2015. szeptember 3., csütörtök

A. M. Aranth A Liliom Kora


Rá kell jönnöm, hogy a steampunk az én világom. Talán a meséknél, fantasyknél is jobban kedvelem. A sötétség, a gépek,  a ruhák, fegyverek és a a sok lehetőség miatt is. Így örültem, mikor kézhez kaptam e kicsinységet. Irtó rövid, ám velős könyv, sok tartalommal.
Forrás: https://tbsteampunksociety.wordpress.com/
Nem éppen strandkönyv a könnyed kikapcsolódás jegyében, de utolsó nagyon meleg és fürdős napunkra ez került a táskámba. Sokat fürödtünk, ám a hosszú oda és visszaúton kiolvastam a könyvet. Odaérkezésünk után nehezen tettem le, de muszáj volt. Így hazafelé rögtön rávetettem magam, várva a vége címszót. Várva? Dehogy várva! Csak a kíváncsiságom...Olvastam volna tovább. De bizony elfogyott, mint a sajt az egérlyukban.



A könyv rögtön a közepén kezd, kevés bevezetővel. Apránként csipegethetjük az elszórt morzsákat. A hangulat kellően sötét. Fura gépek hada, sötét emberek, furcsa eszmék, érdekes kigondolások teszik tarkábbá és élvezhetőbbé. A karakterek elnagyoltak, ám a stílusnak megfelelőek. 
Szerettem, hogy Lily könnyen alkalmazkodó, nem idegesítően nyávogó, megmentendő főhős, hanem karizmatikus, "tökös" nő! Rögtön szimpatikussá teszi az iróniára való hajlama, a jó beszélőkéje, a nagy szíve, az éleslátása és cselekvőképességének gyorsasága. De olyan keveset tudunk meg róla belülről. Mármint a gondolatairól. Tudom a könyv rövidsége nem ad keretet neki. De olyan jó lett volna...
A férfi főszereplők pedig kellően gyámoltalanok Lilyhez képest, erősítendő őt. Vincent még kiismerhetetlen. Egy erős, nagy mamlasz, akit a szerelem hajt vagy van benne több is?Ugye lesz folytatása a történetnek?Kérdések hada ostromolja az agyam. A gróf erősen közepes. Kicsit unszimpatikus, kicsit néha mégis jó fej. Még nem tettem le a voksomat sem mellé, sem ellene.
A másik oldalról nagyon keveset tudunk meg, a negatív szereplőkről. Az eddigiek kellően ijesztőek. Disznó szívvel?Atya ég. Bár a főgonosz ezután már nem volt sem ijesztő, sem meglepő. Kicsit többet vártam volna tőle. Így bizony azok a bizonyos fillérek is a zsebemben maradtak( Ijedtemben egy fillér sem maradt a zsebemben)
Forrás: https://disqus.com/home/channel/talkshop/discussion/channel-talkshop/steampunk_ideas/
Tetszenek az elgondolások és kivitelezések a világfelépítésben. Annyira el tudom képzelni a kép világát filmben. Bár akadt egy-két aprócska szemöldökráncolás olvasás közben. Valahogy a főgonosz nem világos. Aztán volt, amit egyszerűen nem értettem. És pár dolognak egyenlőre nem látom a helyét. Kellően homályban vagytok? Szándékosan fogalmazok így. Járjatok utána, mire gondolok. 
A befejezés. Na, az olyan gyors , hogy csak pislogtam egyet és véget ért. Az odáig való eljutás viszont vicces, drámai, izgalmat keltő és minden egyben, ami egy jó könyv elengedhetetlen kelléke. A stílusjegyek megtalálhatóak, mint írtam is, de nem csak a közhelyesek, hanem újakat is kapunk. A könyv a lehetőségek tárháza. Remélem nem csak rövid kirándulás volt e stílus az íróúr részéről. az előző tőle olvasott kötet merőben más műfajú. Tetszett az is, de ez jobban.Kiforrottabb. elemében van ebben a közegben a szerző én úgy látom. Tudom haza beszélek, mert bejön ez a műfaj.

A könyvet köszönöm a Főnix kiadónak!
Fülszöveg:
A Város otthon, béke, biztonság.
Lily, amióta az eszét tudja, a Városban élt. A Város volt hazája, táplálója és élete. Egy nap azonban, amikor rejtélyes emberek rabolják el, rá kell döbbennie, hogy a mélyben a Város szörnyű titkokat rejt: az utcák kövei alatt, a dübörgő gőzgépeknél és kavargó csatornajáratoknál is mélyebben iszonyatos sötétség lapul, amellyel egyedül ő veheti fel a harcot.
Vincent mindent elvesztett. A lány, akiért az életét is odaadná, eltűnt. A nyomozás során a férfi mindennel és mindenkivel szembeszáll, hogy visszakaphassa – közben nem is sejti, hogy ellenségei már rég kivetették hálójukat, és minden lépés csak közelebb viszi a végzetéhez.
Közben megállíthatatlanul közeledik újév napja, egy új korszak hajnala, amikor a Város acél szíve lángra lobban és ünneplő embertömegek lepik el a ködlepte utcákat. És egyikük sem tudja, hogy közben éhes szempárok milliói, mint megannyi csillag pislognak a Városra a külső sötétségből.
Mert a Város már nem csak otthon és béke, hanem egy ősi, titkos háború frontvonala, amely egész világok sorsát dönti el.
Idézet:
Főnix kiadó
140 oldal
saját, recenziós




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék