2015. június 27., szombat

Alice Clayton Faldöngető (Koktél 1.)





Pimasz cím és még pimaszabb borító. 
Olyan, amit szívesen eldugsz a táskád legaljára és kétszer is megnézed ki láthatja, mikor előveszed egy buszon vagy az orvosi rendelő várójában.
Jól néz ki, nem az a gond. De nem csak sejteti a tartamot. És nem szívesen dörgölöm senki orra alá, mit olvasok. nem vagyok prűd vagy hasonló. De nem kell tudnia mindenkinek, hogy egy erotikus könyvet tartok a kezemben. 

A könyv borítója mutatta is, hogy mit várhatok tőle. De felülmúlta a várakozásaimat.
Vicces, ironikus, tele jó kis riposztokkal, pimasz párbeszédekkel, jó kis jelenetekkel. Mondhatni jókat rötyögtem rajta. Élvezetes könyv volt. szórakoztató, könnyed olvasmány, amivel gyorsan is haladtam.
A plusz narráció viszont nem tetszett, ahogy nagy O-nak hívja az orgazmusát és önmagáról néha külön emberként beszél, a gerinc emlegetése meg több mint fura volt...
Kihagyható lett volna. Így a Szürke ötven árnyalatát juttatta eszembe és Ana bugyuta gondolatait. Márpedig ez a könyv sokkal jobb az említettnél. 
A szereplőkkel nem volt semmi gondom, ami nálam ritka. 
Caroline jó fej csajszi. Nem nyávog, gágog vagy amit a legtöbb hősnő csinál. Emberibb, barátságos, ugyanakkor nagyon szerethető, érző lény, apró kis butaságaival együtt.
Simon a nagybetűs, férfi!
A barátok és barátnők,a többi mellékszereplő is kedvelhető.

Ami még felüdülés volt, hogy nincs benne főgonosz, erőszakolás vagy hasonló fogás, amivel eladhatóvá tennék a könyvet!

További érdekesség, hogy míg a könyv első fele inkább romantikus és vicces, addig a másik felére tömény erotika vette át a vezető szerepet. Ami nem baj, mert ez a része is jól meg volt írva. Informatív, élvezhető, provokatív, ugyanakkor hihető és nem volt benne túlkapás sem. Talán csak annyi, hogy ritka az olyan "csődőr", aki képes kétóránként szexre többször is egymás után.



Közben még egy kis túlírtság, hihetetlen faktor eszembe jutott. A főhősnőnknek két barátnője van és a főhősünknek két barátja, akik összejönnek. Kicsi az esély. De ebből is jól kijött az író, mikor megkeverte kicsinykét a lapokat.

És említettem már, hogy poénos a könyv?Azt hiszem párszor.
Így a történet felírta magát a kedvenc erotikus könyveim listára, még ha apró bakikat észre is vettem, eltörpültek.

Sorozat első része. Sajnos az Ulpius becsődölt. Így csak reménykedni tudok, hogy valaki megkönyörül rajtam és folytatni fogja.



Fülszöveg:
Caroline Reynolds magáénak tudhat egy fantasztikus, új lakást San Franciscóban, egy irigylésre méltó háztartási robotgépet… O-t viszont nélkülözni kénytelen (és itt most nem Oprah-ról van szó, kedves olvasók). Tervezői karrierje felfelé ível, irodája a kikötőre néz, egy bombasztikus cukkini kenyér receptje is az övé… de O-nak se híre, se hamva. Ott van neki Clive (a világ legaranyosabb cicája), a jó barátok, egy hatalmas ágy, csak O nem.
Azóta, hogy beköltözött új lakásába, az O nélküliség állapotát szexuálisan túlfűtött szomszédja tetőzi be, aki éjnek évadján olyan hangos faldöngetésben részesíti, amilyet még sosem hallott. Minden nyögés, náspángolás és… ez csak nem egy nyávogás volt? …hangsúlyozza a tényt, hogy nem csupán nem hagyják aludni, de még mindig meg van fosztva…, igen, helyes a tipp: O-tól is.
Majd belép a képbe Simon Parker (tényleg, Simon, kérlek, lépj be). Amikor a faldöngetés odáig fajul, hogy jóformán szó szerint kilöki a gazdáját az ágyból, Caroline, arcán kielégületlenséggel, rózsaszín bébidoll pizsamájában végre szemtől szembe kerül már sokszor hallott, de sosem látott szomszédjával. A késő éjjeli ütközet, nos, vegyes érzelmekkel zárul. Hmm! Ilyen vékonyka falak mellett, a feszültség bizony hatalmas…
Incselkedés, gúnyos megjegyzések, forró fürdőben lubickoló cicalányok a gyönyörű San Franciscó-i ég alatt – és ráadásként a legszexisebb almás pite, amely valaha készült. Mindez ott rejtőzik ebben az érzéki, szellemes, romantikus mesében.
Idézet:
– Az istenverte Faldöngető – sziszegtem, és azon nyomban megmerevedtem. 
– Az istenverte Rózsaszín hálóinges lány! – nyögte ki végül.







2015. június 24., szerda

Pergel Zsolt: A fájdalom gyönyöre













"Hiszen ami az emberek többségének a szemében mocskos perverzió, az vajon valóban az? Mi a garancia rá, hogy nekik van igazuk? Bármi, ami létrejön, kialakul a földön, annak igazolt létjogosultsága van létezni, mert ha nem lenne, nem születne meg. Vagyis igény van rá. "














Már nem frissek az élményeim. Jó pár hónapja olvastam a történetet. De megpróbálom nektek felidézni az akkori gondolataimat.
Már az egy jó pont, hogy emlékszem a szereplőkre, a történésekre és nem vész homályba, mint jó pár könyv, ami felejthető és hónapok múlva csak a címre emlékszem és hogy tetszett-e vagy sem.

Hogy mi tűnt fel legfőképpen, ami megmaradt ennyi idő után is?
Zsolt szépen fejlődik. Merészebb lett. Durvább részeket is mert bele tenni. Több fordulat és meglepetés várt az olvasás közben. Mikor azt hittem meg tudom fogni a történetet, tudom mi következik, megint elillant...
Több szálon fut már a történet, ami megdobta.
A könyv az elsőhöz képest gyorsabb, lendületesebb, szókimondóbb.
Kicsit eltolódott műfajilag is. Inkább krimisebb, thrilleresebb erotikus, mint szórakoztató, romantikus erotikus.

Az erotikában is felváltotta a megszokottat merészebbre. De még akció dúsabb, hihetőbb lett ezáltal.

A főszereplőnőt Kendrát kicsit jobban megkedveltem talán.
De még mindig hiányzik az igazi mögöttes tartalom, az érzései és embersége. Inkább sajnáltam és nagyon nem lettem volna a helyében. 
Ami az érdekes, hogy a legtöbb könyvnél a főszereplő vagy mesélő bőrében élvezem az olvasást. Itt alapból inkább kívülről figyelek.
Sajnáltam, hogy a fő erotikus és majdnem romantikus szál kimaradt ebben a részben. Cserébe viszont tele volt meglepetéssel. 
Hiányzott a kedvenc szereplőm, de nagyon! 
Ezt pótolandó most több alfa hím kapott szerepet. De ők nem voltak az igaziak. Elillant az erotikus töltés, szikrázás..


Forrás: 


Azt hiszem Zsolt egy emelettel feljebb emelte azt a bizonyos lécet. És hogy a harmadik részben sikerül-e ezt megugornia?
Mit gondoltok?
Annyit elárulhatok, hogy további meglepetések várhatóak...
Én már olvastam. 
Várjátok már? 
Biztosan tudjátok mi fog következni?

A könyvet köszönöm az írónak!


Fülszöveg: 
Azt hitte, már nem roppanhat össze. Azt hitte, már megismerte önmagát. Azt hitte, már letisztult benne minden és új ember lett. Azt hitte, az út, melyen elindult és végigküzdötte magát, véget ért. Tévedett. 
A folytatásban Kendrának le kell rónia az adósságát Leonának, hiszen alkut kötöttek. Megkapta azt, amire annyira vágyott: Kront. Cserébe viszont Josh alkalmazottja lesz, az asszisztense, a mindenese. Egy másik világba csöppen, az eddigiekhez képest sokkal eszementebb és durvább játékok birodalmába, a Házba. Munkaadója végtelenül kifinomult, ám ugyanakkor végtelenül kegyetlen módon keríti őt még jobban a hatalmába. 
Első dominusának kegyetlenkedései eltörpülnek az új élmények mellett, melyek lassan magukba szippantják őt. Új mestere egyre közelebb és közelebb terelgeti a szakadék széléhez, önmaga legvégső határához, majd egyetlen hirtelen lökéssel a mélybe taszítja őt. Ám nem hagyja, hogy a feneketlen mélységbe zuhanva elveszítse a lelkét, mert az utolsó utáni pillanatban utánanyúl, visszahúzza és tanítja, tovább formálja. Kendrának lassan döntenie kell, melyik utat választja: alázat vagy uralom.


Idézet:
– A normalitás tényét éppen ön hozza szóba? Azt hiszem, előbb a saját háza tájékán sepregessen mindenki, mielőtt másokat megkövez. 
Ön sem éppen szűzlány már, ami az úgynevezett játékos időtöltést illeti, ha nem tévedek. De ne aggódjon, én nem ítélem el. Mindenkinek megvannak a kis titkai, csak akadnak, akik ezt végül nyíltan felvállalják és büszkék arra, hogy ki mertek lépni a hétköznapiság unalmas posványából. Alaposan meglepődne, ha tudná, mennyi ilyen ember van, aki az extrább élvezeteknek hódol.


Enkiadom.hu,
224 oldal
recenzió

És egy kis meglepetés nektek Zsolttól a harmadik részből, de még nyers változatban:

" Viszont az időt nem vesztegettette, ezért már az első napon éreztette hatalmát, melyet egyszerű utasítás formájában adott elő a lánynak:
 - A csendes pihenő alatt csak bugyi és melltartó lehet rajtad. Állandóan tisztának, frissnek, üdének kell lenned, akár egy éppen beérett gyümölcsnek, amibe bármikor beleharaphat valaki. 
- Én még soha nem voltam...úgy nővel. Sőt, senkivel sem. "


" - Azt akarom, hogy játssz magaddal.Hulljon le rólad minden szemérmesség és légy teljesen szabad, befogadó. Ez a következő lépés.
- Nézni fogsz közben?- reménykedett Della fátyolos szemekkel. 
- Igen. Látni akarom, ahogy elélvezel, látni akarom az arcodon a gyönyört.
Alig mondta ki a kívánságát, már kezdődött is a műsor. Tétova mozdulatok, apró érintések, sorban egymásután a melleken, combokon, és végül az ágyékon, a fehérneműn keresztül. Az alávetett csukott szemmel kalandozott saját testén, halkan sóhajtozott, ahogy egyre nőtt benne a késztetés, hogy a csúcsra érjen. "





2015. június 19., péntek

Kovács Eszter Let's kifl




Van olyan könyv, amiről nehéz írni.
Hogy miért is?
Mert a gondolataim is csapongóak, mint a könyv maga. Oldalanként változott a nézőpontom és a könyvhöz kapcsolódó érzelmeim.
Egy kellemes esti könyv, ami remek kikapcsolódás. Könnyed, gyorsan olvasható. Akár fejezetenként fogyasztható. Nem agyalós. Történet és  fordulatokban gazdag, könyvnek sem mondanám.
Teljesen mégsem voltam elégedett vele.
Ugyanakkor mégis tetszett a finomsága. a lelkiállapot, amit ébresztett bennem néhol.
Inkább élmény és hangulat gazdag.
Főhősnőnk érzelmeiről, gondolatairól keveset tudunk meg. Igaz ő magáról is.
Kinézetéről és a körömlakkja színéről ne nagyon akarjunk tudni. Nem veszik el az apró részletekben, ami igazán üdítő. 
De a főszereplőnkről meg szerettem volna tudni többet! 

Számomra hiányoztak az igazi leíró részek is. Nekem a könyv fő erősségét a hangulatán kívül a jó leírások, metaforák, a képek adják meg, amik megjelennek a lelki szemeim előtt.
Itt is lehetett volna hozzátenni, és rögtön tökéletes lett volna.
Viszont ahol játszódik(London) az tökéletesen vissza lett adva. Az emberek, a mentalitásuk, a forgatag.
Lefesti Londont a maga valójában szépségeivel és nehézségeivel egyaránt. Jártam már ott és a könyvön átérződik London igazi hangulata...





"Az nem úgy van, hogy valaki csak úgy felül egy repülőre, és kimegy Angliába, aztán elkezdi rágcsálni a kolbászkerítést."








A történések apró láncolatának kuszasága. Szeretem a hangulat könyveket, mint Joanne Harris könyvei. Ez is ilyen, amiért szerettem.
Viszont nem tetszett, hogy ennyire kesze-kusza, ugrál térben, időben és történésekben. Túl sok. Egyszer itt, majd amott vagyunk. Nem függnek össze mindenhol a fejezetek, nincs kapcsolat köztük igazán.
Ez néhol kifejezetten jó volt. Néhol pedig nem.
A nyelvezetéről annyit, hogy nagyon puritánul kezdődött, majd szépen belejött a szerző az írásba és kidíszítette a mondatait.

Tetszett, hogy nem a szereplő építkezik és alakul a történet során, mint egy jól megírt mesében, hanem az író szóhasználata, stílusa csiszolódik, bele jön a mesélésbe.
Igazán kíváncsivá tett, hogy most hol tart, merre jár és kivel van. És legfőképpen, hogy mit ír, alkot most nekünk.
Ez vajon egy igazi, valódi történet vagy csak kitaláció? Nem tudom eldönteni, hogy minden így történt-e, de nagy valószínűséggel igen.

Ha már Let's kifli, akkor a címadó mondat után szabadon...



Mindenesetre az írónő egyedi stílusa, a  gondolatvilága tetszik. A könyve is, még ha nem is repített az egekig és Londonig sem(bár vágyni kezdtem vissza egy rövid ideig). És ha nem is voltam teljesen elégedett, de látok benne fantáziát.
Remélem ír nekünk hamarosan!

                                                                     Eszter írj még nekünk!
                                                                     Kérünk még Londont!


A könyvet köszönöm az Athenaeum kiadónak!
Fülszöveg:
Van egy lány. Londonban él, egy cukormázas városban, melynek színpompás felszíne csupa meglepetést rejt. Különös barátságok és édes-bús szerelmek szövődnek itt, a honvágy hazájában, a már nem is olyan új otthonban.
Egy kivándorlás ismerős, mégis líraian egyedi története egy lányról, no meg például a brit fiúról, aki hozzábújva félig magyarul, félig angolul azt suttogja a fülébe: let s kifli!
A kötet az Athenaeum Kiadó „Magyarok külföldön" sorozatának nyitó darabja, izgalmas élménykalauz mindenkinek, aki menni, vagy éppen maradni szeretne.

192 oldal
Athenaeum kiadó
recenzió

2015. június 14., vasárnap

E-book olvasás kora


Már többen megkerestetek, hogy milyen e-book olvasót használok és honnan szedem rá a könyveket.
Így most kitérnék rá bővebben egy postban.



Egy sima, olcsó kategóriás E-book readerem van dps E750.
Már 4 éve nyúzom esténként 1-2 órát.
Hamar merül sajnos a háttérvilágítás miatt, ami számomra fontos.
Viszont kezdi megadni magát, így most én is újat keresek.
Jó alaposan körbejártam a piacot, de nem mertem még újat venni.
Van itt Kindle, Kobo, Prestigo és ezer más.
Biztosan jobb a drágább? Mennyit bírnak ki? Hosszú élettartamú vajon?Milyen formátumokat olvas be?Van háttérvilágítása? Van rajta wi-fi?
Ezek a fontos dolgok, ami után kell nézned, ha vásárolni szeretnél.
Én még ülök rajta pár napot, mire kiválasztom a legjobbat.

És hogy hol veszek hozzá könyveket?
Pár tipp.
Vannak ingyenes lelőhelyek, ami hivatalosak és nem kalóz fordítások!
http://www.papirontul.hu/
http://mek.oszk.hu/

Aztán van olyan oldal, ahol néha ingyenesen letölthető történetek is fellelhetők, de inkább vásárolhatunk:
http://digi-book.hu/
http://bookandwalk.hu/
http://bookline.hu/main.action?tab=ekonyv
http://www.libri.hu/ekonyv/
http://www.ekonyv.hu/hu/
http://www.ipubs.hu/
http://www.polc.hu/ekonyvek/e_konyvvasarlas/
http://www.interkonyv.hu/index.php?page=konyve
http://adamobooks.com/
http://www.multimediaplaza.com/ekonyvek
http://www.deltavision.hu/e-konyvek/
http://mtda.hu/
http://www.ekonyv.hu/
http://www.adastrakiado.hu/ebooks 
http://www.dibook.hu/ 
http://publioboox.com/


Ha tudtok még jó e-könyv helyeket, nyugodtan írjátok meg és felírom a listára.
De csak is HIVATALOSAN letölthető, megvásárolható könyvek formájában!

2015. június 12., péntek

Magyar Könyvek Viadala 4.


Vida Ágnes



-Meglepődött a Magyar Könyvek Viadala jelölésen?


Nagyon örültem a jelölésnek, jólesett, hogy ilyen erős mezőnyben megállta a helyét a könyv.



- Mennyire követte figyelemmel a történéseket? 


Figyelemmel követtem a versenyt és az olvasóimtól is sok visszajelzést kaptam arról, hogy szavaztak, szorítanak, illetve többen jelezték azt is, milyen nehéz a választás, hiszen több nagyon értékes könyv is 



- Mely író vagy könyv az, ami ön szerint kimaradt a listáról?


A tavalyi évben az ismeretterjesztő könyvek közül számomra Feldmár András Hogyan lesz a felnőttből gyermek? című könyve volt nagyon hasznos. Azonban szeretném egy személyes kedvencemet is kiemelni, Erdős Virág: Ezt is el című verseskötetét, ami igazán meghökkentő, elgondolkodtató kor-képet ad vissza, újra meg újra elolvasom és mindig ad valami újat.



- Mennyire tud egy ilyen kezdeményezés segíteni a könyvet népszerűsíteni, új olvasótábort toborozni?


Fontosak az ilyen kezdeményezések, hiszen bár az interneten minden ott van, a könyv egészen más élmény és minden kezdeményezés értékes, ami a könyvolvasásra hívja fel a figyelmet.

- Az Anyapszichológia nem egy egyszerű "Mit csináljak a gyermekemmel" könyvTöbb annál. Kinek ajánlaná elsősorban?

Az anyaság egy új szerep. Nem az egyetlen. Nem kell miatta eldobni a női szerepünket, a partner-szerepünket, a munkaerő szerepüket, egyszerűen csak meg kell ismernünk a bennünk eddig is ott élő és a gyermekkel együtt öntudatra épülő anyát. A könyv ennek a folyamatnak a sokszínűségét mutatja meg és segít megérteni, mi is történik bennünk az anyává válás folyamatában.

- Sorra vette a babák és anyák pszichológiáját is. Az apukáknak is fog készülni hasonló könyv?

Igen, tervben van, hogy ezzel is foglalkozzak.

- Nagyon közvetlen az olvasóival, bármely kérdésre szívesen válaszol. Nem terhes ez a nagy érdeklődés, figyelem, kérdésáradat?

Néha sok és terhes, de még többször öröm és én magam is rengeteget tanulok belőle.

- Min dolgozik most?

Most fejezem be az új könyvemet, aminek a címe Nevelj játszva! és a játékos gyermeknevelés módszereit mutatja be, amiket az elmúlt évek során tanácsadásokon, csoportos foglalkozásokon fejlesztettem ki.




Kamper Gergely:


- Meglepődtél a Magyar Könyvek Viadala(későbbiekben MKV) jelölésen?

Igazából nem, a tavalyi szavazás után már gondoltam, hogy idén is bekerülhetek a jelöltek közé. Annál jobban meglepett viszont, hogy idén is nyertem. Rengeteg nagyszerű fordító van szerencsére, akikre érdemes szavazni ilyenkor.

- Mennyire követted figyelemmel a történéseket? 

Figyeltem a többi kategóriát is, aztán kicsit elfeledkeztem a szavazásról a munka hevében, úgyhogy tök váratlanul ért, amikor Rácz Tibi megírta, hogy idén is én győztem.

- Volt, akire szavaztál vagy szurkoltál neki?

Az év írónője kategóriában szavaztam On Saira, aki nyert is, illetve az év írója kategóriában Böszörményi Gyulára, aki viszont sajnos nem. A többi kategóriában nem igazán éreztem magam kompetensnek.

- Javasolj új kategóriát, ami szerinted jelölést érdemel jövőre.

Hát csuda tudja. Ezt én inkább a szervezőkre bíznám.

- Az év fordítója lettél. A jelölés és az első díj, tud neked segíteni, hogy jobban megtaláljanak a fordító munkák?

Igazából általában annyi különféle munkám van a könyvektől a tévés meg filmes feliratokig, hogy ez nem jelent gondot, de biztos vagyok benne, hogy alkalmasint igen jól mutat az önéletrajzomban, szóval segít, hogy esetleg új ügyfelek is megkeressenek.

- Mely könyveket fordítottad eddig?

Rengeteget fordítottam már, képtelenség lenne felsorolni. A legsikeresebb mind közül Cassandra Clare két sorozata, a Végzet Ereklyéi, illetve a Pokoli Szerkezetek. Sokat köszönhetek ezeknek a könyveknek és az olvasóiknak is, nélkülük ezen a szavazáson sem szerepeltem volna a jelöltek között sem.

Személyes kedvencem Joe Abercrombie Első Törvény című fantasytrilógiája, de fordítottam már krimiktől kezdve romantikus történeteken és földrajzatlaszon át életrajzig mindenfélét. A könyveken kívül tévéműsorokhoz és mozifilmekhez is írtam már feliratot.

- Mennyi időt fordítasz egy könyv lefordítására? Mennyire nehéz munka?

A ráfordított idő nyilván az adott könyvtől függ, meg attól is, hogy mennyi egyéb munkám van közben. Ha nem csinálok mást, egy hónap alatt úgy 8-10 ívnyi szöveget tudok lefordítani. Egy átlagos regény mondjuk úgy 15 és 25 ív között van valahol, de a leghosszabb fordításom 33 ív volt. Szóval van könyv, ami két hónap alatt van meg, de van, amihez sokkal több kell.

Hogy mennyire nehéz, az ugyanúgy könyvfüggő, de mégiscsak azért lettem fordító, mert szeretem csinálni, úgyhogy ha egyik-másik írót el is mondom néha mindennek, alapvetően nagyon is örülök, hogy ez a munkám. És bármi mást csinálnék, az nekem biztosan nehezebb lenne.

- Van olyan könyv, amit szívesen lefordítanál?


Volt egy-két ilyen álmom régebben, de azóta minden igazán vágyott könyvem megjelent magyarul egyik vagy másik kiadónál. Igazából amúgy sem rajtam múlik a dolog, azt fordítom, amivel megbíznak. Azért persze tehetek javaslatot, szerintem lesz is rá példa, ha találok olyan új kedvencet, ami még nem jelent meg nálunk.

2015. június 11., csütörtök

Joanne Harris Csokoládé





Egy romantikus könyvnek aposztrofált könyv.
Számomra nem igazán volt az.
Illatos, ízes, hangulatirányító, érzelmekkel teli,  misztikus könyv, de semmi esetre sem romantikus.

Az emberi kapcsolatok, a társas együttélés írott és íratlan szabályait felvonultató, nagyszerű karakterábrázoló könyv annál inkább.
Ez is az erőssége.
Joanne Harris eddig olvasott könyveinél mindig megfigyelhető, hogy érzékenyen nyúl az érzelmekhez. Fölvonultatja az érzések egész skáláját jelzőkkel, visszaemlékezésekkel irányítva, de nem szájbarágósan. 
Bánat, düh, fájdalom, szerelem, megbánás, megbocsájtás, felülemelkedés, szerelem, elmúlás...


A másik jellemzője az írásainak a remek hangulat keltés. Az erős érzések kialakítása, figyelemfelkeltése különböző ételek, italok, tájak, növények iránt.
Jelen esetben a címe is mutatja,  most mihez is nyúlt. 
A csokoládét nem szabad éhgyomorral olvasni. Továbbá aki kicsit is édesszájú, nehezen fog elszakadni az édességek tárházától. 
Szó szerint sóvárogni kezdtem az elkészített finomságok után. Éreztem az illatuk, az ízük a számban.

Tessék. Ezt hozza ki belőlem Joanne. Tömény, jelzős szerkezetű mondatok, mézédesség, túlírtság.
Pedig rá nem jellemző annyira, mint most a postomra.

Van, akinek sok lehet. Ezt a stílust vagy nagyon szeretni lehet, vagy túl soknak tartani.
Én szeretem az " illatos és finom" könyveket(ár a kilóimnak és diétámnak nem biztos, hogy jót tesz).

A szereplők jól ábrázoltak. Kitűnnek a megszokott sémák közül. Talán túl erősek, túldíszítettek is. De inkább egy szereplő ilyen legyen, mint faék egyszerűségű.

A fülszöveg kicsit becsapós szerintem. Pajzánságot sem igazán vettem észre a történetben. Egy rész volt csak, az is gyorsan le lett tudva és túl sok értelme nem volt, vagy legalábbis nem mutatkozott még meg.
A franciásságot remekül jellemzi, bár más kisváros zárt közegére is elmondható ugyan ez a mentalitás.
Esetleg az életszemléletükben, a vallásosságukban, egyszerűségükben, a természet és életszeretetükben...

Vissza térve a romantikus mivoltára. Hiába régi idők romantikája, nekem ez nem jött át a könyvön. A rengeteg más érzelem kisöpörte. Igazi románcot nem leltem fel benne. 
Inkább Vianne, a főszereplőnk és lánya, édesanyja szentháromságát, az anya-lánya kapcsolatot, és a barátság érzései lengték körül a történetet remekül megjelenítve.
Átéreztem, ismerősen csengtek a féltés és ragaszkodás mondatai.
Cseppnyi humor, lazaság, életszeretet és misztikum. Utóbbiban nem vagyok teljesen biztos. Szimbolikus csak vagy tényleges mágia is jelen van. Mert mindkét magyarázat megállná a helyét.

Amivel nehezen boldogultam, azok a francia nevek. Kevertem, idegenek voltak tőlem és sokszor azt sem tudtam hogy mely nemhez tartozik az illető. De ez betudható az én balgaságomnak is.



A történet nem túl lendületes, inkább lassan beérő, hömpölygő, ám mégis gyorsan olvasható.

A sorozatot biztosan folytatni fogom. Már a polcomon csücsülnek és várnak a megfelelő hangulatomra. 
Azt ajánlom, olvassuk nyáron egy pokrócon, hűsítő limonádéval, jégkockákkal, cseresznyével, bonbonokkal, a hűsben, a kertben madárcsicsergés közepette.
Vagy télen a fotelunkba egy meleg plédbe burkolózva, forró csokoládét szürcsölve.
Remélem nem volt túl szentimentális és csöpögős, tömény az irományom a könyvről, csak csokoládé édességű.



Fülszöveg:
Ismeretlen, titokzatos fiatal nő, Vianne Rocher érkezik a kis faluba, Lasquenet-be, és megnyitja „csokoládézóját” – a tenyérnyi kávézóval kombinált csokoládéboltot. Végre van egy hely, ahol elsuttoghatók a titkok, megszellőztethetők a sérelmek, kipróbálhatók az álmok. Amikor Vianne húsvétra csokoládéfesztivált szervez, a falu egész közösségét megosztja… Íme az első olyan regény, amelyben a csokoládé elfoglalja a maga méltó helyét. A tartalmas, okos és franciásan pajzán könyv valamennyi érzékszervnek irodalmi ünnepet kínál.

idézet:
A szemüknek, a szájuknak nincs titka előttem. Annak a kesernyés képűnek ízleni fog a narancsos rudam; az édeskés mosolyú el lesz ragadtatva az olvatag közepű barackos szívtől; ez a szélfútta hajú lány a mendiant örök hívévé szegődik; a fürge mozgású, kedélyes asszonynak pedig a brazil kocka való...

Ulpius kiadó
310 oldal
FordítottaSzántó Judit
saját


Fűszeres forró csoki

Hozzávalók 4 személyre:

  • 6 dl tej
  • 3+2 dl tejszín
  • 1 vaníliarúd
  • őrölt fahéj
  • egy csipetnyi chili
  • 20 dkg étcsokoládé
A vaníliarudat vágd ketté. A három deci tejszínt és a tejet öntsd össze és kezdd el melegíteni, hozzáadva a vanília kikapart magját. Az összetördelt csokoládét vízfürdő felett, egy nagyobb edényben olvaszd fel.
Ha megolvadt, apránként öntsd hozzá a melegített, de nem forralt tejet és tejszínt, valamint a fahéjat, főzd készre és keverd krémesre.
Ekkor tedd bele a chilit is, de csak keveset, bár ezt el is hagyhatod, ha nem szereted a pikáns ízeket. A maradék tejszínhabot verd fel,és tegyél belőle mindegyik bögre csokira.
forrás: http://www.femina.hu/recept/ime_a_legfinomabb_fuszeres_forro_csoki_receptje








2015. június 6., szombat

A szürke ötven árnyalata filmben és könyvben összehasonlítás





E. L. James: A szürke ötven árnyalata  elég vitatott. Sokan, sokfélét írtak róla. Nagyon megosztó sorozat.
Én is írtam a könyvekről postot, bár nem mostanában. Aztán ebből film készült, ami nem is oly rég jelent meg.
Persze nekem sem kellett több, meg kellett néznem.
A könyvek nálam a közepes szintet érik el. Jobb erotikus történet akadt már a kezemben ettől.
Bár jóval borzalmasabb is. 
A nyelvezete kicsit bugyuta, ismétlő.
Semmi extra. Kicsit túlértékelt és túlszidott. 
Bár a lányaimmal nem olvastatnám el legalább 20 évig még. 
És kicsit idegesít, hogy a mai fiataloknak ez lesz az etalon a párkapcsolatok terén.




A film számomra egyszer nézős, könnyen felejthető. 
A szereplőválogatás nagyon nem jött össze az én szememmel mérve. 
Teljesen más pasast képzeltem el Christian szerepére. 
Na és Ana karakterét játszó csajszival sem vagyok elégedett. Nem tudtam naiv, szerelmes lányként elképzelni.
A zenék teli találatok. 
A szexjelenetek kicsit szemérmesek, de ízlésesek.
Bár a szikra és az izgalom hiányzott.
Viszont néhol a könyv paródiájaként éltem meg.

De hát ez a jó. Mindenki máshogy éli meg a Szürke ötven árnyalata körül folyó hisztériát.
Ezen a ponton kíváncsi lettem, tőlem teljesen eltérő véleményekre is és pár molyt felkértem az eszmecserére.
Erősen Spoilert tartalmazhat!




Íme:


Szimirza elsőnek a sorozatot olvasta el, és szerette. Majd a filmet vette górcső alá.

Egy véletlen folyamán bukkantam rá a könyvekre, nem is tudtam, hogy miről szólnak. elolvastam a fülszöveget és megtetszett. Oly annyira, hogy az első könyvet alig tudtam letenni, mert kíváncsi voltam mi lesz, hogy alakul Ana és Christian története. A két főszereplőt nagyon hamar megkedveltem, habár mindkettőnek vannak kevésbé szimpatikus vonásaik is, például Ana naivitása és döntésképtelensége vagy Christian túlzott féltékenykedése és féltése. Kettejük közötti szenvedély, tapintható szexuális feszültség a teljes történetet egy más világba repíti, átformálja azt. 
Annak ellenére, hogy a trilógiában nagy hangsúly van fektetve a szexre, a dominanciára stb. , az alap történet is jó.Tetszettek benne a csavarok, például Christian múltjával kapcsolatban vagy éppen Ana elrablás, a Grey Enterprises elleni szabotázs. 
A könyvben a mellék szereplők sokkal jobban ki vannak dolgozva, sokkal karakteresebbek, mint a filmben, legalábbis ami az első részt illeti. 
A film nekem tetszett, igaz a szereplőválasztás kevésbé, de ez valahol érthető, mert szerintem mindenki kialakított egy kép a szereplőkről, a megjelenésükről, a viselkedésükről, mimikájukról és ezért nem biztos, hogy azt amit a színészek nyújtottak megegyezett az elvárásokkal. A film hangulatán nagyon sokat javít a zene, teljessé teszi a jeleneteket, intenzívebbé a pikánsabb részeket. 
Ha össze kell hasonlítanom a könyvet és filmet, akkor a könyvre szavaznék, mert részletesebb és sokkal nagyobb teret biztosít a saját fantáziámnak és elképzeléseimnek.




dik véleménye: Szürke ötven árnyalata könyv kontra film



Le szeretném szögezni, hogy nem vagyok rajongója ennek a műfajnak. Nem is akartam elolvasni a könyvet, csak az egyik kurzusomon jött elő a könyv, csak úgy beszédtémának. Akkori egyik évfolyamtársam akkor ezt a könyvet választotta a népszerű irodalom kurzus zárásának és a közelgő záróvizsgázna egyik tételének. A tanárunk nagyon le akarta beszélni erről őt. Na szóval így kerültem közelebbi kapcsolatba a könyvvel.
Könyvtárból kikölcsönöztem és azzal a lendülettel egy nap alatt el is olvastam és akkor még tetszett is, volt benne pár számomra fölösleges rész, ami idegesített, de nem számít, biztos kellett bele a hatásfokozás kedvéért. pl. Ana folyamatosan harapdálja a szája szélét az ugyan olyan csúnya szokás, mint a köröm rágás. Ez a se veled, se nélküled történet is agyamra ment a történet során (igaz nem pont az első könyvnél).
Tipikus Hamupipőke a 21. században a történet. Aranyos, és szívhez szóló egyben, némi nagyon pikáns elemekkel fűszerezve, de mondjuk a mai „siker könyvek”-nek ez az elen adja meg az alapját, sajnos más nem hajlandóak olvasni az emberek, ez az a téma, ami egy vagy két este alatt a végére lehet érni, nem kell elgondolkodni a mögöttes tartalmakról. DE LEGALÁBB OLVASÁSÁRA BIRTA AZ EMBEREKET! Ez a pozitív a könyv javára :D
Áttérek pár mondat erejéig a filmre, ami a könyv alapján készült. Vártam nagyon, minden előzetest megnéztem. Végére akkorát csalódtam, hogy mai napig nem tértem magamhoz. Férfi főszereplő nem szexi, csúnya (lehet csak az én véleményem) A nőivel nem volt különösebb problémám, csak hogy ennyire nem volt behódolt a könyv alapján Ana. Itt meg egy önállógondolattal nem rendelkező karaktert kaptunk.
Vászonra nem lehet vinni a könyvet egy az egyben, de ennél sokkal jobbat is ki lehetett volna hozni, mert az alapanyag (könyv) nem volt ennyire pocsék, mint a film.




Mátyás_Varga rövid értékelése következik egy férfi szemszögéből, nyersen, szókimondón..




Nem vártam sokat a filmtől, mivel a nézettségi adatok szerint hihetetlen mennyiségű nézőt vonzott, sejtettem, hogy egy középszerű filmmel lesz dolgom. 
Tévedtem! A film életem második legrosszabb filmje volt. 
Az egész a mai fiatal nőket állítja a cselekmény középpontjába. Vágynak az elérhetetlenre, a pénzre a csillogásra. A hülye picsák. Már elnézést. Teljesen belehabarodik Greybe. A probléma ott kezdődik, hogy amikor meglátja a „játszószobát” nem fut el. 
Márpedig egy egészséges nő lóhalálában futott volna ki a világból. De ezt csak lehet én gondolom így. 
Ő azonban mégis marad. Miért? 
Mert hát Grey oooooolyan gazdag és csak néha megpaskolja a popsim. Maga a téma okés is lett volna. De a pajzán utalások és az „én nem dugok, hanem baszok” mondat nálam kiverte a biztosítékot. Na meg a fanszőrzet. Nőn egy pornófilmben ekkora őserdő. Tudom ez is csak saját vélemény, de akkor is durva. A film végén volt egy párbeszéd, ami tényleg jó volt. 
De sajnos már nem emlékszek rá. És nincs az az Isten, hogy csak azért a pár mondatért végigszenvedjem a filmet. Én összességében 2 pontot adtam rá. 
A legjobban az a tény kavart fel, hogy nők milliói igyekszenek megoldani azt, hogy a férfiakkal egy szinten kezeljék őket. Erre egy ilyen filmre, ahol a szó szoros értelmében egy játékszer a női főszereplő, meg rohannak. Az, hogy az írónő ebből gazdagszik meg pedig undorító. Tűzre vele!
http://akritizator.blog.hu/

2015. június 5., péntek

Tiffany Reisz A szent





Kevés erotikus regénnyel vagy könyvsorozattal vagyok elégedett. 
De az biztos, hogy Reisz könyvei azok! Rengeteg érvet fel tudnék sorolni, hogy miért olvasd el!

- Jók a karakterek. 
Kidolgozottak, érzelmi szinten nem egy csiga színvonalán vannak, szerethetőek, utálhatóak,  hitelesek
Nora kedvenc női szereplőim egyike és ez a könyv főleg az övé. Jó volt olvasni, hogy hogyan vált olyanná, amilyen az eddigi részekben. Kaptunk sok apró utalást, elrejtett kis morzsákat, de nem vettem igazán a lapot, vitt a cselekmény. Most egyben olvasva a dolgokat, már jobban körvonalazódik, milyen is ő. És még jobban megszerettem.
Soren számomra a fekete ló volt eddig. Kifejezetten gyűlöltem, ha lehet kitalált szereplőt gyűlölni. Messze állt tőlem. Haragudtam rá, amiért így viselkedik, amiért ilyen Norával. Nem értettem meg a mozgatórugóit, cselekedeteit. 
Ez a könyv tiszta képet fest az igazi Sorenről. 
Nem tagadom megkedveltem őt is. Amit elképzelni sem tudtam, az első kötettől kezdve.
Reisz kisasszony nagyon tud manipulálni. Egy sorával megkedveltet vagy éppen meggyűlöltet valakit velem!



- Romantika...
Erotikus könyvben kevés a romantika, mint a szöcskében a lengéscsillapító! 
(Itt szabadon kiválaszthatod a személyes kedvencedet: http://www.vicclap.hu/beszolas/keves/)
A bujaságnak normális esetben  jegyben kellene járnia a romantikával.
Ritka könyvek egyike, mikor nem kapok tőle gutát, sem nevetőgörcsöt és jónak találom.

- Jók a párbeszédek. 
Valóságosak, ironikusak, viccesek, érzelmesek, követhetők, bánattal telik...
Rengeteg érzelmet váltanak ki belőlem. Pedig más író a leíró részekkel éri ezt el nálam. Itt nem. A párbeszédekbe is rengeteg emóció van. Észrevétlenül csempészi bele a kellő érzéseket.

- Jók a leírások. 
Megfelelő egyensúlyban van a ruhájuk, a külső tér és minden egyéb bemutatása. Nem kapunk oldalakat feleslegesen a körömlakkjuk színéről, de azért tudjuk, ki és hogy néz ki, hol járunk éppen. A lényeget leírja és egy sorral sem többet vagy kevesebbet ad vele, mint kellene.

- Az erotikus részek.
Mivel erotikus könyv, fontos momentum. 
Jól kidolgozottak, részletekre menően kifejtenek minden fontos dolgot, izgalmasak, bizsergetőek, néhol brutálisak. Nem hallgatnak el semmit sem. Nem bugyuták és suták. Nem lelhető benne fel egy apróbb baki sem(mint mondjuk van olyan könyv, ahol leveszi a bugyit, majd ismét leveszi két oldallal később).
Az olyan dolgokat is egyszerűen, letisztultan képes előadni, amitől hanyatt homlok menekülnék leírva másképp. Kíváncsi vagyok, mivel fog még meglepni.




"– Maga nem egy átlagos pap, ugye? 
A férfi olyan mosollyal az ajándékozta meg, amely egyszerre tűnt pofonnak az arcán és csóknak a száján. 
– Istenem, remélem, nem."



- Egy olyan világba enged betekintést, amitől megrettenünk/elítéljük/kipróbálnánk/titkos vágyainkban szerepelnek/vagy csendben, de űzzük(ide mindenki helyettesítse be a neki megfelelőt).
A BDSM egy életstílus( gyűjtőszó az angol Bondage & discipline (B&D), Domination & submission (D&S), Sadism and masochism (S&M) szavakból képzett rövidítés,magyarul „kötözés-fegyelmezés, dominancia-alávetettség és szadizmus-mazochizmus).
Nem misztifikálja. Nem degradálja. Nem magasztalja az egekig. Leírja elítélés és minden nélkül. Mi döntsünk, mit vált ki belőlünk. 
Én személy szerint a saját gondolataimat nem tárnám az olvasóim elé, ha nem gond ez ügyben. Pedig tudnék oldalakat megtölteni velük. De nem teszem.
Annyit elárulok, hogy érdekes volt bepillantani ebbe a világba is. Hihetetlen, hogy vannak ilyen emberek(ítélet nélkül mondom). 






"Egy cselló egy téli éjszakán a fagyos város közepén – ilyen volt ennek a férfinak a hangja."








- Maga a történet viszi az embert.
Lendületes, fordulatos, mozgalmas.
A cselekménye sodorja az embert rendesen. Nem hagy neki nyugtot még a villany leoltása vagy a könyv letétele után sem. A gondolataidba férkőzik.
Személy szerint, mikor nagy nehezen megváltam a könyvtől esténként, még tovább szőttem a fonalakat, emésztgettem a történteket, magamban felvázoltam a további lehetséges forgatókönyveket. Nem tippelek ezek szerint túl jól, mert írónőnk tudott meglepni.
Mikor holt idő van és nem pereg a cselekmény, nincs felfűtöttség, erotikus akció, akkor is jól esik olvasni. A vihar előtti csend, mindig a megfelelő pillanatban lett beleírva. Kellett a pihenés a léleknek vagy az érzékeinknek.



- Most tűnt fel, hogy az előző részt nem is olvastam. Szóval lehet, hogy összefüggő kötetek, de önállóan is olvashatóak, mert kerek, egészt alkotnak.
Egy kis értetlenség volt csak számomra a legújabb szereplővel kapcsolatban. de nem is tudatosodott bennem a kritika megírásáig. Csak némi csodálkozást váltott ki bennem.
Egy kiegészítő kötetként is felfogható, ahol a múlt és a jelen találkozik. Mikor a leosztott lapokat, a tulajdonságaikat, az érzelmeket megkapja a két nagy fő jellem.

Most gondolkodnom kell, hogy van-e olyan rész, szövegkörnyezet vagy bármi, ami nem tetszett a könyvben...
Nos. nem találtam.
Jól megírt könyv. Szeretni fogjátok!

Soren






Nora




Köszönöm a könyvet az Athenaeum kiadónak!


Fülszöveg:
Eleanor Schreiber egy zavarodott, zabolátlan tizenéves lány, aki megesküszik, hogy soha többé nem lép templomba. A lázadó tini azonban találkozik Stearns atyával, aki örökre megváltoztatja az életét. Már semmi nem állhat annak útjába, hogy az legyen, amit a sorsa diktál neki: Nora Sutherlin, az ismert erotikus regényíró, egyben Manhattan legismertebb dominája…

 Idézet:


504 oldal
Athenaeum kiadó
saját, recenzió







Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék