Csukd be a szemed!
Képzeld el így az életed.
Mit tudnál csinálni a rendszeres és megszokott szokásaidból?
Mi az ami a legjobban hiányozna neked?
A színek, a napsütés, az önfeledt mozgás, egy jól sikerült nyaralás, az olvasás, tv bámulása, barátokkal egy önfeledt kirándulás?
Mi történne ha szép fokozatosan mindenről le kellene szoknod?
Aztán néha visszakapnád, csak hogy tudd, mit veszítettél? Hogy fájjon a szíved az elvesztett dolgoktól...
Ugye, hogy így már nem is olyan rossz az életed és panaszkodásra semmi okod?
Ilyenkor érzem azt, hogy köszönöm az életem minden percét, lehetőségét.
Anna egy hétköznapi lány, aki él, barátkozik, dolgozik, párra lel. Aztán egy betegség által majdnem mindent elveszít. Bezárva találja magát a lakása sötétségébe, sötétítő függönyök mögé, lefóliázva, megfosztva minden világosságtól, minden világítótesttől, színektől, érzésektől.
Ám van, aki mindent áthidal és támasza lesz. Van, aki elviseli vele a poklot. Visszahozza a színeket.
És mindez igaz történet. Anna létezik, nem csak egy megálmodott történet. Mint ahogy a betegség is. Ám a gyógymód nem.
Ez a betegség lehet fényallergia, fényérzékenység, porfíria és még sokféle...De sajnos megoldás még nem született rá.
Ilyenkor felértékelődik minden apró dolog, emlék, gesztus, az emberi kapcsolatok, a napi teendők.
Igazán akkor tudod meg mit vesztettél, mikor az már elveszett.
De a könyv nem csupán erről szól. Nem egy sirám vagy vádló irat. Inkább visszaemlékezés. Egy remény.
Egy hihetetlenül erős nő életútja és azok, akik vele tartanak a nehéz óráiban is. Leírja azt is, hogy mit veszített, de nem az a kiemelkedő. Hanem az életösztön, a szeretet és a szerelem. A találékonyság, hogy csapja be Anna saját teste börtönét, ami ellene fordul. Hogy bírja megtébolyodás nélkül.
Mi erősíti és mi gyengíti. Hogy telnek a mindennapjai.
Mindezt tele érzelemmel, érzésekkel. Úgy adja vissza, hogy belesajdul a szívünk.
Erős könyv.
Annyira jól adja vissza minden apró rezdülését Annának, hogy hihetetlen. A legrejtettebb kincseit is elénk tárja. A kétségeit, reményét, megbánásait.
És olyan szókinccsel, szófordulatokkal, metaforákkal, hogy azt érezzük Anna kap is e betegségétől valamit, nem csak elveszít.
Könnyedséggel meséli el a történetét, hogy fél nap alatt kiolvasható. Húz előre a történet szála. Várod, hogy mi fog történni a végén, boldog vagy végzetes befejezés lesz-e? Annyit elárulok, hogy megfelelően befejezett.
A borító képe nem adja vissza azt, hogy milyen szépséges is a könyv élőben!
A könyvet köszönöm a Libri kiadónak!
Fülszöveg:
Anna normális életet élt: az ambiciózus brit lány keményen dolgozott köztisztviselőként, épp lakást vásárolt és szerelembe esett, amikor is nyomasztó tüneteket kezdett észlelni magán. Ahányszor csak bekapcsolta a komputerét, az arca égni kezdett, idővel pedig már semmilyen mesterséges fényt nem viselt el a szervezete, sőt a napfényre is allergiássá vált.
Most, kilenc évvel az első szimptómák jelentkezése után, Anna – ha rosszabbodik az állapota – egy befüggönyözött lakásban él teljes sötétségben, és csak szürkületkor és hajnalban merészkedik az utcára. Hogy ez az ingerszegény élet milyen is valójában, arról vall az igaz történet alapján született Lány a sötétben.
Az írói álnév mögött megnyilvánuló elbeszélő saját tapasztalatait osztja meg velünk, és miközben sötét gondolatait sem titkolja el előlünk, együtt fedezhetjük fel vele a színeket is ebben a kietlennek tetsző világban. Mi több, megláthatjuk a fényt is, hiszen a könyv nem csupán életrajzi regény, de egy csodás szerelem története is
Idézet:
A barátság úgy veti el magát, akár egy kicsiny, jelentéktelen mag, aztán idővel vastag gyökereket fejleszt, melyek körbefonják az ember szívét.
352 oldal
Fordította: Farkas Krisztina
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése