Alice Clayton Faldöngető (Koktél 1.)

Pimasz cím és még pimaszabb borító. 
Olyan, amit szívesen eldugsz a táskád legaljára és kétszer is megnézed ki láthatja, mikor előveszed egy buszon vagy az orvosi rendelő várójában.
Jól néz ki, nem az a gond. De nem csak sejteti a tartamot. És nem szívesen dörgölöm senki orra alá, mit olvasok. nem vagyok prűd vagy hasonló. De nem kell tudnia mindenkinek, hogy egy erotikus könyvet tartok a kezemben. 

A könyv borítója mutatta is, hogy mit várhatok tőle. De felülmúlta a várakozásaimat.
Vicces, ironikus, tele jó kis riposztokkal, pimasz párbeszédekkel, jó kis jelenetekkel. Mondhatni jókat rötyögtem rajta. Élvezetes könyv volt. szórakoztató, könnyed olvasmány, amivel gyorsan is haladtam.
A plusz narráció viszont nem tetszett, ahogy nagy O-nak hívja az orgazmusát és önmagáról néha külön emberként beszél, a gerinc emlegetése meg több mint fura volt...
Kihagyható lett volna. Így a Szürke ötven árnyalatát juttatta eszembe és Ana bugyuta gondolatait. Márpedig ez a könyv sokkal jobb az említettnél. 
A szereplőkkel nem volt semmi gondom, ami nálam ritka. 
Caroline jó fej csajszi. Nem nyávog, gágog vagy amit a legtöbb hősnő csinál. Emberibb, barátságos, ugyanakkor nagyon szerethető, érző lény, apró kis butaságaival együtt.
Simon a nagybetűs, férfi!
A barátok és barátnők,a többi mellékszereplő is kedvelhető.

Ami még felüdülés volt, hogy nincs benne főgonosz, erőszakolás vagy hasonló fogás, amivel eladhatóvá tennék a könyvet!

További érdekesség, hogy míg a könyv első fele inkább romantikus és vicces, addig a másik felére tömény erotika vette át a vezető szerepet. Ami nem baj, mert ez a része is jól meg volt írva. Informatív, élvezhető, provokatív, ugyanakkor hihető és nem volt benne túlkapás sem. Talán csak annyi, hogy ritka az olyan "csődőr", aki képes kétóránként szexre többször is egymás után.

Közben még egy kis túlírtság, hihetetlen faktor eszembe jutott. A főhősnőnknek két barátnője van és a főhősünknek két barátja, akik összejönnek. Kicsi az esély. De ebből is jól kijött az író, mikor megkeverte kicsinykét a lapokat.

És említettem már, hogy poénos a könyv?Azt hiszem párszor.
Így a történet felírta magát a kedvenc erotikus könyveim listára, még ha apró bakikat észre is vettem, eltörpültek.

Sorozat első része. Sajnos az Ulpius becsődölt. Így csak reménykedni tudok, hogy valaki megkönyörül rajtam és folytatni fogja.



Fülszöveg:
Caroline Reynolds magáénak tudhat egy fantasztikus, új lakást San Franciscóban, egy irigylésre méltó háztartási robotgépet… O-t viszont nélkülözni kénytelen (és itt most nem Oprah-ról van szó, kedves olvasók). Tervezői karrierje felfelé ível, irodája a kikötőre néz, egy bombasztikus cukkini kenyér receptje is az övé… de O-nak se híre, se hamva. Ott van neki Clive (a világ legaranyosabb cicája), a jó barátok, egy hatalmas ágy, csak O nem.

Azóta, hogy beköltözött új lakásába, az O nélküliség állapotát szexuálisan túlfűtött szomszédja tetőzi be, aki éjnek évadján olyan hangos faldöngetésben részesíti, amilyet még sosem hallott. Minden nyögés, náspángolás és… ez csak nem egy nyávogás volt? …hangsúlyozza a tényt, hogy nem csupán nem hagyják aludni, de még mindig meg van fosztva…, igen, helyes a tipp: O-tól is.

Majd belép a képbe Simon Parker (tényleg, Simon, kérlek, lépj be). Amikor a faldöngetés odáig fajul, hogy jóformán szó szerint kilöki a gazdáját az ágyból, Caroline, arcán kielégületlenséggel, rózsaszín bébidoll pizsamájában végre szemtől szembe kerül már sokszor hallott, de sosem látott szomszédjával. A késő éjjeli ütközet, nos, vegyes érzelmekkel zárul. Hmm! Ilyen vékonyka falak mellett, a feszültség bizony hatalmas…

Incselkedés, gúnyos megjegyzések, forró fürdőben lubickoló cicalányok a gyönyörű San Franciscó-i ég alatt – és ráadásként a legszexisebb almás pite, amely valaha készült. Mindez ott rejtőzik ebben az érzéki, szellemes, romantikus mesében.

Idézet:

– Az istenverte Faldöngető – sziszegtem, és azon nyomban megmerevedtem. 
– Az istenverte Rózsaszín hálóinges lány! – nyögte ki végül.