy                                                                                        

Lakatos István - Óraverzum
                                                                                                    
Nyáry Krisztián - Igazi Hősök    
                                                                                               
Benyák Zoltán – Csavargók dala     

Dragomán György – Máglya         
                                                                                    
Totth Benedek – Holtverseny     
                                                                                            
 Péterfy Gergely – Kitömött barbár  
                                                                                   
Mérő László – A csodák logikája

Mittelholcz Dóra – Tündérmese kis szépséghibával 

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni – Napló 1935-1946 

Erdős Virág – Négyeshatos 

L. Molnár Edit – Kíváncsi-Kósza Annabella Lujza és az özönvíz  

                                               
Limpár Ildikó – Emlékek tava 
  
                                                                                                       
Mikó Csaba – Veszélyben a Tölgy! 

Kalapos Éva – Rázós utakon 

Leiner Laura – Akkor szakítsunk

Szabó Tibor Benjámin – Epic

A.O. Esther – Gombnyomásra

A. M. Aranth - Cleadur – Dobszó a ködben

Moskát Anita - Bábel fiai

Okváth Anna - Más állapotok

Sándor Alexandra Valéria

Pék Zoltán

Miks-Rédai Viktória

Kleinheincz Csilla

Róbert Katalin

Tóth Krisztina

(Van aki több kategóriába is nevezett volt, de egyszer írtam csak fel)     

Hamarosan több íróval, írónővel és más kategória győztessel, jelölttel is hozok interjút nektek a Magyar Könyvek Viadala kapcsán.
Köszönöm a szervezőnek, a nomináló bloggereknek ezúton is a sok bele fektetett munkát, az interjúkat.
Nektek pedig, hogy szavaztatok.

2015. április 22., szerda

Nemzetközi Könyvfesztivál

Holnaptól elstartol a 22. Budapesti Nemzetközi könyvhét.

Nagy irigykedve látom, hogy minden nagy kiadó és könyvírók serege, a molyok színe-java jelen lesz.
Én sajna ismét lemaradok róla.
Ám most megfogadom, hogy bizony egyszer csak azért is jelen leszek én is!

Itt bővebben olvashattok róla:
http://www.konyvfesztival.com/2015/kozonsegnek/index_magyar.html

És várom a színes élményeket, élménybeszámolókat!


2015. április 20., hétfő

Játék nyertesei

 


Köszönöm mindenkinek a verses játékban való részvételt.
Mivel ilyen sokan jelentkeztetek, megdupláztam a megnyerhető könyv számát és kettőt is eljuttatok hozzátok.
Az elsőt a Random org segítségével sorsoltam és ő zsófcsa.
A másodikat pedig a versek alapján választottam ki. Amelyik a legjobban tetszett, az József Attila: Ars Poetica

Így Kruftmaftha lett a második szerencsés.
És hogy stílszerű legyek, aprócska verses kötetet nyertek tőlem Szóts Balázs: Esemes szerelem címmel!

2015. április 16., csütörtök

A. M. Aranth Cleadur,Dobszó a ködben





Hogyan figyeltem fel a könyvre?
A borítója fogott meg, mikor szembe jött velem egy ismerős moly olvasásánál. 
Akkor el is határoztam, fülszöveg olvasása nélkül, hogy nekem ez a könyv kell!
Így nagy boldogan, a várólistámat ismét sutba dobva, gyors el is kezdtem. Nem bántam meg.
Nem titkoltan a célközönségbe nem tartozom már, mert jócskán ifjúsági. De ami jó, az ennyi idősen is jó.




Első könyves és szerintem igen fiatal is az író(utóbbi csak megérzés!).
Ami néhol kicsit tapasztalható, de meglepően összeszedett, fantáziadús a könyv.
A történet iskolában játszódik, a fiatal főszereplők próbálnak boldogok, szerelmesek lenni, az iskolai dolgok foglalkoztatják őket erősen. Ennyiben ki is merül a megszokott, sablonvilág. 
Örülök, mert sokszor még így is túl sok szó esik, túl sok fejezet szól ezekről a dolgokról. És ez már nagyon nem tudott lekötni a Szent Johanna gimi olvasásakor sem, azért hagytam abba az első résszel.
Az a szerencse, hogy nem csak iskoláról, tanulókról és a napi ritmusukról szól a könyv.
Írónk ezt ötvözi, egy nagyszerű kis fantasy elemmel, ami nem elcsépelt. 
Szó sincs vámpírokról, boszorkányokról vagy farkasokról, sárkányokról..(már kezdek megcsömörleni, az igazat megvallva tőlük).
A könyv vége felé derül csak ki igazán, hogy most akkor kik is a szóban forgó, átlagos karaktereink?
De nem árulom ám el. Kíváncsi vagyok, hogy te olvasó, mikor jössz rá, mik is ők valójában?
Ez egy zseniális húzás volt!
A sok apró utalás, elrejtett fél mondatokból próbáltam összerakni(főszereplőnkkel), hogy akkor mi is lehet a helyzet, de elég nehezen ment. 
Azért Amy-nél kicsit jobb nyomozó lennék.

Ha már Amynél tartunk, jöjjenek a szereplők.
Sokan vannak. Talán túl sokan is. Túl könnyen vált valaki mellékszereplőből főszereplővé(Kim). A neveket gyakran kevertem.
Nincsenek jól kidolgozva. Hiányoznak az érzelmeik, ha már fő karakterek.
15 éves létükre hol nagyon butácskák, hol pedig túl sokat engednek meg maguknak(és nekik is a szüleik) szerintem. 
De így, hogy duplán annyi idős vagyok, lehet a múlt ködébe veszett már a saját fiatalságom ténykedései és azért érzem így.
Hogy ki volt a kedvencem mégis? 
Nehezen, de talán Lea és Ash, akiket igazán megkedveltem.

Ami teli találat volt, az a zene részek. Imádtam, mikor össze állt a zenekar, a hangulatot, a zene szövegeket, mikor felléptek. Talán a legerősebb szála a könyvnek a misztikus részen kívül!
De kicsit hihetetlen volt első körben, hogy miért ilyen jól.
Amy, miért ilyen jó mindenben. És miért olyan szép mindenki... 
Előre fentem is a tollam, hogy milyen kritikát fogok írni a könyvről, ám az utolsó pár oldalban mindenre megvan a teljes magyarázat.

A misztikus szál nagyon jól meg van írva, bár kicsit elnyújtott, a végletekig csigázza az olvasót!
Ezt fedje most homály. Olvassa el mindenki. csak ennyit mondok, hogy zseniálisan jó.

A könyv dinamikájáról annyit, hogy nagyon lassan csordogál, apró morzsákhoz jutunk, ami idegesítő. 
A szóhasználat, a stílus jó. Igazán tetszett. 
De ha még egy "mezítlábazást" olvastam volna, falnak megyek. Annyiszor le van írva, mint a Szürke árnyalatában a "szent tehén"!




A hangulat sötét, gomolygó, mint a történetben jelen lévő köd. Reményt keltő!
 Várom a folytatást, ahol remélem az írónak sikerült kiküszöbölnie az apró kellemetlenségeket és a karaktereket is elmélyítette.
Egy igazán jó kis ifjúsági regény volt!
Szerintem kiválóan alkalmas arra, hogy az ifjúsági könyveket kedvelő fiatalok figyelmét felkeltse a misztikum, a fantasy világ felé.


Köszönöm az írónak a könyvet!






Fülszöveg:
Amy Soleil élete nem egyszerű.
Nem elég a kamaszkor nehézségeivel vívott, nyomasztó állóháború, az is megkeseríti életét, hogy szinte évente új városba költöznek, új iskolákban kell bizonyítania.Viszont azzal, hogy nem elég talpraesett, senki sem vádolhatja: amikor valami titokkal vagy rejtéllyel találkozik, azonnal fejest veti magát a megfejtésébe.Moonshadow viszont, ahol idén kikötöttek, igazán különleges hely: az iskola ódon kastélyra emlékeztet, szinte mindig fenyegető köd gomolyog csipkés tornyai között, a portás kardot visel, az igazgató leginkább egy hatalmas, fekete pókra emlékeztet, eltűnik egy közkedvelt tanár… Sőt, még Amy szülei és nővére is máshogy emlékszik a múltra, mint ahogy az megtörtént, furcsa, sosem volt eseményekről és ismeretlen helyekről beszélnek. De legnagyobb örömére a lány hamar egy zenekar dobfelszerelése mögött találja magát, és végre bandájával a vágyott hírnév közelébe jut.
Amikor ijesztő, kék köpenybe burkolózó emberek kezdenek ólálkodni az iskola körül, akiknek valahogyan minden titokhoz közük van, Amy pedig rálel saját magára egy közösségi oldalon, újdonsült barátaival kockázatos nyomozásba kezd, hogy megtalálja az egyre sokasodó rejtélyek kulcsát… amíg még lehet.
Bizony, Amy Soleil élete egyáltalán nem egyszerű.
A Holdárnyék-sorozat első részével kezdetét veszi az izgalmas, az egész világon és történelmen átívelő kaland.
Idézet:
Az élet igazságtalan a kedves, szép és ártatlan kislányokkal – szipogta Amy, és nekiállt a rántottájának –, úgyhogy olyan gonosz leszek, ahogy csak a csövön kifér.

316 oldal
Főnix könyvműhely

A könyvről és az írónőről:
http://holdarnyek.hu/



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék