Hogyan készítsünk egy jó könyvből jó filmet, és hogy ne!

Mostanában nagyon sok jó könyvet megfilmesítenek. És kevésbé jókat is.
Eddig is trendi volt, de most valahogy még jobban. Vagy csak nekem tűnik úgy.
Mindig kíváncsian várom, hogy mit sikerült alkotniuk. Félve, rettegve egy-egy kedvencemnél.

A post apropóját pár hatalmas könyv kedvencem megfilmesítése szolgáltatja.
Ciceró kiadó A Beavatott című nagy sikerű könyve volt az  egyik, a másik Tolkien Hobbitja, a harmadik pedig az Agave kiadó Vámpírakadémia sorozatának első része.
Igaz idén volt már Csontváros és az Éhezők viadala második része is. Nem beszélve még sok könyv adaptációjáról, ami hamarosan érkezik, vagy már megjelent csak elsiklottam felette( Outlander, A szürke ötven árnyalata).

Persze vitatkozhatnánk, mikor beszélünk jó filmről.
Attól jó egy film, hogy hűen követi a könyv eseményeit vagy sokat változtatnak rajta, az sem gond.
Én az előbbit kedvelem. Nem szeretem mikor a könyvet felismerhetetlenségig megváltoztatják.
Nem szeretem, mikor nem adja vissza a film a könyv hangulatát.
De pocsékba tudja vinni, mikor nagyon nem odaillő szereplőt választanak, esetleg a képi világ meg sem közelíti az általam megálmodottakat.

Nézzük az általam említett három könyvet, ami remekül bemutatja a három végletet.

A Beavatott egy nagyon jó könyv, talán kicsit egysíkú. A film remekül megalkotta a képi világot, a szereplőkre sem lehet panaszom, nem változtatott hatalmasakat magán a cselekményen és bemutatta egy kicsit más szemszögből is a könyvet.
Teljességgel meg voltam elégedve vele. Az idei év egyik legjobb filmje, megkockáztatom.
Ide sorolnám az Éhezők viadala második részét is ebbe a kategóriába.
Izgalmas volt, nézhető. A könyv olvasása nélkül is megállta a helyét.

---------------------------------------------------------------------------------------------------

A Hobbit annak a mintapéldánya, mikor a film túlszárnyalja merészen a könyvet. A könyv jó volt, de egy mese inkább. A film viszont színes lett, izgalmas. A képi világ valami mesés. Igazi filmmé nőtte ki magát, nem mese kategória. Ritkán mondok ilyet, de jobb volt, mint a könyv. Másik ilyen élményem a Csontváros. könyvben közepes volt, de a film miatt kedvet kaptam a folytatásokat is elolvasni.
A film, a könyv olvasása nélkül is élvezhető.

-------------------------------------------------------------------------------------------------

A Vámpírakadémia megnézése után legszívesebben elsírtam volna magam. A könyv dögös, vicces, izgalmas.  A filmben egyedül talán a szereplőket találták el, bár Lissa nem lett kedvencem. A többi siralmas volt. Tini, rózsaszín filmet készítettek belőle. Nyoma sincs az izgalomnak, a megvágások döcögősek, az érzelmi részek unalmasak és szikra nélküliek. A párbeszédek sokszor unalmasak vagy érthetetlenek. Aki nem olvasta a könyvet, egy kukkot sem fog érteni belőle. Aki meg olvasta a könyvet és szerette, annak fájni fog, ha nem tud elvonatkoztatni tőle. mintha nem is egyről beszélnénk. A hangulatát teljesen megváltoztatták, ami haza vágta az egész filmet.
Igaz sejthettem volna a filmes plakát megjelenésekor már.

Ezek után borzalmasan kíváncsi leszek, hogy az általam kedvelt Outlander hogy fog debütálni. De még jobban kíváncsi leszek A szürke ötven árnyalata filmre. Már a könyv sem érte el nálam a két csillagot az ötből, vajon a filmmel javítanak rajta vagy még rosszabb lesz?