Ann Aguirre Horda (Razorland-trilógia 3.)

Bizony féltem. Húztam és halasztottam a sorozat befejező kötetét heteken át, pedig nagyon olvastam volna és a polcomon csücsült már egy ideje. 
Azt nem tudom megmondani, mitől féltem jobban. Hogy elrontották a befejezést vagy attól, hogy így végérvényesen sem tudok tovább kalandozni az izgalmas világban, nem tudhatom meg Pikk, Fakó, Kósza és Tegan életének végét.

Spoiler veszély

De kaptam egy meghökkentően szép, ám rózsaszín lezárást, ami elégedetté tesz. Le van zárva. Nem bíz a képzeletedre mindent, amit kifejezetten nem szeretek. 

Spoiler vége

De nagyon előre ugrottam...

Meglep a sorozat. Teljesen más hangsúlyos az első, második és harmadik részben.

Míg az első részben megismerjük a világot, a szereplőket, akik kemények és nem nagyon szerethetőek még, viszont akciódús és végig félhetünk, izgulhatunk, borzonghatunk. 

A második kötetben több az érzelem, a szereplők lelki élete és társas kapcsolataik, kevesebb a harc. Inkább elhelyezkedés a világban és beilleszkedés.

A harmadik könyv pedig ismét visszakanyarodik a világ felépítésére, megértésére, apró mozaikkockák összeillesztésével. Ám már jóval több az érzelem, mélyülnek a karakterek, változnak, és végre igazán éreznek is. Nagy és látványos a jellemfejlődés. És az ellenség is változik, formálódik. 

Bevallom nem teljesen szimpatikus a korcsok új szerepköre. 

De had beszéljek erről a kötetről csak.

Nehéz volt ennyi kihagyás után visszaemlékezni mi volt, hogy volt pontosan. Így az első száz oldal arra is ment el, hogy szokjam ismét a társaságot, a hangulatot, a történetet.

Szerencsére a nyelvezete, a szereplők, a rövid visszaemlékezések remek támpontot adtak mindehhez.

Pikk kedvenc női főszereplőmmé avanzsált, számottevő jó tulajdonsága miatt. Legtöbb megvolt alapjáraton is benne, de sokat úgy kapott pluszban az élettől, a helyzetektől és a barátaitól, családjától, szerelmétől. Végre valaki, aki maga alakítja a sorsát és nem vár megmentést. Valaki aki minden eszményéhez, társához lojális. Aki próbálja mindenből a legjobbat kihozni. És nem nyávog, nyavalyog, hisztizik(a kellő időben, a kellő helyen teszi csak és azt sem oldalakon keresztül) folyton-folyvást. Viszont mégis emberséges. Kellő időben mérlegel, átgondol és már ritkán cselekszik a múlt befolyása által, de még mindig forrófejű kissé. Megtanult szeretni.

Fakó ismét a régi, akit megszerettem. Vagy legalábbis közelített hozzá. 
Kószából sajnos nagyon keveset kaptunk, pedig ő volt a másik nagy kedvencem.
Sok új, megszerethető szereplő társult az eddigiekhez.
És bizony veszítünk is szereplőket bőven. Nem vártakat is. Kedves olvasó, készülj fel már az elején, hogy nem minden kedvenced marad életben! De ez az élet rendje. Ha mindenki túlélné, akkor hiteltelen lenne.
Hangulata fájdalmas, baljóslatú, sötét, pörgős.  Végig ébren tart és sosem pihenhetünk. de gyorsan olvasható is, pont ez miatt.

A világ ahogy változik, minden egyes város más stratégiát alkalmazva él túl vagy veszik el, nem kevés morális kérdést boncolva mindeközben. 
Sugallva, hogy minden körülmények között maradjunk emberségesek. Csapatunk sikeresen veszi ezt az akadályt is.
Csavart kapunk bőven, érdemes felkötni a gatyánkat...

Meg kell valljam, még mindig az első kötet a kedvencem. Nem tudta a nagyszerű befejezés sem letaszítani a trónjáról. 

A borító remekül illeszkedik az eddigiek sorába. Még mindig találó, érdekes és még szépnek is találom, bár nem a hagyományos értelemben. 

A könyvet köszönöm a Fumax kiadónak!

Fülszöveg:

A horda megérkezett.

Pikk élete örökös harcból állt, amíg Megváltásban be nem fogadták. A várost azonban körülzárták a mutáns korcsok, és félő, hogy a lány máris elveszíti a nem rég megszerzett biztonságot, új, szerető családját.

A tét ezúttal nem csupán egy enkláve, egy helyőrség, vagy egy városka. Az egykori vadásznő most a teljes emberi faj túléléséért kénytelen fegyvert rántani, noha ő maga sem tudja, egyetlen lány és maroknyi barát megállíthatja-e a pusztítás hordáját…

Idézet:
Ha korábban, vagy később érkezünk, nagyon más utat járhattunk volna be. De talán az utunk pontosan úgy alakult, ahogy kellett, hogy megismerjem a családomat, és megtanuljam igazán szeretni Fakót.

Fumax kiadó
480 oldal
Fordította: Holló-Vaskó Péter