Bizonyára az ifjúsági könyveket kedvelő olvasónak ismerősen cseng Leiner Laura és munkássága. Főként a Szent Johanna gimi. Bevallom én nem tartozom a célközönséghez, de én is olvastam.
Most vele olvashattok egy rövid interjút!
- Mit tudhatunk meg rólad, mint magánember?A médiában nem túl sok infó kering rólad magánszemélyként.
Tudatos döntés volt, hogy elzárkózom a médiától, éppen azért, mert a közösségi oldalakon közvetlen kapcsolatom van az olvasóimmal, ráadásul így kisebb esély van arra, hogy "sok" legyek valakinek, akit nem érdekel a munkásságom, vagy úgy általában nem érdeklem, mert csak akkor kap rólam bármilyen információt, ha követ valamelyik oldalon. Én soha nem szerettem volna zavaró lenni, mindig bíztam abban, hogy megtaláljuk egymást az olvasóimmal.
- Elég termelékeny író vagy. Mikor van időd magadra? Esetleg van valami hobbyd is?
Sokat és gyorsan írok, évente két megjelenésem van, általában egy őszi és egy tavaszi. Ezen kívül valamennyi közösségi felületen tartom a kapcsolatot az olvasóimmal, SzJG találkozókat és dedikálásokat szervezünk, így nincs túl sok szabadidőm, de nem is igazán hiányzik, jelenleg a legfontosabb dolog az életemben az, hogy írjak, és hogy kapcsolatban legyek az olvasóimmal, akik fantasztikus közösséget alkotnak, az évek alatt olyanok lettünk, mint egy óriási baráti társaság. Számomra nagyon fontos, hogy elérhető legyek azok számára, akik keresnek, vagy kíváncsiak rám, hiszen én sem tudok mit kezdeni azzal, ha valakinek szeretem a munkásságát, vagy éppen a rajongója vagyok, és elérhetetlen, megközelíthetetlen. Azt hiszem, hogy ez régen még működött, de az Instagram, Twitter, Facebook, Snapchat idejében egyáltalán nem értem, ha valaki nem kommunikál a közönségével. Nekem ez elképzelhetetlen.
- Gondoltad volna, hogy a Szent Johanna gimi, hasonlóan a Harry Potter sorozathoz olvasási lázat robbant ki, mikor elkezdted?
A Szent Johanna gimi írásakor nem gondoltam, hogy ezzel a sorozattal bármi hasonló történhet, egyszerűen csak szerettem volna egy olyan sulis történetet írni, ami itt és most játszódik. A sorozat megjelenésekor hiánypótlónak számított egy ilyen történet, és óriási büszkeséggel tölt el, hogy megszámlálhatatlan pozitív visszajelzést kaptam olvasóktól, szülőktől, könyvtárosoktól és pedagógusoktól azzal kapcsolatban, hogy a tizenévesek addig nem rakják le a Szent Johanna gimi köteteket, amíg a végére nem érnek. Azt hiszem, hogy ennél nagyobb elismerést nem kaphat egy szerző.
- Már az elején sorozatban gondolkodtál, megálmodtad a szereplők sorsát vagy a történet során maguk alakították a sorsukat, terebélyesedett a mondanivalód róluk?
Amikor elkezdtem írni a történetet, tudtam, hogy a Szent Johanna gimiben egy adott társaság 4 gimnáziumi évet fogom bemutatni. Már rögtön az elején tisztában voltam azzal, hogy mi lesz a vége, azonban, mivel naplóregény, rengeteget improvizáltam írás közben, sokat változtak a karakterek, tulajdonképpen felnőttek a sorozat közben. Az egyik legnehezebb dolog volt az életemben, hogy három évig titokban tartottam mindent a befejezéssel kapcsolatban, pedig a dedikálások és író-olvasó találkozók alkalmával kaptam olyan keresztkérdéseket, hogy majdnem elszóltam magam. :)
- Az évek során mennyit változott a stílusod, az írásmódod? Hagyod, hogy az olvasott könyvek, az életed változásai belefolyjanak a keletkező könyveidbe?
Úgy gondolom, hogy a munkámban nem sok változott, a mai napig ugyanúgy dolgozom egy új regényen, mint évekkel ezelőtt. A hétköznapjaim semmilyen módon nem befolyásolják a regényeimet, mindig különösen fontos volt számomra, hogy a hangulatom ne érződjön a könyveimben, főként, mert szórakoztató műfajban írok, és előre dolgozom. Előfordult, hogy egy évvel a megjelenés előtt már elkészült a regény.
Az olvasott könyvek soha nincsenek hatással a készülő regényeimre, mert teljesen más műfajú regényeket olvasok, mint amiket írok.
- Fiatalos, ifjúsági könyveket írsz, valós problémákkal, élethelyzetekkel. Nem nehéz fejben iskolásnak maradni? Nincs ez az élethelyzet már kicsit messze tőled?
Úgy érzem, hogy az iskolai dolgok szinte semmit nem változnak. A Szent Johanna gimi esetében a tizenkét éves olvasó és a nagymamája is azt mondja a dedikáláson, hogy úgy érzi, ez a történet róla szól. Szerintem az első szerelem, a sulis gondok, a barátságok, a problémás tanárok, a tanulással kapcsolatos nehézségek, az iskolai hierarchia, vagy éppen a pályaválasztás kérdése mindig aktuális marad, ez nem változik meg. Csupán arról van szó, hogy ezt tíz évvel ezelőtt nem a facebookon vagy a twitteren beszélték meg egymással. :)
- Rebesgetik, hogy a könyveid felkerülnek a kötelező könyvek közé. Mit szólnál hozzá, ha így lenne ténylegesen?
Nagyon sok olvasóm írta, hogy ajánlott kötelező lett egy-egy kötetem, aminek nagyon örülök, és büszkeséggel tölt el, azonban örülnék, ha ajánlott maradna, ami azt jelenti, hogy aki szeretné, választhatja, de nem kötelezően. A kötelező dolgok ellenszenvet válthatnak ki, és én soha nem írtam úgy könyvet, hogy azt bárkire ráerőltetném, úgy, hogy esetleg nem is érdekli.
- Mit tanácsolnál a fiatal szerzőknek? Hogyan kezdjenek hozzá az íráshoz? Mire figyeljenek?Mivel tudnak fejlődni a legtöbbet?
Fiatal szerzőknek azt tanácsolom, hogy szeressék a történeteiket, olvassanak sokat (minden műfajban), és elsősorban azért írjanak, mert szeretnek írni és szórakoztatja őket. :)
- Kik jelenleg a kedvenc magyar és külföldi szerzőid?
Kedvenc külföldi szerzőm Hunter S. Thompson, a hazai megjelenések közül pedig leginkább a kortárs szépirodalmat követem.
- Mesélsz nekünk kicsit az írási szokásaidról? Van kedvenc helyed, géped, napszakod? Megtervezed előre a könyvet vagy ahogy éppen jön az ihlet? Mi van, ha az utóbbi elfogy éppen? Van bevált praktikád?
Az írási folyamatom elég illúzióromboló, tulajdonképpen semmi másra nincs szükségem, csak a laptopomra (vagy egy laptopra), ami elé leülök, és tulajdonképpen addig szinte nem is állok fel, amíg be nem fejezem. A fejemben előre összeáll a teljes történet, ezért nagyon gyors tempóban dolgozom. Nem fordult még elő, hogy nem jött az ihlet, mert csak akkor kezdek el írni egy történetet, amikor már mindent tudok róla.
- Min dolgozol jelenleg gőzerővel? Várhatunk tőled esetleg egy új műfajban való megjelenést vagy maradsz a szívednek kedves műfajhoz?
Jelenleg a Bexi-sorozat további részei következnek. Egyelőre mindenképpen maradok az ifjúsági műfajban, nagyon szeretek a tizenéves korosztálynak írni, fantasztikus érzés, hogy az első SzJG olvasók mára huszonévesek lettek, de még mindig jelentkeznek nálam, miközben a mostani tizenévesek is megismerkedtek a könyveimmel, akiktől azokat a kérdéseket kapom dedikálásokon, találkozókon, vagy éppen a neten, ami már 5 éve is érdekelte az akkori olvasóimat. :)
Nagyon szépen köszönöm az interjút és továbbiakban is sok sikert kívánok!
Lauráról bővebbet megtudhattok itt: http://www.leinerlaura.hu/index.php/rolam
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése