2016. április 27., szerda

Romantika, erotika, ami az életben nem fest olyan vonzóan





Leesett állal, vágyakozón olvastad azt a romantikus részt, mikor a esőben a pár első csókja összeér?
Vagy sóhajtottál már fel az első nagyon romantikus együttlétükkor?
A könyvekben mindig olyan szép, olyan jó. 
Az embernek kedve támad esőben csókolózni.
Megélni és kipróbálni a könyvek festette romantikát, a szikrákat.
De vajon az életben is így fest valójában?
Ki kell ábrándítsalak. Nem minden arany, ami fénylik.

Romantikus, erotikus dolgok, amik az életben nem festenek olyan vonzóan:

- Akkor nézzük azt a bizonyos esőben csókolózó párt. 
Annyira jól hangzik, de valójában majd meg fulladsz a szakadó esőtől. Hideg. Vizes leszel, nem is kicsit. Lefolyik a sminked. Tüdőgyuszit is kaphatsz. Megéri?

- Reggel keresed az újdonsült párod magad mellett, ám ő kisnadrágban/bugyi-ing szettben reggelit készít neked, hogy meglepjen. Könnyfakasztóan szép, ugye?
De hogy ez mit takar. Tuti odaégett rántottát vagy olyan kaját, amit nem is kívánsz, nem azt szoktál enni, nem is szereted.
Füstöt és romokat a konyhába, amit takaríthatsz el...

- A nehézkesen megfőzött kaja fölött összeborultok, majd elvonultok vagy a konyhaasztalon egymásnak estek. Csörögnek a tányérok, repülnek le az apróságok és kárba vész a fáradságosan elkészített ennivaló. Utána szintén lehet romokat és üvegcserepeket vadászni...
Bele lépni az üveg darabokba, ételmaradékba. Ez már nem hangzik extrán jól, mi?

- Reggel álmosan egymásra pislogni és rögtön egymásnak esni.
Szájszag, éhség, "pisilni kell" érzés egy szál se? Hát nem túl életszerű. Igaz attól még lehet. De hát na...

- Első együttlétet mindig annyira szépnek, romantikusnak és cseppet sem sete-sutának, fájdalmasnak írják le. 
Lehet szép, meghitt is, de tegye fel a kezét az a nő, akinek az első alkalom nem fáj!
Én nem ismerek ilyet. Euforikus élmény volt, de bizony fájt és másnap is minden porcikám sajgott.
Persze a könyvekben nem fáj és rögtön élvezi is a delikvens.

- Malac együttlét finom tejszínhabbal, csokiszósszal, mézzel vagy egyéb  gyümölccsel, kész Kánaán. Annyira izgalmasan hangzik.
Milyen ez a valóságban? Ragadtok, minden koszos, akarom mondani kajás lesz. Moshatsz és nem is biztos, hogy kijön a ruhából, lepedőből.



- Kósza, gyors együttlét egy motelban. Ez mindig olyan izginek tűnik a könyvekben.
Valóságban? Hát...
Vagy koszos az a motel és büdös, hogy gusztusod nincs leülni sem vagy a recepción olyan megsemmisülten égő, zavartan bejelentkezni, ki meg még inkább, ha hangosak voltatok. Persze lehetőleg ne a ti zajotokat hallja az egész motel. És ne lásson meg senki talán.

- Gyertyafény, sokfogásos ételsor, halk muzsikaszó és lánykérés az ételben elrejtett gyűrűvel.
Alig találod meg a gyűrűt, szerencséd, ha nem nyeled le.
Saját tapasztalat, hogy jól laktam, de a rizsből még nem került elő a kis meglepetés. Párom meg noszogatott, hogy egyek még. :) Jelentem, végül meglett!

- Romantikus andalgás a naplementébe.
Eltört cipősarok, szemedbe ment bogár, elfáradt lábikók...és még ezer dolog, ami közbejöhet. De akár még jól is sülhet el, ha mindketten szerettek sétálgatni.

- Rákészültök az egész napos, nagy erotikus tornára és tuti valami vagy inkább valaki közbe jön. Rátok nyitnak, csenget a postás vagy a díjbeszedő, a szomszéd kotnyeles néni, csöng a telefonod a legrosszabbkor...

- Egy rejtelmes, bizsergető, gyors kocsis szex?
Az életben hely kevés. Valami valamibe mindig bele akad. Nem fértek el. Totális sérülés veszély. Nem beszélve a kéretlen figyelőkről.

Bizonyára akad még ilyen és hasonló a könyvekben.

2016. április 24., vasárnap

Az első Könyvfesztiválom




                                                                     

Minden évben vágyakozva nézem a népeket, hogy a molyok Mekkájába a Könyvfesztiválra vagy a Könyvhétre látogatnak.
Nézem a sok szép szerzeményt, csodás fotókat és vidámságot.
Idén kimenőt kaptam a kis családomtól és csajos napot kerekítettünk a Könyvklubos lányokkal négyesben.
A Könyvfesztivál nem csak könyvbeszerzési helyszín, hanem moly ismerkedési hely, dedikálások, élmények gyűjteménye.
Nem kis távot tesz meg az ember tőlünk a hőn áhított célig, de megéri!
Pár konklúzió az elmúlt napra. 
Pár élmény és persze a szerzeményeim:


                                               egy karszalag

- Bármennyire vidéki vagy, nem fogsz eltévedni(vagy csak kicsit), jó helyen van a Könyvfesztivál.

- Öltözz rétegesen, bár nem túl sok pakkal menj. Tegnap  a hidegtől, a széltől, végül a napsütéstől, majd hazafelé az esőtől pompázott a nap.

- Ne vigyél könyvet, akármilyen hosszúságú is az utazásod, mert sem időd, sem kedved nem lesz olvasni. A fáradság, az új könyvek izgalma miatt hazafelé sem. De víz legyen nálad...

- Ne mondja nekem senki, hogy az olvasástól, a könyvektől nem lesz edzett! Égjen a zsír Adri módra(ez lennék én)! 
Recept hozzá: Fogj egy hatalmas táskát, pakold tele könyvekkel, sétálj, galoppoz kilométereket, lépcsőzz fel és le, metrózz, emelkedőnek föl sétálj, guggolj le és hasonlók.
Ma olyan izomlázam van hogy ihaj.

- Nincs akkora táska, ami elég lenne. Bár betettem volna a ruhatárba a táskám, kabátom!

- Az író, írónő, a könyves eladók, a kiadók fő menedzserei, tulajdonosai, kapcsolattartói is csak emberek! Fáradtak, kialvatlanok, betegek, kismamák... Rohangálnak, rengeteg dolguk van.
Így ki-ki vidám, mosolygós, segítőkész, beszélgetős, emberséges vagy éppen morci, fáradt, mosolytalan. De sokat dob egy vásárlásomon vagy csak a nézelődésen, ha kedvesen, mosolygósan kérdezik, miben segíthetnek. Néhol jóformán csak el nem küldtek a francba. Máshol lélektelen gyorsaságot, egy gyors kifőzde személytelenségét tapasztaltam. Ott el is ment a kedvem a vásárlástól, a könyveiktől.
De szerencsére nem az utóbbi volt többségében.
A post végén  ki is osztanám a legkedvesebb kiadó és molyok kitűzőt, ha létezne.

- A moly.hu közössége régen összetartott, látni lehetett mindenhol őket, mindenkire rámosolyogtak aki hasonló felirattal érkezett vagy hasonló. Hát most elvétve láttam moly kitűzőt vagy ismerőst, érdeklődőt meg pláne. Négy kedves molyocskával találkoztunk, a többiek felénk se pilláztak. Kiöregedtem és eltűntek a kedves moly.hu tagok vagy a nem megfelelőekkel találkoztam? Ki tudja?
De túl sok molyt nem láttam, az igazat vallva.
Volt, aki ismerősnek rémlett, de nem mertem odamenni hozzá. Ciki, ha mégsem ő az. És miután kétszer is lekezelően bántak velem, többet nem is próbálkoztam.

- Rohanás van, ezernyi ember. elsiklasz több fontos dolog, ember fölött. Érdemes többször végignézni a terepet, szemlélődni az emberek, nem csak könyvek fölött. Én az első körnél csak a könyveket láttam. Másodjára, harmadjára már mindent, mindenkit jól megnéztem.

- Érdemes jó korán érkezni és tényleg alaposan körülnézni. Sok olcsó, nagy akciós kupac, doboz található.

- Írj listát, mit szeretnél megvenni, majd dob is el. Tizenpár fontosnak tetsző könyvet írtam fel személy szerint, amiből végül kettőt szereztem be, a többit megláttam, akciós, megszerettem és hazavittem koncepció szerint. 
Hatalmas akciók nem jellemzik a Könyvfesztet. Alapból 20-25% a jellemző. Bár néhol, elvétve nagyobb, kecsegtetőbb ajánlat is volt.

- Akármekkora összeget tervezel költeni, az kevés lesz. Hidd el!

vagy piszok erős akaraterő kell hozzá.

- Ha kinézel egy dedikálást,  jó előre legyél ott és készülj hosszú maradásra. Én végül a tervezett három dedikálásból egyiknél sem maradtam, inkább nézelődtem. Sajnálom is, meg nem is.

- Program millió, de nehezen megtalálható, megközelíthető sajnos. Mindenről lemaradtam végül.
Itt egy javaslat a szervezőknek.
Érdemes lenne a dedikálásokat, a programokat egy külön helységbe tenni, ami jól megközelíthető. Bemondatni őket, így senki sem maradna le róluk. Nem kellene vásároló embereken átverekedni magunkat. Kecsegtetőbb lenne.

- Iktass be pihenést, szemlélődést, nézelődést ülve.

- Ne ragaszkodj előre megírt forgatókönyvhöz, mikor hová mész, kivel találkozol.

- Akárkivel találkozol, írd fel a telszámát, különben nem találod meg. Ha elvesztél, akkor is jó szolgálatot tesz. Könnyen elsodródsz azoktól, akikkel sétálgatsz. 

- Jó érzés ismerős arcokkal, szép könyvekkel találkozni egy ilyen eseményen.
Sok ismerőst elkerültem, pedig nagyon szerettem volna találkozni velük. Ilyenek Wee, Pusztai Andrea és a Kildara csajok, Mogulosok is sajna.

- Jó pár kiadóval és könyveikkel nem találkoztam, nagy szomorúságomra.




Legkedvesebb molyok, akikkel találkoztam(persze azokon kívül, akikkel mentem(Ancsa, miriel, Röszkva)
Mazsidrazsi a közvetlenségével és Mazsola 78, aki rengeteg szépséges könyvjelzőt hozott a lánykáimnak és még fizetséget sem fogadott el!


                                           könyvjelzők, amikkel gazdagodtam
Legbarátságosabb, legvidámabb kiadók egyértelműen a Főnix könyvműhely és a Fumax volt! Jó hangulat, segítőkészség, barátságosság fogadott és sok szép könyv. Lehetett fényképezkedni, fényképezni. 

Legvevőbarátabb, informatívabb kiadó díjat négy stand kapja meg.
Delta Vision
És Athenaeum, Generál Press
Twister Média
Agave
Mindenhol barátságosan fogadtak, lehetett kérdezni, beszélgetni velük. Mosolygósak voltak. Szívesen vásároltam náluk, érdemes ellátogatni hozzájuk. 
Volt, ahol fél órát is beszélgettünk.

Legjobb akciók díját a Delta Vision és a Maxim hozta egyértelműen!


beszerzett dolgok

A felső két sort köszönöm a kiadóknak, amit a blogom számára biztosítottak recenziónak.
(Twister Média, Athenaeum kiadó, Főnix könyvműhely, Fumax kiadó)

Az alsó sor pedig a szerzeményem.

Summázás. 
Jó volt, szuper volt, egy élmény. 
Kár lett volna kihagyni. Remélem jövőre ugyan itt...
Nem foglalkozott senki vele, hogy nézel ki, mennyit vásárolsz, csak azt éreztem, hogy mindnyájan egy nagy közösség, az olvasók táborát színesítjük..)
Nem voltak veszekedések, kivagyiság, lökdösődés, leszólás, fura nézések, elítélés, csak örömteli arcok,  kisebb-nagyobb csomagokkal. 
Ahol még egy könyvjelzőnek is örült az ember.
A szép könyveknek meg pláne.
Ha nem vettél semmit, akkor is megnézhetted, megfoghattad a vágyott szépségeket, kérdezhettél, érdeklődhettél.
Sok élménnyel gazdagabban, némi pénzzel szegényebben vagyok így ma, vasárnap. Na meg egy jó kis náthával is több vagyok.
De megérte.
Már csak olvasni kell!
Továbbá megfizethetetlen, mikor a könyves blogod és szavaid viszont látod egy könyvön. Milyen lehet vajon ez íróként? Még frenetikusabb?




2016. április 20., szerda

Kelley Armstrong · Melissa Marr Loki farkasai




Dobj a poharadba némi nagyobb viking istenségeket, trollokat, alakváltókat és egyéb hátborzongató lényeket, pár jelentős tárgyat, amit meg kell keresni, és bolondítsd meg 13 évesekkel, nyűgjeikkel, kételyeikkel, mindezt helyezd el a jelenbe. 
Jól hangzik, ugye?
Persze, hogy engem is megfőzött. Továbbá a két írónő neve is jelentős húzóerő. Kíváncsi voltam, hogy hogyan fognak boldogulni közösen. Ilyenkor annyira kíváncsi lennék, hogyan dolgoztak össze. Ki adta a fő ötleteket, melyikük írt több fejezetet, hogy osztották el, kinek mi a területe...? De sajnos ezt megtudni nem fogom. Viszont nagyszerűen el tudom képzelni, hogy küldözgetik egymásnak az eszükbe jutó ötleteket, majd beépítik a műbe és közösen az asztal fölött görnyedve megvitatják, mi maradjon, mi mehet a kötetben. Naivság? Lehet ennél bonyolultabban oldották meg. Vagy végtelenül egyszerű a megfejtése a közös írásuknak.
Mindenesetre a művön nem érződött, hogy nem egy szerzője van. Azt mondhatom, simulékony volt a szövetségük. Nem hullámzó és töredezett a történet. Nem volt benne kettősség, mint az általam eddig olvasott dupla írós könyvnek.
A nyelvezet könnyed, néhol szlenges. Érződik az ifjúági vonulat, de még élvezhető formában. Be sem tudtam határolni a két írónő stílusjegyeit. Simán azt mondanám, ha nem tudnám kik írták, hogy egy 30-as hölgy első megjelenő kötete.
A szereplők érdekesek. Ami nekem nem jött be, az a koruk. Annyira hihetetlen, hogy 13 évesen ekkora felelősségük, felelősségtudatuk legyen. Nem akarom ledegradálni a mostani 13 éveseket ezzel. De számomra hihetőbb lett volna 16 éves szereplőkkel a történet. Bár így legalább megúsztam a szerelmi három vagy sokszögeket (a drámai féltékenységeket viszont nem)
Hogy tudtam-e közösséget vállalni bármelyikükkel? Elég nehezen. Nem csak a korkülönbség, hanem az életkörülményeik, élethelyzetük, stílusuk, viselkedésmintáik is messze áll tőlem. Laurie talán az, aki a legszimpatikusabbá vált. Őt éreztem a legjobb, legcselekvőképesebb, gondolkodóbb, bár kevésbé kifejtett szereplőnek.
Fen roppantul idegesített, pedig az ő jelleme a legfejlődőképesebb és legárnyaltabb. De nem tudott bevágódni nálam a folytonos morgásaival, védelmező ösztöneivel együtt sem.
Matt a főszereplő. Az elején kedveltem, de valahogy közömbös lett a történet előrehaladtával. Nem tudtám megmondani miért. Remélem tartogat ő még meglepetéseket.
Hármójuk (illetve további mellékszereplőink) érzelmei, érzései sok lapon kaptak helyet. Néha talán túl sokat is, a cselekmény rovására. Kettős érzésem volt, mert apró dolgon sokat töprengtek, míg egy halálon gyorsan felülemelkedtek. Ez kissé fura volt. Mondjuk abba a hibába nem eshetünk, hogy felületesen ismerjük csak meg a szereplőinket. Együtt érezhetünk velük, sajnálhatjuk vagy szerethetjük őket. Mindenki választhat hozzá közelebb eső karaktert magának, akivel azonosulhat, akiért szurkolhat. 
A misztikus stílusjegyeket jól hozza. Felvonultat megszokott és kevésbé ismert lényeket. Imádtam, ahogy a mitológiához nyúltak. Nem titkolom, szeretem a mitológiát lényestől, történetestől, egyszóval szőröstül-bőröstül, úgy ahogy van! Ráadásul ezt szórakoztatóan tárják elénk írónőink.
A cselekmény pörgős és nem csak az halad, hanem a bevezetés, a világfelépítés is gyorsan adagolt, ami tetszett. Első rész, érződött, hogy bevezető kötet, mert egyelőre nagyon nem lehetett eldönteni, hogy min lesz a hangsúly, a karaktereken, a mitológiai dolgokon vagy a megszerzős, esetleg a harcolós részeken.
Nagy dolog nem történt még. Kisebb csetepaték, összeveszések. Ármány és (egy) árulás. Nem okozott semmi meglepetést eddig. Nagyjából mindenre számítottam. Viszont reményteljes. Várom, hogy fog alakulni  a továbbiakban. Megvannak a hibái. De semmi zavaró. Kellemes kikapcsolódás volt. És valami nagyon jó kisülhet még belőle.
A borítója nagyon érezteti a tartalmát, megy a történethez. Örülök, hogy a kiadó megtartotta az eredetit.
A könyvet köszönöm a Gabo kiadónak!

Fülszöveg:
Az északi mítoszok megjósolták a Ragnaröknek nevezett világvégét, amit kizárólag az istenek akadályozhatnak meg. Amikor bekövetkezik az apokalipszis, nekik kell megküzdeniük a szörnyekkel: gigantikus farkasokkal és kígyókkal, amelyek mind el akarják pusztítani a világot.
Az istenek azonban már régóta nincsenek köztünk.
A dél-dakotai Blackwell városának legtöbb lakója egyenes ági leszármazottja Thor vagy Loki istennek, így a tizenhárom éves Matt Thorsen és két osztálytársa, Fen és Laurie Brekke is. Mivel számára ez a családtörténet része, Matt úgy ismeri az északi mítoszokat és isteneket, mint a tenyerét – ez azonban nem jelenti azt, hogy hisz is ezekben. Amikor tudomására jut, hogy közeleg a Ragnarök, és a végső harcban neki kell majd képviselnie az isteneket néhány gyerekkel, alig hisz a fülének. De a feladat akkor is rá vár, így Laurie és Fen segítségével megállíthatatlan csapatot hoz létre, hogy megelőzze a világvégét.
A Loki farkasaival indul K. L. Armstrong és M. A. Marr Blackwelli Históriák című sorozata lélegzetelállító kalandokról, mitikus figurákról és fordulatos csatákról.

Idézet:
– Te csak nem tágítasz, mi? Mondok valamit, te meg azonnal ellenkezel. Egyetértek veled, mire meggondolod magad. Ha azt mondom, hogy az ég kék, akkor ragaszkodsz hozzá, hogy bordó. 
– Nem így van. – Fen az éjszakai égboltra mutatott. – Fekete.

Ciceró kiadó (Gabo kiadó)
FordítottaBihari György
304 oldal

2016. április 19., kedd

Könyvfesztivál

Minden évben szomorúan konstatáltam, hogy eljött a Könyvfesztivál, és nélkülem múlt el. 
Sosem jutottam ki, pedig nagyon nagy könyvrajongó vagyok.
Idén egy nagy hip-hip-hurrá, mert végre megyek.
Már most hatalmas gyomorgörccsel várom, egy jó nagy táskával és még hatalmasabb kívánság listával.
Ha minden igaz, Adri könyvmoly(judy22) névjegykártyával fogtok megtalálni, egy jó kis uv narancsos felsőben, nagy szájjal és még nagyobb szemekkel, bazi táskával a hátamon.
U. I.: ha nem fagyok meg pólóban:)

Lestem a tudnivalókat, tapasztalatokat és az akciókat.
Rengeteg megjelenést időzítettek e jeles napra.
Viszont sehol sem láttam jóformán, hogy mely kiadó miket akcióz. Így most összeszedtem párat, amit megtaláltam. Ha tudtok ti is olyan akcióról, ami Könyvfeszten lesz, írjatok bátran!

Agave kiadónál 25% akció


Főnix könyvműhely 30%


Maxim 1+1 akció


Gabo 20%


Goold Book 30%


Bookline 20%


KMk 20%-os akció


Athenaeum kiadónak 500ft-tól lesznek könyvei 




2 könyvtől (ha az egyik Virág Emília: Sárkánycsalogató) táska is lesz ajándékba


Európa kiadó 20%


Fumax 20%


Generál Press kiadónál 2 könyv vásárlása után( ha az egyik az Engem láss!) vászontáska az ajándék

Typotex kiadó szépirodalmi akciója 40%, 25 %-k a többi könyvre

Tarandus kiadó 30%


Delta Vision




Továbbá rengeteg meglepetés, akció, amikről nem találtunk utalást, említést.
Szuper programok, dedikálások, ami az olvasó ember szem-szájának ingere!
Gyertek!
Nézzetek körül és keressetek meg nyugodtan!

Angela Marsons: Elfojtott sikoly




Esküszöm én próbálkoztam. Nagyon-nagyon erősen. 
De nem ment.

Egyszerűen nem tudtam letenni a könyvet. Magába szippantott és csak fogytak az oldalak.
Hátborzongató, ijesztgetős, szívfájdító, megrendítő, durva és mégis imádtam.
Ezer klisét felvonultat az írónő a nyomozó személyében? 
(Jellemzően csak a munkájának élő, traumatikus nőszemély, akinek még macskája sincs, de imádja ellenben a kávét, őt viszont kevesen, pedig csupa szív, a tüskéi alatt).
Na és? 
Imádtam, mert humoros, nagyszájú, szerethető kis paprikajancsi  hölgyben! 
Munkamániájánál már csak a "kedvesen" ironikus, pikírt megjegyzései a nagyobbak. 
Kevesen érték el nálam ezt a hatást, hogy nem csak megkedveltem, hanem erősen foglalkoztatott a jövője is.
Szeretnék még olvasni róla.
A mellékszereplők is izgalmasak. Sokukat megkedveltem. 
De volt, aki még homályban maradt előttem egyelőre.

Humoros. Kapaszkodjatok meg, de a könyv thrillersége ellenére humoros! 
Ráírnám a borítójára, hogy nyomokban feszültséget és meglepően sok humort tartalmaz.
Fordulatokkal teli.  Gondolatébresztő. Drámai. Megrázó.
És még rengeteg jelző eszembe jut a könyvről, ami nagyszerűen jellemzi. 
De ha egy szóban kéne összefoglalnom, akkor a bravúros jelenik meg rögtön lelki szemeim előtt.

Rég
 olvastam ebben a témában könyvet. 
Rég olvastam ebben a témában ilyen nagyon jó könyvet.

Már a beharangozó kezdet sem egyszerű. Árad belőle a baljóslatú hangulat, a félelmetes és szívszorító jövő előképe.

Tipikusan az a történet, ami nem ereszt el, még az olvasás abbahagyása után sem. Mert bele eszi magát a gondolataidba. Azon kapod magad, hogy már nincs kezedben a könyv, de még mindig nem alszol (pedig kellene, mert rögtön itt a kíméletlen reggel), csak agyalsz és agyalsz a történéseken.
Nincs olyan pontja a könyvnek, mikor alkalmas lenne félretenni, mert folyton történik valami jelentőségteljes. Lazán, de rohamos tempóban halad. Mondhatom azt, hogy gyors folyású történet. Mit gyors? Szélsebes!
Pihenni nincs idő. Folyamatosan éberen tartja az olvasó figyelmét, nem hagyja lankadni. Néha jó lett volna végig gondolni, mi is történt, mit tudtunk meg, hátha én is összeraktam volna a krimi morzsák darabjait. De valahogy folyton előttem jártak a nyomozók fél lépéssel. Így kapitálisan lemaradtam, csak a fejem tudtam kapkodni, hogy hogyan vonták le ezt a következtetést, hogy jöttek rá egy-egy fontosabb dologra.
Figyelni kell, mert összetett történet.
Sok apróság fontos, amiről nem is gondolnánk. Ha a karakterekre, nyelvezetre figyelünk főként, akkor elsikkadunk fontos darabkák fölött.
Végig bizonytalanságban tartott az írónő, teljesen mást sejtetett számomra végnek a történet.
Viszont egy észrevétel. Nehezen állt össze egésszé.

Szót emeltem már a történetről, a szereplőkről, de maga a krimi szálról még nem igazán, csak szőr mentén. Most pótolnám e hiányosságomat is.
Erős, követhető, ugyanakkor néhol sikerült belebonyolódnom, elveszteni a fonalat. 
Fordulatos, okozott több meglepetést is. 
Kitalálható, ha nagyon oda figyelsz, nekem mégsem sikerült.
Egyszóval jól megírt. 
Pont a határán mozog a túl sok és túl kevésnek!
Megfelelő felépítés, megfelelő történések, elegendő adalékanyag áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy fenntartsa a figyelmünk, kellően rejtélyes legyen mégis. Van, ami a képzeletünkre van bízva. Pont ahogy szeretem.

Nyelvezete igényes. 
A leírásokból nincs túl sok, hogy elnyomja a könyv pergő ritmusát, de megfelelő teret ad a képzeletnek. Nem nyelvújító, de véltem benne felfedezni egyediséget.

Ami még kimaradt eddig, az a téma. Durva témát választott írónőnk alapnak, de tudta úgy kivitelezni, hogy nem dühített fel, a gyomrom is egyben volt, mégis megérintett, elborzasztott. Nem részletezte a véres valóságot, csak elképzeltette. Ki-ki annyit lásson, mélyedjen el benne, amennyit bevesz a gyomra.
Ugyanakkor nem kicsinyli le, nem vicceskedi el és a felületesség is távol áll tőle.
Ideges leszek, ha egy fájó, nehéz témát választanak és teátrálisan lekezelik. Nem kell elmélyedni benne, de ne kezeljük normálisnak az ilyen dolgokat. Ne térjünk pikk-pakk napirendre felette.
Itt szó sincs róla szerencsére. Megfelelően kezeli a helyzetet, nem csak alapnak a könyvhöz.

Sokszor azt érzem könyvbújás közben, hogy erőltetett a történet, karakterek és minden, mintha nem hobbyból, szeretetből írták volna, hanem kényszerből.
Itt ezt nem tapasztaltam. Érződik a könyvön, hogy a létrehozója élvezte, szerette és gondot fordított könyvére és nem csak muszájból követte el.

Szép a külföldi borító, de a magyar sokkal szebb és mutatósabb!

Azért lessetek rá és mondjátok meg ti, melyik nyerte el jobban a tetszésetek.




Fülszöveg:
Öt alak áll körbe egy sekély sírhantot. Mindannyian kivették a részüket az ásásból. És egy életre némaságot fogadtak… 
Csakhogy a végzet és Kim Stone felügyelőnő elől nem lehet elbújni. 
Egy letehetetlenül izgalmas krimi, sokrétű figurákkal.

Idézet:
Sok tudós töprengett már a nagy kérdésen, hogy a pszichopata vajon annak születik, vagy azzá lesz?

General Press kiadó
360 oldal

Fordította: Szieberth Ádám

2016. április 14., csütörtök

Karen Akins Időhurok



Időutazás, színes, látványos borító, feltűnő fülszöveg. 
Mi kellhet ennél több?
Gondoltam ez az én olvasmányom lesz.
Eszembe juthatott volna, hogy már a mások által nagyon favorizált, Az időutazó felesége sem jött be kellőképpen.
Ráadásul a könyv besorolása nem igazán az én korosztályomba tartozik.
De nem szegte kedvem, gondolkodás nélkül belevetettem magam az olvasásba. Végül nem is a korosztályi különbség miatt nem lett kedvenc, hanem teljesen más okokból kifolyólag. 

Úgy éreztem magam az olvasás közben, mint egy időutazó, akit elküldenek egy küldetésre, mindeközben teljesen homályban hagyják, hogy hová kell mennie, mit kell csinálnia, mikor jöhet haza, mikor ér a végére a küldetésnek... 
Egyszerűen bedobtak a mély vízbe úgy, hogy nem tudok úszni és mentőkötelem vagy övem sincs. Kissé fuldoklom. Aztán néha dobnak felém egy-két kis kavicsot, ingerkedve,  hátha elérem és kimenekülök. 
Kevésbé szóvirágosan jellemezve, sokszor elvesztem a könyvben, nem is kicsit. Néhol túl lassan és későn adagolja az írónő a történet kertének szálait, a körülményeket. Néhol pedig dömpingben zúdítja ránk és azt sem tudjuk, mire figyeljünk, mely dolog a fontos, mely kevésbé. Ez mellé kapjuk ugye az időben utazást, aztán a múlt szálait. A végén szépen össze van minden fésülve és megérthetővé válik. De addig is számtalanszor lapoztam és lapoztam vissza, 
Ráadásul több, apróbb részletben olvastam és így teljesen szétesett a fejemben minden, nehéz volt összerakosgatni. Ezért talán felületesebben is bújtam a könyvet, mint máskor.
Nem teljesen a történet hibájának rovom fel, hogy nem értettem az összefüggéseket mindig, nem voltam vevő az utalásokra és így nem kötöttünk közeli barátságot a történettel. Bennem is volt hiba. 

A karakterek értékelhetőek, még ha zavaros is sokszor a körülmény.
Bree-t szerettem következetessége, nagyszájúsága és önfejűsége miatt. Belevaló, igazi "tökös", vad főszereplő. 
Nem kesereg, nem kér a megmentésből, hanem ha kell,  káromkodik, ha kell, verekedik vagy nyúlcipőt vesz fel.
Néhol túl csajos is volt és tinis számomra, de ez tényleg csak a korkülönbségünknek tudható be.
Szerethető, félthető és kacagni is tudunk rajta. Nem nyávog, bár élcelődik. Ironikus, ugyanakkor használja a fejét is néha.
Finn annyira nem lopta még a szívembe magát. Aranyos, kedves, de tartottam végig tőle. mintha bármelyik pillanatban tudna egy kellemetlenebb dolgot cselekedni Bree számlájára. Hogy is írjam? Talán az a helyes kifejezés, hogy túl jó ahhoz, hogy igaz legyen.
Kettőjük kémiája alakulóban. Nem túl sok és nem túl kevés.
Tetszett, ahogy lassan haladnak, változnak együtt. A sok körülmény, ami megteremtődik számukra, elvarázsolt. Ahogy éltek is vele.
A mellékszereplőkről olvastam volna még többet. Gondolom lesz még alkalmam rá a sorozat folytatásában. Van, aki kellőképpen magára irányította a figyelmem, van benne potenciál...

Rengeteg szót írtam fel a könyv olvasása közben jegyzetelésképpen. Csak pár a füzetkémből:
Bongás, repülő tehén, iskola keretein belüli időugrás, vonatos utazás, segítő ketyere, mobil autó, chip...
Mind olyan dolgok, amik igazán érdekessé teszik az amúgy már elégszer ismételt időutazást.
Az iskola nagyon jó keretet ad a történetnek, szívesen olvastam volna még róla többet. 
A világ felépítése alakul. Néhol kicsit logikátlan vagy én nem láttam át kellően, de nem rossz. Szánhatott volna az írónő arra is több időt, teret!
A fordulatok jelentőségteljesek és abszolúte nem mindig kiszámíthatóak, ez felüdülés számomra.
A lendületességet is felróhatom a pozitív oldal számlájára.
A nyelvezet, szleng, humor szintén a helyén volt.
Amit nem tudtam hová tenni, az a halászlé. Egy kód akar lenni? Hogy kerül a könyvbe, hisz oda nem illő. Félrefordítás? Tisztelgés a fordító hazája számára?

Az ötletek nagyon jók. 
Időugró iskola...és ezért is ajánlanám mindenkinek! 
Nekem eszembe sem jutott volna így nyúlni ehhez a témához, egyediséget kölcsönözve neki.
Vannak hibái. De nem eget rengetőek. Semmi olyan, amin ne lehetne felülemelkedni.
Szórakoztató, vicces, könnyed, ugyanakkor érdekes témát választott, egyedi látásmóddal kombinálva. 
Az írónő stílusa pedig friss, üde.

A könyvet köszönöm a Gabo kiadónak!

Fülszöveg:
A tizenhat éves Bree Bennis olyan iskolába jár, ahol az időutazás kötelező tantárgy, és szó szerint veszik a történelmi kirándulásokat. Miután háromszor is kudarcot vall a XXI. századba tett félévi küldetésén, mert véletlenül túszul ejt egy fiút, már az ösztöndíja forog kockán. 
Amikor visszaszökik a múltba, hogy hallgatásra bírja a fiút, nem megy elég messzire: Finn közben három évvel idősebb lett, ráadásul meg van róla győződve, hogy szerelmesek egymásba Bree-vel, vagyis a lány jövőbeli énjével, aki közel sem tartja olyan elviselhetetlennek. Még tovább bonyolódik a helyzet, amikor Bree akaratán kívül magával viszi Finnt a XXIII. századba, majd rájön, hogy valaki üldözi, aki nem csak őt akarja tönkretenni, hanem a múltat, a jelent és a jövőt is.


Idézet: 
– Hé! Egy kicsi tehenet láttam elrepülni az ablakod előtt ma reggel. Egy tehenet! 
– Pegamúnak hívják őket. Biztos valakié volt. Hírhedt szabadulóművészek. 
– Én is akarok egy pegamút. 
– Nem fogsz kapni. 


328 oldal
Gabo kiadó: http://www.gabo.hu
FordítottaHeinisch Mónika

2016. április 13., szerda

Gyönyörű Budapest




Nagy divatja van most a felnőtt színezőknek. Én is bele bolondultam e műfajba, így kíváncsi lettem, hogy jön létre egy-egy színező. Kifaggattam egy magyar szerzőt róla. Fogadjátok sok szeretettel Hommonai Zoltánt a Gyönyörű Budapest készítőjét!

Mit tudhatunk rólad, mint magánember?
Már több mint harminc éve része az életemnek könyvek készítése, kiadása. Elsősorban tankönyvekkel foglalkoztam. Írtam és adtam ki foglalkoztató, gyakorló munkafüzeteket kicsi gyerekeknek, de voltak gimnazistáknak szóló ,,komoly’’ tankönyveim is. 
Aztán jött a tankönyvkiadás államosítása… 
Több éve Amerikában élek családommal, s itt is gyerekkönyvekkel foglalkozom elsősorban.

Honnan jött az ötlet, hogy színezőt készíts?
Egyszer csak megjelent a médiában, hogy mennyire sokan érdeklődnek a felnőtteknek szóló színezőkönyvek iránt. Persze rögtön jött az ötlet, hogy készítsek egy könyvet. Felmerült egyebek között – a trendeket követve – hogy valami viragos, állatos könyvet rajzoljak. De aztán arra gondoltam, megmutatom Budapestet, hiszen kevés gyönyörűbb város van tőle a világon.  
Már tavaly ősszel megjelent az USA-ban a Beautiful Budapest. Sokan szeretik, nemcsak a magyar gyökerekkel rendelkező itt élők, hanem mások is. S persze ezután jött a magyar kiadás Gyönyörű Budapest címmel.

Magad is színezel vagy közeli családtag esetleg?
Nagyon ritkán ülök le színezni, a rajzolás a szerkesztés, a munkám kitölti a teljes időmet. S ha van egy-két órányi szabadidőm, akkor inkább úszni megyek. A családom tagjai sem színeznek.

Szerinted mi a fő vonzereje a színezésnek? Miért lett felnőtt elfoglaltság is?
Régen volt a horgolás, kötés, hímzés, de ez kiment a divatból, részben kiszorította a tévé, hiszen tévézés közben nem  lehet hímezni...  
A férfiak leültek a komputer elé és ott is ragadtak, a nők szappanoperákat néztek. 
De persze ezt is meg lehet unni. Ekkor bukkant fel a színezés. 
Nem kell hozzá sok minden: jó színezőkönyv, és megteszi eleinte bármilyen színes ceruza is. 
(Más kérdés, hogy ma már a Dariusz kincse sem lenne elegendő, ha a drágább színező készletek mindegyikét akarjuk megvenni...) 
Nem beszélve arról, hogy a mostani pénzhajhász, rohanó világban nagyon jó leülni egy csendes sarokba, és színezni. 
Nyugalom,  békesség...  Belefeledkezve az alkotásba! 

Saját készítésű rajzok vannak benne vagy a szerkesztés a te fő műved?
A rajzokat többnyire fényképekről készítettem, de nem komputertechnikával, hanem kézzel. Persze a szerkesztést és a válogatást is teljes egészében magam végeztem.

Mennyi munka van a megtervezéstől az elkészült kötetig? Milyen munkálatok kapnak helyet egyáltalán? 
Mennyivel másabb, mint egy könyv megírása és nyomtatása?
Egy ilyen terjedelmű könyv elkészítéséhez körülbelül másfél-két hónap munka kellett. Az adatgyűjtéstől kezdve az utolsó lapok betételéig sok-sok munkaóra van benne. S mivel a saját cégem a könyv kiadója, így még ezután jöttek a hozzá kapcsolódó teendők. Elsősorban a marketing. 
A könyvkiadás - mint általában minden más terméknél – legfontosabb része a reklám. Lehet bármilyen jó egy könyv, de ha nem tudod eljuttatni az olvasókhoz, színezőkhöz, fabatkát sem ér. S a megjelenéstől számítva ez mindennapos feladat.

Mi alapján döntötted el, hogy mely képek jelenjenek meg végül és melyek nem?
Igyekeztem olyan képeket beletenni, amit Budapestről általában ismerhetnek külföldön is. De persze olyanok is kaptak benne helyet, melyek színezése komoly kihívást jelent. Megmondom őszintén, azokra a rajzokra kevés vállalkozó szellemű alkotó/színező vállalkozott.
Talán tehettem volna bele olyan jellegű rajzokat, mint virágok stb., de szerintem e könyv szellemisége nem engedi ezt meg. 
De helyet kapott benne a Szent Korona színezése. Azt hiszem a kiszínezése magasztos feladat mindenki számára.

Mi a terved, lesz folytatása a színeződnek? 
Vannak új gondolatok, ötletek?
Mindenképpen szeretném a folytatást. 
Már félig kész a Gyönyörű Magyarország színező. 
Ebben helyet kapnak tájképek mellett a hazánkra jellemző állat- és növényfajok. 
Több oldalt kap a Balaton, a Hortobágy, a matyó és kalocsai minták. És persze nem szigorúan egyenes vonalhúzással készülnek a rajzok, mint a Gyönyörű Budapestben, hanem játékosabb, könnyedebb, szabadabb színezésre lehetőséget nyújtó rajzok lesznek benne.
S még egy tervezés alatt álló könyv készül, illetve még kettő. Azért írom így, mert szeretnék a felnőtteknek való megjelenés mellett egy kamaszoknak szóló színezőt is kiadni. 
Ennek címe pedig: Színezzük ki nagypapát! 
Olyan rajzok szerepelnek majd benne, mint történelmi személyiségek, események (pl. csaták stb.), történelmi helyszínek.

Remélem, hogy a virágos, mandalás színezők mellett, vagy ráunva azokra, ezt is szívesen fogják színezni!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék