2016. november 3., csütörtök

Kimberley Freeman: Álom-öböl



Időtlen idők óta várt a könyv rám a polcon. Nem éreztem késztetést egy csepp romnatika után sem. Márpedig Kimberley könyvei erősen azok.
Végül megsajnáltam senyvedését és elolvastam. 
Nem mondom, hogy megbántam, de maradandó nyomot sem fog hagyni bennem. Az írónőtől olvastam már sokkal erősebb regényt is. Jó volt, de csak részletekben. Dicsérni tudnám a karaktereket, a múlt szálait, a leíró részeket, a hangulatok és érzelmek áradatát, az írásmód stílusát. 
De valahogy kerek egészében nem az igazi. Sok apró zavaró körülmény van. 
Néhol túl sok volt a rózsaszín. A jelen szála kevéssé kibontott. A konfliktusok olyan "vihar a biliben" típusúak és a megoldás annyira egyszerű mindig. Nincs túl sok izgalom.

Két szálon futó történet, mely a múltba vezet és a jövőben ér véget, az összefonódás után.
A múltban játszódó részt jobban élveztem és érdekesebbnek bizonyult számomra. 
Isabella, a főhősünk karaktere is érdekesebb, kidolgozottabb. "Izgatott" életének alakulása és nagyon szurkoltam, hogy pozitív végkimenetele legyen. 
Isabella egy karakán nő, aki talpra áll bármilyen nehézség, tragédia után és önmaga mer lenni, még ha a kor nem is díjazza e tevékenységét. Szerettem, ahogy alakult, fejlődött a személyisége. Néhol kicsit érzéketlen lett mások bajával szemben és önzőnek hatott, de megértettem az előélete miatt. 
A mellékszereplők is izgalmasak, bár néhol szerintem teljesen felesleges oldalakat raboltak, mert hozzá nem tettek a történethez.
Az írónő nagyon jól érzékelteti a kor jellegzetességeit, nehézségeit, ami  az egyik legjobb a könyvben.

Libby a jelen kor hősnője. Sok a múltjában és a jelenjében a tragédia. Amit végül fel tud dolgozni, a múlt felkutatásával, Isabella történetének megismerésével. Mindeközben az ő sorsa, karaktere is épül, alakul. Kevésbé van kidolgozva ez a szál, mint a múlté, amit sajnálok. Így sem rövid történet a maga majd 600 oldalával, de szerintem elfért volna még pár kósza lapocska a jobb kidolgozás érdekében.

A romantika nagy szerepet kap, de nem mindig jöttek át az érzelmek vagy túl gyorsan alakultak az események és huszadrangú lett.

A lezárás szintén nagyon gyors és nem végleges. Jó kis függővég, ami teret hagy a képzeletünknek.

Ha egy jó romantikus történetet szeretnél olvasni apróbb hibákkal, ami keveredik a múlttal, akkor ez a te könyved. 
Könnyed, ám cseppet sem jellegtelen történet, jó stílusérzékkel megírva. 
Kellemesen kikapcsolt és elröpített a múltba, majd visszarángatott a keserű jelenbe.

A könyvet köszönöm az Athenaeum kiadónak!

Fülszöveg:
A Vadvirágok lányai írónőjének világsikerű új regényében két különleges nő életre szóló feladatot kap; megtanulják, hogyan kell elengedni a múltat, hogy átélhessék a jövőt. Egy évszázadon átívelő torokszorító történet két egyedi női sorsról, két szenvedélyes szerelemről, és a rejtélyről, mely összeköti őket.

Idézet:
Libby úgy érezte, mindjárt ledöntik a lábáról a heves, mindent elsöprő érzelmek: a gyász, a bűnbánat, a mardosó szeretet, a jéghideg önvád.

Athenaeum kiadó
528 oldal
Fordította: Szieberth Ádám

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék