Akkor post írás másodjára, mivel az előző eltűnt az éterben. Pedig esküszöm, nem volt annyira rossz, hogy az univerzum lenullázza. Remélem másodjára azért jobban sikerül elküldeni, ha megírni nem...
Szóval nem sok könyvet várok annyira, hogy a képzeletbeli listám legtetejére álljon, a "kell nekem" polcomon. Ez a kötet oda került rögtön, mikor megláttam, hogy megjelenik nálunk is.
Már a filmmel is fenntartásaim voltak, nem is nagyon akartam nézni, de ha egyszer férj filmmániás...
Ott ragadtam és megtetszett. Így a könyv nem volt kérdéses.
Legszívesebben ujjongva rohangáltam volna, mikor kézhez kaptam a kötetet. Csak hát a lánykáim nem nagyon tudták volna mire vélni anyu dinkaságát. Így csak diszkréten, ám nem kicsit kínlódva, nem félretéve gyorsan kiolvastam az aktuális olvasmányom és uccu neki, elkezdtem ezt.
Nem szép dolog párhuzamot vonni film és könyv között, de megteszem, mert adja magát.
Nem is tudom mit vártam. Jobbat vagy rosszabbat? Mindenesetre ezt tuti nem, mert más. Teljesen más. Mintha egy új történettel állnék szembe. Kapunk plusz szereplőt, más románcot, és sok egyéb adalékot.
Általában(és ez alatt a majdnem mindig értendő) a könyv jön ki győztesen az összehasonlításban, ami nem meglepő. Kifejtettebb, érzelem gazdagabb, mélyebb, egyszóval több. Most sem hazudtolta meg magát e tézisem.
A film is szenzációs, a karakterek eltaláltak, pörgős és a látványvilága is jó.
A könyv viszont fölülmúlta az elvárásaimat e szempontból magasan.
Az érzelmek, érzések, a leíró részek fantasztikusan jók. Talán a legerősebb karakterábrázolásban és a szociális kapcsolatok terén a könyv.
Három szemszögből olvashatjuk a történteket, ami így kinyitja az egészet. Nem ragadunk le egy picsogó nő vagy egy tesztoszteron bomba pasi fejében, hanem folyton váltunk. Megismerhetjük más aspektusait is a világnak, ahogy ők éltek eddig, éreznek, gondolkodnak... Szeretem, mikor nem ragadunk le egy embernél, még ha ez azt is jelenti, hogy egy szereplő bőrébe sem tudunk belebújni.
Ha már szereplők. Itt bizony van bőven belőle. Az elején kapkodhatjuk a fejünk, míg megszokjuk ki kicsoda és milyen ember. De nem veszünk el az adatok tengerében szerencsére. A világot is aprólékosan adagolja, mindig egy kis csücskét megvillantva, nem sokként ránk zúdítva.
Világfelépítés meglehetősen jól összerakott, akarom mondani összeírt. Logikus, követhető, érthető, de cseppet sem álomjövő.
Imádtam az érzelmi részeit és a földhöz és mindenféle dolgokhoz a leírásokat, hangulatokat, benyomásokat.
The 100 2x11 Ending Song - Empire Of Our Own by RAIGN
Akadnak apróbb hibái(mások állítása szerint), én nem találtam egyet sem. Bocsi.
Ennek Bellamy lehet erőst az oka.
Nem fogok most ódákat zengeni és tinirajongani sem, legalábbis nektek itt az oldalon nem. De imádtam. Nem fecsérelnék el sok szót róla, mert ő úgy jó, ahogy megálmodták.
Pasi aki érez, erős jellemű, szerethető...na szóval nem is folytatom.
A női szereplők is kedvelhetőek, bár kevésbé, mint a szívem csücske. Szerencsére a sorsuk kovácsai és nem a nyafka, hisztiző, "mentsetek meg" típusok.
A gond a gyorsaságon van. Mikor megemésztjük az emberi kapcsolatokat, ki-kicsodát, a lehetséges sötét jövőnket, elkap a gépszíj és rohan a történet. Csak kettőt pislogtam és vége is volt. Egy kis ízelítő, nem több.
Hát én ezt még olvasni akartam volna tovább...
Az igazi dolgok még csak most következnek.
Ígéretes jövő és remélhetőleg hamar kijövő második rész vár ránk.
Nem tudom, hogy mennyire értékelhető anélkül, hogy láttuk volna a sorozatot, de úgy vélem önállóan is remekül megállja a helyét.
A könyvet köszönöm a Maxim kiadónak!
Sci-fi? Abban nem vagyok jó, de ezt a könyvet szerettem.
Drámai? Igen, de nem a nyivákoló módon.
Szerelmes? Igen, de nem a rózsaszín ködös, csillogó-villogó féle.
Disztópia? De még milyen jó!
Ifjúsági? Az, de nem csak az ifjúságnak íródott.
Fülszöveg:
A pusztító nukleáris háború óta az emberiség a Föld radioaktív hatáskörén kívül, egy űrhajón él. Most, 100 fiatal önkéntest – akiket a társadalom feláldozhatónak vél – indítanak el egy igazán veszélyes küldetésre: újra kell gyarmatosítaniuk a bolygót. Ez lehet a második esélyük az életre avagy öngyilkossági küldetésükké válhat. Clarke-ot árulásért tartóztatták le, ámbár őt magát rémként kísérti annak az emléke, ami valóban történt. Wells, a kancellár fia, szerelme miatt jött a Földre, de vajon meg tud majd valaha bocsátani neki a lány? A vakmerő Bellamy a transzportálás helyéig küzdötte el magát hogy megvédje húgát, akivel együtt ők az univerzum egyetlen testvérpárja. Glass pedig visszamenekült a hajóra, csupán arra nem számított, hogy az élet ott éppoly veszélyes, mint amilyennek a földi életet vélte. Belekerülve a vademberek világába, múltjuktól kísértve harcolniuk kell a túlélésért. Sosem akartak hősök lenni, mégis valószínűleg ők az emberiség utolsó reményei.
Idézet:
Van egy hírem a számodra, szépfiú! – mondta kacsintva. – Itt mindenki bűnöző.
296 oldal
Maxim kiadó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése