Ta-mia Sansa A menekülés éve

Ta-mia Sansa neve már bizonyára ismerősen csenghet, ha sokat szörföltél a blogomon. Több ízben is készítettem vele interjút.
Olvastam is kéziratait, így nagy örömmel vártam az újonnan megjelenő új/régi könyvét.
Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy sosem sorrendben jutottam hozzá az eddig megírt történeteihez, így fura volt most a kezdetek kezdetéről olvasni. Érdekes volt, hogy egyes könyvei bár összetartozók, mind más fázisban mutatták meg a világokat, amiket az író megálmodott. mind más kidolgozottsággal bír és látszik a fejlődés.
Ami nagyon feltűnő volt, hogy ez a könyve krimisebb, mint amihez eddig hozzá voltam szokva tőle.
Viszont  ismerősen csengnek a megszokott, szépen felépített, egyedi karakterek.
A kíméletlen hajszolásuk a végkifejlet felé.
Írónk nem bánik kesztyűs kézzel a történetének szereplőivel. Hajszolja őket, kegyetlen dolgokon mennek keresztül, megkeményednek és érdekes átalakulásokon mennek keresztül.
Nem feltétlenül pozitív a főszereplő, amit én kifejezetten csípek. Jelen esetben is lehet szeretni és nem szeretni egyaránt. Én hol erre az oldalra sodródtam, hol arra , Sandra kapcsán...
A kíméletlenségét jobban szerettem és azt az énjét, mint e szelíd, szerelmes részét a hölgynek.

A hangulatok, az érzelmek, érzések keltésének nagymestere Sansa, legyen szó félelemről, szerelemről vagy bármi másról.

A másik nagy erősségét  csak minimálisan csillogtatta meg most. Hiányoltam is a nagyszerűen felépített világ, az új, kitalált fajok egyvelegét.
Most nagyon keveset kapunk még belőle. Csak megmutatja az író, hogy mire képes.
Viszont az az apró, már eleve nagyot szól. Pavonis faj egyes tulajdonságai felcsigáztak, meghökkentettek.

A vége miatt kicsit csalódott vagyok. Túl gyorsan le lett zárva a krimi szál,és sajnálatomra a fantasztikus szál is. Még lehetett volna tovább szőni a gondolatokat, a cselekményt...
Tudom, nem akartak rétestésztát. lehet hogy csak én éreztem túl gyorsnak a befejezést annak tükrében, hogy olvastam volna még tovább.

Végig ébren tartotta a figyelmem a cselekmény. Mindig történt valami izgalmas vagy igazán érdekes fordulat, esetleg egy új adalék a megismeréshez.
Szerettem, hogy ilyen mozgalmas és lendületes az egész könyv.
De legjobban Sansa egyedi, felismerhetetlen stílusa tetszett a könyvben. Szerintem 100 olvasmányból is meg tudnám keresni az ő keze munkáját, annyira jellegzetes.

Külön köszönöm, hogy Sansa dedikálva bocsátotta a rendelkezésemre!
Remélem még sok könyvét tarthatom a kezemben!

http://tamiasansa.blogspot.hu/
Delta Vision kiadó:
376 oldal
recenzió, saját

Fülszöveg:

A XXII. században az emberiség több álma is valóra válik: létrejön az Egyesült Országok Szövetsége, amely a világ összes államát egységbe tömöríti, és megtörténik a kapcsolatfelvétel egy értelmes idegen fajjal is. Úgy tűnik, az emberiség beléphet az aranykorba, de ez csak a látszat. A Szövetséget üzleti érdekek kusza hálója szövi át, és a vezetők legtöbbjének egyetlen célja van: mindenkit engedelmes bábbá formálni.

Ebben a világban éli a gazdag, unatkozó feleségek felszínes mindennapjait Sandra Manul, akiről csak kevesen tudják, hogy valójában a múltja elől keresett menedéket a magas rangú Ítélő, James mellett. Miközben az árnyak, amelyek elől elfutott, utolérik, olyan döntéseket kell meghoznia, amelyek nem csak a saját, hanem az egész emberiség sorsát megváltoztatják.

A Gender krónikák első kötete, A menekülés éve bevezető egy olyan világba, ahol a hagyományos nemi szerepek és az egyensúlyi társadalom ütközik össze egymással – mindez pedig egy olyan jövőben történik, amely akár könnyen valósággá is válhat.

Idézet:Könnyebbnek tűnik elmenekülni a problémák elől, mint megoldani őket. Pedig nem az. Mert ha szembenéz az ember a démonaival, akkor megsemmisülnek, még ha hosszú és nehéz is a folyamat, amíg felvállaljuk tetteinket és szembenézünk önmagunkkal.

Kinek ajánlanám?                                                                                                          Mindenkinek.                                                                                                                            

Legjobb dolog a könyvben, amit a legjobbnak értékelek benne.

A karakterek megformázása.

Ami nagyon nem tetszett benne, kilógott a legjobban a könyvből.

-