Napok óta nyűglődök.
Nem a könyvvel van a baj és az írással sem. De nincs erőm ide ülni és a fejemben elkészült postot bepötyögni. De hát nem ír helyettem senki sem, így kénytelen leszek a klaviatúrát kézbe venni. De a megszokottól eltérően most rövid, de annál velősebb lesz.
Meglepett. Erotikus könyv. Talán jobban is, mint vártam. Olcsó románctól mentes. Sőt, szerelmet ne is keress benne olvasó.
Az erotika keveredik a filozofálással.
Az erotika része durva, szókimondó és érdekes. Nincsenek melléfogások, nincsenek szellemes riposztok, figyelemelterelés a kínos igazságról, nincsenek technikai bakik.
Ellenben pontos és figyelemfelkeltő, mi több kedvcsináló!
Ami ritka az ilyen jellegű könyveknél.
Mindig inkább a körítésre megy az író, ami elviszi a történet lényegét, jellegét, de még így is elszúrja a hátteret. Mivel itt túl sok körítés nincs, nincs mit elszúrni. Az érzékenyebb lelkületű olvasóknak viszont durvának hat majd a könyv. De akkor keressen más műfajt.
Hiába régi regény, a műfajában kiemelkedő szerintem a mai napig (majd egyidős velem). Nem veszített az aktualitásából. Nem tűnik fel az idő haladása.
Tabudöntögető!
Van itt szó mindenről, ami még most is tabunak számít.
Több kényesebb helyzetet is olvashatunk, ki-ki mentalistásának megfelelően elolvassa vagy átlép rajta.
Volt, amin én is felszisszentem... pedig már elég sok könyvön vagyok túl, azt gondolná az ember, nem lepődöm meg. De még is!
Sok szereplő nem kapott helyet a könyvben, nem is számít. De sajnos ez a kevés sincs kifejtve bőven. Jobban megismertem volna őket, az igazat megvallva, így ezt inkább mínuszként, hibaként rónám fel.
Még a főszereplőnk gondolatait sem ismertük meg, az érzelmeit nagyjából, de csak az üres vázukat.
Csak a történésekből tudunk meg róla apróságokat vagy féligazságokat.
Így nem sikerült belopnia a szívembe magát.
Nem a prűdségem miatt, sem az ítélkezésem miatt, hanem mert kevés. Nem ismerem őt, nem ismerem a mozgatórugóit, amik számomra fontosak.
Az erotikát, mint írtam, összekötötték a filozofálással. Nekem azok a részek vagy bosszantóak vagy túl mélyenszántók voltak, nem kötöttek le. Esetleg ellentmondtam volna legszívesebben a" főokosnak" .
Tudom, enyhítette az erotikus töltetet, vitt mélységet is a könyvbe. De mégis kihagytam volna talán. Az intellektuelt ne keverjük a szexszel. Az már fárasztó.
Érdekes a történet felvezetése. Rohamoz, majd visszavesz, lanyhul, majd ismét több oldalon keresztül futólépés van. A vége viszont szörnyen belassul.
A fejezetek felépítése is igen rendhagyó.
Néhol részletesen taglal dolgokat, majd nagy léptékben halad a lényegre szorítkozva.
Ha lopva olvastam volna, talán nagyobb hatással van rám.
Viszont a borítója csak sejtet, így bármikor, bárhová elvihető.
Hacsak a név olvastán eszükbe nem jut a főként idősebb férfiakból álló társadalomnak, hogy mit forgatok a kezemben.
(A könyvnek vajon köze van a régi, még gyermekkorom béli erotikus Emmanuellhez? Utána kéne néznem, de ehhez sincs most kedvem. Úg gondolom igen. )
Fülszövege:
„Elveszett idő mindaz, amit nem az élvezet művészetének szentelünk.”
Emmanuelle – hívó szó az erotika világában. Százmilliók szemében ez a név a szabad szerelem művészi megtestesítője. A könyv 1959-es, első megjelenése sokkolta a világot, és újraírta az erkölcs fogalmát. A 20. század kifinomult stílusú, kultikus regénye még ma is a női erotikus irodalom legmerészebb darabja.
A 19 éves Emmanuelle követi kiküldetésben lévő férjét Bangkokba, és már a repülőúton érzéki kalandokba keveredik. Az egzotikus városban feltárul előtte a nyugati társaság meghökkentően szabados életmódja. Itt még a tizenöt éves, copfos kislány sem az, akinek látszik. Emmanuelle-nek férje és újdonsült barátnői mellett „hivatásos” mestere is akad, aki a szabad szerelemre nyitott lányt fokozatosan bevezeti a korlátokat nem ismerő, nagybetűs erotika világába.
A könyvet köszönöm a Partvonal kiadónak!
Partvonal kiadó:http://partvonal.hu/
saját, recenzió
280 oldal
Fordította: Váradyné Sz. Hermina
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése