Ismét egy majdnem csak háborús, nem éppen vidám történet került a kezem ügyébe.
Szeretem a történelmi stílusú könyveket, és a történelmi romantikus könyveket még jobban. Azt hittem A spanyol grófnő utóbbi kategóriába tartozik majd, de nem.
Egy jól megírt történelmi regény, amiben részben van egy csipet romantika is, de inkább a kort mutatja be és a főszereplőnk hányatott sorsát.
Fordulatos, gyorsan pörgő. Mindig történik valami sötét, fájdalmas dolog, amiért az ember szomorú, bosszankodik vagy felháborodik az élet gonoszságán. Majd az író egy kis melegséget, egy kis jóleső érzést csempész a könyvbe, csak hogy ne essünk búskomorságba és ne hagyjuk abba a könyvet.
Remekül megtervezett ezáltal a dinamikája, a felépítése.
Tudom, hogy Elena grófnő nem valós személy és a történtek sem valós dolgok, de mesterien hihető minden borzalmával.
Rengeteg szereplőt felvonultat. Ami talán a hibája is, mert egy sem maradandó, nincs felépítve a jellemük csak félig.
Elena, a főszereplőnk az, akit talán jobban megismerhetünk.
De nekem ő is hiányos. Nem tudtam annyira megkedvelni, mint amennyire megérdemelné.
Talán ez abból fakad, hogy a főszereplő nő és az író férfi. Így nem bújhatott bele a bőrébe, hanem mesélőként tárja elénk a históriát. Így kicsit rideg.
Talán ez az egyetlen bajom a könyvvel, ami eszembe jut.
De legalább fejlődik a jelleme Elenának, ami nálam fontos kitétel egy jó könyvnél.
Kissé naiv, butácska, csendes, szófogadó, ámde anyagias kislányból felnőtt nővé érik, aki igyekszik mindig jót cselekedni és nem elveszni a háború zavaros lelkületében.
Többnyire sikerül is neki tartani a jó karaktert, de néha megráztam volna, hiszen annyira naiv, annyira kihasználható.
Tudom könnyen beszélek, nem éltem háborúban, nem változott naponta a helyzet, hogy mikor ki van nyerésben.
De akkor is. Néha legalább kiállhatott volna magáért vagy a szeretteiért. Olyan volt, mintha csak sodródott volna az árral.
A szerelem is jelen van a könyvben, de valahol elsikkad, nem az a fontos.
Inkább a történések.
Ez az apró hibája ellenére ól megírt könyv.
Az író kitett magáért hogy a dráma ellenére remekül szórakozzak, elmélyüljek a történetben és együtt sírjak vagy lélegezzek fel Elenával.
Nagyon reméltem, hogy jó lesz a könyv vége. De nem árulom el nektek, olvassátok el kedves olvasóim.:)
A nyelvezete egyszerű, semmi sallang. Megfelelően eltalált aránya a párbeszédeknek, a leíró részeknek, a táj és egyéb leírásoknak.
Biztos vagyok benne, hogy van jobban megírt történelmi jellegű könyv.
De abban is biztos vagyok, hogy Benkő László könyvei iránt felkeltette az érdeklődésem.
Úgyhogy még fogok olvasni tőle.
De most kell egy kis vidámság a két negatív, borongós hangulatú könyv után. egymás után túl sok volt.
A könyvet köszönöm az Atlentic Press kiadónak!
Fülszöveg:
Elena grófnő tizenhat éves koráig Sevillában, egy apácazárdában nevelkedett, életörténete mégis tele van pikantériával. A második világháború éveiben az olasz és a német titkosszolgálat engedelmes eszközeként a szeretőjétől kapott villában a náci főkolomposok által összerabolt gyémántokat rejtegette, de közben ugyanott zsidó gyermekeket is bujtatott a Dél-Olaszországot elözönlő németek elől.
Szenvedély és kaland, szerelem és háború azonban még így is csak kulissza az ifjú grófnő teljesebb történetéhez képest. Mert ahogy előrébb jutunk sorsának megismerésében, kiderül, hogy minden, amit ez a fiatal teremtés csinált, egyetlen célt szolgált: a saját apja, Morante gróf által elrabolt és titkos helyre költöztetett gyermekének visszaszerzését.
Idézet:
Nem tudtam, mit higgyek. Őrjítő, ha az ember mindenkiben csak ellenséget vél látni.
Dráma, szerelem, háború egyvelege. történelmi jellegű könyvek kedvelőinek.
Legjobb dolog a könyvben, amit a legjobbnak értékelek benne.
Olvasmányossága. Kiszámíthatatlan fordulatai.
Ami nagyon nem tetszett benne, kilógott a legjobban a könyvből.
Karakterek hiányosak.
Atlentic Press kiadó: http://www.atlanticpress.hu/
380 oldal
saját, recenzió
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése