2013. május 15., szerda

Jodi Picoult: Házirend












Nem titok, hogy figyelemmel követem és gyűjtöm is Jodi Picoult munkásságát.
Sok ember szerint dagályosak a könyvei, nagyon megrendezettek.
De én mégis szeretem az összes eddig olvasott könyvét.
Szeretem a témákat, amiket boncolgat. Az emberi természet sokszínűségét.
Szeretem az érdekes szereplőit, akik akár a szomszédjaink is lehetnének, mert annyira hús-vérszerűek, annyira élnek. Összetettek és nem tudjuk csak jónak vagy rossznak kategorizálni őket.
Szeretem, hogy mindenki szemszögéből láthatjuk a történéseket, megismerjük így a gondolataikat, érzéseiket is. Megtudjuk, mit éreznek az adott történés során.
A  történetei olyanok, mint egy hagyma. Sok kis rétegből állnak össze, egy kerek egésszé.
Eltávolodhatunk tőle, elhatárolódhatunk, de valamennyire akkor is állást foglalunk  felek között. Igazat adunk, megszeretjük egyik felet. De nem erőlteti ránk, hogy ki a jó és a ki a gonosz szereplő, így kivel azonosulunk, mi választjuk ki.

A történetről: Adott egy kis család. Anyuka és két fia. Az egyikük Jacob autista, illetve annak az egyik válfaja. Asperger-szindrómája van de magasan funkcionál. Tud a környezetével kommunikálni, viszont nehezen érti meg az emberek arcmimikáját, talányos mondatait. Sok kényszercselekvése van. és 18 éves fiú létére édesanyja nehezen védi meg a külvilág gonoszságától, pedig nagyon igyekszik. Ezek mellette rettenetesen okos gyerek. Mindent megjegyez, amit egyszer elolvas vagy lát.  Hobbija a bűnügyi felderítés, a nyomok rögzítése, kitalálása a bűncselekményeknek.
Theó, a tesója is elhatárolódik a világtól bátyja miatt…
Aztán Jacob egy gyilkossági ügybe keveredik, ahol nem tudhatjuk, ki a tettes. Talán ő, vagy a tesója, esetleg az áldozat erőszakos párja.
Innentől folyamatos vesszőfutás az életük. Mentik, ami menthető, egy kezdő ügyvéd oldalán.


Megint sikerült egy olyan történetbe bele nyúlnom, ami nagyon jó.
Az írónő nem fukarkodik a szavakkal, fél tégla méretű a könyv. De mégis hihetetlenül gyorsan fogytak a lapjai. Mert érdekelt, mi lesz a vége.
Nem mondom, olvastam Picoulttól jobb könyvet is, de szerettem azért ezt is.
Most ellentétesen az eddigiekkel, azzal kezdeném, mi nem tetszett benne.

Sok az ismétlés, egy-egy fontos momentumot leír sokszor, ami néhol felesleges, mert megjegyezzük már az elején is. Tudom, hogy az ismétlés a tudás anyja és kiemeli ezáltal a fontos dolgokat, de feleslegesnek éreztem.
A következő felesleges dolog a romantikus szál. Nem való a könyvbe. Nem ad hozzá semmit, kizökkentett csak a történetből.
A kriminalisztikai részek eléggé tényfeltáróak voltak, de néhol szárazak.
Aztán nekem olyan hihetetlen, hogy a rendőrök, a börtön és kis híján a tárgyalótermi bíró is figyelmen kívül hagyja Jacob betegségét.
Nem tudom, külföldön milyen lehet egy börtön vagy egy eljárás. De nálunk minden apró részletre oda figyelnek. Sok joga van egy elítélt bűnözőnek is. Nem hinném, hogy kint nem foglalkoznak egy ilyen fontos dologgal. Kicsit hiteltelen volt így a történet. Továbbá lent, a lap alján kitérek a jelenkori jogszabályokra, hogy milyen jogai vannak nálunk az elítélteknek. Aki kíváncsi rá, görgesse le a post legaljáig a görgőt.
Ennyit a könyv hibáiról .Most szót ejtek arról is, hogy engem mi fogott meg a könyvben.

Részlet gazdag és sok munkája és ideje benne lehet a könyv háttéranyagában, hogy hiteles legyen.
Számomra nagyon érdekesek voltak a leírások Jacob betegségéről.
Én, mint anya, nagyon bele tudom élni magam egy beteg gyermek történetébe és nagyon szíven is veszem.
Féltem, hogy sírni fogok a könyvön. De valahogy nem hátrányként hozta ki Jacob betegségét, hanem kiemelte, hogy miben jó ő, miért lehet szeretni őt.
Jól felépített karakter Jacob. Kedvelhető mindenféle fura szokása ellenére.
Emmát annyira nem szerettem meg.
Thetót pedig inkább csak szántam, nem szerettem őt sem.
Érdekes volt olvasni az Asperger szindrómáról, hiszen sosem hallottam róla.
Rengeteg sok apró információ morzsát kapunk folyamatosan adagolva.
Nehéz az édesanyja dolga, nem mondom. De nem sajnáltam őt, hanem felnéztem rá, egyfajta példakép. Erős és hihetetlenül bátor dolog, ahogy anyatigrisként harcol fia jogaiért, kiáll mellette bármi áron.
Tudom, minden anya ezt tenné. Én is. De az egész életét fia élete jobbá tételének szenteli.
Viszont nem tudom, hogy az író szándékában állt-e, hogy rávezet bennünket. Megéri-e. Nem csak a saját életét adja fel, hanem a kisöcs is kizökken, kimarad. Nem kapja meg a megfelelő szeretet, a törődést, ami járna neki. Mindig mellőzve van. Talán Theó az a szereplő, akit igazán sajnáltam. Nem lehet könnyű élete így.
Szerintetek szabad az egyik gyerek életéért feláldozni a másik gyermek boldogságát? Nem kivételezés-e? Gonosz dolog-e?
Nem törhetek pálcát Emma, az édesanyja feje felett. De szerintem akkor sem volt joga Theót megfosztani teljesen a normális élettől, az anyai szertetettől és Jacobot, az érdekei elé helyezni.
Neki is járt volna valami az életben. Ő nem csupán Jacob öccse, ő is egy gyerek.
Nem hiába próbálkozik meg mindenféle figyelemfelkeltéssel, hisz arra vágyik.
Csak édesanyja nem veszi észre a próbálkozásait sem.
Egyébként érdekes a testvérek közötti kapcsolat is. Testvéri szeretet vagy sem? Ki-ki döntse el maga, az olvasás után. De a nehézségek mellett még így is összetartóbb a család, mint sok másik.


A történet csavaros.
Vannak benne meghökkentő részletek. Kaptam olyan csavart, ami meghökkentett. Örültem is neki!
A végén például sejtettem, hogy nem Jacob a gyilkos, de meglepődtem a befejezésen.

Összességében véve nekem mind a történet, mind a szereplők jól funkcionáltak.
Érdekes volt. Szerethető és megdöbbentő egyszerre.

A könyvet köszönöm az Athenaeum kiadónak!



1. a történet: 5/3.5
2. a létrehozott világ: -
3.  helyszín: 5/4.5
4. szereplők, karakterek megformázása, hitelességük: 5/3
5. kedvenc szereplő: -
6. akit a legjobban utáltam: 
7. érzelmek, érzések,romantika: 5/4
8.  erotika: -
9. dráma, drámaiság: 5/4.5
10. a könyv hangulata: 5 /4
11. legjobb jelenet: a végének a megoldása, a csavar
12. legrosszabb jelenet : Jacob rohamai
13. a történet párbeszédei, tájleírás, metaforák, nyelvezete : 5/4
14. misztikum: -
15.  humor:5/4
16.  kedvenc idézet : 
17. kiknek ajánlom, melyik korosztály és nem könyve: minden anyának
18.  fülszöveg: 5/5
19. a borító: 5/4

20. összességében: 5/4

Athenaeum kiadó: http://kiadok.lira.hu/kiado/athenaeum/
596 oldal
saját, recenzió
Fordította: Mallász Rita



Nálunk joga van az elítéltnek:

a higiéniai feltételeknek megfelelő egészséges elhelyezésre, az egészségi állapotának és a szabadságvesztés végrehajtása alatti tevékenységének megfelelő élelmezésre, egészségügyi ellátásra;
b) a hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és a büntetés-végrehajtási intézet által engedélyezett személyekkel való levelezésre, a levelek gyakorisága és terjedelme nem korlátozott;
c) legalább havonként látogató fogadására; ha a büntetés-végrehajtási intézet biztonsága indokolja, az elítélt rácson keresztül beszélhet a látogatóval;
d) társadalmilag hasznos munka végzésére, a munka mennyiségének és minőségének megfelelő jövedelemre, munkavédelemre;
e) a nők és a fiatalkorúak a rájuk vonatkozó sajátos védelemre;
f) a már megállapított nyugellátások és baleseti nyugellátásának a meghatalmazott személy kezéhez vagy a büntetés-végrehajtási intézethez folyósítására, üzemi baleset esetén baleseti ellátásra és baleseti egészségügyi szolgáltatásra;
g) a büntetés-végrehajtási intézetben és a büntetés-végrehajtástól független szervhez közérdekű bejelentés, panasz, kérelem és jognyilatkozat előterjesztésére;
h) vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztására, annak kinyilvánítására és gyakorlására;
i) a személyi tulajdonához fűződő jogainak védelmére;
j) a szabadulása utáni munkába állása és letelepedése érdekében a munkáltató, valamint karitatív szervezetek megbízottjával és pártfogóval való érintkezésre;
k) naponként legalább egy órai szabad levegőn tartózkodásra;
l) pihenésre, szabadidőre, a rendszeresen végzett munka után fizetett szabadságra;
m) önképzésre, sajtótermékek megrendelésére, a büntetés-végrehajtási intézet művelődési és sportolási lehetőségeinek igénybevételére;
n) általános iskolai, indokolt esetben középfokú, valamint felsőfokú tanulmányok folytatására, a vizsgákra való felkészüléshez a jogszabályban meghatározott tanulmányi és vizsgaszabadságra;
o) ha külföldi állampolgár, államának diplomáciai, illetve konzuli képviseletéhez fordulni, annak képviselőjével érintkezni.
(2) Az elítélt jogképessége nem korlátozott. A bírósági tárgyaláson való megjelenését lehetővé kell tenni, a költségek viselése szempontjából a helyzete azonos a többi állampolgáréval.
(3) Az elítélt legalább havonként kaphat és küldhet csomagot.
(4) A terhes és a kisgyermekes elítélt nőnek az egészségét védő és a gyermek fejlődését szolgáló, e törvényen kívüli jogai nem korlátozhatók. Ha a szülésre a szabadságvesztés végrehajtása alatt kerül sor, az újszülöttet hat hónapos koráig az anyjával együtt kell elhelyezni, kivételesen engedélyezhető, hogy a csecsemő egyéves koráig anyjával együtt a büntetés-végrehajtási intézetben maradjon.
(5) Az elítélt állampolgári jogai a következőképpen módosulnak:
a) a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való joga nem veszélyeztetheti a büntetés-végrehajtási intézet rendjét és biztonságát;
b) a munkához való joga átmenetileg, a munkába állítását akadályozó ok fennállásáig szünetel;
c)106 a véleményét - ellenőrzés mellett - olyan formában nyilváníthatja, amely nem zavarja a büntetés-végrehajtási intézet rendjét és biztonságát; a vélemény nyilvánosságra hozatala a nemzetbiztonság védelme, minősített adat közlésének megakadályozása, illetőleg bűncselekmény közvetlen veszélyének fennállása esetén, annak megakadályozása, valamint a büntetés-végrehajtási intézet rendje és biztonsága érdekében korlátozható;
d) a levelezése - a hatóságokhoz és a nemzetközi szervezetekhez küldött levelek kivételével - a büntetés-végrehajtási intézet biztonsága szempontjából ellenőrizhető, az ellenőrzés lehetőségéről az elítéltet tájékoztatni kell;
e) távbeszélő használatára a büntetés-végrehajtási intézet lehetőségei szerint jogosult, ez ellenőrizhető, az ellenőrzés lehetőségéről az elítéltet tájékoztatni kell;
f) az egyesüléshez, a tanuláshoz való joga, valamint honvédelmi kötelezettségének teljesítése a szabadságvesztés végrehajtásának következtében korlátozott.
(6)107 A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetel az elítélt joga
a) a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely megválasztásához;
b) a gyülekezéshez;
c) a sztrájkhoz,
d) ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választható és - ha a közügyektől eltiltás hatálya alatt áll - választó legyen, valamint
e) a szülői felügyelethez.

36/A. §108 A 36. § (1) bekezdésének h) pontja értelmében:
(1) A büntetés-végrehajtási intézetben minden elítélt számára lehetővé kell tenni, hogy az egyház lelkészének, illetőleg más képviselőjének (a továbbiakban együtt: lelkész) gondozásában részesülhessen.
(2) Az elítélt számára lehetővé kell tenni az egyházi házasságkötést, a keresztelést és az egyházi temetést.
(3) Az elítélt eltiltható az istentiszteleten való részvételtől, ha az a büntetés-végrehajtási intézet rendjét vagy a biztonságot veszélyezteti.
(4) Az istentiszteletre önként jelentkezők részvétele - a (3) bekezdés alapján eltiltottakat, valamint a magánelzárást töltő elítélteket kivéve - nem korlátozható. A lelkésszel való ellenőrzés nélküli találkozás lehetősége azonban ez esetben sem tagadható meg.
(5) A büntetés-végrehajtási intézet köteles elősegíteni az egyház szociális, gondozói tevékenységét, az elítéltnek a szabadulásra való felkészítéséhez nyújtott szolgálatait.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék