Tahereh Mafi Ne érints

Egy szokványos, egyen ifjúsági könyvet vártam nagy szerelemmel, érzelmek nélkül, ami unalmas és egyszerű, mint a faék.
Hogy mekkorát tévedtem. Ez a könyv hatalmas meglepetést okozott nekem minden fronton.

Az első sorból talán csak az ifjúsági szó stimmel.
Mert az. De jó értelemben.
Egyedi történet, bár a világ, amiben íródott nem az.
Érdekes, de semmi extra nincs benne és ezért viszonylag hihető. A hihetősége az, ami megriasztott.
A misztikus része kicsit túlzás, de eddig jó megoldásokkal dolgozott, nem sablonos.
De nem is ez a fő erőssége a könyvnek. Hanem a nyelvezete, a hangulata, a sötétsége, feszültsége.
Imádtam a nyelvezetét. Minden egyes sora egy dallam a  zenében. Jellegzetes és felismerhető az írásmód ezáltal. Már inkább szépirodalom kategória, mint szórakoztató.
Az elmélkedések, a leírások egyedülállók és maga a hangulat érződik a sorokból.
A párbeszédek rövidek, de tömörségük többet mond, mint az ékes, cirádás, fél oldalnyi szóvirágok.
Letehetetlen könyv. Viszont nem olvasható gyorsan. Sokszor emésztenem kellett az olvasottakat, vagy újra olvasni és ízlelgetni. Lassú folyású könyv, ne várjunk nagy vágtázásokat benne.
Talán a történet sem vonzott annyira, mint a nyelvezet. Az az, ezt úgy értem, hogy ha nem szólt volna semmiről, az sem zavart volna.
A hangulat lüktető és éjszínű. Hangulat kelteni nagyon tud az író és átérezhető az egész.
A kedélyállapotok szélsőségesek, de ez adja a történet sava-borsát. És nekem nagyon bejött az érzelmi hullámvasút.
Juliettea főszereplő lány, aki be van zárva egy elmegyógyintézetbe. Az ő érzéseit, élményeit ismerhetjük meg minden egyes apró rezdülésével egyetemben. Szerethető karakter. Sebezhető, de okos. félénk, ám a kellő pillanatban erős is. Nagyon kedveltem, pedig nem jellemző rám, hogy valakit már az első soroknál megkedvelek és nem ábrándulok ki belőle a könyv végéig sem. Nem nyafka, nem beszél feleslegesen, nem idegesítettek a gondolatai, nem a ruhája/ frizurája az elsődleges számára. Ez maga volt a mennyország.
A fiúk még számomra kiismerhetetlenek voltak. Róluk nem nyilatkozok még. Talán majd.
Mert úgy érzem nem ez a könyv lezárása. Van ott még folytatás.
Romantika van benne, de nem a megszokott. Számomra túl gyors. viszont cserébe nem nyálas és rózsaszín, hanem inkább szomorú és vágyódó. Olyan szerelem, ahol a súlyos élethelyzetek hozzák össze a két embert.
A kettőjük közötti érzések elég erősek. Csak úgy szikrázik a levegő közöttük. 

"A lehetőség, hogy elveszíthetem őt, száz év magány, és ezt elképzelni sem akarom."

A bonyodalom és a vége túl egyszerű. Folytatásért nem kiállt mindenáron. De talán mégis lesz.

Ami zavart, azok az áthúzások. Tudom mit akart közvetíteni, de engem akkor is piszkosul zavart.
Valami más megoldás jobb lett volna. Más betűtípus vagy szín.
A borítója szépséges, bár nekem a külföldiek közül van, amelyik jobban tetszik.

Ezt leszámítva egy nagyon jó könyv volt, amit szívesen ajánlok bárkinek!

A könyvet köszönöm a Gabo kiadónak!

Fülszöveg:
Tarereh Mafi delejes erejű első regényében egy emberfeletti erővel rendelkező lány egy hatalmi játszma közepén találja magát egy szánalmas világban, mely tele van vérpezsdítő szerelemmel, kábító gonoszsággal és a jövőt meghatározó választásokkal. Senki sem tudja, miért végzetes Juliette érintése, de a Regeneráció kormányának tervei vannak vele. És terveik között szerepel, hogy fegyverként használják a lányt. De Juliette-nek is megvannak a maga tervei. Soha életében nem volt szabad, ám végre felfedezi magában az erőt, hogy visszavágjon. És megtalálja a jövőt az egyetlen fiúval, akiről azt hitte, örökre elvesztette. 

Idézet:

Könyvek lapjai között töltöttem az életemet. Emberi kapcsolatok hiányában papírszereplőkkel létesítettem kapcsolatot. A leírt történetek által éltem meg a szerelmeket és veszteségeket, képzettársításokban tapasztaltam meg a kamaszkort. Világom világok hálójával átszőtt háló; láb a lábhoz, csont az ínhoz, gondolatok és képek együvé szövődnek . Betűkből vagyok, mondatokból kreált karakter, kitalált történetek alakította képzelettöredék.

Tekintete emlékekkel telt éjféli pillanat, szeme a világomra nyíló egyetlen ablak.

Kinek ajánlanám? 

Mindenkinek!

Legjobb dolog a könyvben, amit a legjobbnak értékelek benne.

A szereplők kidolgozottsága, a világ.

Ami nagyon nem tetszett benne, kilógott a legjobban a könyvből.

Az áthúzott sorok.

Gabo kiadó: http://www.gabo.hu/hu/
290 oldal
saját, recenzió
Fordította: Bozai Ágota