Költözök

Sok év még több munkája van ebben a blogban. Megszerettem, de új vizekre evezek. 
Aki a továbbiakban keres, itt megtalál!
ReAd blog

A könyves bejegyzések, recenziók, interjúk ott folytatódnak tovább. Keressetek bátran. Csak egy kicsit kibővítem a repertoárt egy kis anyasággal, egy kis írással és rengeteg izgalmas dologgal fűszerezve. 
Lessetek be bátran!

Családi összefogással készülő könyv

Egy még készülő könyvről írnék most nektek. Illetve nagy részt maga  a készítő, Lepés Mariann mesél róla és születéséről, én csendesen meghúzódom. Mutassa be ő a készülő könyvet nektek.

-Mit mesélnél el magadról blogos közösségem olvasói számára? Mivel foglalkozol? Mit tudhatunk rólad?
Mariann vagyok. Két tündéri lányom van, 6 és 13 évesek. Elváltam.
Közel 20 évet dolgoztam, nagyrészt multiknál, mielőtt coach lettem. Az utolsó 10 év volt az IBM kötelékeiben, itt lettem tréner, ami a coachinghoz vezető út kapuja volt. Imádtam tréningeket tartani. Kezdetben csak a helyieknek itt Budapesten, de később átkerültem a nemzetközi csapatba és akkor már utaztam Bukarestbe, Isztambulba, Moszkvába, Frankfurtba... stb. 
És persze online tréningeket is tartottunk - a hatékonyság jegyében.
Van három diplomám, de igazán mindig is HR-es akartam lenni, csak hát hosszú és kanyargós volt az út odáig. 
Réges-régen, (egy távoli galaxisban), amikor még volt szabadidőm is, sokat sütöttem és főztem - és mindezt megörökítettem egy blogban is (Culinaria). 
Még mindig sütök és főzök - csak már nem örökítem meg...

-Hogyan pattant ki a fejedből egy könyv gondolata?
Coachként működöm pár éve, és valahogy mindig van egy ilyen beszélgetős, szemléletformálós része a folyamatnak - amikor igyekszem más szemszögből is megvilágítani a helyzetüket, gyakran egy-egy sztorival megtűzdelve. Ilyenkor derül ki, hogy nagyjából azonos mindannyiunk kiindulási helyzete - mindenki kapott citromot az élettől, de ugye van, aki limonádét csinál belőle. 
Ezeket az "alapokat", "alapsztorikat" írtam össze egy könyvbe - az az öt tényező vagy témakör, ahol többnyire elakadhat a limonádécsinálás folyamata. 

-Mi segített az utadon a könyvvel kapcsolatban még? Mi indított el?
Valószínűleg magamtól nem írtam volna könyvet, de elkísértem egy barátnőmet - aki viszont már dolgozott a sajátján - Weiser István könyvíró szemináriumára. 
Én aztán bekerültem István MasterMind csoportjába és megírtam a könyvet - amiről azt sem tudtam, hogy bennem van. 
Korábban már írtam persze.
Hálanapló és a Fókusznapló is kedvelt, de azok mégsem könyvek. 

-Miről szól a könyv és kiknek ajánlod elsősorban?
Ahhoz, hogy valaki sikeres legyen, nem a sikerreceptet kell tudni - illetve nem csak azt. Azt mindenki tudja, de kevesen valósítják meg. Amivel sokkal kevesebben foglalkoznak, az nem más, mint a nehéz helyzetek kezelése. Az elakadási pontok. 
És mivel coach vagyok - hiszek benne, hogy a megfelelő kérdéseket kell feltenni, hogy a megfelelő válaszokat kapjuk. A jó kérdések messzire vihetnek - de vagy nem tudjuk ezeket, vagy nem szeretjük feltenni, megválaszolni meg pláne nem. 
Kérdések és történetek segítségével vezetem végig az olvasót azokon a főbb témakörökön, amelyek segíthetnek elmozdulni a holtpontról. 

Hogy kiknek íródott elsősorban? Útkeresőknek, újrakeresőknek, azoknak, akik elakadtak, és nem tudják, hogy hogyan lépjenek tovább.
Olyanoknak, akiknek fontos a folyamatos fejlődésük. 
Azoknak, akik nem az egyetlen tuti megoldást keresik, hanem hajlandóak próbálkozni, kipróbálni, időt és energiát fektetni abba, hogy a saját útjukat járják. 
Akik tudják, vagy értik, hogy nem feltétlenül a cél elérése a fontos, hanem sokkal inkább az, hogy milyen emberré válnak az út során. 
                 

-Mesélnél magáról az írás folyamatáról?
Nagyon élveztem a folyamatot - amikor kipakolhattam, ami a fejemben van, és láttam összeállni egy egységes egésszé. Néhány hónap alatt megvolt a szöveg - ebben nagyon sokat segített, hogy egy elmetérkép segítségével állítottam össze a tematikát a folyamat legelején, és ezzel a módszerrel folytattam is: a kapcsolódó gondolatokat már a megfelelő részhez tudtam illeszteni. Az írás íve megvolt, már csak fel kellett tölteni, egymás mellé illeszteni a kis mozaikokat. 

-Mennyiben lesz más, mint a hasonló tematikájú könyvek?
Amikor egy coach könyvírásra adja a fejét, többnyire a saját ügyfelei eseteit fűzi össze, ami hihetetlenül tanulságos és nagyon hiteles. 
Én viszont csak egy utazásra akarom vinni az olvasóimat: adok információt, történeteket és kérdéseket. Ezekből áll össze mindenkinek a saját válasza, a saját kiútja, a saját limonádéja. 

-Több fronton is különleges a könyv. Családi összefogás is tetten érhető, ha jól tudom ezek között?
Igen. Különleges lesz a könyv tördelése is - törekedtünk rá, hogy fenntartsa a figyelmet: vizuálisan is tagolt, a lényeges gondolatokat kiemeltük, és a lányom (13 éves) rajzai illusztrálják. 

-Mit szóltak a gyerekek, a családtagok, ismerősök a könyvíráshoz magához?
Szerintem a szemük sem rebbent, hogy könyvet írok. Mert anya mindent IS tud.  A kisebbik még dolgozik azon, hogy az ő borítóterve legyen a befutó, de tartok tőle, hogy csak egy belső illusztráció lesz az, ami papírra kerül.

Van kedvetek segíteni? Ez a két borító terve. 
Nektek melyik tetszik jobban és miért?

Egy kis beleolvasó a kötetbe, ha kedvet kaptál hozzá: ITT

Peter Clines 14

Bevallom, valami pörgős, izgi krimire számítottam, erre homlokegyenest az ellenkezője lett igaz a könyvre. Lassan kibontakozó, idegeket cincáló, lassan felépülő történet, ami nem hagy nyugodni, ráadásul ultra messze jár a krimitől. Eléggé meredek és tőlem nagyon messze leledző sci-fi-fantasy-akármi keverékké avanzsál a végére. 

Nehéz szavakba önteni, mennyire meglepett engem. Mindenre számítottam végnek, csak erre nem. Az eleje és a történet befejezése, mintha két teljesen különálló történet lenne. Annyira elrugaszkodott valami kapott helyet az utolsó fejezetekben, hogy teljesen tanácstalan voltam, egy könyvet olvasok-e még biztosan. 

A nyomozós, lassan épülő, susmusos eleje, a kibontakozó karakterek, a sejtelmesség, a ki nem mondott dolgok jobban tetszettek, mint a végkifejlet. Megmozgatta az agytekervényeim a megfejtés keresése egy bizonyos pontig. Aztán már kezdtem unni. Belefáradtam. És ekkor fordult a történet egy nagyot.

Sokszor eldöntöttem, hogy inkább leteszem a könyvet. Aztán mégis újra és újra kézbe vettem, próbáltam megfejteni a könyv iránti rajongást. Nem jártam sikerrel. Pedig máshol zajos sikereket ért el a könyv, sokan szeretik.

A karakterek nagyszerű építése és egy régi ház, az ott történő megmagyarázhatatlan dolgok utáni nyomozás miatt olvastam csak végig és az író zseniális stílusa miatt. 

Szerettem a karakterek sokszínűségét. Külön jó, hogy nem a megszokott hősök kerültek a könyvbe. Igazán szeretni valók voltak egyszerűségükkel, dilijeikkel.

Szerettem volna én is jelen lenni. Segíteni az ajtók nyitásánál, agyalni, terveket kovácsolni, összefogni a megfejtésért, mindeközben életre szóló barátságokat kötni teljesen különböző, más stílust képviselő emberekkel.

A hangulat, a stílus, az író szófordulatai, leíró részei, a párbeszédek, a karakterek közötti interakciók jók voltak.

Csak a könyv végét tudnám feledni...

De nem megy. Ez bizony nem az én könyvem volt.

Ha szeretnél egy hátast dobni egy könyv olvasásakor, akkor a te köteted. Ha szereted az apokaliptikus, megmagyarázhatatlant és az elrugaszkodott dolgokat, akkor is vedd kézbe bátran a könyvet. Ha szereted a lassú víz, partot mos történeteket, akkor is ajánlom neked.

A végén summázva olyan, mintha egy ValóVilágot olvastam volna, tiszta agybaj.

A könyvet köszönöm a Fumax kiadónak!

Fülszöveg:

Lelakatolt ​ajtók, szokatlan fények, mutáns csótányok.

Nate lakásával valami nincs rendben. De a gondolatait most más köti le. Utálja a munkáját, a bankszámlája lassan kimerül, és még barátnője sincs. Elképzelni sem tudja, mit vár az életétől. Új lakása nem éppen ideális, de legalább élhető, és megengedheti magának. A bérleti díj egészen alacsony, a házkezelő cég ügynöke szuperbarátságos, és a rendellenességek inkább csak idegesítőek, mint nyugtalanítóak.

Egészen addig, amíg a férfi nem találkozik Mandyvel, a szomszédjával, és fel nem fedezi a lány lakásának furcsaságait. És a másik szomszédjáét, Xeláét. És Tim és Veek lakásáét is.

Merthogy a régi, Los Angeles-i téglaépület minden egyes bérlakása szolgál némi rejtéllyel. Olyan rejtélyekkel, amelyeknek a története több mint száz évvel korábbra nyúlik vissza. Némelyik furcsaság szembeötlő, míg másokat zárt ajtók rejtenek el a kíváncsi tekintetek elől. Viszont ha e különös rejtélyek összeadódnak, az akár a véget is jelentheti Nate és barátai számára.

Vagy az egész világ számára…

Fumax kiadó

464 oldal

Fordította: Habony Gábor

Stephen King · Owen King Csipkerózsikák

Gyönyörű borító, ígéretes fülszöveg, zseniális író (k), ami akár garancia is lehetne. 

Nagy reményekkel vágtam bele az olvasásába, de hamar letört a lelkesedésem is. Ez a tégla méretű és súlyú könyv borzalmas. Annyira nehéz, hogy minden este le kellett tennem fél óra olvasás után, különben kitört volna a kezem. Így viszont nehéz belépni a történetbe, elvarázsolódni, ha mindig kizökkenek...

A borító szépséges. Az alapötlet zseniális. Elalszanak a nők, kis gubókba kerülnek. Élnek, lélegeznek, de nem készítenek vacsorát, nem ringatják a babájukat, nem látják el házassági esküjük kitételeit. Csak alszanak, mint a Csipkerózsikák. A nőietlen világ felbolydul. A társadalom kemény arculcsapásként éli meg a nők hiányát. Még jobban elférfiasodik a világ, előtérbe kerülnek a férfiak gonoszságai vagy épp jóságaik. 

Izgalmas téma, amivel nem csak egy könyvet lehetne megtölteni. Ezt fejtegethették volna az írók bővebben, akkor imádtam volna teljes egészében. Így van némi gondom vele.

Van benne egy fantasy szál, ami nekem fura és teljességgel elhagyható lenne. Egy betegséggel magyaráznák a csipkerózsika effektust vagy vírussal, amit legyőznek végül, akkor emészthetőbb történet lenne. Imádom a fantasyt, de ebben a könyvben teljességgel felesleges dolog. Kevésbé felépített és átgondolt. Nincs kifejtve eléggé. El tudnám képzelni, hogy kap egy külön fejezetet, álmot, kötetet, akármit és ennyi. Így elveszi a figyelmet a fő részekről, hozzá nem ad a történethez túl sokat.

Az író zseniálisan tartja éberen az olvasóit. Izgalmas részek váltogatják egymást a drámai jelenetekkel, párbeszédekkel, leíró részekkel. A hangulatkeltés még mindig nagy erőssége Kingnek. Imádtam a hasonlatait, a leírásait. Jól egyensúlyban tartja az izgalmakat, a pergő cselekményt és a lassabb, drámaibb részeket.

A szereplők nagyon jól megkomponáltak, de rengetegen vannak és nehéz azonosulni velük vagy legalább megkedvelni őket. Senkihez sem kerültem közel, ami nagy bibije sajnos a könyvnek. Elvesztem a sok név között, összekevertem őket. Kevesebb hangsúlyos karakter kellett volna talán a történetbe, az is vitte volna előre simán az egészet és könnyedebb lett volna.

Azt mondom a könyv 200 oldalát megspóroltuk volna vele. Könnyebben emészthető és kevésbé rétestészta jellegű lett volna.

Vajon melyik részt és mennyit írt az apa, mennyit a fia? Ezek a közösen megkomponált könyvek mindig felvetik bennem ezt a kérdést.

Sajnos hiába a jó téma, a stílus, az izgalom, az írói fegyvertár összes patronja, valahol félre ment az egész. Végig olvastam, vitt előre, néhol tetszett is, de nem lett kedvenc könyvem. Csűrhetem, csavarhatom, írhatok én is még száz sort a bejegyzéshez, de akkor is csak erős közepesre értékelném. King tud ennél ezerszer jobbat is!

Stephen ​King és Owen King szuperprodukciójában, apa és fia közösen írt könyvében a fő kérdés: mi történhet, ha a nők eltűnnek a férfiak világából?
Valamikor a jövőben (amely olyan valóságos, hogy akár napjainkra is felcserélhető lehetne) a nőket elalvás közben beburkolja egy ismeretlen fehérjéből képződő hártya, olyan, mint a selyemgubó. Ha a Csipkerózsikákként alvó nőket felébesztik, vagy bármi módon megsérül a gubójuk, akkor állatiasan vadak és erőszakosak lesznek. Alvás közben viszont egy másik, a miénknél jobb világba jutnak, ahol harmónia uralkodik, és szinte nincsenek konfliktusok.
Egy isten háta mögötti helyen, a nyugat-virginiai Dooling női börtönében azonban van egyvalaki, egy titokzatos idegen, bizonyos Eve Black, aki normális módon elalszik és felébred. De vajon az ő esetében orvosi anomáliáról van szó, amit tanulmányozni kellene, hátha megoldást ad erre az egész alvásproblémára? Vagy talán Eve Black démon, a megmagyarázhatatlan jelenség okozója, és a legjobb lenne megsemmisíteni? A magukra maradt, egyre inkább ősi ösztöneikre hallgató férfiak egymással vetélkedő frakciókra szakadnak: ki megölni, ki megmenteni akarja Eve-t. Mások a zűrzavart kihasználva személyes ellenségeiken állnának bosszút. A csupa férfi világban elszabadul a pokol és tombol az erőszak…

„Inkább fantasy ez, nem horror. Bizonyos részei gyilkosak, embereket széttépnek, lelőnek és szörnyű módokon meggyilkolnak, de nincs benne kísértet, sem ijesztő bohóc.” (Owen King)

Európa kiadó

706 oldal

Fordította: Dranka Anita

Máté Brigitta: Ötlettől a megvalósításig

A tavalyi év utolsó és az idei év első olvasmánya is ez a könyv volt(igaz több másik könyvvel karöltve). Viszonylag lassan haladtam vele az ünnepek, betegségek és hasonló visszatartó tényezők miatt. 
Mindig nagyfokú felelősség, ha olyan ember könyvét olvasod, akit ismersz, kontaktban vagy vele valahogy, eljuthat az irományod hozzá, amivel megbánthatod, még talán jobban is, mintha egy ismeretlen írt volna a könyvéről. Az olvasó, könyves blogot vezető ember hajlamos óvatosabban fogalmazni ilyenkor. De dupla öröm is, hiszen ismered azt, aki írta a könyvet. Drukkolsz neki, hogy sikeres legyen, vigyék a történetet, mint a cukrot. Büszke is vagy rá, hiszen összehozta. Egy igazi, kiadott könyv nagy szó.
Szóval így vettem kézbe Brigi könyvét. 

Ígérem, igyekszem azért objektív lenni de kíméletlen is, ha kell. 

Inspiráló. Ez az első szó, ami eszembe jut a kötetről. A nem túl hosszú, könnyen kiolvasható könyvecske egy kis önbizalomnövelő, jövőtervező, személyes írás. Egy szuszra talán tömény, inkább mint  a jó bonbont, falatról falatra, fejezetről fejezetre faljuk fel, haladjunk és tartsunk szünetet néha, emésszük, végezzük el a feladatokat és utána vessük bele magunk ismét az olvasmányba. Bevallom én végigolvastam egyben, az elmélkedést és feladatokat kihagyva, első körben. Másodjára bölcsebb leszek, betartom a magam állította sorrendet, becsülettel elvégzem a kirótt penitenciát.

Van a könyvben az írónőből. A stílusából és az életéből is merít, ezt nagyon szerettem benne. Személyesebb, ember közelibb, szerethetőbb így az egész.
Viszont aki száraz, adatokkal teli marketing könyvre vadászik, az ne ezt válassza olvasmánynak, még véletlenül sem.
Személyessége mellett gyakorlatias könyv, példákkal, történetekkel, útmutatóval, feladatokkal kézen fogva vezet és rádöbbent dolgokra. Az írónő a szavaival olyan részekre is rámutat, melyekre nem is gondoltam volna -önmagammal és az én kis "munkámmal" kapcsolatban-.
Könnyen, jól tagoltan, nem száraz stílusban segít fejezetről, fejezetre, oldalról, oldalra. Épít. 
Rengeteg kérdést tesz fel az író az olvasónak, szinte személyesen hozzád szólva ... Az elején érdekes, fura élmény, de megszokható.

Marketingterv, kommunikáció, tervezés, stratégia, időbeosztás...
Csak pár fejezetcím mutatóban, hiszen Brigi mindent belerakott, ami egy induló vagy haldokló vállalkozáshoz elengedhetetlen lehet, talán még többet is. De ne várd, hogy megmondja a tutit neked! Nem fogja megmondani, hogyan csináld. Segít a kezdésben, mi a fontos, mire figyelj, milyen hibába ne ess, de nem áll elő kész megoldásokkal neked. Azt neked kell szívvel-lélekkel bele tenned, a saját vállalkozásod megtölteni élettel, számokkal. A "megvalósítás kulcsát, eszköztárát" átadja, de csak képletesen, neked kell dolgoznod vele.

Tetszett, hogy különböző színekkel elválasztott, még textúrájában is más lapokkal különülnek el a fejezetek. Átláthatóbb tőle az egész, könnyen visszakereshető. 

Összességében tetszett a nyelvezet, a séma, a segítő, mankó jellegű kidolgozás. Hogy nem akarja megmondani a tutit, hogyan csináld, hanem csak lépésről lépésre vezet. A témák nagyszerűek. a kérdéssorok jól kidolgozottak, a könyv jól felépített. Nem száraz, nem unalmas. Jó, hogy a könyv sémáját rá lehet húzni egy kézműves vállalkozás, egy induló kozmetikus vagy akár tartalomgyártó területére is. 
Nekem valamiért mégis hiányérzetem maradt. Talán a számok hiányoztak, több útmutató, a végső megvalósítás, hogyan jutott el ő maga oda, ahova. 
Nem tudom. Lehet, hogy csak a rövidsége miatt éreztem ezt és azért, mert túl gyorsan elolvastam, nem elvégezve a feladatokat. Nagy valószínűség szerint ez lehet a gond. Vagy el vagyok kapatva és megszoktam, hogy az ilyen jellegű könyvek pontosan megmondják, mit csináljak, ez a kötet meg hagy szabadon gondolkodni, hagy szárnyalni.

Mindenesetre újra olvasom. Köszönöm a lehetőséget és hogy annyi mindenre ráébresztett magammal kapcsolatban.

A könyvet köszönöm az írónak!

Fülszöveg: A könyvvel a saját eszköztáram, és a megvalósítás kulcsát adom át neked, hogy használd és változtass, és hozd létre magadnak minden idők legjobb vállalkozását! 
Ehhez kellesz Te, a szakértelmed, a motivációd, és a kitartásod. E mellett egy jó stratégia marketinggel fűszerezve, valamint önmagad nagyfokú ismerete, azaz, hogy addig menj, ameddig tudsz, és egyáltalán ráébredj, hogy ez mit takar számodra. 
A fejezetekben erre találsz vonalvezetőt, valamint rajtam kívül négy fantasztikus ember mondja el azt, ő hogyan tudta megcsinálni, amikor erre semmi remény nem volt.

ABC kiadó

186 oldal

recenzió