Andrea Cremer: Wolfsbane – A keresők

Az első részt már több mint egy éve olvastam. Kicsit megkopott az élmény azóta. Csak arra emlékeztem, hogy tetszett a világ és a szereplők is, viszont nem voltam megelégedve vele teljesen. De mikor volt már az.

Szóval majdnem tiszta lappal kezdtem neki a második résznek. Szerencsére az első oldalak után rögtön képbe kerültem. És eszembe jutott, hogy az Őrzőkkel kapcsolatban mi volt a panaszom. Kevés volt a világ magyarázat.

Na most e hiányosságát erősen ellensúlyozta az író.

Annyi, de annyi információ záporozott rám, hogy bizony sokszor elvesztem és az alapfogalmaknál is tanácstalan voltam (ki az őrző, ki a kereső, kik a rosszak végül is). Most meg túl sok lett. Tudom, nyűgös vagyok. Talán a harmadik részben majd sikerül eltalálni a megfelelő arányt ez ügyben.

Viszont a sok újdonság közül olyan alap ötleteket kaptam, hogy teljesen elképedtem. De a jó értelemben, mert annyira sok egyedi és ötletes dolgot írtak bele a történetbe,  kizárt, hogy valakinek ne tetsszen ez a világ.

Az Akadémia, a keresők világa mind elvarázsolt. Talán még jobban,mind Calla társadalma.

Új szereplőket kaptunk, akik nagyon jól el lettek találva. Sőt! Igazából jobban bírtam őket, mint a már meglévőket.

Calla nyafogása még mindig nagyon zavar. Szerelmi vergődése meg pláne. Tudom, ifjúsági könyv, mit várok! De akkor is. Kevesebbet jobban bevette volna a gyomrom. De talán majd...Még reménykedem, hogy a végére jól dönt, megembereli magát és megszeretem.

Shay egy fokkal jobb volt már, mint előzőleg. Tetszett, hogy végre kezd "kinyílni a csipája"! Kezd élni és élet hűbbé válni. Már nem a kis nyámnyila fiú, akit a lány ment meg. Rámenősebb énje jobban megnyerte a tetszésem. Kíváncsi vagy mit tartogat a következő rész az ő számára. Az hiszem fog még meglepetést okozni.

Hiányoltam a régi gárdából jó pár személyt. Remélem, viszont látom még őket és tovább ismerkedhetek majd velük.

Az újak közül Adne és Connor kifejezett kedvenc lett. Szeretem a humorukat. Connor kifejezetten üde jelenség. Fiúk közül őt bírom eddig a legjobban.

"Connorral társalogni olyan volt, mintha hullámvasúton utazna az ember. Sose lehetett tudni, hogy a következő pillanatban csipkelődni fog-e, vagy feltesz egy jól átgondolt kérdést."

A szerelmi szál alakulgat, már kicsit több benne az élet és a finom erotika, vagy legalább a szikrája. Viszont a sok tanácstalanság, veszekedés, visszalépés nem tesz jót neki. Kapok is valamit, aztán még sem, olyan érzésem van. 

Azt hittem, itt már eljutunk arra a pontra, hogy Calla végre dönt és nem szerelmi háromszöget kapunk. Nem visszatáncolgatást.

De elszállt a reményem. Igaz így életben tartva az izgalmat, hogy kivel marad végül.

A sablonosságát nem is fejtegetem inkább. Nem ez az erőssége az írónőnek, a szerelmi évődés.

A nyelvezettel voltak problémáim. Túl sok volt  párbeszéd és kevés a leíró rész. Abból többet olvastam volna még. De ezt leszámítva teljesen rendben volt az egész. De ez szerintem csak az én problémám. Szeretem a hosszú, dagályos leíró részeket.

Ami nagyon jó volt még, hogy a kezdeti lassúság és szenvedés után, igazán ütős, gyors cselekményt kaptam.

Peregtek az események, mindenféle értelemben hullottak a szereplők, még olyanok is, akiknél nem vártam volna. A végén pedig egy nagy kérdőjel maradt, hogy lehessen mit várni ismét.

És közben a meglepő fordulatok! 

Egyszóval többet kaptam  a könyvtől, mint előzőleg, viszont van, amin még mindig csiszolni kellene.

Köszönöm a könyvet az Egmont kiadónak!

Fülszöveg:
Calla Tor esküdt ellenségei, a keresők fogságában tér magához, és biztos abban, hogy a napjai meg vannak számlálva. Ám a keresők ajánlatot tesznek: szabadon engedik, ha segít nekik legyőzni korábbi urait, a vigyázókat, ráadásul így megmenthetné a falkáját és egykori vőlegényét, Rent is. De nem túl nagy ár ez a szabadságért? És Shay minden körülmények között mellette áll-e majd a küzdelemben? Callának döntenie kell a sorsáról, arról, hogy melyik oldalon száll harcba. 

Vajon hány próbatételt élhet túl az igaz szerelem?

Idézet: 

 +Nincs több bunyó, most, hogy ugyanabban a csapatban vagyunk – közölte Connor. – Cserkész becsületszavamra! 
– Sose voltál cserkész! "

Kinek ajánlanám? 

A fura lényeket kedvelőknek. Főleg ifjúsági vonalon.

Legjobb dolog a könyvben, amit a legjobbnak értékelek benne:

A világ

Ami nagyon nem tetszett benne, kilógott a legjobban a könyvből:

A romantikus szál, a sok nyavalygás.

Egmont kiadó: http://www.egmont.hu/

392 oldal

saját, recenzió

Fordította: Barta Tamás