Adri könyvmoly könyvei: Rebecca Donovan: Elakadó lélegzet

2014. március 22., szombat

Rebecca Donovan: Elakadó lélegzet

Hát ettől a könyvtől el is akadt a lélegzetem rendesen. Sejtettem, hogy nem lesz szívderítő könyv, de nem számítottam arra, hogy ennyire megráz majd.
Főként a vége! Az valami hatalmasat szólt!!!!
Már a megjelenés előtt felkeltette az érdeklődésem a furcsa fülszöveg és a szokványosnak nem mondható borító. Hogy miért?
Mert egy üres ajtót ábrázol és valahogy mégis felkelti a figyelmet, ábrázolja a könyv tartalmát.

A könyv egyszerre egy tini románc alakulása és egy valódi, mai probléma feltárása is egyben.
Ötvözi a jót, a szépet, a reményt a reménytelenséggel, bánattal, fájdalommal. Pont a megfelelő mértékben, hol az egyik ága, hol a másik kerül jobban előtérbe, fokozva a drámai hatást.
A fokozás kifejezetten jót tett a történetnek. Mindig a tetőponton vált az író, ezáltal kicsit kienged a markából. Kapunk egy kis jót és szépet, megkönnyebbülünk, majd egy éles váltással megint a legnehezebb résznél találjuk magunk.
Nehéz írni róla, anélkül, hogy elárulnám magát az egész történetet. ráadásul nagy hatással volt rám, így duplán nehéz tollat, akarom mondani klaviatúrát ragadni.
De annyit árulnék el a konfliktusról, hogy főszereplő lánykánk nem ismeri az élet napos oldalát. Mindig veri a sors, mikor végre megkegyelmez neki és kap egy kitörési lehetőséget, kap egy szeletkét a boldogságból. Ám ekkor már nincs megállás, mindig többet és többet szeretne, önmagát bajba sodorva ezáltal.
Illetve a könyv olvasása közben azon gondolkodtam, hogyha meghúzná magát, maradna a régi életénél, akkor is előbb-utóbb bekövetkezne az elején sejthető nagy robbanás.
Mindig vártam, hogy mikor történik valami végzetes vagy nagyon durva. Nem is az a jó szó, hogy vártam. Inkább éreztem, hogy fog, csak a mikor volt a nagy kérdés.
De az írónő nagyon okosan megtartotta a legeslegvégére.

Emma egy nagyon jól felépített, szépen fejlődő, összetett karakter. Lehet szeretni, félteni és a barátnője is lenni. Viszont néha annyira meg tudtam volna rázni, hogy ébredjen fel, ne éljen álomvilágban, ne hagyja magát!
Sara a jó barátnő. Őt viszont nem tudtam megkedvelni, akár hogy is az lett volna a szerepe, hogy domborítsa a normális lány, a normális család mintapéldáját.
Evan-t nagyon megszerettem. Nem a nyálasan romantikus fajta fiú, de érző lélek. Nem a tipikus rosszfiú, a gengszterjelölt pasi, ami kifejezetten üdítő jelenség volt a mostani olvasmányaimban szereplő férfi/fiú karakterek között. Hanem egy rendes fiú, aki mer érezni, mert odafigyelni a partnerére.

Evan és Emma barátságának alakulása szintén nagyon jól sikerült. A könyv másik nagy erőssége azt hiszem.
Szép jelenetek, kicsit giccses vallomások, szokatlan megközelítési forma.

A legjobban az borított ki, hogy tehetetlennek éreztem magam és nagyon valóságosnak az egész témát( nem a romantikus, ismerkedős részt).
Dühített, fájt és minden egyes hasonló érzelmen végig mentem.
Azt hiszem ez az a könyv, amit tipikusan betennék a fiatalkorúak kötelező olvasmányai közé.
A szerelmi rész lekötné őket, míg a másik rész észrevétlenül tanítaná, odafigyelésre, bátorságra sarkallná őket. Továbbá lehet, hogy egy kis együttérzést, empátiát, hálát is plántálna beléjük a saját, viszonylag egyszerű és könnyű életük miatt.
Viszont más részről én is nehezen bírtam elolvasni az erőszakot, lehet hogy ők sem bírnák gyomorral.

A könyv befejezetlen, rejtélyes végén már csak az lepett meg a legjobban, hogy folytatása is lesz!
Amit kifejezetten várok!

Spoiler!!!!

Nem értettem, mint ahogy a való életben sem értem, hogy hogyan lehetséges az, hogy nem veszik észre, nem tesznek ellene valamit, és Emma miért nem kér segítséget?

Spoiler vége!!

Fülszöveg:
Weslynben, a connecticuti gazdag városban, ahol a lakosság többségének az a legfőbb gondja, hogy milyen benyomást kelt, és kivel előnyös mutatkozni, Emma Thomas a legszívesebben átváltozna levegővé, de addig is rögeszmésen ragaszkodik a tökéletesség látszatához: úgy öltözik, hogy senki se lássa rajta a zúzódásokat, nehogy kiderüljön, mennyire távol esik a tökéletességtől az élete. Egy napon váratlanul beköszönt a szerelem, amelynek hatására Emma kénytelen tudomásul venni a saját értékét, bár ez azzal fenyegeti, hogy kiderül a titok, amelyet olyan kétségbeesetten takargat… Egy lány története az életet megváltoztató szerelemről, a leírhatatlan kegyetlenségről, és a törékeny reményről.

Idézet:
Az érintés nélküli érintések, a szótlan tudás és érzés nagyon bonyolult táncát jártuk. Barátok voltunk, akik egy sziklapárkányon, egy nagyon keskeny párkányon egyensúlyoztak, és én, Evan létezésének túlfűtött tudatában nem vettem észre, milyen közel van ez a párkány ahhoz, hogy leszakadjon a talpam alatt.