Rupáner-Gallé Margó: Malom a tóparton

Megint egy Margó könyvet hozok nektek.
Hogy miért?
Mert egyszerű, könnyen olvasható, szórakoztató és kikapcsol a súlyosabb olvasmányok után.
Olyan, mint egy jól elkészített limonádé a melegben hűsítőnek.
Jó érzés kézbe venni a szép borítója miatt. És mert jól esett a lelkemnek egy kis könnyed romantika.
Ráadásul az is egy szempont, hogy gyorsan, egy szuszra el lehet olvasni akár egy utazás alatt vagy egy esti TV nézést kihagyva.

A történetről:
Ebben a részben Márai Izidóra találja meg helyét az életben és talán a szerelmét is. Őt ismerhetjük meg jelenleg. Kapunk egy új családot is, akiket érintünk egy kevéssé. És persze a népes kompánia új feladatok  és bonyodalmak után néz.
Egy romos Malmot pofoznak ki nagyszerűen, mint a cím is utal rá.

Csak az eddigi kötetekhez tudom hasonlítani Margó könnyed stílusát.
Az első részhez képest érettebb és érdekesebb, a másodikhoz viszonyítva viszont kevésbé tetszett.

Szeretem a pozitívumot, ami a könyveiből árad. Szeretem, ahogy nem bonyolítja túl a mondanivalót, a kapcsolatokat.
A tájleírásai verhetetlenek. Színesek és igazi tájképet tudok elképzelni általa. Egy szép, romos malmot vagy egy nagy pipacsos mezőt. Nekem, mint kisvárosi embernek ez nem újdonság, de egy nagyvárosi embernek is leírja úgy, hogy ott érzi magát olvasás közben. El tudja képzelni. Érzi az illatokat. Megismeri a vidéki élet apró-cseprő dolgait minden előnyével és hátrányával.
Szeretem a megálmodott helyszíneit Margónak. Szívesen választanám a Márai kastélyt egy esküvő helyszínének vagy a Malmot egy nyaralás színhelyének.
Nem nehéz bele helyezkedni a könyvbe ezáltal.
A humor és a karakterek bájosak. Egyre több apró kis humormorzsát fedezek fel, már bátran használja az írónő . A szereplők nem túl bonyolultak, de egyszerűségük adja a bájukat.

A könyv nyelvezete pedig tetszetős. Kaptam pár meglepő szót is, hogy megint újat tanulhassak.
Ilyen a tavola és a filagóra. Ti tudjátok mit jelentenek?

Amit a legjobban szeretek benne az az, ahogy a nagy családról mindig egy kicsit többet megtudhatunk.
Mindenki életre kel és megkapja a rá jellemző tulajdonságokat.Megismerjük az életét, a botlásait kendőzetlenül elénk tárja. De mindig csak egy valakit ismerünk meg behatóan.
Igazi, hús-vér emberek ők, akik akár a szomszédjaink is lehetnének, ez a jó a sorozatban.
Mindig van egy kis bonyodalom vagy cifraság, de megoldják vagy elviselik az életszeretetükkel.
Nincsenek benne hatalmas tragédiák és olyan sorsok, amiket ne lehetne helyre hozni.

Amiért nem szerettem a könyvet annyira, az Izidóra. Be kell, hogy valljam, ő a legkevésbé szimpatikus számomra a családból.. Kibontakozik az igazi jelleme, de utána sem tudtam megkedvelni.
 Mi nem jönnénk ki túl jól az életben sem, azt hiszem. Ezért tetszett kevésbé talán ez a rész.
Izi kemény és határozott, szeret utasítgatni, bár belül sebezhető nő.
Nem szeretem az ilyen irányításmániás nőket. Valahogy, mindig lázadozni kezdek dacból ellenük.
Anna a legújabb szereplőnk szintén egy üde színfolt, feldobja a család unalmasnak eddig sem mondható életét, egy bájos kis csomaggal. Tesója Dávid, egy igazi pasis pasi. Az eddigi férfi karakterek közül őt tartom a legpasisabbnak. Bár ő is kemény és konok, de csíptem, még ha pár lépésével nem is értettem egyet.
Persze a többiekről is újabb dolgok tudhatóak meg.

Az írónő ismét bele szőtt egy érdekes szálat, a családon belüli erőszak témájával. De csak érintőlegesen, könnyeden, említi meg. Talán jobban is ki lehetett volna fejteni ezt, nehezményezem is hogy ilyen röviden és egyszerűen lezárta. Tudom, hogy nem egy kemény hangvételű, lélektani könyv. De érdekelt volna, ő hogy látja ezt a témát.

Amiért még plusz pontot kap, az a romantikus szál egyszerűsége. Nincs a szereplők közötti húza-vona oldalakon keresztül.
A könyv vége pedig nagyot szólt! Zseniális lezárás volt.
Vajon a következő rész felülmúlja ezt majd? Remélem, kiderül , mi lett a szerelmesek sorsa.

Csak csendben jegyzem meg, a sorozat ára könyvről könyvre nem változik, ami nagy-nagy pozitívum az olvasóknak szerintem.
Bár sajnos a hosszúsága sem.

A könyvet köszönöm az Atlantic Press/ Aba  kiadónak!

1. a történet: 5/3.5
2. a létrehozott világ: 5/4
3.  helyszín: 5/5
4. szereplők, karakterek megformázása, hitelességük: 5/3.5
5. kedvenc szereplő: Dávid, Betti
6. akit a legjobban utáltam: -
7. érzelmek, érzések,romantika: 5/4
8.  erotika: -
9. dráma, drámaiság: 5/3.5
10. a könyv hangulata: 5 /4
11. legjobb jelenet: a legeslegutolsó oldal frappánssága
12. legrosszabb jelenet : -
13. a történet párbeszédei, tájleírás, metaforák, nyelvezete : 5/4
14. misztikum: -
15.  humor:5/4.5
16.  kedvenc idézet : 

" De azt tudom, hogy én mit fogok vele csinálni. Ugyanazt, mint az anyukája húsz végtelennek tűnő perccel ezelőtt  nyomta bele Dávid kezébe a kislányt, aki lassan úgy járt kézről kézre, mint az adó Mátyás király ideje előtt, azzal a különbséggel, hogy az szedték , Pannát viszont adták."

17. kiknek ajánlom, melyik korosztály és nem könyve: rózsaszín romantikára vágyóknak

18.  fülszöveg: 5/5
19. a borító: 5/5
20. összességében: 5/4

Atlantic Press/Aba kiadó:
saját, recenzió
144 oldal