Zavarba ejtő könyv volt. Azt hittem, a szokásos tini eszközökkel megírt, kicsit felturbózott dísztópia lesz könnyű nyelvezettel vagy hasonló. Így meglepett, hogy nem ezt kaptam.
Zavarba ejtően keveset is tudok írni erről a könyvről.
Most is itt ülök az üres lap előtt, pedig pár sort összesüketeltem már a semmiről kb.
Na nem azért, mert érdektelen vagy rossz a könyv. Egyszerűen nem tudom hogy fogalmazzam meg a szerteszét futó gondolataimat spoiler mentesen, ami visszaadná a könyv olvasása közben megélt érzelmeim, gondolataim.
Vékonyka történet.
A borító érdekes, ráadásul szimbolikus, csak az elején még nem értettem.
Ütősen indul, szó szerint is.
Végig úgy éreztem magam, mint Miranda a főszereplő. Elveszve, zavarodottan. Néhol azt hittem értem, aztán elvesztem, majd ismét megtaláltam a fonalat. Néha többet képzeltem a dolgok mögé, néha túl keveset.
Olyan, mint egy álom, amit akció dússá álmodtál. Felébredve még mindig kapkodod a levegőt és azon agyalsz, hogy biztos álom volt-e és milyen sugallatra jelent meg a fejedben.
A karakterek között lehet tobzódni, hisz van benne bőven.
De nem ment a történet és a szereplők kifejtésének kárára azért teljesen. Pont a határmezsgyén egyensúlyoz.
Viszonylag árnyaltak, fejlődőképesek. De nem lopták maguk a szívembe egyenlőre. Talán azért, mert túl sok a váltás, túl sok dolog történik.
Ettől függetlenül szerethetőek, főleg együtt és működőképesek. De egyénileg elég kevesek.
Miranda, a főszereplőnk egész jó csajszi, de még kicsit távolabbról szemlélem. Még várok valamire. Remélem a folytatásban meg is kapom.
A fiúk is ígéretesek. Nem is tudom melyikük választanám jómagam.
Nyelvezet is optimális. Viszont sok az ismétlés, csak pepitában. Ez egy kicsit zavart.
Érzelmek, érzések kavarognak.
Száguldunk át a történeten, futunk, rohanunk a szó mindegyik értelmében. Nincs pihenés egy percig sem.
Csavaros és talányos. Nem mondom, hogy nem sejtettem, történni fog valami nagy és jelentős...De ekkora slusszpoénra nem számítottam.
Érdekes, hogy egyes jelenetek(mint mondjuk a harci) abszolút elemekig le vannak bontva, és minden rész aprólékosan kifejtve, míg némely részletet homály fed, pedig nagyon kellene a történet kereteinek, a világfelépítésnek.
Az érzelmek, az emberi kapcsolatok is aprólékossággal, nagy műgonddal vannak megrajzolva.
Hihetőek és mindig helyénvalóak. Sok könyvnél azt érzem, hogy nem hihető egy adott egyén reakciója, válasza, érzése. Itt nem tapasztaltam ezt.
A kerettörténet zseniális. Nagyon jó kivitelezést is kapott. Vannak még elvarratlan szálak, de gondolom azokra is választ kapunk hamarosan. Tetszettek az egyedi elemek, a harcos és visszaemlékezős, érzelmes részek is.
A könyvet köszönöm a Főnix könyvműhelynek!
Fülszöveg:
Miranda egy padon ébred, egyedül, emlékek nélkül. Rémületében rejtélyes energiát bocsát ki magából, amely rettegéssel tölt el mindenkit a közelében, kivéve egy Peter nevű idegent, aki a legkevésbé sem lepődik meg a lány megdöbbentő képessége láttán.
Más lehetőség híján Miranda kénytelen megbízni benne, és szembenézni a ténnyel, hogy őt magát fegyvernek képezték ki, és egy genetikailag módosított fiatalokból álló elit alakulat tagja, akik emberfeletti képességükkel akár egy egész várost képesek káoszba és pusztulásba taszítani.
Régi énjéhez azonban nem könnyű visszatalálni, ráadásul a múlt már nem is számít igazán, amikor a jövő kerül veszélybe…
Idézet:
"...ha szeretsz valakit, akkor elvileg eléggé tiszteled is őt ahhoz, hogy megbízz benne. És nem veszed el tőle a szabadságát. Az egész életét."
Főnix könyvműhely: http://www.fonixkonyv.hu
242 oldal
Fordította: Sámi László
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése