2013. február 10., vasárnap

Javier Sierra: A titokzatos vacsora



Szeretem egy könyvben az érdekes szereplőket, a kinyomozni való titkokat, a fejtörőket és a kirakós darabkákat.
Szeretem a humort és a pörgős történéseket..
Na ebben a könyvben egyik sem található meg.

Már az elején dühített a főszereplő.
Ahogy egy gyermekágyban meghalt nőről beszél, az gyomorforgató.
Ő egy hithű katolikus csuhás inkvizítor?
Vágom én, hogy inkvizítor és nem jó pofizó, barátságos emberke, de azért ez a fellengzős, beképzelt, hideg stílus.
Akkor én nagyon nem akarok hithű lenni.
Szögezzük le, hogy keresztény vagyok, de közelebb éreztem magamhoz az "eretnekek" hitvallásához akiket a főszereplő inkvizítorunk üldöz.
A nyomozás fárasztó és semmi izgalmat nem találtam benne.

Most hogy írom a postot a könyvről, azon agyalok, hogy még lejjebb viszem a pontozását. Jócskán jóindulatú voltam.
Dan Brown Da Vinci kódjához hasonlítják ezt a könyvet, sőt jobbnak tartják.
Könyörgöm mitől jobb?
Semmi rokonszenv nem köt a  szereplőkhöz. Nem ismerhetjük meg jobban őket a könyv végén sem, mint az elején.
A nyomozásban semmi izgalom.
A rejtvényeket nem érthetjük, sokszor fordítás sincs hozzá.
Nem tudunk lépést tartani vele.
Leonardo  festő személye is inkább kétes őrültnek tűnik, mint épeszű festőnek.
A pápa és társai inkább vérengző gyilkosoknak, mint jó keresztényeknek.
A csuhások barbár embereknek, mint csendes jóindulatú embernek.
Vagy az írónak ez is lett volna a célja, hogy utáljuk őket a könyvében?
Nem tudom.
Mindenesetre végig szenvedtem a könyvet, de bár ne tettem volna.
Csak felidegesített.

Annak a kornak a szokásait és mindent remekül hozott, talán ez az egyetlen, ami tetszett a könyvben.

A nyelvezete sem fogott meg, bár nem volt olyan rossz, csak kicsit vontatott és hiányoztak a tájleírások és hasonlók.

Azt hiszem nem is kínozlak titeket tovább. Világosan kiolvasható a soraimból, hogy nekem ez a könyv nagyon nem tetszett és túl sok jót nem is tudok mondani biztatásnak.
Komoly ellenszenvet és dühöt ébresztett bennem.
Viszont sok embernek tetszett a molyon és a Rukkolán is kiemelt, keresett könyv.
Lehet, hogy csak velem van a gond.

1. a történet 5/1
2. a létrehozott világ 5/2
3.  helyszín 5/3
4. szereplők,karakterek megformázása,hitelességük 5/2
5. kedvenc szereplő : nincs, talán Leonardo
6. akit a legjobban utáltam : Leyre atya
7. érzelmek, érzések,romantika 5/2
8.  erotika -
9. dráma, drámaiság 5/2
10. a könyv hangulata 5 /2
11. legjobb jelenet: -
12. legrosszabb jelenet :-
13.. a történet párbeszédei,tájleírás,metaforák,nyelvezete 5/2
14.. misztikum -
15.  humor -
16.  kedvenc idézet :-
 17. kiknek ajánlom,melyik korosztály és nem könyve : súlyosan katolikusoknak, akik biztosak a hitük minden egyes szavába
18.  fülszöveg 5/3
19. a borító 5/4
20.. összességében 5/1.5

Ulpius kiadó
saját
414 oldal
Fordította: Csuday Csaba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék