2015. november 6., péntek

A hatlövetű...

Fiatal, tehetséges, ironikus, vicces író és férfi. Na ki lehet ő?
Azért a címből sejthető ám.
Ő Csabai Márk.



- Fiatal vagy, közvetlen, és ha jól tudom, első regényed is egy nőnek köszönheted. 
Még mindig jó csajozós technika az írás? Vagy azért már nem ezzel csajozol?
Ez valóban így van. Egy nőnek köszönhetem, hogy elkezdetem írni. Bizonyítási vágy volt bennem. Meg szerettem volna mutatni neki, hogy többre vagyok képes, mint amit rólam gondol. Ez lett belőle... Szerintem nem csajozós ez a munka, hiszen a csajok a valóságshow hősökre buknak. Amit én csinálok, azt a nők szeretik ’hál Istennek... Erre szoktam mondani, inkább egy nő, mint száz csaj...

Ajánlanád másnak is e módszert barátnőszerzéshez?:)
Nem, mert ez egy hosszadalmas, nehéz, sok kitartást igénylő munka. Könnyen fel is lehet adni, ha nincs meg a kellő visszacsatolás az író számára, és rá is mehet a magánélete. Kevesen tudják megérteni és kezelni, hogyan is működnek a „művész emberek”. És ami a legrosszabb, elképzelhető, hogy a barátnő az írót szeretné és az esetenként körülötte lévő „műbalhékat, és hazugságokra alapozott” népszerűséget, nem az író mögötti valós személyt. Természetesen van olyan, hogy minden sikerül. Az a legszuperebb érzés, mikor az írót, a munkáját, és az embert is szeretik. Aki meg csajozni akar, könnyebb úton is beteljesítheti ezt a vágyát. Irány a tv!  Főműsoridőben bálnazsírban mártózva leugrik kígyók közé egy pelenkában, miközben egy méltán híres Romatic számot énekel. Erre jobban felfigyelnek bizonyos egyedek. Sajnos manapság ezt tudják befogadni az emberek. Szóval, az írás és a művészetek bármely képviseletének formája egy hivatás... nem pedig egy zsebkönyv a szüzesség elvesztéséhez.


- Sikerült bizonyítanod, úgy érzed? Mert ha jól tudom, azért kezdtél el írni.
Sosem eléggé! Midig emelem azt a bizonyos „lécet”. Már ez az életem, az az én drogom.

- Mit szólt a családod és a közvetlen környezeted a könyveidhez, az íráshoz és a médiában való szereplésedhez?
Szerintem annyira érdekli őket, mint a malangvai választási eredmények. De ez nem gond, hiszen én nem is nekik írok, hanem azoknak, akik a munkáimat szeretik.

- Hogy jellemeznéd önmagad és a könyveid?
„... egy golyó a fejbe, de akkor is nevetünk és ez a fő...”

- Mikor vagy aktív, akár írói időszakban vagy mikor szívesebben tevékenykedsz?
Nálam ez nem napszak kérdése. Inkább hangulat. Szerencsés vagyok, mert még nem kellett megerőszakolnom magam, hogy írjak. Mikor dolgozni szeretnék, csak leülök és körmölők...

- Vannak megrögzött szokásaid írás közben?
Az első, hogy bekacsolom a laptopom... A viccet félretéve, nekem nincs semmi említésre méltó hóbortom, hacsak nem számít annak az a tömérdek mennyiségű kávé, amit írás közben magamba öntök.

- Pincérkedsz is. Nem gondoltál még egy afféle étteremkalauzon, ahol leírod a kedves vendégek típusait, a vicces és szomorú pillanatokat?
Nem. Ezt meghagyom azoknak, akiknek nincs és nem is lehet más témájuk...



- Hogy viseled a negatív véleményeket a könyveiddel kapcsolatban?
Sajnos sok az irigy „kanapéharcos” ember. Bizonyára ők jobb könyveket írtak, mint én, vagy bármely szerzőtársam. Kritizálni könnyű, és mindenki tud, sőt mi magyarok, abban vagyunk a legjobbak. De be kell látnunk azt is, sok kritizáló teljesítmény tekintetében igen csak foghíjas ám.. na tessék, már én is kritizálok...a vérünkben van. Írtam is nekik egy ódát... hamarosan meg is fog jelenni az www.csabaimark.hu oldalamon.


- Sokoldalú vagy. Dolgozol, írsz, blogot vezetsz, egy egyesületben is részt vállalsz, színházazol...Ezer és ezeregy tevékenység, sokszínűség. Mikor marad időd kikapcsolódni, levezetni a feszültséget és milyen módon teszed?
Leginkább alszom. De az is lehet, hogy ezekkel a tevékenységekkel kapcsolódom ki.


- Sok mindenkihez hasonlították már a stílusod (Rejtő Jenő, Frei Tamás, Lőrinc L. László...).
Te kihez hasonlítanád inkább? Vagy, hogy mást is kérdezzek, kihez hasonlítanál szívesen?
Nagyon megtisztelő és egyben félelmetes, hogy ekkora nevekhez mérnek engem, munkáim, azok minőségét. De nem lehetne az, hogy leginkább csak Csabai Márkra hasonlíthassak?

- Milyen stílusban próbálnád ki még magad írásügyileg?
Talán young-adult, dokumentumregény és még nagy vágyam, hogy a gyerekmesék világába is bele kóstolhassak.

- Mely karaktered bőrébe bújnál bele legszívesebben?
Nehéz lenne választani, mindet nagyon szeretem és egy picit én vagyok...

- Több helyen hangoztattad, hogy későn kezdtél el olvasni, amit sajnálsz. Ez ügyben, mit üzensz a fiataloknak? Miről maradnak le?
Változtatni sosem késő, de a legjobb, ha idejében kezdünk el mindent...

- Van kedvenc könyved, íród, sorozatod vagy stílus, amit szívesen olvasol?
Nagyon vegyes dolgokat fogadok be. A fekete és szarkasztikus humorú írások a kedvenceim, de szeretem az ezoterikus regényeket is. Széles a kedvencek paletta.

- Kevésbé ismert Mark Wander néven is publikáltál. Miért döntöttél végül mégis a saját név mellett?
Én is a trendek áldozata lettem... egyszer az mondják külföldi álnéven menő írni, máskor meg hogy sajáton... Ki tudja, hogy mi a jó?!

- A könyveidnek mi a fő mondanivalója a szórakoztatáson kívül?
Mindenkinek más, szóval tessék csak elolvasni őket! Ígérem, nem fog fájni...

- Kinek ajánlanád a most megjelent Hatlövetű című könyvedet legfőképpen. vagy inkább kinek nem?
Szerintem jó választás lehet annak, aki tartalmas nevetéssel és izgalmakkal teli magyar „lábszagú” törtnetet szeretne olvasni. Méghozzá olyat, ami akár az ő környezetében is játszódhatna.
Kinek nem ajánlom?.... Aki nem szeret nevetni, és nem szereti a kapucíner szeletet...

- Legnagyobb vágyad, célod, amit el szeretnél élni?
Maradéktalanul boldognak lenni...

- Min dolgozol jelenleg?
Jelenleg az új regényemen dolgozom és közreműködőm más „írói” munkákban, illetve tervezgetem a soron következő színdarabomat, csak előtte szeretném végre az első már színpadon látni...


A történetünkhöz adott egy fiatal író, Gyulai Emánuel, s A hatlövetű című gengszterregénye. 
De mi tegyen egy szerző, amikor a hősei egyszer csak bekopognak az ajtaján, s laposra verik a fejét, aztán a következő snittben már kénytelen hol egy rablásos bűncselekmény szálait kinyomozni, hol maga is rabolni, esetleg gyilkolni? 
Kedves írók, figyelem! Vigyázzanak, milyen történeteket írnak, hiszen van rá esély, hogy pillanatok alatt ott találják magunkat művük fikciós és valódi szálainak szövevényében. 
Rablás, gyilkosság, bűnözőbandák, vádalku a rendőrséggel, és egy gyönyörű PR-os lány, Imola… A szex, a pénz és a hatalom tényleg szétválaszthatatlan? 
A csattanót persze nem lőjük le, de annyit elárulunk, hogy mint a hasonló történetekben, vastagon gurul a forint is, és szép számmal akadnak, akik szaladnak utána.


Eddig megjelent könyvei:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék