Jodi Picoult:Elrabolt az apám
Olvastam hideget és meleget is a könyvről,így félve fogtam bele az olvasásba.
Az írónőtől olvastam már mást,akkor meg voltam nagyon elégedve vele, és most sem csalódtam.
Próbálok minél kevesebb spoilert elárulni a történetről.
Az írónő mindig is érdekes témákat boncolgat,ez most sincs máshogyan.
Delia a szereplőnk elveszett embereket keres meg Gréta nevű kutyájával,míg kiderül hogy ő is el van veszve,valaki őt is keresi.Eddigi élete kártyavárként omlik össze.
Ez így nagyon közhelyes,de az írónő stílusa eladja a történetet.Olvastam és olvastam,nehezen tettem le a könyvet.
A szereplők élnek,emberiek,esendőek,érdekesek és kiszámíthatatlanok.
Nem szerettem meg mindenkit,de megértettem az indítékokat.
Andrew az egyik főszereplőnk,talán őt kedveltem meg a legjobban.Az indítékai,okai érthetőek.Én sem cselekedtem volna máshogyan,mint ő.
A női főszereplő,Delia nehéz dolgokon megy át,mégsem értettem minden döntésével egyet.Kicsit sok volt nekem ő.Értem én,hogy szenved és elveszíti azt aki eddig volt,de másra sem tud gondolni,mint önmagára.A folytonos sirámai untatóak voltak,pedig nem csak ő szenved ebben a helyzetben,hanem az egész családja,édesapja,édesanyja.
Ő mégis csak magával tud csak foglalkozni.
Eric egy alkoholista,aki vissza esik.Ő Delia leendő férje,aki ügyvéd.Megtesz mindent,hogy szerelme apját kiszabadítsa,miközben ő megy tönkre a nehéz ügyvédi munkába .
Fizt-re a család barátjára szörnyen haragudtam,már az elejétől fogva.Kihasználja Delia sebezhetőségét több esetben is.
Volt ami nem volt életszerű,de nem volt olyan vészes.Elenyésző a történet szempontjából.
A téma sok morális kérdést felvet:szerelmi háromszög,alkoholizmus,barátság,jogos elrablás vagy sem,szeretet...
A börtönben játszódó dolgok érdekesek voltak,bár ott is észrevettem némi bakit.De az volt a legjobban élvezhető része a könyvnek,így megbocsátható.
Végére még egy negatív,egyet nem értettem,hogy a történet szempontjából miért volt szükség az indián asszonyra,Ruthannra és a körülötte történő részekre?
Összességében véve a könyv tetszett és a jövőben tervezem,hogy elolvasom az írónő összes könyvét,valami azt súgja nem fogom megbánni.
A borítója tetszik,igényes munka.
A történetről:
A harmincéves Cordelia Hopkins életében látszólag minden nagyon rendben: imádott apja nagy szeretetben nevelte fel, szép kislánya, elbűvölő vőlegénye van, a munkájában - amely eltűnt személyek felkutatásából áll - rendkívül sikeres. Egy elfeledett emlékkép felbukkanása miatt azonban egy pillanat alatt mindez összeomlik: feltárul az eltitkolt múlt; kiderül, hogy semmi sem úgy igaz, ahogy ő azt addig hitte. Anyja mégsem halt meg évtizedekkel ezelőtt autóbalesetben. Apja elrabolta őt, megváltoztatta a családi nevüket, lakóhelyüket, s átírta egész addigi életüket. Jodi Picoult - éppúgy, mint előző, A nővérem húga című, nagy sikerű könyvében - izgalmasan, krimiszerű feszültséget teremtve, mesterien gombolyítja a cselekmény fonalát az emberi viszonyok-érzések, a szerelem, a szenvedély és a szülői szeretet útvesztőiben. Vajon előkerül-e az a személy, aki azt sem tudta eddig önmagáról, hogy elveszett?
A könyvet köszönöm az Athenaeum kiadónak!
Athenaeum kiadó:
http://kiadok.lira.hu/kiado/athenaeum/index.php?action=list&mode=normal
saját,recenziós
10/9
366 oldal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése