2016. január 26., kedd

Egy blog post megírásának legnagyobb ellenségei, buktatói avagy Murphy itt is tarol




Összehozni egy épkézláb blog postot nem is oly egyszerű. 
Kell rá bőven idő, csend és nyugalom.
Főként, ha értelmes, helyesírási hiba nélküli szöveget képzelünk el egy téma, könyv, film köré szőve vagy akár más témában, legyen szó divatról, szépítkezésről, lelki békénkről, egy kuglóf megsütéséről vagy bármiről. És tuti, hogy valami közbejön. Az a fránya Murphy. Bizonyára titeket is csapott már meg a szele. Pár tétel álljon most a számláján.

- A magadban előadott, megálmodott, esti lefekvés után kigondolt jó szövegkörnyezet, toll és leírás híján az elkészítéskor nem jut eszedbe. Már miért is jutna?
- Tuti, hogy a fejedben jobban hangzott az a zseniális körmondat, amit leírva viccesnek vagy kesze-kuszának érzel.
- Naná, hogy akkor ér haza a gyermek, jön a postás, díjbeszedő vagy a szomszéd Juli néni(nálunk egyik szomszéd sem Juli néni), jut eszedbe a gázon hagyott ebéd/vacsora, mikor kezdenél bele merülni az írásba
- A képek, amivel illusztrálnád az irományod, csak a fejedben léteznek, sehol sem leled őket és a saját készítésű fényképed olyan, mintha Pistike rajzolta volna, aki van vagy 8 éves.
- Mikor végre elkészül a sokáig csiszolt szipi-szupi szöveg, elszáll a net, eltűnik a lementett verzió, a pendrive-on tárolt adataid valaki megfújja...kezdhetsz minden elölről, pedig annyira jól sikerült
- Végre kitalálsz egy közönségbarát, atombiztos figyelemfelkeltő postot, mire publikálnád, nem megelőzött valaki?
- Megírod sok óra seggeléssel és utána visszaköszön egy másik portálon, blogon, reklámban a saját soraid/képeid/ötleted sokasága. Sírni tudnál vagy valaki jól megrángatni.
- Napok óta halogatod és mire oda érnél, hogy időd, kedved is van hozzá, üres a fejed, egy kósza sor sem jut eszedbe.
- A legkedvencebb, legjobb könyvedről írni lehetetlenség. Egyszerűen nem tudod visszaadni a szavaiddal, ahogy lehengerelt téged a mű. Spoiler mentesen meg pláne.
- Negatív kritikát szépítgetheted, pofozhatod a végtelenségig, hogy senkit se bántson, ne üssön akkorát és ne érezzék lehúzásnak. De akárhogy is erőlködsz(ha nem állsz be a sorba és dicséred annak ellenére hogy egy sora sem tetszett), valakinek tuti a tyúkszemére lépsz vele.
- Amikor határidőre kellene elkészülnöd, a jó isten is hátráltat időhiánnyal, betegséggel, árvízzel, áramhiánnyal...bármivel, csak ne készülj el időre.
- Ha a legjobb formádat szeretnéd mutatni valakinek, a legjobbat kihozni magadból, mert olyan helyre kerül be, olyan fogja olvasni, aki fontos számodra nagyon, akkor tuti egy sorával sem vagy elégedett.
- Ha vágysz egy kis visszajelzésre, egy kis kommentre, fejsimire vagy bármi megerősítésre, hogy jól csinálod-e, írj-e még, akkor tuti senki sem fog hozzászólni.


De mindezek ellenére szeretjük! Igaz?
Mert írni jó!


7 megjegyzés:

  1. Tökéletesen szedted össze, jó volt olvasni, hogy nem csak nekem lehetnek hasonló helyzeteim. És igen, ez egy megjegyzés :D

    VálaszTörlés
  2. De ismerős... :D Hányszor volt már nekem olyan, hogy pont akkor jutott eszembe csomó ötlet, amikor nem volt időm, aztán amikor szabad vagyok, beköszönt az írói válság? Vagy amikor megírsz egy tök jó, érdekes témájú posztot, komment nincs, aztán a leghétköznapibb bejegyzésnél érkezik több váratlanul. És még sorolhatnánk. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mint ahogy itt is rögtön három komment:)

      Törlés
  3. Bőszen röhögök, mert annyira igazak sajnos mind :)) pláne a határidős

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék