Azok a zavarba ejtő borítók

Nem vagyok prűd. Összeolvasok tücsköt-bogarat. 

Mindenevő vagyok. Bármely műfaj a kezembe kerül és kicsit is érdekel, elolvasom.

Olvasok földön, vízen, levegőben, bárhol...

Na jó, talán vízben, vízen és levegőben kevésbé.

De bármikor, legyen este, reggel vagy ebédidő, olvasok, ha időm engedi.

Bármilyen élethelyzetben. Esküszöm, egyszer még buliban is olvastam. 

Kocsiban, váróban, itthon, kertben...

De mostanában kezd elharapódzni azon könyvcímek, borítók listája, amit nem teszek szívesen közszemlére. Hogy miért?

Mert csúnyák, ijesztőek, ízléstelenek, előítéletektől hemzsegnek, 18 karikásak és még sorolhatnám.

Magam védem vagy az érzékeny lelkületű, esetleg éppen az ifjúság szemét? Talán mindkettő kicsit.

Tudom, minek olvasok olyat, amit más nem láthat?

Tudhatja bárki. Nyílt az olvasmány listám. Csak van, amit nem reklámoznék szívesen, mert nem érdemli meg, de azért a kíváncsiság hajt. Ráadásnak nem szólnék le olyan könyvet, amit még nem ismerek.

És szeretem az ismert, közszájon forgó, megbotránkoztató könyveket is kézbe venni. 

Aztán ott van a borító tematikája.

Éppen pár nappal ezelőtt vettem észre, hogy egy általam nagyon várt horrorisztikus könyv borítója, olyan hogy sírva fognak kirohanni egyesek, ha meglátják. Pedig a könyv nekem kell! 

De hogy fogom olvasni így? Kitegyem a polcra? Inkább eldugom leghátul a könyves állványomon, hogy senki se lássa. Borítót teszek rá és úgy olvasom vagy éjjeli sötétségben, akkor nem fenyeget senkit az ijedelem, szívinfarktus. 

Nem beszélve a pucér, fél pucér nőkről, pasasokról. Értem én, hogy szimbolizálja az olvasmány lényegét, jelzi, hogy milyen könyv. De kell rá a meztelenség? Mindenképpen? Sejtelmesen nem lehetne elintézni vagy egy 18-s karikával?

Az orvosi váróban nem szívesen venném elő, olvasnám jó szájízzel.

Igaz ma már a reklámokat is meztelenséggel tetézik. Kedvencem a női fehérneműt reklámozó izé. A csaj kelleti magát, tekereg és vonaglik. Minek? Ha cicitartó, akkor én fogom megvenni magamnak nagy valószínűséggel. Nekem nem kell vonaglani! És sosem fogok úgy kinézni, mint az érintett, magamutogató színésznő vagy modell. Inkább elrettent. A pasik vegyék meg a partnerüknek talán? De hát a partnerük nem fog úgy kinézni, mint a modell attól a fehérneműtől. Ez becsapás és teljességgel felesleges. Vagy régi ilyen kedvenc reklámom a joghurt, amit hátulról mutatott pucér hölgyike reklámoz. A frászkarika sem érti minek, miért!?

Na de térjünk vissza a borítókra.

Eleve igyekszem kerülni a meztelen testekkel reklámozott könyveket. Nem csak azért, mert "ciki" olvasni nyilvánosan. Hanem mert taszít is. Egyik-másik könyv pedig egyenesen gáz, felháborító.

A kevesebb néha több elvén működöm. Olyan sejtelmesen, érzékien lehetne ezt tálalni. Miért kell más micsodáját nézegetnem vajon?

Ki találta ki?

Más is pironkodik vagy csak én?

Szóval akkor pár vállalhatatlan és vállalható borító a teljesség igénye nélkül, most csak erotikában utazva.

Egyéni véleményem nem írnám le, bár megérne egy misét (postot).