A borító
impozáns, aprólékos, sötét történetet lefestő mivolta miatt rögtön felkerült a
kívánságlistámra, fülszöveg olvasása nélkül. Amit nem is bántam meg. Jól
mutat a polcomon. De nem csak ennyit ér a könyv.
A
külcsín után lássuk a belbecset. Ez a könyv a tipikusan lassú méreg
kategóriába sorolandó. Az elején olvasod, olvasod de semmi extra. Nem fog meg
rögtön a nyelvezetével. A felvezetésben nem kapott helyet még semmi rendkívüli,
amire felkaphatnánk a fejünket. Aztán pár oldal olvasása
után feltűnnek a klassz és izgalmas karakterek. Jókat nevetsz a
valószínűtlen szituációkon, az ironikus megszólalásokon.
Elcsodálkozol rajtuk, és rögtön szívedbe zárod a két főszereplőt. Miattuk tovább
olvasod. Ez után feltűnik az érdekes megoldásokkal operáló kerettörténet,
a rendkívüli világfelépítés. Majd a nyelvezetbe is bele jössz és tetszeni kezd.
Azt garantálom, hogy a végére, a cseppet sem könnyed történet kedvenc
eposzi fantasyjeid sorában fog helyet kapni egyedi megoldásaival,
titokzatosságával!
A nevek elég sok fejtörést okoztak. Nehezen társítottam hozzájuk kontinenst, várost, embert. Nehezen rendeltem hozzájuk arcokat. Nem szokványos John és hasonlók kerültek a könyvbe. De ez felüdülés.
Egy egyszerű épületet is alaposan körülír írónk, nagyszerű alapossággal, részletességgel. Ezért talán nehezen halad a történés, kissé döcögősen, nehézkesen, rendkívüli lassúsággal. De nem csak a részletesség miatt haladtam vele oly lassan, hanem a szépségesen és hosszan megalkotott szóvirágok csak úgy burjánoztak a történetben. Pont az én zsánerem.
A
nyelvezet nem könnyű, ám kifizetődő, mert káprázatos, élvezetes, ha már benne
vagy és megszoktad a faék egyszerűségű könyvek után.
Nem
sorolnám a bugyuta, tipikus kis fantasyk sorába. Jól meg kell rágni.
Többször
olvasós könyv lesz, az már biztos.
Sigurd, Shara, Mulagesh, Vo...
Jól
átgondolt, érdekes szereplők.
Sigurd
morcosságával, néhai, ám igen kevés beszólásaival rögtön a középpontba került
és a szívem közepébe.
Sharat
nehezen kedveltem meg, pedig kedves kis karakter, akit nem lehet nem szeretni.
Csak őt nehezebben fogadtam be nyers modorával, kissé felsőbbrendűségével. Ám
ahogy beleástam magam a történetbe és többet tudtam meg róla, úgy fokozatosan
megszerettem.
Mulagesht
egyenes csíptem az első jelenetétől kezdve.
Mellékszereplő
van rengeteg. Csak győzd kapkodni a fejed, ki kivel van vagy mivé alakul...
Itt
minden bizonytalan, minden mögött van valami meglepetés. Minden más, mint amire
számítasz. Jól véss eszedbe apró utalásokat is, mert későbbiekben törheted a
fejed...
Egyéni
ötletek, egyedi kivitelezésének remek példája a történet. Robertet felrovom a
listámra, kíváncsi vagyok ezek után minden művére, mert írni nagyon tud. Remek
mesélő is egyben. Látványos díszletek, remek karakterábrázolások, fordulatok,
csupa fincsiség, amitől felejthetetlen egy jó könyv.
A könyvet köszönöm az Agave kiadónak és a Kildarának!
Fülszöveg:
Amerika
egyik legfiatalabb és legtehetségesebb fantasy írójának új regénye halott
istenekről, eltemetett múltról és egy rejtélyes, lenyűgöző városról
Az ember
jobb, ha óvatos, amikor olyan városban kell egy titokzatos gyilkos nyomába
erednie, mint Bulikov. Mert itt a világ teljesen más szabályok szerint működik.
Amikor a város isteneit elpusztították, uralmukat megdöntötték, imádatukat
betiltották, a valóság szövete darabokra hasadt Bulikovban. A lépcsők azóta a
semmibe vezetnek, a sikátorok a múltba nyíló átjárókká váltak, az utcákon a
bűnözők nyomtalanul eltűnnek.
Shara
Thivanit hivatalosan diplomataként küldte ide az elnyomó birodalom. Valójában
viszont országa egyik legjobb kéme, akinek most egy gyilkost kell kézre
kerítenie. Ahogy a nyomozás egyre súlyosabb titkokat tár fel, úgy rajzolódnak
ki fokozatosan Shara előtt egy sötét összeesküvés körvonalai. A nő hamarosan
gyanakodni kezd, hogy a szörnyű város uralkodói talán nem is haltak meg – és
Bulikov kegyetlen uralma könnyen visszatérhet.
Idézet:
Lehet,
hogy az istenek megteremtették a pokol bugyrait – fejezi be –, ám ez semmi
ahhoz képest, ahogy az emberek képesek pokollá tenni az életüket.
448 oldal
Agave
kiadó
Fordította: Huszár
András
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése