Rebecca Donovan: Elakadó lélegzet

Hát ettől a könyvtől el is akadt a lélegzetem rendesen. Sejtettem, hogy nem lesz szívderítő könyv, de nem számítottam arra, hogy ennyire megráz majd. 
Főként a vége! Az valami hatalmasat szólt!!!!
Már a megjelenés előtt felkeltette az érdeklődésem a furcsa fülszöveg és a szokványosnak nem mondható borító. Hogy miért?
Mert egy üres ajtót ábrázol és valahogy mégis felkelti a figyelmet, ábrázolja a könyv tartalmát.

A könyv egyszerre egy tini románc alakulása és egy valódi, mai probléma feltárása is egyben.
Ötvözi a jót, a szépet, a reményt a reménytelenséggel, bánattal, fájdalommal. Pont a megfelelő mértékben, hol az egyik ága, hol a másik kerül jobban előtérbe, fokozva a drámai hatást. 
A fokozás kifejezetten jót tett a történetnek. Mindig a tetőponton vált az író, ezáltal kicsit kienged a markából. Kapunk egy kis jót és szépet, megkönnyebbülünk, majd egy éles váltással megint a legnehezebb résznél találjuk magunk.
Nehéz írni róla, anélkül, hogy elárulnám magát az egész történetet. ráadásul nagy hatással volt rám, így duplán nehéz tollat, akarom mondani klaviatúrát ragadni.
De annyit árulnék el a konfliktusról, hogy főszereplő lánykánk nem ismeri az élet napos oldalát. Mindig veri a sors, mikor végre megkegyelmez neki és kap egy kitörési lehetőséget, kap egy szeletkét a boldogságból. Ám ekkor már nincs megállás, mindig többet és többet szeretne, önmagát bajba sodorva ezáltal.
Illetve a könyv olvasása közben azon gondolkodtam, hogyha meghúzná magát, maradna a régi életénél, akkor is előbb-utóbb bekövetkezne az elején sejthető nagy robbanás.
Mindig vártam, hogy mikor történik valami végzetes vagy nagyon durva. Nem is az a jó szó, hogy vártam. Inkább éreztem, hogy fog, csak a mikor volt a nagy kérdés.
De az írónő nagyon okosan megtartotta a legeslegvégére.

Emma egy nagyon jól felépített, szépen fejlődő, összetett karakter. Lehet szeretni, félteni és a barátnője is lenni. Viszont néha annyira meg tudtam volna rázni, hogy ébredjen fel, ne éljen álomvilágban, ne hagyja magát!
Sara a jó barátnő. Őt viszont nem tudtam megkedvelni, akár hogy is az lett volna a szerepe, hogy domborítsa a normális lány, a normális család mintapéldáját.
Evan-t nagyon megszerettem. Nem a nyálasan romantikus fajta fiú, de érző lélek. Nem a tipikus rosszfiú, a gengszterjelölt pasi, ami kifejezetten üdítő jelenség volt a mostani olvasmányaimban szereplő férfi/fiú karakterek között. Hanem egy rendes fiú, aki mer érezni, mert odafigyelni a partnerére.

Evan és Emma barátságának alakulása szintén nagyon jól sikerült. A könyv másik nagy erőssége azt hiszem.
Szép jelenetek, kicsit giccses vallomások, szokatlan megközelítési forma. 

A legjobban az borított ki, hogy tehetetlennek éreztem magam és nagyon valóságosnak az egész témát( nem a romantikus, ismerkedős részt).
Dühített, fájt és minden egyes hasonló érzelmen végig mentem.
Azt hiszem ez az a könyv, amit tipikusan betennék a fiatalkorúak kötelező olvasmányai közé.
A szerelmi rész lekötné őket, míg a másik rész észrevétlenül tanítaná, odafigyelésre, bátorságra sarkallná őket. Továbbá lehet, hogy egy kis együttérzést, empátiát, hálát is plántálna beléjük a saját, viszonylag egyszerű és könnyű életük miatt.
Viszont más részről én is nehezen bírtam elolvasni az erőszakot, lehet hogy ők sem bírnák gyomorral.

A könyv befejezetlen, rejtélyes végén már csak az lepett meg a legjobban, hogy folytatása is lesz!
Amit kifejezetten várok!

Spoiler!!!!

Nem értettem, mint ahogy a való életben sem értem, hogy hogyan lehetséges az, hogy nem veszik észre, nem tesznek ellene valamit, és Emma miért nem kér segítséget?

Spoiler vége!!


Fülszöveg:
Weslynben, a connecticuti gazdag városban, ahol a lakosság többségének az a legfőbb gondja, hogy milyen benyomást kelt, és kivel előnyös mutatkozni, Emma Thomas a legszívesebben átváltozna levegővé, de addig is rögeszmésen ragaszkodik a tökéletesség látszatához: úgy öltözik, hogy senki se lássa rajta a zúzódásokat, nehogy kiderüljön, mennyire távol esik a tökéletességtől az élete. Egy napon váratlanul beköszönt a szerelem, amelynek hatására Emma kénytelen tudomásul venni a saját értékét, bár ez azzal fenyegeti, hogy kiderül a titok, amelyet olyan kétségbeesetten takargat… Egy lány története az életet megváltoztató szerelemről, a leírhatatlan kegyetlenségről, és a törékeny reményről. 


Idézet:
Az érintés nélküli érintések, a szótlan tudás és érzés nagyon bonyolult táncát jártuk. Barátok voltunk, akik egy sziklapárkányon, egy nagyon keskeny párkányon egyensúlyoztak, és én, Evan létezésének túlfűtött tudatában nem vettem észre, milyen közel van ez a párkány ahhoz, hogy leszakadjon a talpam alatt.

Kinek ajánlanám? 

Mindenkinek!

Legjobb dolog a könyvben, amit a legjobbnak értékelek benne.

A hullámvasút, ami sodor az érzelmek tengerén a könyv olvasása közben.

Ami nagyon nem tetszett benne, kilógott a legjobban a könyvből.

Ilyen nincs igazán. Hacsak nem a durva erőszak. De hát az a fő témája a könyvnek.

Maxim kiadó: http://olvas.hu/termekek/88
494 oldal
Fordította: Sóvágó Katalin

Gégény Gabriella: Ízek és más szenvedélyek

Kellemes meglepetés volt a könyv.
Valahogy nagyon egyszerű, ponyva regényt vártam klisékkel és unalmasan megírva, egyszóval nem valami nagy irodalmi értéket..
Nem tudnám megmondani miért, de ez volt az első benyomásom.
És meglepett a könyv.
Az írásmód igényes, szépen kivitelezett.
Megtetszett az író stílusa. Szépen fűzi a szavakat egymásutánban.
Kiszámítható maga a történet, nincs benne nagy fordulat, de cseppet sem zavart, mert a kivitelezése remek és kárpótolt ezen hiányosságáért.

Gréta a főszereplőnk, aki újságíró, egyedülálló anyuka és receptes(gasztró)blogger.
Ami a legjobban tetszett  a történetben, azok a receptek és a receptekhez tartozó hangulatos leírások. Ilyen blogot én is szívesen olvasnék nap, mint nap. Nem unalmasan ledarálja a recit és kész, hanem körítést is ad hozzá.
Én úgy gondolom, mint egy másik blogger, fontos, hogy kitűnjön a tömegből. Ezzel az ügyes kis húzással el is érte ezt a célt. De nem erőltet, erőszakos,  nem bazsajgós annak ellenére, hogy saját életébe nyújt betekintést.
Így a  hősnőnket is hamar megkedveltem. Bár olyan szívesen olvastam volna többet a lelki világáról, előéletéről, gondolatairól, nehézségeiről...
Nem mondom, így is szimpatikus a gondolkodásmódja és a hozzáállása mindenhez. De....egy iciri picirit kevés.
A többi szereplő még kevesebb szerephez jutott és még kevesebb leírás található róluk. Sajnálom. Lehetett volna a jó karaktereket felruházni és érdekesebbé tenni még.
Ez a könyv vékonyságának is köszönhető. Szerintem a legnagyobb hibája az, hogy nincs bővebben kifejtve semmi, pedig megvan a lehetőség. Adott a jó alapanyag.
Így egy estés olvasnivaló vagy mikor van egy szabad óránk és a váróban unatkozunk vagy a buszon ülünk, esetleg igazi strandolós, kikapcsolódós könyv.
Nincs nagy mondanivalója, tanulsága, de apró dolgokat fel lehet fedezni benne, nem csak agyatlan és unalmas romantikus könyvek csoportját tarkítja.
A humor és a pikírt megjegyzések feldobják az amúgy is érdekes szókincset, a leírásokat.
Mint szerelemes könyv. hát... Nem mondanám túl erősnek, de gyengének sem. Olyan jó közepes, vagy talán annál kicsit több. Egyszerű és nem erőltetett.

Köszönöm a könyvet az Atlantic Press kiadónak!


Fülszöveg:
A Szivárvány könyvek új kötetében Gréta tíz év után egy bárpultnál fut bele egyetemi szerelmébe, aki csóró diákból lett kőgazdag vállalkozó, s csak egy dologban hasonlít arra a diákra, aki Gréta életének első férfi volt: még mindig ellenállhatatlanul vonzó. Gréta újságíró, de legnagyobb sikereit gasztrobloggerként éli meg. A véletlen találkozás pedig rádöbbenti, hogy a szerelmet nem lehet csak úgy eltemetni. A kötetben ízek és szenvedélyek tombolnak, s az elbűvölő sztorihoz még egy tucat finomság-recept is jár


Idézet:
Sokszor eljátszott a gondolattal, hogy mint egy burleszkfilmben, egyszer egy tortát vég a képébe. Végül is arra jutott, kár lenne a tortáért.

Kinek ajánlanám? 

A romantikus és gyors olvasmányokat kedvelőknek. Akik szeretik a régi idők sütemény receptjeit és idejét.

Legjobb dolog a könyvben, amit a legjobbnak értékelek benne.

A receptekhez a körítés

Ami nagyon nem tetszett benne, kilógott a legjobban a könyvből.

A rövidsége

Aba kiadó/Atlantic Press:  http://www.atlanticpress.hu/
saját, recenzió 
150 oldal

Samantha Shannon: Csontszüret

Felkeltette a figyelmem a különleges, újszerű világával, viszont nem mertem bizalmat szavazni neki, így a könyvtárból hoztam ki.
Nagyon felemások az érzéseim a könyvvel kapcsolatban, szóval cseppet sem bánom, hogy így tettem végül.
Sok dolog tetszett benne, viszont volt, ami nagyon nem.

Mímeslord, augur, rephaita, álomjáró, álomplán, emita....
És hogy mi fán teremnek ezek a különös szavak és kiket takarnak vagy miket?
Az bizony talány marad, míg el nem olvasod-e remekbe szabott könyvecskét.

A világ újszerű, izgalmas és tényleg egyedi. Viszont az író magától értetődőnek tartotta sokszor, amit én nem értettem. Túl sok az információ más részről, amit nagyon nehéz befogadni és megemészteni. Csak zúdul ránk és zúdul, az ember feje zsibog és szünetet kell tartson az olvasásban. De legalább folyamatosan kapjuk és nem egyben tálalva az egészet.
Kezdő kötetnek nem kispályás. Jól fel van építve, az apróbb bakikat eltekintve szerintem jól megálmodta. Részletes.
A szereplők is egyedire megálmodott karakterek a különös képességeikkel, ami a legjobban tetszett a kötetben.
Paige teli találat, főszereplő létére. Kicsit nehéz felfogású, de cselekvőképes és nem  folyton nyávogó nő, a fura helyzete ellenére sem. Él vele és felhasználja. De nem lopta a szívembe magát. Pedig normális csajszi, morális és etikai részről is a jó oldalon áll. De hideg típus. Azt hiszem ez okozta köztünk egyenlőre a különbözetet. Mivel sorozat és jó hosszúra tervezett(7 részes lesz) reménykedek benne, hogy változik majd még.
A mellékszereplők is jól kidolgozottak, pedig vannak benne szép számmal, talán csak érzelmeikben nem teljesen ábrázoltak.
Több kedvencem is lett a fantasztikus képességeik által. Nem neveznék most meg egyet sem. 

És hála az égnek nincs benne szerelmi háromszög, nyálas szerelmi vallomások, hiányzik a könyvből a szex is, mint figyelemelterelő a cselekményről vagy a történet kidolgozásának hiányosságai leplezésére.

A cselekmény gyorsan halad, beszippant és nem ereszt. rögtön a közepébe vágva, nem finomkodva és időt hagyva. Pörgős, gyorsan lehet haladni vele.

Első könyves szerzőként a nyelvezet, a jellemzések, a leíró részek, párbeszédek is rendben voltak.

Talán az a bajom csak a könyvvel, hogy túl sokat akart egyszerre, túl sok mindent beszuszakolni

Fülszöveg:
.2059-ben járunk. A világ nagyvárosai a Scion erőszakszervezet befolyása alatt állnak. Paige Mahoney a londoni Hét Pecsét fedőnevű bűnüldöző szervnek dolgozik. Feltöri mások elméjét, és a gondolataikban kutat fontos információk, összeesküvési tervek után. Paige ugyanis egy álomjáró, akit miután letartóztatják, egy még sötétebb és gonoszabb erő keríti hatalmába, mint a Scion. Oxford több évszázada lekerült a térképről, azóta titkos börtönváros, ahol a legmegátalkodottabb bűnözőket tartják fogva egy idegen faj felügyelete alatt. A Rephaimok álomjárókat toboroznak a hadseregükbe. Paige mentora és kiképzőtisztje egy Warden nevű alak, aki mestere és egyben halálos ellensége is lesz. Ahhoz, hogy szabaduljon, be kell törnie Warden elméjébe, és felfedni a titkát…


Idézet:

– A világtalanok elméje olyan, akár a víz. Szürke, csendes, áttetsző. Elég ahhoz, hogy életben maradjanak, de ennél többre nem. A tisztánlátók tudata viszont annál inkább az olajhoz hasonlítható, sokkal sűrűbb. És ahogy az olaj meg a víz sem keveredik, ez a két elme sem fog soha. (…) 
– Ha a látók elméje olaj… – Most nagyon gondosan mérlegeltem a szavaimat. – Akkor a tiétek mihez hasonlít? 
Egy pillanatig azt hittem, hogy nem fog válaszolni. Végül bársonyosan rekedt hangon egyetlen szóval felelt: 
– Tűz.

Kinek ajánlanám? 

A misztikumot, a látványos felépítésű új világokat kedvelőknek.

Legjobb dolog a könyvben, amit a legjobbnak értékelek benne.

A hangulata,az egyedi világa

Ami nagyon nem tetszett benne, kilógott a legjobban a könyvből.

Túl sok az információ egyszerre

524 oldal
Athenaeum kiadó
könyvtári

Jenny Colgan Találkozzunk a Cupcake Kávézóban

Szeretem a muffint és a cupcake féle sütiket. Így a bájos rózsaszín borító és a cím felkeltette rögtön a figyelmem.Valami csajosra, vidámra, könnyűre asszociáltam ezáltal, arra is vágytam most és be is jött a számításom.Egy jó kis cupcakehez tudnám hasonlítani a könyvet.Olyan, mint egy jól elkészített muffin vagy cupcake. Habkönnyű, egyszerű, kiszámítható és édes!

                                                              saját kép

Jól szórakoztam. igazán könnyed, gyorsan haladós könyv. Tele van vidámsággal, vicces jelenetekkel, bájjal, finom süti receptekkel és aranyos vagy bosszantó szereplőkkel. Kiszámítható, de ez egyszer ennek nagyon örültem. Nem kellett agyalnom, megfejtenem rejtvényt, nem kellett kombinálnom, tisztán kivitelezett történet. Csak faltam és faltam a betűket, kikapcsoltam közben. Nem erőltetett a humor, és vicces jelenetek igazán feldobták a napom.

A szereplők aranyosak, igaz kicsit sablonosak. Itt is van naiv, átvágható, kihasználható főszereplő.  Van kedves barátnő és egy undokabb, szép lassan barátságossá fejlődő karakter is. Van romantika, lassan hódító szerelem és némi kesergés, csajos traccspartikkal. Mégsem Isabel lett a kedvencem, mint  főszereplő, pedig nagyon is szerethető. Hanem a nagypapi a humoros és hasznos tanácsaival, az édes és finom receptjeivel. Ő teli találat volt és eredeti.

Bevallom én is kedvet kaptam egy jó kis sütéshez. Ki is próbáltam néhány receptet, bár annyira nem vagyok ügyes, mint Izzy. (Valaki másolja ki nekem az összes recit a könyvből! Légyszí!!!!!!!!!!!!!!!)

                                                                  saját kép

Egy kis szeletkéje a könyvnek, hogy megismerjétek és megszeressétek mind a receptet, mind a könyv hangulatát.

Amerikai palacsinta:

24 dkg önkelesztő liszt ( én sütőport használtam liszttel)

3 dkg porcukor.Lenyalhatod a kanalat.

1 tojás. A négytojásos megoldás takarékos változata, ha kevesebb, mint hét főre számolunk.

2 és fél dl teljes tej(30 dkg a recept miatt, és egypár az eredmény kedvéért)

Egy csipet só. Ez egy kis mennyiség, Issy. kisebb, mint a kisujjad. Nehogy túl sok legyen! Ez túl sok. Na, sebaj.

Tedd a száraz hozzávalókat egy tálba, és jól keverd össze.

Fúrj egy üreget a közepébe-az üreg olyan hely, amit bevizezel.Mint Jack és Jill. Ez az. Dobd bele a tojást. Tyűűűű! Igen, és most a tejet.

Az egészet keverd össze alaposan. A tésztának krémes állagúnak kell lennie. Adj hozzá még egy kis tejet, ha szükséges. Vajazz ki egy nehéz tepsit, és hevítsd fel. Nagypapa felkapja a tepsit. Te ne próbáld meg felemelni.Jól van. Most pedig egy kanállal csepegtesd bele a keveréket. Ne siess! Nem baj, ha kicsit ráfröccsen a tepsi oldalára. Most engedd, hogy nagypapi feldobja őket, te pedig foghatod közben a nyelét...igen, ez az...Hurrá!

Tálald egy kis tejjel, vajjal, lekvárral, tejszínnel és bármivel a hűtőből, most pedig kapsz egy hatalmas puszit a fejed búbjára, amiért ilyen ügyes kislány vagy. 

De ilyen munkatársakra/barátokra is szívesen szert tennék. Továbbá szívesen nyitnék én is egy sütizős kávézót( vagy könyvesboltot). Olyan jó is lenne. Vagy legalább beülnék egy ilyen hangulatos kávézóba sütizni, beszélgetni babakocsival és kisgyerekkel. Élvezném az illatokat, a hangulatot, az eladók kedvességét. Felénk miért nincs ilyen?

A nyelvezete is olyan, mint maga a könyv. egyszerű, de nagyszerű. A hasonlatait kifejezetten imádtam.

A könyv hangulata remek! Már azért is érdemes elolvasni.

És a jó hír. Van második része is!

Fülszöveg:

Ismerje meg Issy Randallt, a Cupcake kávézó büszke tulajdonosát!

Issy Randall remekül süt. Isteni, megdöbbentő süteményeket készít, amelyektől az ember szájában összefut a nyál.

Imádott nagyapja nevelte fel, a gyerekkorát Joe nagypapa pékségében töltötte, és kétségtelenül örökölte a tehetségét.

Amikor Issyt leépítés miatt kirúgják biztonságos, ám unalmas citybeli munkahelyéről, elhatározza, hogy megragadja a pillanatot. A nagypapa receptjeivel fölfegyverkezve, a legjobb barátai és a helyi bank tanácsadója segítségével indul harcba. A Cupcake kávézó megnyitja kapuit. Csakhogy Issynek fogalma sincs, mekkora fába vágta a fejszéjét. Minden bátorságára – és cukrásztudományára – szüksége van, hogy elkerülje a katasztrófát…

Idézet:

– Drágám. Ki kell mozdulnod a lakásból. 
– De ez az én lakásom. 
– Komolyan mondom. Muszáj csinálnod valamit, különben olyan leszel, mint azok a négy fal közt élő nyanyák, akik egy szál pizsamában ülnek a hálószobájukban, sírdogálnak, és marhahúsos curryt zabálnak.

Kinek ajánlanám? 

Csajos könyveket kedvelőknek.

Legjobb dolog a könyvben, amit a legjobbnak értékelek benne.

A hangulata, a receptek és a könyv könnyedsége

Ami nagyon nem tetszett benne, kilógott a legjobban a könyvből.

Túl kiszámítható

Ulpius kiadó

könyvtári könyv

460 oldal

Fordította: Alföldi Zsófia

Az olvasás jó!

Benkő László A spanyol grófnő

Ismét egy majdnem csak háborús, nem éppen vidám történet került a kezem ügyébe.
Szeretem a történelmi stílusú könyveket, és a történelmi romantikus könyveket még jobban. Azt hittem A spanyol grófnő utóbbi kategóriába tartozik majd, de nem.
Egy jól megírt történelmi regény, amiben részben van egy csipet romantika is, de inkább a kort mutatja be és a főszereplőnk hányatott sorsát.

Fordulatos, gyorsan pörgő. Mindig történik valami sötét, fájdalmas dolog, amiért az ember szomorú, bosszankodik vagy felháborodik az élet gonoszságán. Majd az író egy kis melegséget, egy kis jóleső érzést csempész a könyvbe, csak hogy ne essünk búskomorságba és ne hagyjuk abba a könyvet.
Remekül megtervezett ezáltal a dinamikája, a felépítése. 
Tudom, hogy Elena grófnő nem valós személy és a történtek sem valós dolgok, de mesterien hihető minden borzalmával.

Rengeteg szereplőt felvonultat. Ami talán a hibája is, mert egy sem maradandó, nincs felépítve a jellemük csak félig. 
Elena, a főszereplőnk az, akit talán jobban megismerhetünk. 
De nekem ő is hiányos. Nem tudtam annyira megkedvelni, mint amennyire megérdemelné.
Talán ez abból fakad, hogy a főszereplő nő és az író férfi. Így nem bújhatott bele a bőrébe, hanem mesélőként tárja elénk a históriát. Így kicsit rideg. 
Talán ez az egyetlen bajom a könyvvel, ami eszembe jut.
De legalább fejlődik a jelleme Elenának, ami nálam fontos kitétel egy jó könyvnél.
Kissé naiv, butácska, csendes, szófogadó, ámde anyagias  kislányból felnőtt nővé érik, aki igyekszik mindig jót cselekedni és nem elveszni a háború zavaros lelkületében.
Többnyire sikerül is neki tartani a jó karaktert, de néha megráztam volna, hiszen annyira naiv, annyira kihasználható.
Tudom könnyen beszélek, nem éltem háborúban, nem változott naponta a helyzet, hogy mikor ki van nyerésben. 
De akkor is. Néha legalább kiállhatott volna magáért vagy a szeretteiért. Olyan volt, mintha csak sodródott volna az árral.
A szerelem is jelen van a könyvben, de valahol elsikkad, nem az a fontos. 
Inkább a történések.

Ez az apró hibája ellenére ól megírt könyv.
Az író kitett magáért hogy a dráma ellenére remekül szórakozzak, elmélyüljek a történetben és együtt sírjak vagy lélegezzek fel Elenával.
Nagyon reméltem, hogy jó lesz a könyv vége. De nem árulom el nektek, olvassátok el kedves olvasóim.:)

A nyelvezete egyszerű, semmi sallang. Megfelelően eltalált aránya a párbeszédeknek, a leíró részeknek, a táj és egyéb leírásoknak.

Biztos vagyok benne, hogy van jobban megírt történelmi jellegű könyv.
De abban is biztos vagyok, hogy Benkő László könyvei iránt felkeltette az érdeklődésem.
Úgyhogy még fogok olvasni tőle.
De most kell egy kis vidámság a két negatív, borongós hangulatú könyv után. egymás után túl sok volt.

A könyvet köszönöm az Atlentic Press kiadónak!

Fülszöveg:
Elena grófnő tizenhat éves koráig Sevillában, egy apácazárdában nevelkedett, életörténete mégis tele van pikantériával. A második világháború éveiben az olasz és a német titkosszolgálat engedelmes eszközeként a szeretőjétől kapott villában a náci főkolomposok által összerabolt gyémántokat rejtegette, de közben ugyanott zsidó gyermekeket is bujtatott a Dél-Olaszországot elözönlő németek elől. 
Szenvedély és kaland, szerelem és háború azonban még így is csak kulissza az ifjú grófnő teljesebb történetéhez képest. Mert ahogy előrébb jutunk sorsának megismerésében, kiderül, hogy minden, amit ez a fiatal teremtés csinált, egyetlen célt szolgált: a saját apja, Morante gróf által elrabolt és titkos helyre költöztetett gyermekének visszaszerzését. 


Idézet:

Nem tudtam, mit higgyek. Őrjítő, ha az ember mindenkiben csak ellenséget vél látni.

Kinek ajánlanám? 

Dráma, szerelem, háború egyvelege. történelmi jellegű könyvek kedvelőinek.

Legjobb dolog a könyvben, amit a legjobbnak értékelek benne.

Olvasmányossága. Kiszámíthatatlan fordulatai.

Ami nagyon nem tetszett benne, kilógott a legjobban a könyvből.

Karakterek hiányosak.

Atlentic Press kiadó: http://www.atlanticpress.hu/
380 oldal
saját, recenzió