2013. december 2., hétfő

Elizabeth Richards: A sötétség városa







A könyv totális káoszt hagyott maga után.
Kicsit csalódott is vagyok, meglepődtem, tetszett is, és nem is.
Na, ezt bogozzátok ki, ha tudjátok.
Magam sem tudom, hogy értékeljem a könyvet és azt sem, mennyire tetszett, hogy pontozzam.
A borítója felülmúlta az elképzeléseim, oly szépséges.
A belső már korán sem ért el ekkora tetszést.
fura érzésem volt végig, mintha nem egy író követte volna el. Létezik az ilyesmi?
Míg a világ fantasztikus volt, kidolgozott, érdekes és borzalmasan tetszett, csak szuperlatívuszokban tudok beszélni róla. Tetszett a sötétsége, a hangulata az egész világfelépítésnek.. Az új lények is megkapóak voltak, kedvencemmel a nordinokkal egyetemben. A különleges képességek és minden összeszedett volt, egy tökéletes egészt alkotva.
Nagyszerű társadalom bírálat is egyben. Bemutatja az emberi gonoszság határait meglepő nyerseséggel ábrázolva.
Sok égetően fontos dolgot is bele sző a történetbe, mint a faji és társadalmi különbségek, a drogok...



Más részről pedig sok a hiányosság.
A szereplők jelleme kevés volt számomra és megfejthetetlen. Nem tudtam őket megkedvelni. Hiányoztak az érzelmeik, a gondolataik, hogy mit, miért tesznek.
Inkább gyerekesnek tűntek, egy kislány tollából. Néhol fejetlenség és következetlenség fogadott.
Az írónőnél az volt az érzésem, hogy hiába gonosz a világ, igazán gonosz karaktert nem mert beletenni a könyvbe. Aki annak számított, annál később megmagyarázta, hogy teljességgel érthető, miért ilyen és nem is olyan rossz ő igazából.
A párbeszédeik viccesek voltak, de sajnos a rossz értelemben. Lehet, hogy sírnom kellett volna inkább?
Bugyuták és nagyon alap kifejezések. Érthetetlenség. Ezt ütötte a szépséges kifejezések, a leíró részek tökéletes ábrázolása.

Annyira egyik dolog követte a másikat, hogy az átvezetések kiradírozásra kerültek volna?
Néhol apró dolgok felnagyításra kerültek, amik teljességgel feleslegesek voltak, míg az igazán kifejtésre váró gondolatok, élethelyzetek le lettek rendezve két sorral. Pedig vágytam olvasni még tovább, mondjuk az újszerű vallásról. Helyette inkább a romantikus szálon volt a hangsúly.
A romantikus részt ugye vagy nagyon szereti az ember egy könyvben, vagy nem. Én jelen esetben inkább a nem felé hajlok. Tetszett, ahogy két teljesen ellentétes közegbe született ember szeretni kezdi egymás. Az HOGYAN-nal volt bajom. Egyik percben utálják egymást, nem változik semmi, majd már szeretik mégis a másikat. Hogy is van ez? Nem éreztem az igazi szerelmet közöttük. Hiányzott az igazi folyamat, ahol fokozatosan bele szerettek egymásba. Inkább közhelyes volt és sokszor ismételt. De legalább nincs benne szerelmi háromszög.




Némelyik részt pörgettem rendesen és faltam a sorokat, majd olyan területre értem, ahol untam és legszívesebben letettem volna a könyvet. Kész kínszenvedés volt. Majd ismét egy nagyon jó rész következett.
A csavarok kikövetkeztethetőek, semmi meglepő nincs a könyvben. Végig sejtettem a dolgokat.
Lesz folytatás. Reményem szerint kicsit összeszedettebb lesz és minden téren hozza majd a fantasztikus világ erősségét.

A könyvet köszönöm a Maxim kiadónak!

Maxim kiadó
saját, recenzió
392 oldal
Fordította: Béresi Csilla

Fülszöveg:
Egy véres, brutális háború után, a Fekete Város még füstölgő romjai között a tizenhat éves Natalie Buchanannal és Ash Fisherrel megtörténik az elképzelhetetlen: egymásba szeretnek. Natalie ember és egy kormánytisztviselő lánya. Apját megölte egy hibbant Sötétfajzat, és a lány még nem tért magához az egész életét felforgató megrázkódtatásból. Hogyan lehetséges ezek után, hogy belezúgott Ashbe, ebbe a Sötétfajzat félvér fiúba? Pedig szíve varázslatosan megdobban a közelében, megtagadva mindent, amiben a lány addig hitt. Ez a felkavaró szerelem választásra kényszeríti családja és Ash között. A fiú sem adja könnyen át magát érzéseinek elvágyik saját vérei közé, a Határfal túloldalára. Ekkor lép az életébe Natalie, így neki is választania kell. Szenvedélyes románc veszi kezdetét ebben a lepusztult, mégis lenyűgöző világban, amelynek hangulata szinte magába szippantja az olvasót. Letehetetlen könyv, semmiképpen ne hagyd ki!



Idézet:
Ez a szív kezdete, ez életünk dele. Vérem lesz véreddé, örökkön örökké.

Kinek ajánlanám? 
Egyértelműen ifjúsági könyv

Legjobb dolog a könyvben, amit a legjobbnak értékelek benne.
A világ

Ami nagyon nem tetszett benne, kilógott a legjobban a könyvből.
.A szereplők kidolgozottsága, a románc, párbeszédek









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék