Antonio Orlando Rodríguez:Chiquita
A könyvnek nagyon szép borítója van,már ezzel megfogott.
Levelekből készült ez az életrajzi könyv.Hogy mennyire igaz történet,azt csak sejteni lehet.
Fele igazság gondolom,fele kitaláció.
Nem Chiquita meséli el magát a történetet,hanem egy barátjának diktálja a megemlékezéseit,aki aztán a könyvírónak adja tovább a nő halála után.
"Espiridiona Cenda del Castillo, azaz Chiquita valóban létezett. Egy jómódú család elsőszülöttjeként, 1869-ben látta meg a napvilágot Matanzasban, Kubában. Gyerekkorában nem csupán ének- és tánctudásával, hanem bájos előadásaival ejtette ámulatba közönségét."
De nem ennyi csak a könyv.
Chiquita kis növésű,azaz liliputi.
Gyermekkorában szülei védik,óvják minden szempártól.
Ám haláluk után valahogy boldogulnia kell a kicsi,ám annál erősebb teremtésnek.
Így a világot jelentő deszkákra lép.Híres lesz ,ismert lesz.
Sok nagy nevű színésznővel,cocottal,elnökkel,gróffal is megismerkedik,akik előre lendítik karrierjét vagy éppen hátráltatják.
Pontos méretét nem tudjuk meg a könyvben,mert szinte mindig máshogy nyilatkozik,de körülbelül 60 cm-re tehető.
Amilyen kicsi,olyan erős,makacs,szerelemre éhes,parancsolgató nőszemély,szereti irányítani az embereket és mindenek úgy kell történnie,ahogy ő szeretné.
Ennek ellenére szerethető,nekem sikerült megszeretni a karakterét.
De végül a kedvencem a "fekete nőszemély"Rústica lett,beszólásaival,úrnője iránti lojalitása miatt.
Nehéz lehet a nagyok világában érvényesülni ilyen kis termettel és naivitással.
Számos tulajdonsága mellett megismerhetjük "személyzetét",barátait,ellenségei és szerelmi életével is megismerkedhetünk.
Követhetjük felfelé, majd lefelé ívelő pályafutását is,néhol misztikus,különös dolgok történése közben.
Közben az író kiegészítésként megcáfolja vagy megerősíti a történteket.
A könyv végén képeket is kapunk,ami feldobta a könyvet.
De nekem jobban tetszett volna ha a képeket az esemény készülése utáni oldalra tették volna,nem a könyv végére.Mert így többen átsiklanak majd felette.
Bepillantást nyerhetünk a cirkuszok és a liliputiak zárt világába is.
Néhol túlságosan intimre sikerült a történet számomra.De ez feledhető a jó történet miatt.
Egy híre közhely is helyet kapott a könyvben:
"A nagyságot nem centikben mérik."
Amivel teljesen egyet értek.
Chiquita teljesen megérdemelten belopta a szívembe magát.
Szívesen olvastam volna még tovább róla.
Amit még sajnálok hogy nem nagyon kapuk bepillantást a gondolataiba és sajnos több része sem lesz a könyvnek.
Magvető kiadó:
http://kiadok.lira.hu/kiado/magveto/
512 oldal
saját
Köszönöm a könyvet a Magvető kiadónak!
10/8
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése