Wollner Márta Sába A női szépség tánca és egy kicsit több

Wollner Márta Sába: A női szépség tánca

Nem tudom mennyire ismert, de hastáncoltam több évig, míg meg nem születtek a lánykáim. Azóta is lelkes híve vagyok e nőies táncnak, csak nem jut rendszeres időm egy órára eljutni, így csak magamnak táncolok néha, a mozgás öröméért. 

Így nem volt kérdés, hogy elolvasom és reklámozom is,  minden hastáncról szóló kötetet, ami jól meg van írva és hiteles.

Mártival már többször volt szerencsém találkozni élőben hastáncesteken, workshopokon, versenyeken, és remek táncosnak, tánctanárnak tartom. Kíváncsi voltam, az íráshoz is ennyire ért-e. És igen! Lekötött a kötet, annak ellenére, hogy oly sok új dolgot nem tudott nekem mondani, mert én is kutattam, olvastam, érdeklődtem a hastánc hátteréről, kiindulásáról, nem csak műveltem. A könyv gazdag tudású, színes, hiteles és meglepően érdekes. Leírja a hiedelemvilágot, a kialakulását, a különféle nagyobb átalakulásokat, a hátterét, ahogy vélekednek róla. És leírja képekkel illusztrálva a főbb stílusokat is, amit minden hastáncosnak nem csak illik, hanem tudnia kell!

Laikusként is inger gazdag és figyelemfelkeltő anyag. Szerintem férfi és női szemszögből is olvasható. Merész, mert a tabukat döntögeti, mer fejtegetésekbe is bocsátkozni, szókimondó.

Kevés ilyen táncforma van, aminek ennyire negatív felhangja van és elítélik, lenézik, semmibe veszik. Főként úgy, hogy nem tudják a hátterét, nem próbálták. És sajnos a mai felvilágosult időkben is nehéz megdönteni az előítéleteket. Ez részben a rossz táncosoknak köszönhető, akik nem a hastánc minőségét képviselik. Részben a férfiaknak, akik nem is akarnak a hastáncra máshogy tekinteni. De az irigy, rosszindulatú nőknek is tulajdonítanám. Vagy az időseknek, akik nem hajlandók a dolgok mögé nézni, csak a jól bevált sztereotípiák mögé bújva szemlélik a dolgokat.

Ha nem ismered, nem próbáltad, akkor ne becsméreld! Próbáld ki!

A könyvet pedig olvasd el! Nagyon informatív!

Mártival lentebb találtok egy rövid interjút is!

Fülszöveg:

Wollner Márta Sába a magyar orientális táncélet egyik kiemelkedő egyénisége tollat ragadott, hogy az olvasó elé tárja sokéves elméleti és gyakorlati munkájának anyagát erről a különös táncról, melynek története évezredeken át szárnyal és minden nőben újjászületik. A feminin energia mindig nagyon kényes dolog volt a kultúrtörténetben, hiszen ez a művészi forma misztikus titkainkról szól a tánc közvetítésében. Izgalmas történetének legmeghatározóbb állomásaira viszi el az olvasót a könyv, miközben feltárja megnyilvánulásának kérdéseit, valamint lehetőségeit a különböző korokban és helyszíneken. A kötetet Bodrogi Éva grafikái díszítik.

Idézet:

A hastánc erotikus töltete vitathatatlan, s minden olyan érvelés, amely ezt cáfolná, nagyon messze visz az igazságtól. Ugyanakkor azon állítás sem állja meg a helyét, hogy a tánc lényege nem más, mint a férfi szexuális izgalmi állapotának elérése vagy fokozása.

Kossuth kiadó

104 oldal

- Köszönöm, hogy vállaltad az interjút.

Hogyan és mikor találkoztál legelőször a hastánccal?

A hastánccal először 1998-ban találkoztam. Első tanárom Tia volt, majd Vitális Annától is tanultam. Majd egy évtizeden át rendszeresen jártam ki Egyiptomba, tanulni a különböző táncmesterek órain.

-Rögtön magával ragadott e tánc?

Fiatalon kezdtem táncolni. Akkor még az vonzott, hogy valami nőies és különleges hobbit kerestem.  Majd nagyon megszerettem, és nagyon vonzott a tánc művészi oldala. Ebben, ahogy fejlődtem mindig több és több perspektívát láttam, és látok a mai napig. Úgy gondolom, a művészet  a világ egyik  őszinte és kifejező formanyelve. Ezeket a mélységeket máig nagyon szeretem.

-Művészet vagy egy mozgásforma inkább a hastánc szerinted?

Mindkettő. Van, aki  mozgásformának választja, megtetszik neki a táncban rejlő szabadság, és nőiesség,  és van, aki elkötelezett híve lesz, és akkor van mód kibontakoztatni a művészi oldalait ennek a táncnak. Számomra mindenképpen művészet, egy kifejezési mód, mely által megfogalmazhatok sokféle mondanivalót, és tartalmat. Szeretem a tánc sokoldalúságát, hogy minden műfajában egy új érzésvilágnak adhatok hangot. 

-Kinek ajánlanád elsősorban és kinek nem?

Ajánlom mindenkinek, aki szereti. Az, hogy mit tud ebből kihozni, mennyire lesz része az életének, az már az egyéntől függ. Valakinek egy színes női hobbit jelent, valaki egyfajta életstílusnak is választhatja.

-Milyen pluszt adott az életedbe e művészet?

Számomra mindig sokat jelentett, számos új oldalát fedezhettem fel az életemnek, aminek részévé vált.

-Miért gondoltad úgy, hogy könyvet kell írnod róla?

Hamar ráláttam arra, hogy egyfajta furcsa kettősség jellemzi ennek a táncnak a megítélését. Érdekelt a háttere, kulturális beágyazottsága, a gyökerei, és meg akartam érteni ennek a táncnak az eredetét, és belső lényegét. Ezért kezdtem  el kutatni a történetét. Kezdetben még csak a saját érdeklődésem motivált. Ahogy egyre többet tudtam meg erről a táncról, úgy éreztem szeretném összefoglalni mindazt, amit megtudtam. Sok időt töltöttem el a kutatással.  Majd  érdeklődés mutatkozott arra, hogy ebben a témában előadásokat tartsak. Úgy éreztem, szeretném leírni az eredményeket, amiket találtam. A könyv 2010-ben készült el, ekkor adta ki a kiadó. Majd tovább kutattam, ekkor már az Arab szakon, ahol elfogadták a mesterképzésen szakdolgozati témának is. Ebben a dolgozatban már sokkal teljesebb tartalmat tudtam összefoglalni. Alapja a könyv volt, de kiegészült az arab nyelvű anyagokkal, és több folklór témával. 

-Laikusoknak készült a kötet vagy a már e táncot művelő nőknek egy kis múltidézés?

A könyv nem tudományos mű, kifejezetten a téma iránt érdeklődőknek készült. A kiadónak is az volt az igénye, ezért is kerültek bele a képes illusztrációk, és az oktató DVD. Alapvetően minden érdeklődő számára hasznos könyvet akartam készíteni. Akinek van táncos múltja, annak talán érdekesebb, mert  konkrét, általa is ismert stílusok jelennek meg benne. Számukra kifejezetten hasznos stílus-összefoglaló.

-Mennyi munkád fekszik a könyv előkutatásaiban, megírásában és az utómunkálatokban?

Az első jegyzetet 2008-ban adtam ki.  A kutatásokat 2006-ban kezdtem. 2010-ban jelent meg a könyv, és a végső összefoglaló 2014-ban a szakdolgozat lett. Folyamatosan bővült az anyag, és én is végig egyre lelkesebb voltam, ahogy összeállt a történeti háttér.

-Szerinted valaha elismerik a hastáncot mindenféle negatív felhang nélkül? Megdönthető az előítéletek garmadája valaha?

Nehéz kérdés. A választ nem tudom. A szabad nőiesség tánca mindig előítéletek kereszttüzében állt, valójában mindkét kultúrában. Ez a fajta megítélés sokban múlik a táncosokon, és azon, hogy ők hogyan interpretálják ezt a táncot. Ez persze rendkívül különböző, mint ahogy mi magunk, nők  is nagyon sokfélék vagyunk. Ezt nem lehet felülről irányítani, vagy szabályok közé szorítani. Ebben a táncban egy nehéz kérdés, mert ha nagyon formalizálni akarjuk, akkor a tánc sokat elveszít sajátosságaiból, a szabad női mozgásforma élő interpretációiból.  A szabályok nélküliség pedig sokszor átcsap parttalan értelmezésekbe. Ez sok esetben színesíti ezt a műfajt, és sokat hozzátesz, ám negatívuma, hogy egy adott ponton túl ebben a kaleidoszkópban már nagyon nehezen rajzolódnak ki a saját, csak rá jellemző tulajdonságok.   

-Hogyan tudod a hivatásod, az anyaságot és a hastáncot összeegyeztetni időben?

Eddig jól. Ez két külön szerep, és mindkettőt nagyon szeretem. Néha egyeztetni kell a teendőket, de eddig még mindig sikerült megoldani a nehézségeket.

Wollner Márta Sába

2016. február 28. Budapest

Nagyon szépen köszönöm, hogy vállaltad a faggatózásom! Továbbiakban is sok sikert kívánok!

Mártiról, a hastáncról még többet megtudhattok 

Honlap: www.shaba.hu

Shaba Oriental Art Facebook Page: 

https://www.facebook.com/Shaba-Oriental-Art-Dance-Studio-133331210061772/?fref=ts

Pirner Alma Rúdtánc (A női önkifejezés és csábítás művészete)

Érdeklődve vártam Pirner Alma könyvének megjelenését. 

Kevés olyan mozgásforma (szándékosan ezt a kifejezést használom és nem a táncot vagy erőnléti edzést) van, ami ennyire megosztó lenne. Vagy nagyon szeretik vagy lenézik, elítélik. Ami valljuk, be a művelőinek nagyon tud fájni. Ismerős érzés így visszaemlékezve a hastáncos múltam miatt. Az elején mozgásformának indult, latin-tánc pótlónak pár híján, majd megkedveltem, sajátomnak éreztem, formált. És mikor lesajnáló vagy bántó kommenteket kaptam (nem a tudásomra, hanem magára a hastáncra), bizony rosszul esett. Napokat tudtam őrlődni miatta. Nem értettem, hogy olyanok, akik ki sem próbálták, nem ismerik a hátterét, múltját, hogy szólhatják le...

Valahogy így vagyok a rúdtánccal is. 

Nem próbáltam még sosem. Tekintve, hogy felénk nem is lenne lehetőség rá, nem csoda. De bevallom visszatartó erő a lenézés is. Még egy szélmalomharc nem hiányzik az életemben, nem vagyok úttörő típus. 

De azért kíváncsi voltam a rúdtánc létrejöttére, hazánkba kerülésére és azokra, akik mesterien művelik már. A jótékony hatásairól nem is beszélve.

Összeszedett, pontosan megkomponált könyv. Igyekszik minden tévhitet eloszlatni, gondosan pontokba szedve, képekkel illusztrálva. Az album papírjának minősége is nagyszerű. Vastag, minőségi, nehezen téphető.

superman

Fotó: Paseczki Lidia

                          

(A kép Sefieh Szandrát ábrázolja. Lentebb még beszélgetek majd vele.)

Ami a véleményem erről a hol sportról, hol táncról az, hogy a nőiességén kívül roppant nehéz és izzasztó, fárasztó, sok kitartást és munkát igénylő dolog lehet. Könnyűnek tűnik, de nagyon nem az. Szépségesen formálja a testet és gyanítom a személyiséget is. Eléggé elférfiasodtunk (ahogy a könyv is megjegyzi). Már nincs időnk, kedvünk, nincs kinek vagy minek igazi nőnek lenni. Sokan elnyomják magukban. Sok lánynak, asszonynak tanulnia kellene, előhozni a félszegsége, félénksége mögül. 

Merni. És nem foglalkozni azokkal a fránya előítéletekkel.

Mindenki próbálja ki legalább egyszer, mielőtt mondana róla valamit, én úgy vélem.

De nem mindenkinek való. Van, aki nem fog tudni összhangban lenni vele, mert olyan a személyisége, nem meri levetkőzni félszegségét, túl nehéznek tartja, nem az ő világa. Ezzel semmi baj nincs. Mindenkinek megvan az a mozgásforma, amit a sajátjának érezhet, amiben a legjobban teljesít majd, csak meg kell találnia.

Addig is ámulva nézem a rúdtánc, a karika, a silkes táncokat. Egyesek a levegőben lógva, fejjel lefelé, egy kézzel megtartva saját testsúlyukat mikre nem képesek? Mindezt mosolyogva, kecsesen, nőiesen, hajlékonyan kacérra fogva vagy mereven, de fitten és erősen előadva...

Csak ámulok és bámulok. Nem biztos, hogy nekem való, de egyszer akkor is ki fogom próbálni!

Azt tudtátok, hogy férfi rúdtánc is van?

knee-hold 

Az ára kicsit horrorisztikus, de egy albumot meg kell fizetni, ami sokoldalúan körbejár egy bizonyos témát. Ráadásul hiánykönyv is, mert hasonló sem készült ilyen témában. Pedig milyen jó, ha egy mozgásformát minden szempontból bemutatnak és megtudhatunk sok izgalmas dolgot róla.

Pirner Alma, a könyv készítője okos, szimpatikus nőnek tűnik, aki kihasználja az adottságait. Nem fél megmutatni a világnak az újat, az erotikát, önmagát. 

Egy interjút is szeretnék készíteni vele hamarosan. Ti mit kérdeznétek tőle? Ígérem, kifaggatom alaposan!

Ezúton is köszönöm az Athenaeum kiadónak a kötetet!

        

                                                       janeiro

Fülszöveg:

Pirner Alma, a magyarországi rúdtánc nagyasszonya hiánypótló művet alkotott. Könyvéből minden kiderül erről az izgalmas, ám sokak számára mégis megfoghatatlan műfajról, mely egyszerre sport és előadóművészet, önkifejezési mód és érzéki tánc. 
Az olvasó megismerheti a rúdtánc gyökereit, alapjait és legnevesebb hazai valamint nemzetközi képviselőit, bepillanthat a csillogó show-műsorok kulisszái mögé, gyönyörködhet a csodaszép táncosnők mozdulatsorait megörökítő fényképekben, és elfelejtheti a műfajjal kapcsolatos esetleges fenntartásait és előítéleteit. Hiszen a rúdtánc minden nőnek, kortól és edzettségi szinttől függetlenül segíthet abban, hogy megismerje és megszeresse a testét, megélje a nőiességét, és akár még a párkapcsolatát is színesebbé tegye. 
És elárulunk egy titkot: a férfiaknak is tartogatunk egy kis meglepetést a kötetben…

Idézet: 

A rúdtánc minden nőnek, kortól és edzettségi szinttől függetlenül segíthet abban, hogy megismerje és megszeresse a testét, megélje a nőiességét, és akár még a párkapcsolatát is színesebbé tegye.

Athenaeum kiadó

Januszewski- Palkovics Kata

Későbbiekben Katával is olvashattok egy bővebb interjút.

Sefieh Szandrát is bombáztam mindenféle kérdéssel(szintén hastáncos berkekből), mint például mikor kezdte el és hol, mit adott neki, kinek ajánlja elsősorban, melyik a legnehezebb és a legkedvencebb eleme.

                   A képet készítette: Horvath-Nagy Orsolya

5 évvel ezelőtt kezdtem a Dollhouseban, nulla sport múlttal, hastáncos előképzettséggel.

Eleinte többször jártam egy heten, azóta csak 2x engedi az idom! Sokan 1-2 év alatt a profi szintre hozzak fel
magukat, de sajnos nekem több sérülésem és húzódásom volt, ami miatt többször minimum fel évre abba kellett hagynom. Mindenkinek ajánlom, hiszen ez a sport hozta meg a sport iránti szeretetem. 

Imádok rúdtáncolni hiszen itt úgy telik el egy óra, hogy észre sem veszed....

És milyen csodát művelt az alakommal...

Azóta járok csoportos erősítő edzésre és jelenleg a munkám mellett személyi edzőnek tanulok. 
Számomra a legnehezebb elem a csavart kezes volt, min 1 év kellett ahhoz, hogy hozzá erősödjek és ráerezzek a technikára:) A kedvenc pózom a hátsó aysha tartás.....

De meg sok-sok kedvencem van.

                                                Fotó:  Kaszás Bence  

Januszewski- Palkovics Kata interjúval bővül
Tőle is hasonlókat kérdeztem, mint Szanditól.

A tánc mindig az életem része volt 12 évvel ezelőtt kezdtem hastáncolni, majd elvégeztem egy okj-s színházi táncos képzést, eközben kezdtem el rúdtáncolni egyik barátnőm biztatására. Mindez 2011-ben történt, a budapesti Dollhouse Stúdióban. Később más stúdiókba is jártam (Pole Dance-Fitness Hungary), hogy fejlesszem a tudásom, majd elkezdtem aerial hoopon, azaz légtornász karikán gyakorolni.

                                            

Több neves magyar artistától tanultam (Dobos Helga, Hajagos Enikő-Dollhouse Stúdió, Vincze Tünde-Magyar Légtornász Egyesület)

Egyből magával ragadott, és ez a szerelem a mai napig tart! Volt egy rövid kihagyás, amikor nem karikázhattam, mert várandós lettem, majd kislányom született, aki ma már két éves, ezért újra belevághattam ebbe a magával ragadó önkifejezési formába. Egyik barátnőm kérésére a rúdtánc oktatásba is belevágtam Veresegyházán, mivel ők ottaniak és ott tanultak, csak sajnos az oktatójuk külföldre költözött és nem akarták abbahagyni ezt a nagyszerű, nőies sportot. Így idén januárban Pink Panther Pole Dance néven megnyitottam stúdiómat.(Veresegyház- Guld's Gym)

                                            Fotó:  Kaszás Bence  

Visszatérve a karikára...

A karika (és a rúdtánc) is saját testsúlyos edzés, ami azt jelenti, hogy nem kell nehéz súlyokat emelgetned, hanem fokozatosan nehezedő nőies, táncos, néha mókás elemekkel erősítünk. Ebből adódóan szálkás, izmos, de nőies, vonzó alak érhető el. Mindenkinek ajánlom ezt a sportot, aki szeretne kipróbálni valami újat, izgalmasat, megunhatatlant!

Az eredményeimről...

2015. májusban megnyertem a Dollhouse légtorna bajnokságot és az összes légtorna szám közül (tissue, karika, hammock) is én kaptam a legtöbb pontot, így az Abszolút Bajnoki címet is elnyertem.

 Nagyon sokat készültem a versenyre, napi szinten edzettem. Ez attól függetlenül, hogy egy nagyon kecses, kifinomult mozgásforma, pont annyira kemény és nehéz, felkészülést igénylő fizikai munka is ... Az ember rengetegszer eljuthat arra a pontra, hogy feladja. Mert fáj, mert nehéz, mert lehorzsol a karika, nyom stb.

De mindig jön egy új mozdulat, egy új élmény, ami átlendít a nehézségeken!

                                   Fotó: pogaciafoto

                                        Fotó:  Kaszás Bence  

Így jutottam el az Országos Légtorna Bajnokságra, ahol szintén aranyérmet szereztem, bár nagyon kemény mezőny volt, nagyon felkészült versenytársakkal....

És megtudtam, hogy a Légtornász Egyesület Világ Bajnokságot szervez idén március 6-án a Fővárosi Nagycirkuszban! Félve hívtam fel a szervezőket, hogy esetleg jelentkezhetek-e rá, mire azt a választ kaptam, hogy az eredményeim alapján nem kell részt vennem az előválogatón, hanem bekerülök a döntőbe...azt hittem rosszul hallok!

 Úgyhogy most nagyon készülök erre a megmérettetésre is és nagyon örülök,hogy egyáltalán ott lehetek!!! Ezúton is szeretném ezt megköszönni a férjemnek és a családomnak és a tanítóimnak!

https://www.facebook.com/karikalevegoshow

  

                                                           

Fotó:  Kaszás Bence